Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-12 / 2. szám
A szerző egy elefántteknőssel barátkozik Tengert gyíkok sütkéreznek a parti bazalt sziklákon A szerző lelvőtelel Pár évvel ezelőtt nagy fába vágtam a fejszémet. Elhatároztam, hogy bebarangolom Amerikát — Alaszkától a Tűzföldig. Egy évet szántam az utazásra, melynek programjában az Újvilág legfőbb természetíöltirajzl érdekességei szerepeltek. Otltársam egy Jól megtömött hátizsák volt. Zsebemben mindössze néhány dollár lapult, de annál több lelkesedés dagasztotta bensőmet. A jő szerencse mellém állott. Utazásom nyolcadik hónapjában Ecuadorba érkeztem. — Hej, de Jó lenne eljutni a Ga- lápagos-szlgetekrel — sóhajtottam. Ez a szigetcsoport ugyanis Ecuadorhoz tartozik, csakhogy a kontinenstől 1000 km-eS tenger választja el. Szárazföldön nem gond az utazás, hiszen a megszorult ember autóstoppal Is eljuthat bárhová, de a hajőstopp nem Ilyen egyszerűi; Végül Is egy qultól honfitársam segített rajtam. Sikerült elintéznie, hogy egy katonai repülőgép potyautasként átvigyen a szigetekre. KRIMI A BOZOTBAN A Galápagos-szigetek vagy újabb nevén Archlplelago de Colon (Ko- lumbusz-szlgetek) hat nagyobb és tizenkét kisebb vulkanikus szigetből áll. Összterületük 7900 négyzetkilométer. Állandó lakóik száma 3000 körül mozog. Emberi település csak négy szigeten található. A Galápagos-szlgeteket gyakran a „biológusok Mekkájaként“ emlegetik. Sok-sok kutató vágya, hogy életében legalább egyszer elzarándokolhasson oda, ahol valaha Darwin dolgozott. A sziget élővilága egészen különleges: számos kipusztulóban levő állatfajnak ez az utolsó menedéke. E- gyedül Itt élnek a hatalmas méretű szárazföldi teknősbékák; az elefánt- teknősök. A szigetek különlegességei a tengeri és a szárazföldi leguánok. A madárvilág 75 százaléka endemikus, azaz kizárólag Galápagoson honos, a növényfajoknak Is 40 százaléka helyi kifejlödésű. Santa Grúz szigetén, a Darwinról elnevezett biológiai kutatóállomáson leltem átmeneti otthonra; az állomás Igazgatója, Tjitte de Vrles holland zoológus saját vendégének tekintett. Mindjárt az első beszélgetésünket váratlan esemény zavarta meg. Egy helybeli férfi kopogott be hozzánk. — Sefiorl — kezdte mondőkáját de Vrieshez fordulva. — Santa Rosa felé jártam, amikor vérnyomokra bukkantam a bozótban. Az első pillanatban arra gondoltam, hogy gyilkosság történt, megöltek valakit A Jövevény további szavaiból azonban tisztázódott a bűntény: — Követtem a vérnyomokat, és a bozótban két galápago páncéljárjj bukkantam. A helybeliek galápagónak nevezik az elefántteknőst, erről kapta a szigetcsoport a nevét Is. Valamikor régen nagy számban éltek a szigeteken, de húsukért és zsírjukért vadászták őket, s olyannyira megcsappant a szamuk, hogy az utóhhl évtizedekben már kipusztulásuktól kellett tartani. Szinte az utolsó pillanatban nyilvánították védetté őket. A holland tudóst Jobban megdöbbentette a hír, mint ha embergyll- kosság történt volna. Nyomban expedíciót szervezett a „bűntény“ színhelyére, amely mintegy 20 km-re esett a kutatóállomástól. Meghívott engem Is az útra. Kölcsönkértünk egy szamarat, s arra málháztuk fel csomagjainkat. ösvényünk bozóttal, kaktuszokkal benőtt lávaárak teteján kanyargott. Megrakott kis csacsink ügyesen kerülgette az éles fekete köveket. ■Csendben, llbasorban követtük négylábú útitársunkat. ... Amikor Charles Darwin 1335- ben, világ körüli útja során eljutott a Galápagos-szigetekre, niegflgyelte, hogy a különböző szigeteket nem a- zonos formájú teknősök népesítik be. Ugyanilyen eltéréseket talált más hüllőknél, sőt a madaraknál is. Mindezek kitűnő támpontot szolgáltattak a zseniális tudósnak, hogy kifejtse és bizonyítsa-nézeteit a fajok eredetéről. A galápagosi teknősöknek tizenöt alfaját Írták le. Tudományos nevük Testndo elephantopos. összlétszámúkat mintegy nyolcezerre becsülik, vannak azonban alfajok, amelyek már teljesen kipusztultak. Egv megtermett teknős két-három- száz kiló súlyú. Elejtése nem kíván különösebb vadászügyességet, a gyanútlanul közlekedő állat magasra kinyújtott fejét egyetlen késsuhlntás- sal vagy fejszecsapással le lehet nyisszantani. A galápagosi teknősöknek Igen rossz a hallásuk. Ha a baktató állatot hátulról közelítjük meg, akár a hátára Is felülhetünk, ős ^ kelme erről mit sem tudva, velünk együtt cammog tovább. Santa Cruz-szlgoten — ahol túrám kát folytattuk — viszonylag kedvező a helyzet. A sziget délnyugati részének vadonéban élő elefántteknősök számát háromezerre becsülik, ebből ezernégyszázat a páncéljukon meg Is Jelöltek, „nyilvántartásba“ vettek. Két Ilyen „leltározott“ hatalmas teknős üres páncéljára leltünk a bozótban, ahová a helybeli ember vezetett el. De hát detektív legyen az, aki a vandonban elkövetett gazságból ki tudja nyomozni a tettesti A véres nyomok hovatovább elvesztek a fák és cserjék labirintusában ... BEKAPTA A LABAMAT EGT OROSZ- LANFÚKA Pár nappal később újra vendéget kaptunk a kutatőállomáson. Ezúttal nem véres hírt, hanem teknőstojásokat hozott magával. A szomszédos Santiago-sztget parti homokjában találta. De Vrles nagyon megörült a tojá soknak. Santiago szigetén kevés teknős maradt meg, ezt az alfajt a teljes kipusztulás fenyegeti. n A szigeteken elszaporodtak és vadon élnek az ember által bevitt kutyák, macskák és disznók, ezek felfalják a teknősök tojásait és a piciny állatokat — magyarázta de Vries. Ha valahol teknőstojást találunk, behozzuk a kutatóállomásra, s inkubátorban keltetjük ki. A fiatal teknősöket három-négyéves korukig itt neveljük. Ezalatt emberfej nagyságúra nőnek, s már képesek megvédeni magukat. Akkor visszavisszük őket eredeti környezetükbe, arra a szigetre, ahonnan száfmaznak. A tojásokért jó pénzt fizetünk megtalálójuknak, így jobban megéri nekik heszolgáltatni, mint esetleg rántottát készíteni belőlük. Az elefántteknősök a kipusztulás szélére sodródtak, s csak a gondos védelem mentheti meg őket az utókor számára. Vannak azonban Galá- pagosnak olyan különleges állatai, amelyeket nem fenyeget effajta veszély. Ilyenek a tengeri gyíkok vagy más néven tengeri leguánok (Amb- lyrhynchus cristatus], melyeknek ezrei nyüzsögnek a szigetek partjain. Régmúlt geológiai időket Idéznek fel ezek az állatok, mivel félig a tengerben, félig a szárazföldön élnek. Táplálékukat (főleg moszatokát) a tengerből szerzik, napjuk jó részét azonban a sziklákon sütkérezve töltik. A hímek hossza az egy métert Is meghaladja, míg a nőstények het- ven-nyolcvan centiméteresek. Férfiszemmel nézve Irigylésre méltó a tengeri'gyík hímjeinek élete: a sziklákon napfürdőző gyikpasát a „csinos“ háremhölgyek egész serege rajongja körül. A hárem megtartása persze nem könnyű, birtokosának olykor órákon át tartó elkeseredett vlas- kodásban kell megvédenie elsőbbségét a kisemmizett hímekkel vagy a felnövekvő új generáció daliás Újaival szemben. Az erősebb győz, övé lesz az egész hárem. A leguánok egy másik faja már teljesen a szárazföldi élethez idomult. A magyar szakirodalomban a varacskosfejű gyík elnevezést kapta a fején látható dudorok miatt (Cono- lopbns subcristatus). Ezek már sokkal nagyobb veszélyben vannak, e- gyes szigeteken az elvadult kutyák csaknem teljesen kipusztltották őket. A szárazföldi leguánok főleg a dús nedvú kaktuszokat eszik. Sokkal vadabb állatok, mint a tengeri leguánok, az utóbbiakról húsz-harminc centiméteres távolságból Jó portréképeket csinálhattam, a szárazföldieket alig tudtam megközelíteni egy-két méterre. Igaz, akadt köztük néhány szelldebb példány is, ezeket a tenyeremből etettem... A természetvédelmi szolgálat embereivel Jutottam el Santa Fe-szlget- re. Az elefántteknősöket ezen a szigeten mind az utolsó szálig kiirtották, az utóbbi Időben viszont szépen elszaporodtak az oroszlánfókák (Za- lophus wollebaeki). A szigetvilágban nincs ellenségük: se medve, se eszkimói Napjaik tekintélyes részét a parti homokfövényen lustálkodással, alvással töltik el. Egyáltalán nem Idegenkednek az embertől. Legfeljebb az anyák nyugtalanok, féltik egy- szera porontyukat. Az egyik bajuszos Ifjú mamával kissé „kacérkodni“ kezdtem, s szem- pillantás alatt bekapta az orra előtt hadonászó lábamat. Szerencse, hogy jó vastag bőrből készült a bakancsom, így a hegyes fogak alig lyukasztották át... Bezzeg a himfökák már félelmetesebbekl Még a szárazföldön —< ahol viszonylag esetlenül mozognak kétmázsás tömegűkkel >—• sem tanácsos felbőszíteni őket. Képesek letépni az ember kezét vagy lábát... Galápagos fókái osztoztak a teknősök sorsában, a XX. század elejére csaknem kipusztították őket Is. Szinte az utolsó órában eszmélt rá a tudományos világ, hogy milyen veszély fenyegeti a szigetek különleges állat- és növényvilágát! A közvélemény nyomására az ecuadori kormány nemzeti parkká nyilvánította a Galá- pagos-szigeteket, a tudósok pedig hozzáláttak a kihalás szélére Jutott állatfajok megmentéséhez. Ez a küzdelem napjainkban is tart. A civilizáció jelenti a legnagyobb veszélyt: újabb és újabb telepesek érkeznek a kontinensről, kuriózumra éhes turisták ezrei szállnak partra, és illegális vadállatkereskedOk hajói ólálkodnak a szigetek körül. A galápagók képtelenek megvédeni önmagukat. Az ember Juttatta őket végveszélybe, s csak az ember képes őket megmenteni is. Reméljük, hogy még nem késő.,« IM 5 A gazdasági válság lehetősége aggasztóbb — mondta Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár a The New York Timesnak adott nyilatkozatában —, mint a lengyelországi helyzet. A kormányfő értésre adta, hogy az NSZK nem kőveti az E- gyesűlt Államokat a Szovjetunió és Lengyelország elleni gazdasági intézkedések útján. A varsói fejleményekkel kapcsolatban a kancellár megismételte korábbról ismert kritikus álláspontját, de arra figyelmeztett, hogy 8 második világháború következményeként kialakult európai hatalmi egyensúly megváltoztatásának a kísérlete a fegyveres konfliktus veszélyével fenyegetne. A nagyobbik hangsúlyt a kancellár a tőkés világ gazdasági gondjaira helyezte. Kifejtette: „Ha nem tudunk e- lég munkahelyet, munkalehetőséget biztosítani, akkor zűrzavar, elégedetlenség, nyugtalanság támadhat, különösen a fiatalság körében.“ Az Egyesült Államok a múlt év nyara óta a katonai felderítés és távközlés céljait szolgáló haditámaszpontot üzemeltet a Kína nyugati részén elterülő Hszincsiang-Ujgur autonóm területen, a Lop Núr tó kö- zelébe'n — jelentette vasárnap tokiói kormányforrásokra hivatkozva a legnagyobb japán napilap, a ju- miuri Simbun. A japán kormány az erre vonatkozó értesüléseit egy harmadik országon keresztül, nem hivatalos diplomáciai csatornákon szerezte. A kabinet és a nemzetvédelmi hivatal (hadügyminiszté rinm) szerint a szovjetellenes tevékenységet folyLitó katonai bázis berendezéseit amerikai műszaki személyzet üzemelteti. Miközben Kína tavaly augusztusban megcáfolta egy amerikai hírügynökség ezzel kapcsolatos jelentését, a kínai hatóságok a japán fél kérdésére reagálva nem voltak hajlandók sem cáfolni, sem pedig megerősíteni a támaszpont létezését. Ezért a japán külügyminisztérium bizonyítottnak tekinti a bázis felépítésének tervét. A katonai felderítő és távközlési központ eredetileg az észak-iráni fennsíkon működött, de a berendezést iráni követelésre el kellett távolítani. Ekkor először Pakisztánba akarták áttelepíteni, az ország belső helyzetére és földrajzi adottságaira való tekintettel azonban ettől elálltak, és Kínával kötöttek megállapodást. A lengyel népgazdaság teljesítménye katasztrofális mértékben visszaesett az e- lőző évhez képest, nagy erőfeszítéseket és hosszú időt követel még e tendencia megállítása. Ezt hangsúlyozta a lengyel statisztikai hivatal vezetője, az első statisztikai adatokat ismertetve az 1981-es évről. A nemzeti jövedelem 1981- ben csaknem 15 százalékkal csökkent az előző évhez képest, vagyis sokkal nagyobb mértékben, mint 19B0-ban és 79-ben, amikor a visszaesés csak néhány százalékos volt. A termelés csökkenése, a munkatermelékenység romlásával is párosult. Az ipari termelés, az eladott termékek alapján számolva, 13 százalékkal csökkent és romlott a minőség. A mezőgazdaság a kedvező időjárás miatt négy százalékkal növelte termelését. Több mint 20 százalékkal emelkedett a növénytermelés. Az állattenyésztés 14 százalékkal esett vissza. Az export is 14 százalékkal esett vissza, az import hét százalékkal. A kivitel (ezen belül is elsősorban a szénexport) jelentős csökkenése miatt nem álltak rendelkezésre a szükséges pénzforrások a nyersanyagok és alkatrészek behozatalához. BALÁZS DÉNES: AZ ELEFÁNTTEKNŐSÖK SZIGETEI
