Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-05-18 / 20. szám

(Pl !

1. SKUPSTINA. a Jugoszláv parlament épülete a város szívében, a Fionirski parkkal szemben ékeskedik. A lován Ilkié tervei alapján 1907-ben megkezdett épületkolosz- szust csak 1932-ben fejezték be. A neoreneszánsz stílusú építmény egyik látványossága a városnak és egyfajta szimbóluma Is.

A parlament épületének kapcsán érdemes szót ejtenünk a 22 mllltó lakosú Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közelmúltjáról, a

dították fel, mígnem a szovjet csapatok segítségével 1944 végén felszabadult az egész ország. Az ország, Jugoszlávia, amelyen belül hat önálló köztársaság és két autonóm területen szerbek, horvátok, szlovénok, macedónok, bosnyákok, Crna Gora- íak, albánok, magyarok, bolgárok, csehek, szlovákok, olaszok, románok, ruszinok, cigányok... élnek.

2. TRG REPUBLIKE. Az alig 100 éves főváros — hiszen korábban csak a szerb fejedelemség székhelye volt

finom eledel ugyan, csak éppen rém kellemetlen szagú.

ObrenovlC Mihály fejedelem lovasszobra közelében ücsörögve az idegen visszapergeti belgrádi élményeit. Építészeti remekművet ugyan keveset látott, mert Ilyen szempontból nem tartogat különösebb látnivalót a város. Talán az Oj-Belgrád, ahol már épült néhány érdekes megoldású, szokatlan kivitelezésű, hangulatos toronyház, s az itt lakó negyedmillió ember modern környezetű otthona

BELGRAD: múlt és jelen

rágós albánt... Kapni Itt az égvilágon mindent, csak legyen, aki megvegye. A szép, árkádos tornyocskák körül egymás hegyén-hátán fehérük a sok bódé teteje. De mint minden igazi balkáni piacon, itt is elsősorban a zöldségféléknek és a gyümölcsnek van a legnagyobb keletje. Csodálatos formájú, színű, zamatú paprika, paradicsom, baklazsán, barack, körte, szilva, dinnye kelleti magát. Még sül itt juhtúrós lepény is, amelynek remek orrcslklandozó illata után meglehetősen fanyar az

Ize. Azonnal émelyeg tőle a gyomrom, bár örök elvem, hogy egyszer mindent ki kell próbálni.

faslsztaellenes harcokról, melyek során a sok nemzetiségű állam népei, nemzetiségei egységbe tömörültek, egységet alkottak.

Kezdjük e rövidke visszaemlékezést 1941-gyel, amikor magas rangú tisztek egy csoportja megdöntötte a Hltler-barát Cvetkovlő-kormányt. Az ú] kormányelnök még abban az évben. április 5-én barátsági és megnemtámadási szerződést kötött a Szovjetunióval. A fasiszta német had mintha csak erre várt volna, másnap, április 6-án megtámadta az országot — hadüzenet nélkül. A király és a kormány Londonba menekült, a hadsereg alig két hét múlva kapitulált. Az olasz, német és magyar fasiszta megszállók fölosztották maguk között Jugoszlávia területét. Mindez egyes nacionalista csoportosulásoknak. hatalomra vágyó tábornokoknak kedvezett is, hiszen széles körben együttműködhettek és saját szakállukra is garázdálkodhattak az országban. Megalakultak a hírhedt usztasa- és csetnikosztagok, amelyeknek a módszerei sokszor fölülmúlták az SS- -legények barbárságát — emlékezett vissza a vajdaság egyik községében, Csantavéren egy idős bácsi. És mesélt arról is, hogy a józan, demokratikus erők, a nép, azok, akiket nem fűtötte a nacionalizmus szelleme, ellenálltak, s a Tito vezette Népi Felszabadító Frontba tömörültek, amelyet a jugoszláv kommunisták alakítottak. Soha nem látott, óriást méretű összefogás alakult ki a néptömegek között s Jugoszlávia a fasisz- taellenes partlzántelkelés, harc egyik bázisa lett. Óriási áldozatok árán az ország mind nagyobb részét szaba(KEPEK Es képaláírásokj

— szíve. A szabályos négyzet alaprajzú tőr egyfajta határvonal a múlt és a jelen között. A téren túl, a Ka- lemagdán és a Duna felőli rész a 120 éve véget ért, 450 évig tartó török uralomról mesél, amikor még Dar-ul- -Dzsibad (szent háború küszöbe] volt a város neve. De előtte hívták a mai Beogradot a bizánciak Álba Graeca- nak, a kelták Slngidunumnak, s 1456- ban, amikor Hunyadi seregei áttörték a török gályák ostromgyűrűjét, Nándorfehérvár lett a neve. Ennek a győzelemnek a tiszteletére kondulnak meg ma is déli tizenkettőkor a harangok.

A tér megközelítő jelenlegi arculatát csak a két háború között nyerte el, de Hitler katonái itt is alapos pusztítást végeztek, csupán egyetlen háza, az Albanija-ház vészelte ét épségben a háborút. De ez a Köztársaság tér nemcsak a véres harc, hanem a szabadság, a felszabadulás színtere is, hiszen 1944. október 20- án itt találkoztak a partizánok a szovjet haderővel.

A tér egyik sarkában hatalmas utcai presszó található, ahol a legtöbb idegen órák hosszat elücsörög és bámészkodik. Nézi a közlekedési szabályokat általában figyelmen kívül hagyó autósokat, a gyakran népviseletben megjelenő helybelieket, s közben kortyolgtja a rossz török kávét — amelynek receptje: forrald fel a vizet, tégy bele cukrot, forrald tovább, tégy bele kávét, egy-két percig forrald még, s máris fogyaszthatod —, vagy rendel magának egy adag helyi specialitást, szármát (töltött káposztát), esetleg musokát. ami darált sertés- és marhahús keveréke;

feltehetően ellentmond a betonrengeteg lakótelepek sivárságának.

Belgrádban, az egymillió-kétszázezer lakosú fővárosban inkább az emberek sokszínűsége, a részben „európai“, nagy részben azonban már balkáni hangulat keveredése és annak ötvözete megy élményszámba. A „balkáni“ jelző egyre inkább érvényes lesz a városra, ahol egy kicsit minden piszkos, ahol egy kicsit mindenki lezser, ahol közvetlen emberek végtelen természetességgel élik mindenki szeme láttára mindennapi életüket. Itt még látni utcai cipő- tisztítókat, és a kávéház teraszán fennhangon hajba kapó párokat. Itt még (?) szemrebbenés nélkül el lehet dobni a köztérre az üres gyufás- dobozt. a jégrém, a hot dog papírját, a cigarettacsikket... A Köztársaság tér pedig mindennek egyfajta elegye: itt az imént látott eseménynek már a következő pillanatban megtörténhetik az ellenkezője, így aztán nehéz, lehetetlen általánosítani.

3. ZELENI VENAS-PIAC. Hogy Belg- rád már valóban „balkán“, azt leginkább a távolsági buszpályaudvarhoz közeli Zöld Koszorú hangulata, képe tanúsítja. Itt, ahol réges-régen mocsár volt. és békák brekegtek, ma színek és emberek kavalkádja hömpölyög reggeltől estig. Látni itt köteleket áruló törökbugyogós, barna képű vénasszonyt, újvidéki, pirospozsgás arcú, magyar népviseletbe öltözött almakereskedőt, fekete szálfatermetű montenegrólt mlndenesbolt- ja előtt, úri módra öltözött, farmerárus szlovént, szép ruhájú, lószerszámokat kínáló bosnyákot, apró kerámia tárgyakat értékesítő darócnad4. TEREZIJE. A Terezije a város sétáló-, fő- ős üzletutcája. Sajnos, ennek a sugárútnak a peremén sincsenek különösebb építmények, érdekes lámpái, fás övezetei, teraszos presz- szól, a mindenfelé ücsörgők tömege azonban hangulatossá teszi. Az utca elején áll az ismert randevúhely, MlloS fejedelem kútja, az obellszk alakú víztorony. Valamikor a környék lakói ebből a kútból mertek vizet. Ma már szökőkút, galambok köröznek fölötte, meg a kedvesüket váró fiúk, lányok sétálnak körülötte. A mindenkori szerelmesek, akik Belgrádban is ugyanolyan mohósággal, boldogsággal ölelik egymást, mint a világ bármely más városában.

ZOLCZER JANOS V. É. felvételei

A szembenállás kiterjesztésének minősítették Buenos Airesben azt a londoni döntést, hogy a tengeri blokádot az argentin partok tizenkét mérföldjére bővítették. „Nagy-Britannia a békés rendezést támogató nyilatkozatai közben a tárgyalásokat teljesen lehetetlenné tevő helyzetet teremt“ — hangzik az a közlemény, amelyet a Biztonsági Tanácshoz juttatott el Argentína. A világszervezet székhelyén folytatódnak a megbeszélések és a közvetítési kísérletek. ENSZ-források szerint üdvözlendő, hogy „legalább ez a diplomáciai csatorna tovább ér. Buenos Airesben ugyanakkor fölháborodva fogadták a hírt, hogy az Egyesült Államok fontolóra vette a londoni kérést: amerikai repülőgépek lássák el üzemanyaggal menet közben a brit harci repülőket. Ez már közvetlen részvétel lenne a konfliktusban — vélekedtek argentin katonai források.

Buenos Airesben egyébként máris mérleget készítettek, milyen károk érik az országot a szankciók miatt. Az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény genfi tanácskozásán az argentin küldött jelezte: országát évi kétmilliárd dolláros forgalomtól fosztja meg a közös piaci és más tőkés államok kereskedelmi embargója. A moszkvai Szov- jetszkaja Rosszija szintén gazdasági oldalról vizsgál ta meg a dél-atlanti válságot, s megállapítja, az EGK- tagok a behozatali tilalom elrendelésével nemcsak Buenos Airesre gyakorolt nyomást akarják növelni, hanem támogatást nyújtottak az amerikai diplomáciának. Mind nyilvánvalóbbá válik azonban, hogy ezzel a gazdasági csapással a Közös Piac saját érdekeit is károsította, s ami ennél fontosabb, zavarokat okozott La- tln-Amerikával kapcsolatos politikájában. Az EGK-ban észlelhető nézeteltérések megnyilvánulnak e kérdésben is, s általánosan tapasztalható, hogy a tagországok most már azt keresik, miként kerülhetnének ki abból a csapdából, amelybe Washingtont követve kerül lek.

Reagan amerikai elnök május 9-én Eureca városban ismét kardcsörtető beszédet mondott. A TASZSZ hírügynökség amerikai kommentárokat elemezve arra a következtetésre jutott, hogy „a beszédben foglalt javaslatok nem a kölcsönösen elfogadható megoldás kereséséről tanúskodnak, hanem inkább azt bizonyít- ják, hogy az Egyesült Államok egyoldalú katonai fölényt akar szerezni magának“.

Az első amerikai kommentárokból idézve a szovjet TASZSZ hírügynökség kiemeli azokat a fontosabb elemeket, amelyek a Rea- gan-féle javaslatot eleve elfogadhatatlanná teszik. A nyugati megfigyelőkre hivatkozva a szovjet hírügynökség rámutat: Reagan javaslata arra kényszerítené a Szovjetuniót, hogy leszerelje földi indítású interkontinentális rakétáinak nagy részét, ugyanakkor az Egye sült Államok nem kényszerülne hasonló lépésre.

Egy másik elem, amelyet a hírügynökség kiemel a nyugati kommentárokból az, hogy ha a Reagan-féle elképzelések megvalósulnának, akkor az Egyesült Államok változatlanul továbbfejleszthetné az ún. MX-ra- kétákat, rendszerbe állíthatná az új típusú B-l-es szuperszonikus hadászati bombázó repülőgépet, kifejleszthetné új típusú nukleáris fegyvereit. A TASZSZ azt is aláhúzza, hogy Reagan beszédében egyetlen szót sem szólt a szárnyasrakéták számának tervbe vett növeléséről. f