Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-23 / 12. szám
6 Him Vihar a NOB körül A Bacjan-Badenban rendezett olimpiai kongresszus „a várakozás, a nyitás és a reménység“ tanácskozásaként vonult be a sport történetébe. Az olimpiai mozgalom és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a kongresszus után ugyan visszatért a régi kerékvágásba, mégis történtek bizonyos változások. A NOB végrebaitó bizottságának december elején Szarajevóban tartott ülése után, mindenekelőtt Monique Berlioux hatáskörét csökkentették. A NOB megbecsült és korábban körültekintően dolgozó igazgatónőjét „megfosztották hatalmától“ bár most is a NOB igazgatói címét vlseti. December végén Thomas Keller, azAGFIS, a Nemzetközi Sportszövetségek Szervezetének elnöke a Saar-vldéki rádiónak adott nyilatkozatában élesen bírálta a „NOB teljes hatalomra törő igényét“, valamint Juan Antonio Samaranch elnök hatalmi politikáját. Keller a baden-badeni kongresszus előkészítésében, megszervezésében és lebonyolításában sikeresen közreműködő, tapasztalt sportvezető nyilvánvalóan megneheztelt azért, mert Samaranch elnök a kongresz szus közösen megszerkesztett zárónyilatko- zatában az utolsó pillanatban megkérdezése nélkül megváltoztatott egy mondatot. Mivel magyarázható az olimpiai mozgalom életében ilyen lényegtelen esetek iel- tújása? Mindenekelőtt talán azzal, hogy mindkét esetben a hatáskörét nem elég szabatosan körülírt és a szervezési formát nem elég pontosan megállapított olyan kérdés következményéről van szó, amely a korábbi időkből átvett vezetési módszer öröksége. Régebben ugyanis csak néhány ember dolgozott a NOB titkárságán, és a NOB legfeljebb 100 millió frankos költségvetéskerettel gazdálkodott. Mindezek a visszásságok hirtelen felszínre kerültek a NOB új elnökének merőben új vezetési módszere következtében. Az előző korszakkal ellentétben — amikor Avery Brundage és lord Killanín jóformán félkézzel intézte a szokványos oiimpiai ügyeket, és csak minden két vagy négy hétben egyszer néztek gyorsan körül a NOB székhelyén, és örültek, ha az „üzlet“ zavartalanul ment a maga útján — az új elnök, Samaranch gyakorlatilag fizetést nem élvező elnökként állandóan ott tevékenykedik a Vidy-kastély dolgozószobájában. Ha Samaranch tisztázni akarja igazgatónője hatáskörét, és újonnan például pénzügyi kérdésekben akarja szabályozni az igazgatónő eddig nagyon is széles körű, több millió dollárig terjedő aláírási jogkörét, és ha bizonyos mértékig „mint az igazgatótanács küldötte“ tevékenyen bele akar szólni a mindennapos pénzügyi kér- j désekbe is, akkor ez a jog nagyon is megilleti a teljes felelősséget viselő férfit. Senki sem írhatja elő egy új elnöknek vagy vezérigazgatónak, hogy miként vezesse és korszerűsítse üzemét. Abban sincs semmi rendkívüli, hogy az adminisztratív igazgató mellé ismét sport- igazgatót nevezett ki, és erre a tisztre az előbbi gyakorlattal ellentétben egyik munkatársát — Csanádi Árpádot —, a NOB- testület tagját hívta meg. A NOB sportszervezet, éppen ezért ennek a szerveztenek különösen szüksége van egy illetékes szakértő sporttechnikai vezetőre. Thomas Keller szemrehányásai esetében is alapjában véve a nem tisztázott illetékesség, azaz a hibás vezetési módszer következményeivel állunk szemben. Ezeket a következményeket majdnem egy évtizeden keresztül mindig csak ideiglenes rendszabályokkal igyekeztek megoldani. A hármas bíróságot az 1973-as várnai olimpiai kongresszus előkészítésére átmenetileg hívták életre, ennek Thomas Keller, az AGFIS elnöke is befolyásos tagja lett. Ez a bizottság tartós, állandó megbízatás nélkül, s éppen Keller működésével komoly befolyásra tett szert, nagy jelentőségű, az eredetileg tervezett natSskört mesz- sze túlhaladó sportpolitikai kérdésekben is illetékességet harcolt ki magának. Mindez később a NOB tagsága körében is visszatetszést keltett. Ha most a NOB új elnöke tisztázni kívánja az eddig tisztázatlan helyzetet, és pontosan körül akarja írni az illetékességi köröket, ehhez megvan minden joga, amíg nem az a becsvágya, hogy a bizottság a világ sportjának valamiféle szuperszervezete legyen. Mindezzel Thomas Keller is egyetért, s éppen ezért a nyilatkozatok és az ellentétekről szóló hírek semmi mást nem jeientonek, mint vihart — egy pohár vízben. A ífgaláiitai ökölvívóiskola már évek óta t nagyon jó hírnévnek örvend, hiszen ' „padjaiból“ nem egy ifjúsági szlovákiai, illetve országos bajnok került ki, sőt, felnőtt bajnok is [java részük jelenleg eredményesen képviseli az RH Ostí n. L. és a Dukla Olomouc színeit). Annak ellenére, hogy a galántaiak az országos I. ökölvívó-csapatbajnokságban pillanatnyilag nem a legfényesebben szerepelnek, a felnőttek nemrég megrendezett országos egyéni bajnokságán Mostban kellemes meglepetést szereztek: jucha Gyula és Vajda József kiharcolta a bronzérmet, és amit nem várt a leglelkesebb galántai szurkoló sem — Paszferko László jóvoltából egy aranyérmet is hazavitt. • Paszterko László Budapesten született, ökölvívó pálvalutását aránylag elég késón, Ití évesen kezdte Érsekújvárott (Nővé Zám- ky) Rysavy edző vezetésével. Öt év elteltévei viszont ^aci ismert szorgalmával országos bajnokságot nyert. Tehétségét bizonyítja az is, hogy mint ifjúsági versenyző, 44 mérkőzéséből csak hétszer maradt alul ellenfelével szemben, sőt országos bajnokságra Is futotta erejéből az újváriak színeit képviselve. Paszterko László tehetségére felfigyeltek a galántaiak is, így Laci nemsokára már a galántaiak színeit képviselte. És hogy nem sikertelenül, bizonyítja az Is, hogy 54 mérkőzésből csak tizenháromszor hagyta el a szorítőt vesztesként, pedig nem egy neves versenyzővel kellett megmérkőznie (többek között legyőzte Alvicsot is, a magyarok nagynevű versenyzőjét). A bajnoki címhez vezető út nem volt könnyű. A becsületes felkészülés ellenére olyan akadályokat kellett legyőznie, amilyeneket ,,ellenfelei“ nyilván nem ismertek. HÉZSŰLYÚ BAJNOK Laci például még ma is Ojvárban lakik, és onnan jár be edzésekre Galántára. Az előbb említett szlovákiai és országos bajnokságokra otthon készül önszorgalomból, és kizárólag csak munkaidő után vagy előtt. Néha már hajnalt négykor. De ahogy elmondta, érdemes volt. Igaz, hogy a szlovák bajnokságon „csak“ a második helyezést tudta elérni, miután a döntőben pontozásos vereséget szenvedett a komáromi Subáktól, az országos bajnokságon viszont Nyitral (az RH Ostí nad Labem versenyzője) legyőzése után az elődöntőben visszavágott Subáknak a szlovák bajnokságon elszenvedett vereségéért, s 5:0-ra legyőzte őt pontozással. A döntőben ellenfele Laburda volt, aki nagy meglepetésre a válogatott Protlv- nákot (a Dukla Olomouc versenyzőjét) győzte le pontozással. Óriási küzdelem után (3:2-es pontaránnyal) az ökölvívó-szakértők legnagyobb meglepetésére mégiscsak Laci lett a győztes. Közvetlen a bajnoki cím elnyerése után Paszterko László többek között elmondta, hogy eddigi legnagyobb sikere az országos bajnokságon szerzett cím nehézsúlyban. Nem tud viszont belenyugodni abba, hogy mivel magyar állampolgár (ezt kevesen tudják róla), nem lehet csahszlovák válogatott. A további terveiről elmondta, hogy az Idén Galántára szeretne költözni, és itt megfelelő álláshoz jutni, ami több lehetőséget adna az edzésekre. Mindent megtesz azért, hogy idén is megvédje nehézsúlyban a bajnoki címet. Csóka István Mészáros János felv. Köztudomású, hoyg a rá- termettségi jel vény versenyek jOdznak zdatnosti BPPOV, PPOVj szocldlista tömogtesl- nevelésünk egyik alapkövet képezik. A szovjet GTO-jel- vényért folyó vetélkedők mintájára szervezett versenyrendszer egész év folyamán és miiideiiki számára tág teret nyújt edzettségének, felkészültségének felmérésére; a helyi, járási, . kerületi és országos döntök, ■ fneiyeken a legjobbak a legmagasabb fokozatot, — az aranyjelvényt is megszerezhetik, pedig liosszútávú, rendszeres felkészülésre serkentik a résztvevőket. Tavaly Szlovákiában mintegy 350 ezren teljesítették a jelvény megszerzésének feltételeit. Ha ez a szám a közeljövőben a félmillióig emelkedik is, az ötmilliós lakosságlétszámnak még mindig csak egytizedét teszi majd ki. Ez pedig, ha a rendszeres testnevelés, mozgás jelentőségét vesszük, nem elegendő. [Összevetésképpen; a Szovjetunióban az olimpia évében 45 millió GTO-jelvényt osztották ki.) Az idén új köntösben jelentkezett az ismert ráter- mettségl jelvény. Vajon a megváltozott forma tartalmi változással Is jár? Ezzel a kérdéssel fordultunk Ján Matejík alezredeshez, aki a Csehszlovák Testnevelési OJ KÖNTÖSBEN A RATERMEHSÉGI JELVÉNY •. T ■ 5 Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságában a rátermettség! jelvényvei'senyek bizottságának a munkáját irányítja. — Igen — válaszolja —, mivel a versenyrendszer több mint egy évtizede keletkezett, jelenleg már nem felelt a sok embert megmozgató tömegsportforma követelményeinek. Tül összetettnek mutatkozott a pontszámítás, és felesleges gondokat okozott a rendezőknek. [Vegyük csak a 25 kilométeres kerékpárverseny útvonalának a kijelölését.) Sok volt a felesleges papírmunka is. Ezért 1982. január elsejétől egyszerűsítettük, és úgy vélem, vonzóbbá tettük a versenyrendszert. ■ Mi a változások lényege? — Megszüntettük a gyaloglást, a súlylőkést, a diszkoszvetést, a gerely vetést és a kerékpárversenyt, s ezzel mérséklődött az előző versenyek túlságosan atlétikai jellege. Az új versenyrendszer alapja a hattusa, melynek keretein belül a résztvevők gyorsaságukról, kitartásukról, ügyességükről, erejükről adhatnak számot. A versenyszámok a következők: vágtafutás, távolugrás, gránátdobás (gyermekek számára krikettlabdadobás), távfutás, úszás és kötélmászás. A gyermekek számára is bevezettük a rátermettsé- ig jelvényt (DOZ — detsky ódznak zdatnosti), így a kisiskolásoktól a hetvenévesekig a lakosság valóban valamennyi korosztályát magába foglaló versenyrendszert alakítottunk ki, amelyben korcsoportonként folyik majd a vetélkedés. ■ Szóljunk a korcsoportokról talán bővebben is. — A kisgyermekeknél a felosztás a következő; az alapiskola első négy osztálya külön-külön korcsoportot alkot, a nagyobbaknál már több évfolyamot ölel fel. Konkrétan: az OZ BPPOV X-töl 4-tg: XI—12, 13—X4, 15-16 és 17—18 évesek. A felnőttek PPOV-versenyeiben pedig 19—29, 30—39, 40—49, 50—59 és 60 év felett (férfiak), valamint 19—25, 26— 34, 35—44, 45—54 és 55 év felett (nők). ■ Egyszerűbb lesz a számítás Is? — Minden bizonnyal, hiszen valamennyi korcsoport eredményeit az eddigi 500 pontos táblázatok helyett 100 pontos, a gyermekek esetében 25 pontos táblázatok a- lapján lehet kiszámítani. Lényeges lépések történtek tehát afelé, hogy a rá- termettségl jelvény — mint jelszavában Is áll — valóban mindenki kedvelt sportolási formája és lehetősége legyen. (m. 1.) CSEHSZLOVÁK OLIMPIAI BAJNOKOT IS NEVELT ADLER ZSIGMOND CSODÁLATOS ÉLETIÉRÖL Zsiga bácsi meghalt, s aligha lehet kérdéses, hogy nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi ökölvivőélet képzeletbeli zászlójára is vastag fekete szalagot kötnek, s félárbocra eresztik. Most, hogy nincs többé, most érződik csak igazán, kis ember létére, milyen óriás volt, milyen szakember. Évtizedeken át mirídenklvel tréfálkozott — s vele is ezt tették.Wisszatérö mondás volt, hogy amikor elkezdte az ökölvívást, még nem is létezett szorító, vagy ha igen, egészen más alakú volt. Adler Zslgmond jelentette ebben a sportágban a kezdetet. 1925-ben Zsi (azért hívták így, mert egyesek szerint oiyan kicsi volt, hogy a „ga‘ a Zsi mellé már túlzás lett nolna) nyerte az első magyar bajnokságot, S számít az első hivatalos, országok közötti mérkőzés első magyar győztesének, 1927-ben ő vívta ki a magyar ökölvívás első mérkőzését Eu- rópa-bajnokságon. Első és első — mindenben. Különben az « bizonyos. Immár 54 esztendővel ezelőtt lezajlott stockholmi EB határozta meg pályáját. — Egy angol gyerekkel, famesszel kerültem szembe.—, emlékezett■ vissza sokszor. — ' Gondolt am, nekiesek, ütöm-vágom. egykettőre eUntezam. Sajnos, hiába rohamoztam, az angol ellépegetett, kiszurkált, csúfosan elvert. Akkor tudtam meg, hogy az ökölvívás nem verekedés, hanem művészet az ököllel, s csaknem olyan gondolkodást kíván, mint egy sakkfátékos, ha mattot akar adni. Egész életemben a technikára, a gondolkodásra épülő ökölvívást tanítottam, amelynél nincs szebb sport a világon. Tanított, boldog-boldogtalant. Előfordult annak Idején a hírneves BTK angyalföldi teremben, hogy egy sánta jelentkezővel többet foglalkozott, mint a klub legcslllogóbb I bajnokával — mert tudta, hogy sohasem I lehet belőle versenyző, de vissza kell adni életkedvét, önbizalmát. Vidámságáról legendák keringtek. Amikor kérdezték, honnan az őrök mosoly, a fárad- hatatlansÁy, így felelt: — Látjátok, mindig egy Kis afctatáskával járok, abban van egy másik Zsiga. Ha elfáradok, bebújok a táskába, s előjön a másik, a pihent, a vidám ... Azt is mondogatta, őrök fiatallá varázsolta a sportemberek serege. Abban a világban, ahol ő forgott, alaptétel volt a jó hangulat. Felsorolni, sem lehetne, hogy Kocsis An- inlíól. Énekesen, Bogácson, Torma ll-őn Papp Lászlón át, Gedő Györgyig hány világhírű bajnokot nevelt. Dolgozott látástól vakülásig, bár évtizedes munkásságával kapcsolatban is akad jellemző történet. Az 1972. évt müncheni olimpia után (épp egy évtizede) a parlamentben magas kitüntetést kapott, a munkaérdemrend arany fokozatát. Az ünnepségen megkérdezték Papp Lászlót, örülnek-e a magas kormánykitüntetésnek. — Nem, ideges lettem — felelte Papp többek megrökönyödésére, mafd magyarázatként hozzátette; — Nem vették figyelembe Adler Zsiga öreg korát, elég lett volna egyszerűen érdemrend arany fokozatot kapnia. Amikor ugyanis meghallja a munka szót, belázaso- dik. Életében nem dolgozott. Egyszer nyomozni kezdtem, hogy nyugdíjához igazolásként megszerezzem a papírokat korábbi 'Munkahelyeiről. Hatvan év alatt három órás munkaviszonyt tudott igazolni — de azt is ötszöri megszakítással. Az öreg 81. életévében járt. Sajnos elment, nem lehet már közöttünk. A fiatalabb nemzedéknek tudni kell Adler Zstgmondról azt is, hó'^y Torma személyében csehszlovák olimpiai bajnokot is nevelt. Torma, aki épp ezekben a napokban töltötte be 60. életévét, és a prágai Uhelné sklady ökölvivócsapatának az edzője. 194S ban a londoni olimpián lett aranyérmes.