Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-19 / 3. szám

Tíz évvel ezelőtt Mongóliában jár­va ENSZ-útlevéllel rendelkező cseh­szlovák orvossal találkoztam, de tu­dom, hogy dolgoztak kint hazánkból geológusok, állatorvosok és más szak­emberek is. Mostani utarpön Is megkaptam egy ' csehszlovák szákember, Vít Biskadskj ' mérnök telefbnszámáf. Ö szliitén az ENSZ-segítség Tejlesztési prágramjá ■■ keretében működik odakint. Amikor találkoztunk, egyebek között megkér­deztem küldetésének közelebbi cél-. Ját. A válasz meglepett: számítás­technika. Megtudtam még tőle, hogy , pár évvel ezelőtt részt vett az ENSZ- ' -program keretében épülő első mon­gol számítóköápont munkálataiban, a központi statisztikai hivatal berende­zésében, ahová' a számítógépeket a' Szovjetunió, Magyarország és az NDK szállította. A mongolokra annyira ' jellemző nyugodt,, kényelmes élettempó már a múlté, külöííöseh á városokban; a‘ közgazdászoknák szükségük van az ország gazdaságának legfrissebb a-- dalaira, napjainkb.an tehát már a tá­voli, egykor elmaradott Mongólia sem lehet mgg a,- számítástechnika- nélkül. Egy angol iurístacSbport á mon­gol fővárosban töltött- első napon csalódást érzett. Az ő;elképzeléseik­ben még másféle Ázsia -, élt, mint a-,- milyennel itt találkoztak. Ök a titok­zatos Mongóliát várták,, hogy a sze­mük elé táruljon, azt az elmaradott országot, ahol szegénységben élnek, az utcákon lóhátoti közlekednek és még á fövárdsbah is jurtákban lak­nak az emberek. Ulánbátorról ugyan*- is az a hír járta, hogy nomád fő­város. Csakhogy néhány évtizeddel ezelőtt. volt így, .azóta itt Is gyöke­resen megváltozott az élet. A sZáf zadelejt Urga valóban költöző szék­város volt. Azt a néhány fa- és kő­házat, amelyekben orosz, kínai, nyu­gat-európai és amerikai kereskedők laktak, jurták és karámok vették kö­rül. Az év nagy részében az uralko­dó Is jurtáb.an lakottj természetesen fényűző, értékes prémekkel bélelt, jurtában, de mégiscsak ugyanolyan szétszedhető pásztors'átorban, amely nélkül a sztyeppen el bem tudtak volna képzelni az életet. A turistát lényűgözi a paZar dí­szítésű, festett kapukkal s megannyi filagóriával körülvett" úrilak. Majd a fényűzően berendezett termeket vé­gigjárva egyik ámulatból a másikba esik. Még inkább megiepődik, amü kor a kísérőtől megtudja, bogy, ez a mesébe Illő szppsög,„bep . á .^kOzöp-,. korban . fepü|j,, juint ahogy‘hitte, Íja-' nem századunk elej^ó- Ülá.üliütói;;. ugyan régi város, dé nem t'örténel- mí. Hiányzik az európai metropoli­sokra annyira jellemző hangulatos, ódon városmag. Itt a város szívéből nyílegyenes utcák vezetnek a perem­negyedekbe, s az utakat három-, négyemeletes lakóházak szegélyezik. A legrégibb lakóházakat három évti­zeddel ezelőtt ■ építették,, amikor el­fogadták az' első ált-alános városfej­lesztési tervet, s a jurták kiszordltak ■ a perifériára. Napjainkban, a harma­dik városrendezési ‘ tetVen dolgoznak, s a közeljövőben elő ts terjesztik jó­váhagyásra. Ebben a tervben újabb területek beépítésével, számolnak, to­vábbi lakónegyedek épülnék majd, hi­szen a most több mint négyszázezres Ulánbátorban az ezrédfordulón már hatszázezer ember él majd. , Az első lakónegyedeket szovjet.ter- vezök és építők segítségével építet­ték. Ma már a tervezéstől a kivitele­zésig mindent mongől szakemberek végeznek, akik zöme szovjet szakis­kolákban, főiskolákon sajátította el a tudományt. Mongólia, a mai Mongólia tömören úgy is jellemezhető, hogy az egész ország nemzetközi építkezés, ahol lépten-nyomon- találkozunk szocialis­ta országbeli szakemberekkel, kik az 'A központi statisztikai'hivatal számftókiizpontiá ország előrehaladásán rnunkálkod,- nak, itt mindenhol a KGST műszaki, anyagi segítségének nyomait láthat,- jukp'így' hazánk'-ís' jélán van* epbéif - á távoli ázsfaí örszágbafi. GSéhSZlö- ( -vák autóbusZök'''vlszik-hozzák ' áz hereket munkába és haza. A nagy­kórház külsőre semmiben sem kü» lönbözlk a ml kerületi, ,klinikáinktól;; csehszlovák tervek alapján építették, mi szállítottuk a kórház berendezé­sét és felszerelését, sőt az átadás u- tán a mi szakembereírik köiremOkö- désével kezdték meg a gyógyltómun- ,kát is. A bőrfeldolgozó üzem az. e- gyik legnagyobb ulánbátorl ipari lé--- tesítmény s rövidesen megkezdi a , termelést a csehszlovák tervek sze­rint épült cipőgyár is. Még a távoli sztyeppen is hallani cseh vagy szlovák szót. Geoíóguscsb- ' port dolgozik kint tőlünk, földtani kutatásokat végeznek. Elődeik ugyan­is szenzációs felfedezésről -adtak hírt: i rábukkantak a Világ legnagyobb, legt - ; gazdagabb réz- és mollbdénlelőhelyé- re. Manapság büszkén vallhatják a mongolok, hogy országukban a föld gyomrában a Mengyelejev-táblázat összes eleme megtalálható. A réz-, mollbdéh- és vasércbányászat tervei hatalmas beruházások, amelyekkel az 1,6 milliós Mongólia, egymaga kép­telen megbirkózni, elihez is nemzet­közi, KGST-összefogásra van szüksé­ge. Technikusainkkal az ország bárme>í. lyik zugában találkozhatunk, mert rendszeresén vlsszajárpak felülyizs- * 'gálni azokat á műszaki. Ipari beren- jdéfés^^ ateélyek "íötl a'^elzé'ab vt- *ééllk -itla^lii/hi: Maden’W,,pz|jchösji)r-y, Vakiá. ' A Vidéken^ élő emberek' jelentős hányada olyárt' árammal világít, nézi a tévét, hállg'atja a rádiót, amelyet csehszlovák gyártmányú aggregátorok fejlesztettek, A vándort biztosan ámu- latba ejtl a .’sztyeppen, hogy messzl- .-messzi az ,'ptolsó -kllqinóter aszfal­tozott úttól még személyautók fut- károznak, ih'éghozzá. a pii régi O.ctá . vláink-és 'Ta'tt-álnk, ámélyeket az öt-, venes évek végén és a hatvanas évek elején exportáltunk'Mongóliába; Ezek a kocsik ipa már Veteráhszámba mennek. , ,* — Kitűnő lovacska < —- dicsérte szürke Octáviáját újdonsült mongol Ismerdsöm, pamdaa, —, 1962-ben vet­tem, és mindmáig ehge,4eíh>esen fut.' Belestem a kocsi pblakán, hogy megnézzem, hány kiloraéterti tett már meg vele gazdája, de. a tachométcr vajmi keveset árult él, megkérdez­tem hát Damdaát. ‘ — Nem tudom, mért tfz évvel ez­előtt elromlott a tachométer és azóta nem is számolom a kiibmáféreket. Egyébként is minálúnk száz-ezer ki­lométerekben mérik á távolságokat — válaszolta. Ha Ulánbátorban az' Állami Aka­démiai Színház opera- és balett-tár­sulatának műsorán Smetana Az el­adott menyasszonya szerepel, minden jegy elkel, elég, ha a plakátokon ez áll: Hudaldagdszon Bér, este biztosan telt ház előtt játszanak a művészek. Ez a cseh opera az ulánbátorl tár­sulat legrégibb repertoárdarabja. Őr­jártamkor is plakát hirdette az ope­raház talán, hogy műsorra tűzték a Hudaldagdszon Bert, vagyis Az el­adott menyasszonyt. — Ne csodálkozzék e népszerűsé­gen, az operának olyan közérthető a cselekménye, hogy a mi közönsé­günk is rögtön azonosulni tud a hő­sök gondjával-örömével — mondta Buted nemzeti művésznő, Mafenka megszemélyesítője. — Meg aztán ez az első vígopera színházunkban, és hát a mongol ember mindig is sze­rette a vidámságot, a derűt, a ne­vetést. Az eladott menyasszony útja a mongol színpadra szinte mesébe il­lik. Két évtizeddel ezelőtt Amgalan Csojszon nálunk tanulta a bábjátszás művészetét. Tanulmányai befejezté­vel Prágából hazatérve sok más itt vásárolt lemez közt Az eladott menyasszonyt is magával vitte. Ami­kor kollégái megkérdezték, melyik a legnagyobb prágai nemzeti színház- beli élménye, gondolkodás nélkül Smetana e müvét említette. S hogy véleményét zenével Is alátámassza, rögtön feltette a lemezt, kollégái pe­dig fenntartás nélkül egyetértettek vele. Aztán szó szót követett, Csoj­szon a leánykérés vidám történetét átültette mongol nyelvre. A siker pe­dig minden várakozást fölüimúlt. A közönség akkora vastapssal jutalmaz­ta a mongol ősbemutatót, amekkorá­val addig a világ operairodalmának egyetlen darabját sem illette. De ma már gyönyörködhetnek Az eladott menyasszonyban az ulánbátoriakon kívül az egész ország operarajongói is, éspedig nemcsak a rádió vagy a tévé jóvoltából. A színház művészei a kerületi és járási művelődési há,- zak, agitációs központok színpadjára is elviszik a kultúrát. Vidékre persze nem utazljat az, e,- gész előadógárda, csak éz élvonal beli, fővárosi művészek lelkes, önfel­áldozó csoportja. Évente néhányszor elzarándokolnak Mongólia legtávö- libb tájaira is,'hogy “elvigyék a fényt, . a» kultúrát, a művészetet. Ez a tájo­lás feladata minden, ulánbátorl szín­háznak, mert a helyesen alkalmá- • zott 'kultúrpolitika elveti azt az el­vet, hogy csak a főváros közönségét illeti meg a rangos művészek telje­sítménye. ■ f • ' í^deö -é^yes-'^lyen ' Vidéki' -áí­ttíffkr'teaves é.lipápy yallptja; Cspj-! szQrt, aki bábszínházával, évente két- szVf hathetes körútra megy Mongó­liában, amely során kétszer tízezer kiiométer utat tesz meg. — A szín­padok kicsik és igen szerények, de a légkör, amelyben játszunk, magá­val ragadó. A bábelőadásokat bár 'gyerekeknek szánjuk, a bejáratnál sokszor akkora tömeg tolong, hogy a ' ffelnőtteknék is eljátsszak a dara- '■ bot. Ez a tájolás egyébként nagyon kimeríti az embert. Naponta két-há- rora-előadást tartunk, és szinte min­den nap úton vagyunk, de ha a kö­zönség igényli, ml fáradságot nem Ismerve vállaljuk a ráadást, az is­métlést. Hát lehet nemet mondani azoknak az ajtónál toporgó, kultúrá­ra éhes ''embereknek, akik harmlnc- ' -négyvén kilométerről jöttek valame­lyik''pásztortanyáról?! Nem, valóban nem lehet nemet moridahi... Csojszonnak most is sietnie kellett, mert együttese épp egy ilyen vidéki körútra készült, a Gób(-sivatag déli járásaiba, ahová Ulánbátorból „csak“ ezer kilométer hosszú utat kell megtenniük. ■ Csoj­szon egyik kezén egy sündisznócs- kávál, á másikon egy kedves cseh bábíi^rával búcsúzik tőlem. A szerző felvételei A mai Ulánbátor Az eladott menyasszony — mongol színpadon Záróközlemény kiadásával ért véget Brüsszelben a NA- TO-országok külügyminisz­tereinek rendkívüli értekez­lete. A dokumentumból kitűnik, hogy a tanácskozás Alexan­der Haig amerikai külügy­miniszter irányításával zaj- iott le, akinek sikerült rá­venni nyugat-európai kolle­gáit a washingtoni kormány szovjet és lengyelellenes i- rányvonalához való közele­désre. Annak ellenére, hogy a NATO európai tagállamai az Egyesült Államokat nem követték a Szovjetunió elle­ni gazdasági bojkott meg­hirdetésében, Brüsszelben kénytelenek voltak nyilvá­nosan kijelenteni, hogy „ko­molyan fontolóra veszik a szankciókat“, s még azzal fenyegetőztek, hogy be is ve­zetik ezeket a szankciókat, ha Lengyelországban „nem javul a helvzet“, természete­sen a nyugat elképzelései szerint. Ami Lengyelorszá­got illeti, azzal „büntetik“, hogy leállítják a további ke­reskedelmi hitelek folyósí­tását, hogy nem halasztják el Lengyelország nyugati kölcsöneinek törlesztését, pedig ezt a rendkívüli álla­pot kihirdetése előtt meg­ígérték. A nyugat-európai államok azonosították ma­gukat az amerikai álláspont­tal, amikor azt állították, hogy a Szovjetuniónak ré­sze van a lengyelországi e- seményekben. A. NATO-or- szágok kijelentik, hogy a „Szovjetuniónak nincs joga meghatározni Lengyelország politikai és szociális fejlő­dését“, ugyanakkor diktálni próbálják a lengyel kor­mánynak, hogy mit tegven: oldja fel a rendkívüli álla­potot, engedje szabadon a- zokat, akik államellenes puccsra törekedtek és kezd­je meg velük a „párbeszé­det“. < /- Az . amerikel nyomás ha­tására az gurópai NATO or­szágok figyelmen kívül hagy­ták országaik érdekelt és megígérték, hogy „fontolóm veszik a Szovjetunióval való együttműködés korlátozásá­nak lehetőségeit és a kultu­rális megállapodás felmon­dását“. Annak ellenére, hogy korábban hivatalosan sem titkolták, milyen fontos szá­mukra a szovjet földgáz, a nyilatkozatban kötelezniük keliett magukat, hogy „fe- iüivizsgáiják“ a Szovjetunió- vai való gazdasági kapcsola­tokat. A Haig által hangoztatott „szilárd egység“ azonban hiányos volt: a görög kül­ügyminiszter nyilvánosan el­határolta magát a zárónyi­latkozat azon részeitől, ame­lyek a szocialista országok ellen diszkriminációs lépé­seke* heiyeznek kilátásba. Bár a washingtoni csűcs- taláikozó után mind az a- merikai, mind a nyugatné­met részrőt azt a látszatot igyekeztek kelteni, hogy minden a legnagyobb rend­ben van és teljes az egyet­értés, amerikai részről még­sem csökken, ellenkezőleg fokozódik a politikai-gazda­sági nyomás az NSZK-ra, a- zért, hogy Washington állás­pontjára hangolják a bonni kormányt. A bonni Információk sze­rint az Egyesült Államok hivatalos körei megerősítet­ték az NSZK-ba irányuió u- ránszáitítások tartós szüne- teitetésére vonatkozó ntasí- lást. Így két legyet ütöttek egy csapásra: egyrészt csök­kentik a külföldi piacokon az atomerőművek építésében jelentkező konkurrenciát, másrészt pedig éreztetik a nyugatnémet kormánnyal, hogy Washington kezében még gazdasági ütőkártyák is vannak tartalékban arra az esetre, ha Bonn követke­zetes marad és ellenáll a- zoknak az amerikai követe- iéseknek, ameiyek szankció­kat írnak elő a Szovjetunió­val szemben a lengyelorszá­gi események miatt. jni^ UMurxÉuij^ xjxfx*xxjxn x xjx HÜDAIDAGDSZON BÉR AVAGY . AZ ELADOTT MENYASSZONY

Next

/
Oldalképek
Tartalom