Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-05 / 1. szám

BALÄ^^PIRI KRISZTINA VIETNAMI RIPORTJA HALÁSZOK HA LONGBÖL „Nagy^nagy éhaág uralkodott egy> kor 8 földön. Az istenek agy sárkányt küldtek le az égből, hogy élelmet vi­gyen az éhező embereknek. Amikor a sárkány letette terhét, és ismét fel- ilállt a magasba, emlékül ittliagyta képmását, testének lenyomatát. Azóta olyan tarajosak a tengerből kinyáló kőszireki így meséli el a legenda a Ha Long-l öböl történetét, amelyről azt tartják: 8 világ nyolcadik csodája. Hanoiból kora reggel indultunk: hatalmas élelmiszeres batyukkal és három pótkerékkel megrakodva. Ha Long a fővárostól körülbelül 140 ki­lométerre fekszik — a kirándulást mégis két napra tervezték vendéglá­tóira. hiszen az utak még mindig magukon viselik a háborús sebeket, és be kellett kalkulálni az egyirá­nyú őontonhldat és a kétszeri komp­átkelést Is. De a látvány minden fáradságért kárpótol. Ha Lonog a Leszálló Sárkány öb­lét 3 tenger, a szél, a nap sok évez­redes, eróziós munkája formálta: a több mint háromezer meredeken kl- szökkenö sziklusziget között órákig hajózhat az ember, mégsem tud be­telni a látnivalóval, Emltt áll a Tek- nösbéka, arrébb a Kutya, ott meg két szikla viaskodó kakasokra emlékez^ tét '■*- bő tere nyílik Itt a fantáziá­nak, a játékos, képzelöerőnek. Nekem külön szerencsém volt: hi­szen nem a menetrendszerű sétaha­jóval utaztam e mesevilágban, ha­nem egy kis hambuszhajó fedélzetén, amolyan Igazi délkelet-ázsiai halász- sámpán, ahol guggolva sztlrcsöltüka kávénál Is erősebb nublntteát, mi­közben vendéglátóra, a Ha Long-l ha- lászszövelkezet elnöke sziklahegytől szlklnhegylg kormányozta bravúros ügyességgel a lélekvesztöt. Lőlek- vesztő? Első ránézésre valóban úgy tűnt: egyetlen erősebb huUámcsapás rlpltyára töri: a vitorlák agyonfol­tozva, vasalásokat vagy fémből ké­szült alkatrészeket még nagyítóval sem lehet felfedezni. Mégis az em­ber elcsodálkozhat, hogy ml mindent lehet szilárdan összehozni vasfáből ős Ilánokből, és hogy milyen univer­zális hajóépítő anyag a bambusz, a- melynek teherbírásával csak tartóssá­ga vetekszik... A (KŰZEL))OVO TERVEI Arról nem is beszélve — magya­rázza vendéglátóm, hogy e szurokkal tömílett bambuszhajécskákkal az a- merikaiak ellen! háború idején sem kellett leállni: ezek nem jelentek meg. azunual az amerikai 7,. flofta radarherendezéselnek képernyőjén, és nehezebben tüzeltek rájuk fedélzeti gépfegyvereikkel... Mert ne feledjük: nem mindig nyújtott Ha Long békés képet. A há­ború tdejőn a szírieken naponként robbantak szitánkká a part menti ütegek által lelőtt amerikai vadász­bombázó gépek. A szigetek némelyi­kére radarálloraást Is kellett telepí­teni. De... a Ha Long-l halászok, a Leszálló Sárkány fial akkor sem, so­ha, egyetlen napra vagy éjszakára sem vonták be barna rostvltorlálkat, járták a tengert, pedig sokan közü­lük az amerikai 7. flotta gyorsna­szádjainak hálóiban akadtak fel (e- gész egyszerűen elrabolták és dél­re hurcolták a foglyul ejtett halászo­kat ). És ne feledjük azt sem: az 1979-es kínai agresszió e terület északi ré­szét Is megsértette. Az újabb fenye­getés nem a természeti csodákban gazdag Ha Long öbölnek szélt első­sorban, hanem a nem messze fekvő Hon Gál városának, Quang Nlnh tar­tomány székhelyének, mellette a vi­lág legjobb feketeszéntelepeinek, a- hol ma Is külszíni fejtéssel termel­hető ki a. fontos, nyersanyag. A tér­ség megfigyelői reális veszélynek tartják azt, hogy a kínai vezetés egy újabb inváziős kísérlet esetén min­denekelőtt e tartomány ellen indít támadást a tenger felől. Ugyanakkor mondjuk el azt Is: a vietnamiak már az amerikaiak elleni háború Idején Is gondoltak a jövőre. 1970-ben kapták a magyar Városépí­tészeti Tudományos és Tervező Inté­zet szakemberei a megbízatást Hon Gat fejlesztésére, Ha Long üdülökör- zetesítésére, egészében egy száz ki­lométer bosszúságú, 30 kilométer mélységű tengerparti terület rende­zésére, amely ^ nem kell hozzá nagy fantázia, hogy tudjuk — a vi­lág egyik legszebb, szinte páratlan turistaparadlcsoma lehetne. Békében. A TENGERI ÉTLAP Halászni Vietnamban éppolyan fon­tos, mint rizst palántázni. A Ha Long-i öböl lakói családostul űzik ezt az őst mesterséget: évszázadok óta kialakult munkaköre van az asszo­nyoknak, akik azon kívül, hogy főz­nek, mosnak, takarítanak, feldolgoz­zák a zsákmányt, menet közben há­lót foltoznak, de ha kell: a kormány­rúdhoz Is odaállnak. A gyerekek pe­dig medúzákra, tengeri csillagokra, rákokra, vlzlpókokra vadásznak a ví­zi életnek ebben az egyedülálló élő akváriumában — kishálőval, szívó- pálcikákkal, mókás bambuszcsapdák­kal vagy éppenséggel puszta kézzel... És a zsákmány, a hal az ország legr fontosabb táplálékai közé tartozik. A tenger nem fukar, a halászokon mú­lik hát, hogy mennyi jut a vietna­miak kis szűkéibe. A tengert étlap változatos és kiváló: 15—20 fogásos fejedelmi lakomákat lehet az asztal­ra tálalni, és még a hozzájuk való mártás ts halból készül. Igen, a szo- mür, a sós mártás — szerepe sze­rint a vietnami konyha pirospapriká­ja — Is tulajdonképpen erjesztett tengert és folyami halak leve, persze az elkészítésnek millió fortélya van. Mindarról már a hajókirándulás végeztével a szövetkezet központjá­ban beszélgetünk — és az előbb el­mondottakat ml támaszthatná ékeseb­ben alá, mint a terített asztal pom­pája. Az ételek nemcsak a szájnak, a szemnek Is tetszetősek: azt hiszem, e színes tengert étlap láttán minden jobb flamand csendéletfestö azpnnal ecsetjéhez kapna. Persze a halak mellett a rizs, az lUatos zöldségek sem lilányozhatnak. Ünnep, ml több Tét van: a holdnaptér szerinti új év első napjai, nemcsak a vendégnek szól hát e dús lakoma. A vendégnek, akit azóta is nyomaszt a felelősség egy kicsit. A néphit ugyanis azt tart­ja; a Tét első vendégének kutya kö­telessége, hogy szerencsét hozzon vendéglátóira. Különösen azóta érzem roppant felelősségteljesnek „szeren- csetűndéri“ szerepemet, amióta tu­dom: nem annyira szerencsére len­ne szüksége a Ha Long-i halászok­nak, mint amennyire a technológia korszerűsítésére. — A problémák egy részét a fej­lődés hozza magával — mondja az elnök. A fiatalok már szívesebben ta­nulnak tovább, például főiskolákon, mások pedig az iparral „kacérkod­nak“. A környék bányaipara hatal­mas elszfvöerő. Igaz, azért egyelőre nem kell komolyan aggódni: a csalá­donkénti átlag négy-öt gyerekből jut Is, marad Is. A szövetkezet Igyekszik könnyíteni az asszonyok helyzetén; korszerű óvoda, bölcsőde áll rendel­kezésükre, KImh Hahn 26 éves fiatalasszony, brlgádvezetö így beszél: — Szívesen játszom a gondolattal, hogy elképze­lem: milyen lesz tfz, húsz év múlva az életünk. Biztosan lényegesen köny- nyebb. Hiszen a miénk is már jóval könnyebb, mint anyáinké volt. Űk, ha tengerre szálltak, amire gyakran sor került, vagy vitték magokkal pi­cinyeiket, vagy a szomszédra bízták. Örökös rettegés volt az életük. Igaz, félteni mi is féltjük hozzátartozóin­kat, hiszen a tenger vad, szeszélyes és kiszámíthatatlan. De a technika fejlődésével a mi félelmünk, feszült­ségünk is oldódik. A férfiak csak legyintenek az asz- szonyl sirámokra, az aggódó szavak­ra. A halászat mindig ts igaz férfi- munka volt: a tengert nem lehet megszelídíteni, csak legyőzni. Erővel, ravaszsággal, ügyességgel, A modern technika csak ezután jöhet. És a ten­ger nemcsak ellenség: jóbarát Is. Bő­ven fizet a fáradozásért, oltalmat, biztos kenyeret ad, és aki egyszer megkóstolta a hajnali sós levegőt, a tengeri vadászat társas örömét, a Ha Long-l sziklák között, nehezen tud róla lemondani... A harmadik pótkerékre visszafelé Hanoitól pár kilométerre került sor. Kerékcsere közben a Ha Long-l halá­szokra, életükre és azokra a tervekre gondoltam, amelyek — ha valóra válnak — ezt a páratlan természeti csodát közkinccsé teszik. És biztos vagyok benne: ami késik, nem mú­lik. Mert az utóbbi évtizedek során az Is kiderült, hogy a leszálló sár­kány fial nemcsak bátrak, hanem el­szántak, kitartóak, és ha kell, türel­mesek.- Ül 1 Karácsonyi dupla szá­munk korai zárása követ­keztében már nem számol­hattunk be a lengyalországi események alakuliiérol. Mint olvasóink tudják, de­cember 13-án Wojciecb Ja- ruzelskf, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök és nemzetvé­delmi miniszter rádiöbeszé- dében bejelentette: az or­szágot fenyegető anarchia éa a Szolidarltái nyíltan hatalomra törő szélsőséges elemeinek felelőtlen fellépé­se miatt — az ország alkot­mánya 33. cikkelyének 2. pontja értelmében — szük­ségállapotot hirdettek ki. Internálták a Szolidaritás szélsőségei vezetőit, vala­mint az illegális azocializta- ellenes csoportok tagjait. Köztük volt Andrzej Gwiaz- da, a Szolidaritás országos bizottságának tagja, Jan Ru- liwski, a bydgoszczl regio­nális szervezet elnöke, va­lamint a KOR vezetői közül Jacek Kuron és Adam Mlch- nik is. Ugyancsak internál­ták azoknak a személyek­nek egy csoportját, akik fe­lelősek a Lengyelországban kialakult társadalmi, pnliti- kaí, gazdasági válságért. Köztük van Gierek, a LEMP KB volt első titkára és ]a- roszevicz volt miniszterel­nök is. Megalakult a Nem­zeti Megmentés Katonai Ta­nácsa. A szUkségállapot- -randelkezés értelmében ti­los mindennemű gyülekezés, menet és tiltakozás összehí­vása. Tilos kiadványok en­gedély nélküli terjesztése. Ideiglenesen felfüggesztet­ték a munkások jogát bár­minemű sztrájkra. Szünetel­tetik a szakszervezetek, a szövetségek tevékenységét, kivéve az egyházakat és te- lekezeteket. Korlátozták a távközlési szolgáltatásokat, a személy- és az áruforgal­mat. Rendkívüli esetekben a rendőrség és a közrend vé­delmére hivatott egyéb ala­kulatok mellett bevethetők a hadsereg osztagai is. A katonai bíróságok átvették a polgári bíróságoktól az ál- lambiztonságot érintő ügyek tárgyalását. Este tíz örátöl reggel hat óráig kijárási ti­lalmat rendeltek el az or­szágban. Több kulcsfontos­ságú iparág vállalatainál be­vezették a részleges vagy teljes katonai ellenőrzést. A szükségállapot kihirde­tését Lengyelországban nyu­galom fogadta. Miközben ja­vult az ellátás, az üzemek és vállalatok túlnyomö többségénél normális mun­ka folyt, több súlyos ellen- forradalmi provokációra is sor került. A katowicei Wu- jek bányában (amely egyike a katonai ellenőrzés alá vont üzemeknek) felelőtlen elemek sztrájkot szerveztek. A bánya területére rendelt rendőri erőket a sztrájkolők megtámadták; 41 rendőr megsebesült az összetűzés­ben, néhányan súlyosan. A lengyelországi esemé­nyek nemzetközi visszhang­ját az az álláspont uralta, hogy a rendkívüli intézke­dések meghirdetése lengyel belügy. Reagan amerikai el­nök viszont — nem említve azokat az okokat, amelyek a szükségállapot bevezeté­séhez járultak — élesen tá­madta az ország vezetőit. Kijelentette: az EgyesUIt Ál­lamok csak akkor hajlandó élelmiszer-segitséget nyújta­ni Lengyelországnak, ha un nak vezetése teljesiti az a- merikai politikai teltétele­ket (mindenekelőtt meg­szünteti a szükségállapotot). A szükségállapot meghir detése Lengyelországban az ellenforradalmi veszély le­küzdését, az anarchia és a káosz megelőzését, a törvé­nyes rend helyreállítását, a folyamatos termelőmunka biztosítását, a szocialista ki­bontakozást és Lengyelor­szág nemzeti felemelkedését szolgálja. Hazánk osztja a lengyel kommunisták és más haladó emberek álláspont­ját; Lengyelország szocialis­ta ország, és az is marad.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom