Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-04-13 / 15. szám

eraez ailOEH. AKI VÁLASZOL: MERVA LÖRÄNT, A SZLOVÁKIAI SZAKSZERVEZETI TANÁCS TITKÁRA. 9 A szakszervezetek múlt hónap­ban megtartott szlovákiai kongresz- szusán választottak meg központi titkárrá. Bevezetőként szólhatnál ed­digi életutadról? — 1943-ban Nagymagyaron (Zlaté [Klasy] születtem. Az alap- és közép­iskola elvégzése után a Szlovák Mű­szaki Főiskolán folytattam tanulmá­nyaimat, ahol gépészmérnöki okleve­let szereztem. Dolgoztam a komáromi (Komárno) hajógyárban, a dunaszer- dahelyl (Dun. Streda) cukorgyárban és az Agrofrlgorban. 1974-ben a szak- szervezetek járási tanácsán Duna- szerdahelyen vállaltam funkciót, öt évvel később már a gabőíkovo-nagy- marosl vízlépcsőrendszer építésénél . tevékenykedtem mint a szakszerve-i zeti tanács elnöke. # Az elmondottak arról tanúskod­nak, hogy „alulról“, a mozgalomból indultál. Cgy is fogalmazhatnánk, hogy a mozgalom nevelt szakszerve­zeti tisztségviselővé. Milyen tapaszta­latokat szereztél az alapszervezetek­ben, illetve járási szinten? f—I Ismeretes, hogy minden társai dalml és tömegszervezet céljait az alapszervezetek váltják valóra. Az alapszervezetek tevékenységét önkén­tes tisztségviselők Irányítják, akik a mindennapi munkájuk mellett ezzel társadalmi küldetést Is magukra vál­lalnak. Amikor hivatásos szakszerve­zeti tisztségviselő lettem, munkámhoz mindig azok adtak erőt, akik önzet­lenül végezték a tagság. Illetve a szervezet Irányítását. 9 Mi a szakszervezeteknek a kül­detése? — A szakszervezeteknek kettős kül­detésük van. Ez pedig a párt gazda­ságpolitikájának valöraváltása, vala­mint az, hogy érvényt szereznek a dolgozók jogos követelményeinek. A szakszervezett munka nagyon sok oda­adást kíván. Ott, ahol a tisztségvise­lő, Illetve az egész vezetőség szoro­san együttműködik a gazdasági veze­tőkkel, a szakszervezet szép eredmé­nyeket tud fölmutatni. Az együttmű­ködés gyümölcse minden esetben as; jó gazdasági eredmény lesz. És haf jó a gazdasági eredmény, az már tér-1 mészetes, hogy az ott dolgozó embe-J rek életkörülményei Is állandóan ja-; vulnak. Az együttműködés lehetősé-? gél mindenütt megvannak, csak élnlj kell ezekkel a tehetőségekkel. Mim dig kettőn áll a vásár: a szakszer-l vezeti tisztségviselőn és a gazdaságii vezetőn. sj • Hogyan értékeled a Forradalmi| Szakszervezeti Mozgalom és a SzO‘‘| Dialista Ifjúsági Szövetség együttmű­ködését? I— Az együttműködés sok 16 példá­ját sorolhatnám fel. Elég csupán azt megemlíteni, hog.y az ifjúsági szocia­lista munkabrigádok élenjárnak a ter­melésben, de a szakszervezet kultu­rális tevékenységét Is csaknem a fia­talok végzik. Szeretném hangsúlyoz­ni, hogy az alapszervezeteknél az együttműködés jó. Ugyanez egyértel­műen nem állítható néhány járási SZISZ-blzottságról, Illetve szakszer­vezeti tanácsról, ahol kl-kl a saját gesztenyéjét kapargatja ki a tűzből, és ennek természetszerűen mindkét szervezet csak a kárát vallja. # Olvasóink nagy része diák, ép­pen ezért ha már személyes kérdés­sel kezdtük a beszélgetést, hadd fe­jezzük be ilyen jeliegűvel. Melyek azok a főiskolai élmények, amelyekre szfvesen emlékszel vissza? — Legszebb élményem vagy élmé­nyeim a József Attila Ifjúsági Klub­ban eltöltött éveimhez kapcsolódnak. Elég csupán felidézni laz emlékeket, Ha kellett, színpadot építettünk, ha kellett, narrátor voltam, ha kellett, szavaltam, mert közben tagja voltam a Forrás Irodalmi színpadnak is. Tu­dod milyen jó érzés volt, amikor az egész napos előadások után barátok találkoztak egymással? Olyanok vol­tunk, mint egy nagy család. De kárj hogy ma már nem lehetek közöttük.' Köszönöm az Interjút- CSIKMAK IMRE KXXI. évfolyam 1982. áprUis 13. Ara: I.— Kés 15 A X. ORSZÁGOS SZAKSZERVEZETI KONGRESSZUS ELŐTT A DOIGOZO EMBER A GONDOSKODÁS KÖZÉPPONT.IÁB.AN Társadalmi életünk egyik legjelen­tősebb eseménye az április 15-én kez­dődő X. országos szakszervezeti kong­resszus. Mindazt már a CSKP XVI. kongresszusa megállapította; a szak- szervezet cselekvőén részt vesz az állampolitika kialakításában, megva­lósításában és ellenőrzésében, a nép- gazdasági tervek kidolgozásában és teljesítésében, az üzemek és válla­latok tevékenységének Irányításában. Nagy mértékben hozzájárni a társa­dalom gazdasági, szociális és kultu­rális fejlődéséhez, az emberről való sokoldalú gondoskodáshoz, a dolgo­zók érdekei kielégítéséhez- és jogaik védelméhez is. E tekintetben a szak- szervezet a mnnkásesztálv és a dol­gozók legjelentősebb tőmegszerveze- teként pótolhatatlan szerepet tölt be. A fejlett szocializmus Időszakában tökéletesedett az ország törvényalko­tása, ezen belül a munkatörvénykezés, jelentősen bővültek a szakszerveze­tek jogai is, megnőtt a társadalom életében betöltött szerepük. A szak- szervezetek hatáskörébe kerültek a korábban állami szervek által tel­jesített kötelezettségek: e munkavé­delem ellenőrzése, a társadalombiz­tosítás, az üdültetés ás gyógyfidOIta- tés. Az állami szervek ős a szakszerve­zetek ogyUttmfiködnek az árképzés kérdéseit ilIetőeUi a dolgozók mun­kabérének megállapításánál és min­den olyan akcióban, amely a delgozó egzisztenciális biztonságának fontos oldala. Ismét tény, hogy egyetlenegy dol­gozónak sem lehet felmondani a szakszervezet jóváhagyása nélkül és a munka szférájában előforduló konfliktus megoldásánál gyakorlati­lag az „utolsó szó joga“ a szakszer­vezeteké. Hazánkban bevált az olyan mun­kamódszer, mint a vállalatvezetés és a szakszervezeti bizottság közötti kol­lektív szerződés, amelyet évenként kötnek. Ez a szerződés nemesek a felek jogait és kötelességeit rögzíti, hanem alapját képezi a vállalatok gazdasági és szociális fejlesztési ter­veinek. Mindez azt bizonyítja, fiogy o szak- szervezetek' érdekvédelmi funkciója a fejlett szocializmus feltételei kö­zött tartalmát tekintve mindinkább a gondoskodás jellegét ölti. »-Str.— KI IZGUL JOBBAN:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom