Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-06-29 / 26. szám

HARANGSZOKNYA, mely nem erősít Nyolc részből’ ferdébe szabott, csIpS alatt bővülő al], koc- kés gyapjúszövetből. Méretek (160 cm testmagasságra]: de- rékbőség 70 cm, csipőbőség 104 cm, hossza 64 cm. Ez a szabásminta méretétől függően bővíthető vagy szűkebbre ve­hető a szabásvonalak mentén. A megadott méretnél erősebb testalkatúak is használhatják, ha arányosan hozzáadnak a derék- és csípőbőséghez. A harangosodás a szabásmintán be­jelölt pontnál kezdődik. Az eleje és a háta oldalrésze és a háta középrésze azonos, az eleje középrésze nagyobb. ' Anyagszükséglet duplaszélesböl 160 cm. (Vigyázatl A koc­kákat a szabásnál-illeszteni kelll] Csomagolópapírra felnagyítjuk a szabásmintát (1 négyzet =» 10X10 cm], a varrásokra 2 cm-t, a felhajtásra 4 cm-t hagyunk. Osszeférceljük és kipróbáljuk a szoknyát. A csipqbpségnél legfeljebb 2—3 cm-rel legyen bővebb (ez a kényelmi bőség]. A jelzett pontig az öszegépelt varrásokat szétvasaljuk, onnan lefelé összeyasaljuk. Elkészítjük az övrészt, belegépeljük oldalt a cipzárt, és felhajtjuk a szoknyát. A szabásminta némi módosítással felhasználható á rajzon bemutatott szoknyákhoz is. 1. Pánttal díszített nyári szoknya. Lehet szövött anyag ferde pánt vagy farkasfog az alján. Készülhet kartonból, vá­szonból stb. Az alja bőségéhez 2—2 cm-t hozzáadunk. 2. Angolos tűzött alj ballonból, farmervászonból vagy köny- nyü szövetből. A szabásmintát kissé át kell alakítani. A jel­^ zett ponttól lefelé (kb. 4—4 cm-rel) szőkébbre vesszük az 'P alj bőségét. * 3. Csipkés-fodros szoknya, amelynek az anyaga lehel pa­mutdzsörzé vagy bármilyen puha kelme. Az alsó harangoz részt szabjuk külön is (a szabásmintán jelzett pontnál vág­juk el és diszitjük csipkével). Ebben az esetben a felsőrész lehet egyenyes szálirányú. • TŰLTŰTT RACOS HCS Ügy vágunk be négy nagy, kicsontozott rövidkarajszele- fet, hogy az azért egészben maradjon, és vékonyra ki­verjük. A nyílásba karikák­ra vágott újhagymát és ap­róra vágott sajtot teszünk (egy csomó hagyma és 10 deka eidámi sajt kell hozzá), majd a húst eredeti tonná­jára összehajtjuk. Vékony szalonnaszeletekkel kibéle­lünk egy tűzálló tálat, és erre félig egymásra fektet­jük a megtöltött hússzelete­két. Beborítjuk egy üvegnyi konzervlecsóval, és a tete­jére vékony szalonnaszele- tek^t fektetünk. A tálat alu­fóliával szorosan lezárjuk, és a forró sütőben egy óra hosszat sütjük. Ezután a fó­liát levesszük, a szalonna- szeleteket félretoljuk, és a húst két deci tejföllel be­vonjuk. Ezután visszatesszük rá a szalonnaszeleteket, és addig sütjük, míg ropogósra nem pirulnak. • EPERKRÉM Megmosunk és megtisztí­tunk 60 deka epret, és két­harmad részét villával össze­törjük. Habbá verünk 3 deci tejszínt, közékeverüirk egy pohár kefirt, bárom púpo­zott evőkanál cukrot meg az eperpépet. Négy tányérba elosztunk nyolc darab baba­piskótát (összetörve], meg­öntözzük rummal, erre egy sor krémet, rá egy sor friss epret rakunk. Majd krém, erre isijjét eper kerül, s jég­be hütjük. Tálalás előtt a tetejét egy deci tejszínből egy kiskanálnyi porcukorral vert habbal díszítjük. Ha korábban akarjuk készíteni, egy deka zselatint egy deci vízben állandóan keverve 3—4 percig főzünk, majd langyosra hűtve a krémbe csurgatjuk: így nem esik össze az állás során a hab. # TÖLTÖTT CSIRKEMELL Megtisztítunk, apróra vá­gunk és sóval, törött bors­sal addig párolunk 20 deka gombát, mig saját levét el nem főtte. Beleöntünk- két elhabart nyers tojást, és -lágy rántottat készítünk, be­lőle. Lebörözünk és kicson­tozunk négy csirkemellet, és ügy vágjuk szét a húsát, hogy nyolc szeletet kapjunk belőle. Vékonyra kiverjük, mindegyikre teszünk egy szelet gépsonkát, erre egy halom párolt gombát, és fél­behajtva fogpiszkálőval meg- tüzzük. Kívülről is megsóz­zuk a húst, és a szokott módon lisztljen, tójáéban és zsemlemorzsában megforgat­juk. Bő, forró olajban szép pirosra megsütjük. • karalábés omlett Vékonyan meghámozunk és laskára vágunk - öt darab zsenge karalábét, és öt deka vajon megsózva, a saját le­vében puhára pároljuk. Egy tálban .elkeverünk 6 tojás­sárgáját, egy kis csokor összevagdalt petrezselyem­mel meg egy csipetnyi tö­rött borssal ízesítjük, és hozzákeverjük a puhára pá­rolt karalábét. Végül hozzá­adjuk a tojások kemény hab­ját, és egy kissé utánasóz­zuk. Teflonserpenyőben négy omlettet sütünk belőle, és félbehajtva rakjuk a tálra. m ugom V NINCS BOCSGZAS „En szakitottam a fiúval, mert megtudtam, más lány­nak is irogat, de már megbántam. Hogyan lehetne visz- szBszerezni?“ Ügy tűnik, a fiú nem tudott választani a két lány között, és te éppen ezt a problémáját oldottad meg a leveleddel, amelyet a fiú már nem Is méltatott válasz­ra. Bizalmatlan- voltál vele szemben (lehet, joggal, le­het, ok nélkül...), és egyoldalúan oldottad meg a már kettőtök dolgát is. Tehát most már ö sem akar tőled semmit, pedig szerintem hozzád vonzódott jobban (bi­zonyítja a meghívás). Segíteni rajtad csak a fiú tudna, akinék ha hiányozni fogsz, taláq jelentkezik majd, ha meg nem, bele kell nyugodnod. ff SZERETLEK „Tizennégy éves vagyok, megismerkedtem egy fiúval, aki nem akarte a címét megadni. Mit tegyek, szeres­sem tovább, vagy csak reméljek?“ ff SZERETNÉM, HA SZERETNÉL! „Tizennégy éves vagyok és beleszerettem e'gy 21 éves rokon fiúba. Azt Ígérte, bogy írni fog, de azóta sem jelentkezett. Írjak neki én, vagy feledjem el?“ A helyzet nem olyan vészes, nagyobb kritikai érzék­kel magatok is rájönnétek, hogy csupán szőrakozó­partnereknek voltatok jók. Máskor ne ilyen kaland- vágyó fiúkat szemeljetek ki magatoknak, vagy pedig csak barátságot, ne rögtön szerelmet előlegezzetek az ilyen ismeretségnek. A lelkieknél sokkal nagyobb baj, hogy néni tudjátok a helyesírást! Jobb lenne, ha jobban figyelnétek a nyelvtanórákra, mint a fiúkra! Tizennégy évesen még­sem szabad ilyen durva hibákat elkövetni: öcsébe, ászt, tavaj, megszeredtem stb. ff EGY EMLÉKEZETES OKTÓBERI ÉJSZAKA „Szeretek egy srácot, akivel először nem akartam járni, és most a barátjával járok, bogy a fiú közelé­ben legyek. Hogyan szerezhetném vissza?“ Nem tudsz ügyesen hódítani, a fiú számára csak közömbössé válhatsz, ha a barátjával jáfsz, és fgv folyton körülötte vagy. Ha egyedül maradsz, elhitte volna, hogy nem akarsz senkivel sem járni. De így te szolgáltattad az okot, hogy bizalmatlan legyen. Ne cso­dálkozz hát a viselkedésén, és gondolj, a barátra .is, aki feleslegesen pazarolja rád érzelmeit. ff NEM SZERETNÉK CSALÓDNI „Tizenhat éves vagyok, megismerkedtem egy fiúval, akivel barátságot kötöttem. Az utóbbi időben komo­lyabbra fordult a dolog, de félek, hogy a fiú nem gondolja komolyan ezt a kapcsolatot.“ A szerelemben jó óvatosnak lenni, de ennyi elővigyá­zatosság azért sok. Az a másik véglet, amikor az egyik fél semmilyen érzelmi megnyilvánulást sem engedé­lyez. hanem várja a másik reakcióit, és csak azután mérlegeli a viszontérzelmek mennyiségét. Miért beszélsz komolytalanságról, ha a üü hűségesen jön, kísérget, érdeklődik irántad? Józanabbul gondolkodsz a fiúnál, s ez a baj okozója. Ha nem vagy biztos a vonzalmá­ban, kérdezz rá! ff UGYE SZERETSZ MEG? GONDOLSZ-E RAM7 „Szeretjük egymást a fiúmmal, csak az a baj, hogy én járok utána. Mit tegyek? Járjak továbbra is, vagy szakítsak vele?“ Ha neked megfelel a szerelemnek ez a formája, akkor ne szakíts. Ha nem, akkor először próbálj változtatni a helyzeten, beszéld meg a fiúval, hogy ha mindig nem is, de legalább minden második alkalommal ö jö|- ]ön. Ha erre nem hajlandó, hagyd ott, várja csak to­vábbra Is a „sült galambot“! ff VALAKI ATTANCOLT AZ ÉLETEMEN „Tizenhat éves lány vagyok, nem éppen a legkar- csúbb. Szülőfalumtól messze járok iskolába, ahol meg­tetszett -egy fiú. Közben otthon is igen néz rám egy srác. Melyiket válasszam?“ Szerintem a lehetőségeid még nem adnák rá okot, hogy válogass. Hiszen az ískolatársad visszaadta a le­veled, tehát visszautasított, így őt már eleve nem vá­laszthatod. Az otthoni fiú pedig még csak nézeget. Várd ki, hogy szóljon Is hozzád. Ha komolyan érdek­lődik, viszonozdi ff NEHÉZ A VALASZTAS „Szeretek két fiút és nem tudok kettőjük közt vá­lasztani. Ráadásul testvérek és rám bízták a válasz­tást.“ Azt írod, csak azt ne tanácsoljam, hogy mondj le róluk, pedig ez lenne a helyes megoldás. Mivel a tiúk testvérek, erős szálak kötik őket egymáshoz, nehezen tudná egyikük érzelmileg függetleníteni magát. A lelke mélyén ott lappangana a féltékenység, a kudarc érze­te, tán még a bosszúvágy is. Lehet, ha magukra ha­gyod őket. Idővel csak az egyikük jelentkezik. De a megoldás a harmadik lenne. VERONIKA JÓ TUDNI 0 A szöget nem mindig sikerül beverni úgy a falba, hogy az erősen álljon, avagy a már bevert szög meglazul. Ilyenkor a szöget húzzuk ki, és a lyukat tömjük tele ragasztóval vagy gipszpéppel. Nyomjunk bele 1—2 gyufaszálat, majd száradás után ugyanide verjük a sző- gat. Erős szögekhez a falat előbb fúrjuk ki, a lyukba puhafa vagy műanyag „tiplit" he­lyezzünk, és gipszpéppel rögzítsük. HASZNOS TANACS Ha olyaiáakor könnyezik' a szemünk, ennek gyakori oka, hogy a szem megerőltetését a helyiség nem ki­elégítő vagy rosszul elhelyezett világítása okozza. A szemnek a legjobb, ha a könyvet, a kézimunkát ferdén hátulról éri a fény. Az ilyen világitás beállitá- sához különösen alkalmasak az állólámpák, de sok fali- és mennyezeti lámpa is megfelelhet a eéjnak. Jó vilá­gítást kell biztosítania árnyékok és reflexió (visszave­rődés) nélkül. (Ez különösen fontos az alvasnivalő fé­nyes, képeket tartalmazó oldalai esetében!) A szemnek is káros, a testartást is rontja az olyan fényforrás, amely elölről világítja meg az aktivan pihe­nőt. Előrehajlő testhelyzetre kényszeríti, emellett a fény sem lesz megfelelő, jelentős része : szembe vi­lágít. Hogy a szemet ne tegyük ki túlságosan a nagy kont­rasztváltásnak. nem szabad a teljes fényt a könyvre, a kézimunkára összpontosítani. Jobb ha a helyiségben az nlvasósarok környezete is kellemes gyenge megvilágí­tást kap. A szem kímélése érdekében ugyanez a szabály vonatkozik a tévékészülék környezetére. Legyen — a képernyő mellett — még egy fényforrás, mert ha a szemel túl nagy alkalmazkodásra kényszerítjük, amikor elnézünk a képernyőtől, az eredmény; túlerőltetés. A Szocialista Ifjúsági Szövet­ség Szlovákiai KOzpontl Bizott­ságának lapja • Kiadja a Smsna Kiadóvállalat # Szer­kesztőség áa adminisztráció 812 84 Bratislava, Pratská 11. Telefon: 46819 • Főszerkesz­tő: dr. Strasser György • A föszerkasztfi bslyettsae: Cslk- mák Imre • Nyomja a Zápa- doslovenské tlaClarne 812 62 Bratislava, Oukllanská 41 • Előfizetést dt) egy évre 52,— Kis, fél évre 26,— Kös • Ter- leszti a Fosta Hlrlapszolgálata. Előfizethető minden postahiva­talnál vagy kézbesítőnél • A lap kOIföIdra a FNS, Ostredná . expedfcla a dovoz tiaőe, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 6. 48 útién randelbető meg • i Kéziratokat nem őrzOnk mag \ ás nem kDId-Unk vissza • Index: 49 802

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom