Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-26 / 4. szám

8 Mü meghittség, az egyszerűség veszít értéké­ből. A Gerstner tájképek úgy szépek, ahogy megfesti őket: a Ural szépséget úgy Igyek­szik kifejezni, hogy az egyszerűség domi­náljon. És akárcsak Petőfi versében is, az egyszerűség adja meg a mű igazi ízét. Nem igyekszik elvakítani a nézőt élénk színárnyalatokkal, és ez a tartózkodó ma­gatartás adja a tájképek Igazi varázsát. Legszebb alkotásai közé tartoznak a tava­szt virágzó fák, a téli és tavaszeléji lágy színek. Az évszakok poézlsát akarja meg­mutatni nekünk, és mert szülőföldje fö­lött sohasem olyan kék az égbolt, mint a napos Itáliában, nem Is festi olyan kékre soha. Lényegbeli realizmusát szemléletesen egészíti ki a hangulatkifejezés. Minél egy­szerűbb a tája, minél egyszerűbbek a szí­nei, annál több tájképein a szépség. Nincs patetlkusság, lágyan simulnak egymáshoz a látványelemek. Falra függesztett képeiről lábunk elé kúszik a táj, és akt már járta a Dunaágakat, a párkányi dunaszakaszt, az tudja, hogy Igen, Ilyen a táj, tlyenk a szí­nek. A tanya csendes idtllje a domboldalon, a régi erdészlak romantikája, a behavazott kis házacskák festői szépsége, az első hó fehérsége, a virágzó Oszibarackfák fehér és rózsaszín üdesége. Elbűvölte őt a dunai táj, nem tud és nem Is akar szabadulni tő­le. Mutatóba néha fest egyéb tájat is, ki­állításán is van egy tátrai képe, az sem rossz, de a hazai tájat megörökítő alkotá­sai jelentik művészetének csúcsát. — Mindig újabb és újabb szépet fedezek fel ebben a tájban, és addig nem nyugszom, míg vászonra nem viszem úmbb felfedezé­semet — vallja a művész. Újabb és újabb vallomástétellel adózik a meghitt környe­zetnek. Legfőbb mondanivalója a dél-szlová­kiai táj szépsége, erre összpontosul alkotó tevékenysége, ezt az utat következetesen járja egyre eredményesebben, sallangmen­tes művészi eszközökkel. Gerstner István tájképei tóan halad a minőségi javulás érdeké­ben. Nem kapkod, nem vált át más stílusra, sajátos, egyéni stílusa keretében emelt egyre magasabbra a mércét. Pedig tudatában van annak, hogy vannak köny- nyebben járható utak, az erősebb kontúro­zással kihangsúlyozott körvonalazás kiemelt a táj jellegzetességét, ám ugyanakkor a Csendes lírai költészet. Színes poézis. Egyszerűség és meghittség. Képek. Egy­szerű festmények egyszerű tájakról. Gerst­ner István tájképei a Cyprlán Majerník képtárban. Olyan képek, amelyek egysze­rűségükben Petőfi nagyszerű verssoraira emlékeztetnek: A nap lement, eljött a csend ...a városi nem élvezi, falun keresd, mi szép az est. Aranykalásszal ékes róna- ság... Aranykalásszal ékes rónaság, a Caram. az Ipoly, a Duna közti tájnak, szülőföldjé­nek festője Gerstner István. Enyhe lankák búzaföldek, a folyópart, a Dunaágak, hó­fedte falusi házacskák, kertek, kikeleti új- jáébredés, virágba szökő őszibarack fák. nyári sugárözön, az ősz romantikája, a Du na tükre, csenderesek, nyárfaerdök, füzják, üályogviskók, erdészlakok — igen, ez a gerstneri poézis. A szülőföld szeretető su­gárzik minden képéről. Rozoga léckerítés, egymásba roggyanó viskók, romantikus er- dészlalc, kis házacskák és a háztetők fölé emelkedő templomtorony — mindez a múlt, egy kicsit a ma, de ugyanakkor már az új is, a piros cseréptetös házak, a búza­földet átszelő telefonhuzal, a fejlődés új szakaszai, amelyben az egykor szűz táj csendjét egyre gyakrabban veri fel a mun­kagépek zaja. A Csallóközi Múzeumban megrendezett kiállításon láttam utoljára a képeit, azóta elég hosszú ideig nem hallatott magáról. Megkérdeztem tőle, vajon miért? Az új kiállftáson minőségi ja­vulást Is akarlam felmutatni, mert hiszen csak így lehet biztosítani a tovább! fejlő­dést. Szorgalmasan festettem. Igyekeztem új elemeket vinni a munkámba, és most, hogy a képtárban együtt látom újabb alko­tásaim egy részét, úgy érzem, hogy ezt sikerült elérnem. Főképp az 19HÍ ben készült képek tá­masztják alá az elmondottakat. Céltudato­san elindult művészt útján és kitar Tanya Tájkép Mészáros József MÄTYUSFÖLDI NÉPI TÄNCOK (GONDOLATOK EGY MONOGRÁFIA FELETT) örvendetes tényként állapíthatjuk meg, hogy a népi kultúránk ápolása Iránti érdeklődés egyre fokozódik. Versenyeken, kiadványokban, országos rendezvényeken foglalkoznak a népdal, — tánc, — viselet és — szoká sok közkinccsé tételével. A közelmúltban a Madách Könyvkiadó Marzln György — Takács András: Mátyus- földi népi táncok című gyűjteményét adta ki. A szer­zők három község: Kéménd, Tardoskedd és Martos (Ka menin, TvrduSovce, Martovce) népi táncait dolgozták fel. Minden nép táncait szabályok kötik, a magyar tánc azonban szabadmozgású, s éppen e szabadság ragadja meg az Idegent, kt először látja táncolni a magyart. Ellrlcii német festőművész az 1820-as években írja, hogy a sponyol fandangőt, az olasz tarantellát, a len­gyel mazurkát, a német valcert óraműbe szerelt figu­rákkal Is eljátszhatják, de a magyar táncot csak ember tudja járni. Ennek köszönhetjük, hogy a táncok vi­dékenként Is annyira változatosak. A verbunkosnak számtalan változata van, de más a kalotaszegi verbunk, vagy a ml esetünkén a sallal verbunk (Kéménd). Világszerte a csárdást ismerik, mint jellegzetes tán­cunkat, pedig nem ez az Igazi népi magyar tánc. Ezt a műmagyar táncot a XIX. század elején hozták létre táncmestereink. A néplélekből fakadó táncok a magyar falvakban még élnek. A palóc kukorgós, vagy nálunk a kettes és friss (lassú és friss — Tardoskedd), a ké- ménd! — martosl lassú — és friss — csárdások. A magyar táncok Is eredetileg szertartásokkal voltak kapcsolatosak. A varázslás, a rossz szellemek elűzése, távoltartása, az erőknek a táncosok körébe juttatása volt a céljuk. Az Ilyesminek már nyoma sincs nálunk. Ezek a szertartásos táncok fokozatosan mentek át a tánc önmagáért való élvezetébe, s így lett a szertar­tásból táncművészet, amelyet a nép sajátos egyéni Ízlé­se szerint alakított, mint a népművészet egyéb ágait: a népzenét, a hímző-, a faragó- és az építőművésze­tet. Ugyancsak régi hagyománya van a pásztor-, a kanásztáncainkanak, amelyek apáról fiúra öröklődtek a nótával együtt: Megismerni a kanászt Könnyű járásáról, Ozött-fűzött boCskoráról, Tarisznya — szíjáról. Legjobb alkalom a táncra a lakodalom, amelyet sem társadalmi, sem közigazgatási tilalom nem zavart, és így sok érdekes táncot megőrzött. Ilyen lakodalmi tánc könyvünkben a menyasszonyfektetö gyertyás tánc (Ko- máromszentpéter Dolny Peter, Martos, Naszvad (Nesvady). Ugyancsak általánosan elterjedt volt a leánykörtánc, a seprfltánc, az utóbbi különböző válto­zatokban gyakran járják a falusi lakodalmakon. A „Mátyusföldl népi táncok“ monográfia csehszlová­kiai magyar vonatkozásban úttö-rö munka. Két évtize­des gyűjtés és kutatás eredménye. A szerzők e kötetben rámutatnak olyan társadalmi vonásokra, melyek elő­fordulnak a hasonló jellegű magyar és szlovák táncok­ban. Az anyag lejegyzésénél és összeállításánál az ere­detiség teljes megőrzésére törekedtek, ellenőrző gyűj­téseket végeztek az említett községek környékén. A táncokat filmről Lányi Ágoston jegyezte le, a felvétele­ket Prandl Sándor kfezltette. Az értékes gyűjteményt nagy haszonnal forgathatják népltánc-csoportjalnk tagjai, népművelési központok dolgozói, de a nem szákimabeU olvasók Is. Száraz Pál MARTIN ’82 Februárban a hazai könnyűzenét kedvelők vi­gyázó szeme Martin fele irányul. E hónap 3—8-a között ismét megrendezik a politikai dalfeszti­vált. A változatos műsorban az idén is helyet kapnak a legjobb amatőr produkciók, fellépnek a Katonai Művészegyüttes, valamint az Elán, a Modus, a VV Systém, a Prognóza, Václav NeckáD és a Bacili, az Olympic, no meg a külföldről érkező szólisták és együttesek. FAVILLA, FAKANÁL, FATÁNYÉR A népi fafaragók hagyományaiból született, és immár harminc éve jóformán hazánkban egyedüli gyártója a fakanalaknak és egyéb fából készült háztartási eszközöknek a trenőíni járásban mű­ködő Svojpomoc kisipari szövetkezet. Szerény mű- helyecskéjéban évente mintegy másfél millió fa­kanál, félmillió vállfa és több ezer húsvágó deszka, alkalmi megrendelésre pedig favilla és fatányér is készül. Az Idén a nagy érdeklődésre való tekin­tettel megkezdték a sodrófák és gyúródeszkák készítését is. Az első több ezer darabot a vásárlók valósággal szétkapkodták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom