Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-05-25 / 21. szám
7 dik oldal - hetedik oldal • hetedik oldal - hét HOGYAN HAT A VILÄGGAZDASÄGRA A FEGYVERKEZÉSI VERSENY? Erre 'Télaszol Ráesik Faramazjan, a közgazdaságtudományok doktora A statisztika bizonyossága szerint egyetlen kalöíia '-Iclképzése ‘ minted tizenötezer dollárba kerül. Ugyanezért az összegért több mint hatvan • gyereket lehet egy évig iskolában tanítani. Azért az egymiíliárd dollárért, amennyibe égy repülőgép-anyahajó kerül, akkora vízi erőművet építhetünk, mint az asszuánl. Az a több mint • 600 millió dollár, amibe egy atom-tengeralattjáró kerül, elegendő lenné 120 jól felszerelt kórházra. Égyetlen Leopard típusú páncélkocsi árából egy korszerű Iskolát építhetnénk. (Ezeket az adatokat a nyugati sajtóból vettük, s közlésük óta nőttek a fegyverkezési kiadások.) A világon a katonai kiadások az egészségügyi költségek több mint,.két és félszeresét teszik ki. Az anyagi eszközök hiánya többek között áz Egészségügyi' Világszervezet olyan programjainak végrehajtását hátráltatja, mint á malária felszámolása. E terv megvalósításához mindössze 450 millió dollárra volna szükség, azaz sokkal kevesebbre, mint az embérl- ség által naponta (nem tévedési] fegyverkezésre költött összeg fele. Az elmondottakból kitűnik, hogy a rombolás hatalmas gépezete anélkül, hogy működésbe lépne, máris jelentős károkat okoz a népeknek. ,,Nem beszélve most a nukleáris katasztrófa közvetlen veszélyéről — mondta Leonyld Brezsnyev —, a fegyverkezési hajsza önmagában is az emberiség anyagi és szellemi értékelnek céltalan tékozlását jelenti, amelyekre oly nagy szükség lenne az éhínség, a betegségek, az írástudatlanság elleni harcban, a szociális, az energia-, a nyersanyagproblémák megoldásá- hoz." A hatalmas katonai kiadások képezik a valutárls és pénzügyi nehézségek keletkezésének, az infláció növekedésének egyik fő okát. A mllita- rlzálódas bizalmatlanságot ébreszt az emberekben, megnehezíti, hogy kiaknázzák a nemzetközi munkamegosz- tás.ban rejlő elöoyökfiti pjegbontja g normális--'-gazdasági kapcsolatokat, mesterséges -akadályoka-t- gördít- a társadalmi fejlődés útjába.’És eg egyaránt vpnafkozlk mind á gazdaságilag fejlett, nilnd a fejlődő' országokra. Az ENSZ kereskedelmi, és fejlesztési szervezete, az UNCTAD adatai szerint az ázsiai, afrikai és latin-amerikai volt gyarmati országok a hetvenes évek végén évi 10 milliárd dollárt adtak ki nem katonai célú szabadalmak és llcencek vásárlására. Ugyanakkor a stockholmi nemzetközi békekutató intézet adatai szerint ugyanezen országok csupán 1980-ban 74 milliárd dollárt költöttek katonai célra. A fejlődő országok részesedése a katonai kiadásokból az utóbbi években 9,1 százalékról 21,3 százalékra emelkedett. A fiatal országok katonai kiadásai jelenleg csaknem tízszeresen felülmúlják a számukra juttatott külföldi gazdasági segélyek összegét. Ugyanakkor a fejlődő országok külföldi adóssága már túllépte az 500 milliárd dollárt, ezekben az államokban 570 millióan rosszul tápláltak,. 300 millió a vérszegénységben szenvedők száma, 100 millió gyermeket fenyeget éhhalál. Mináézefiéft nem lehet csupán a" fiatal országokat vádolni, amelyeket magával ragadott a katonai potenciál növelésének örvénye. Némelyek nyugaton azt bizonygatják, hogy a fegyverkezési verseny végzetszerűen eU kerülh'eteflen. A valóságban azőnbán ez nem így van. A Szóvjétu'riió és a szocialista közösség más országai már több ízben javasolták: hozzanak intézkedéseket a milltarlzmus terjedése ellen, és nyújtsanak hatékonyabb segítséget a fiatal államoknak. így még 1973-ban, az ENSZ-közgyülés XXVIII. ülésszakán a Szovjetunió javasolta, hogy a Biztonsági Tanács állandó tagjai 10 százalékkal csökkentsék katonai kiadásaikat, és a felszabaduló eszközö■■ kor a katonai kiadásokra vonatkozó adatokkal manipulálnak, azt blzony- j_gatják, hogy a katonai kiadások mintegy „felszívják“ a munkanélküliséget. Nyugati kiadványokban olyan cikkek, olyan politikusok nyilatkozatai • láttak napvilágot, amelyek azzal ijesztgetik a közvéleményt, hogy a békeprogram életbelépése gazdasági visszaeséshez vezet. A tények ezzel szemben az ellenkezőt bizonyítják: a fegyverkezési verseny elősegíti a munkanélküliség növekedését. Az Egyesült Államokban és a NATO-or- szágokban a hadsereg fenntartására fordított kiadásokkal párhuzamosan a munkanélküliek sok milliós hadserege Is növekszik. Nyugati szakértők véleménye szerint minden katonai célra költött dollármilllárd 45 ezer munkahelyet létesített az Iparban vagy 58 ezret az állami hivatalokban. Ugyanennyi polgári befektetés viszont 59 ezer ipari munkahely vagy 88' ezer államhivatali munkahely léAGYO VAGY VAJ? két fordítsák a világ minden országa, többek között a fejlődő országok gazdasági és tudományos-műszaki fejlesztésére. A szovjet kezdeményezés nem talált megértésre a Nyugat részéről. A nyugati politikusok reagálásaikban azt hangoztatták, hogy a leszerelés csak a Szovjetuniónak előnyös. A valóságban a leszerelési folyamat, akárcsak a feszültség fokozása, egyáltalán nem hasonlít arra a bizonyos „egyenirányú utcára.“ A fegyverkezés fokozása minden államtól jelentékeny erőket von el. Az NSZK katonai költségvetése 25,1 milliárd dollár, Nagy-Britannláé 12 milhárd font sterling. Japáné 2230,2 milliárd yen. A Le í/fonde által közölt adatok szerint. Franciaország 1960— 1980 között 222 mlíliárd frankot költött nukleáris fegyvereinek és azok hordozóeszközeinek a fejlesztésére. A fegyverkezési verseny okozta ,,kifulladás“ a tőkés világ legnagyobb országa ;gazdasági_ életében is tapasztalható, A Reagan elnök- által ■•mag-' hirdetett;;a vigazdas'ág egészségeseb-- bé tételét“ szolgáló program szériilt öt év alatt 131 milliárd dollárral kell csökkenteni a szociális kiadásokat, s ezt az összeget a Pentagonnak kívánják juttatni. Ez többek között aZt jelenti, hogy csupán New Yorkban a közeljövőben mintegy száz, idősek számára létesített szociális otthont zárnak be. Cincinnattlban három egészségügyi központot megszüntetnek, Oregon államban több mint 12 ezer, Michigan államban pedig 32 ezer szegény családnak nem folyósítanak segélyt a jövőben, és még folytathanánk a sort. Ugyanakkor a hadiipari monopóliumok profitja óriási mértékben megnövekszik. A Pentagon költségvetése csupán 1982- ben 236 milliárd dollárra rúg majd, s a következő években az Egyesült Államok katonai kiadásai legkevesebb másfél billió dollárra emelkednek. A fegyverkezési verseny hívei, amltesltését teszi lehetővé. Itt csupán a munkahelyekről van szó, úgy is mondhatnánk „vegytisztán“, és nem vettük figyelembe, hogy a -katonai célokra való termélés semmit sem ad a népgazdaságnak, a fogyasztásnak. Csupán elvon attól, miközben elnyeli a munkát, az Időt] az anyagot és az energiát. Természetesen a Szovjetuniónak is megvannak a katonai kiadásai, s ezek nem csekély összegűek. Ml azonban azt akarjuk, hogy e tételek csökkenjenek. De mit lehet tenni, amikor Reagan elnök bejelenti, hogy a Szovjetunióval folytatott bármely fegyverkorlátozási tárgyaláson az Egyesült Államok a partner tudtára fogja adni. hogy „új adu van gz asztalon“, és ha a Szovjetunió nem enged az USA-nak, akkor „kénytelen részt venni a fegyverkezési versenyben, amelyben nem győzhet.“ A háború Utáni évtizedek tapasztalatai és a ödvjef*"gazüasá‘g jelenlegi: állapotának valós, tényei azonban meggyőzően bizonyítják: hiú reményeket táplálnak azok, akik airra számítanak, hogy hazánkat ,,kl tudják fullasztani“ gazdaságilag. Ezt egyébként a józanul gondolkodó politikusok Is elismerik. „Azt hallottam — mondta nem Is olyan rég George McGovern amerikai politikus —: a Pentagon munkatársai azt bizonygatták, hogy az Egyesült Államoknak előnyös, ha berángatja az országokat a fegyverkezési versenybe, mivel azoknál- sokkal nagyobb termelőképességgel rendelkezik ... Bár az Egyesült Államok gazdag ország, egyáltalán nem kötelező-, számára, hogy tékozló is legyen. S még ha az ország kimeríthetetlen erőforrásokkal is rendelkeznék, az a kísérlet, hogy a katonai kiadások szintje terén versengjünk az oroszokkal, és ezáltal ők előbb jussanak csődbe, mint Amerika, egyszerűen abszurdum.“ Ennek ellenére a Pentagon azt tércorpédónasxád ái-áhéí 440 tn«siát»eátát («iietn« (egyártiíoi és feh si.ísreíi»» . . vezU hogy 1984-re nem kevesebb, mint 100 legújabb típusú. Interkontinentális ballisztikus MX-rakétát telepit. A tengeri bázisú stratégiai erők amerikai programja évente egy Trident típusú atom-tengeralattjáró felszerelését Irányozza elő. A tervekben szerepel még három NIMITZ típusú repülőgép-anyahajó felszerelése Is, melyek mindegyike 6 milliárd dollárba kerül... Ilyen körülmények között hazánk kénytelen fejleszteni fegyveres erőit. A Szovjetunió azonban senkit sem fenyeget, senkit sem készül megtámadni. A ml katonai doktrínánk védelmi jellegű. Ennek bizonyítéka az a nemrég publikált ENSZ-dokumen- tum, amely a világszervezet fennállása óta beterjesztett 230 leszerelési javaslatot tartalmazza. Ezek közül 80 a Szovjetuniótól származik. Arra Irányuló törekvésünk, hogy megelőzzük a nukleáris katasztrófát, meggyőző kifejezést kapott az ENSZ- -közgyűlés legutóbbi, XXXVI. ülésszakán, ahol a Szovjetunió konstruktív kezdeményezéssel állt elő. „A legfőbb benne az — hangsúlyozta Leonyld Brezsnyev, az új szovjet kezdeményezés jelentőségét értékelve —, hogy elérjük: soha senki ne alkalmazza elsőként a nukleáris fegyvert. Mert ha senki sem fogja azt elsőként bevetni, akkor egyáltalán nem is kerül alkalmazásra.“ A béke az emberiség közös klnese, és korunkban ez létének első számú feltétele. Szüksége van rá földünk minden országának, nem csupán a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi tagjának. És csakis közös erőfeszítésekkel lehet és kell a békét megvédeni és megbízhatóan megteremteni nemcsak a biztonság, hanem a gazdaság érdekében is. Ideje már, hogy ne azon törjük a fejünket, hogyan és mivel gyilkoljunk, hanem azon gondolkodjunk, hogyan élhetnénk emberhez méltóbban és jobban! A Szovjetunió nyomán o 1^0 ^ c lU"^ — (A CO 0) (f> 3 (D 'A blues királynőjének nevezték, és művészete még ma, több mint negyven évvel halála után is élő. Bessie Smith az Egyesült Államok déli részén, a Tennesse állambeli Chatanoogában született. Nem tudjuk pontosan mikor: 1893-ban vagy 1894-ben. Akárcsak a Délen élő néger családok többsége, akkoriban Bessie szülei is nagyon szegények voltak. Nyolcéves lehetett, amikor örökre elveszítette őket. Az öt kisebb testvér nevelését Viola, a legidősebb nővér vette át. A nagy nyomor közepette a déli négerek csak két munkalehetőségre számíthattak: csekély bérért elszegődnek cselédnek vagy kétkezi munkásnak (ha egyáltalán akadt valami alkalmi munka), vagy csatlakoznak valami vándortársulathoz (feltéve, ha tudtak énekelni, táncolni, hangszeren játszani)'. A ■néger show-k járták az országot, minden városban megálltak néhány napra. Nehéz életük volt, és nagyon kevés pénzük. A gyermek Bessie Chatanooga utcáin szokott énekelni Andrew öccsével, aki gitáron kísérte. A járókelők olykor odavetettek nekik pár centet. Aztán 1912-ben Bessie vándorshow-hoz került, de mint táncosnő. Ekkor kezdődött meg fényes pályafutása, amely huszonöt éven át tartott. Bessie rövidesen nagy hírnévre tett szert több déli államban, de nem mint táncosnő, hanem bluesénekesnőként. Néhány éven hel’ül már saját társulata és zenekara volt. A húszas évek táján népszerű lett a fehér hallgatóság körében is. Akkoriban ébredt rá a lemezipar, hogy a néger művészek lemezei számára is megnyílt a piac. -1923-ban Bessie is elkészítette első lemezét. Bessie Smith a húszas években aratta élete legnagyobb sikereit. Színházakban, klubokban fellépve temérdek pénzt, hetenként egy-két ezer dollárt keresett, ö volt a leghíresebb bluesénekesnő. Akkortájt tetőzött a bluesőrület, s általa a rádió is népes hallgatótábort szerzett. 1924-ben Bessie férjhez ment Jack Gee-hez, 'de házasságuk nem volt túl tartós, sem nyugodt. Állandóan féltékenykedtek egymásra. Bessie mégis bőkezűen bánt a pénzével, ha a férjéről volt szó. Luxusautókat, drága ruhákat, ékszereket vásárolt neki az együtt töltött hét év alatt. Abban az Időben a lemezek egyáltalán nem voltak olcsók a négerek pénztárcájához mérten. A lemezjátszók is képtelenül sokba kerültek. Bessie lemezeiből mégis 20 ezer példány elfogyott. A legtöbb pénzt azonban a színpadon kereste. A lemez- ■ gyártó cégek akkoriban csak a felvételért fizettek a művésznek. Honorárium az eladott lemezért nem létezett. A húszas évek végén a blues kezdett veszíteni népszerűségéből. A közönség a swing és a hangosfilm vonzásába került. A gazdasági válság éveiben a színházak bezárták, a lemezipar teljes csődbe jutott. Bessie Smith alkalmasint még most is kapott fellépési lehetőséget, de a hajdani bevételeknek örökre befellegzett. 1933-ban újabb lemezei jelentek meg. A következő néhány évben úgy tűnt, hogy visszatérnek a régi szép' Idők, újabb ragyogó karrier vár rá. Ez azonban már sohasem válhatott valóra. Bessie Smith 1937-ben autóbaleset következtében elhunyt. Rajongói a déli fajüldözőket vádolták haláláért. Azt beszélték, hogy Bessie-t a baleset színhelyéről egy „fehér“ kórházba szállították, amelynek személyzete megtagadta a sebesült kezelését, mivel néger volt. Gyönyörű, átható éneke Bessie Smlth-t a blues örök királynőjévé tette. t—ezf— dllt Qldel - hetedik oldal - hetedik
