Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-03-16 / 11. szám

KÖNYVKIADÁS ÍS IftODAlMI ÍUDAT Nyolc kérdés dr. Fonod Zoltánhoz, a Madách Kiadó főszerkesztő] éhez Hogyan értékeli a kiadó 1980. és 1981. évi tevékeny­ségét? Mit tart legffibb Jel­lemzőinek? — A kiadó 1978-ban elő­ször Jutott tűi a „bűvös“ ötvenes műszámon, az ak­kor rekordnak számító 52 kötettel. Fontosnak és meg­határozónak tartom, hogy ezt a műszámot több-keve­sebb sikerrel azóta Is tar­tani tudjuk, hisz 1979-et le­számítva 1980-ban 53, 1981- ben pedig 55 müvet adtunk kt. Ez gyakorlatilag azt Is jelenti, hogy az Irodalmunk­ban Jelenlevő négy alkotó generáció biztosítja az Iro­dalom fontosságát, s a ki­adó eleget tesz (a hazai ma­gyar irodalom szervezése mellett) annak a feladatá­nak Is, hogy rendszeresen megismertesse, közvetítse a kortárs cseh és szlovák Iro­dalom legjobb alkotásait. A kiadót tervben évente Il­lő mű a cseh, 10—12 pedig a szlovák Irodalmat képvi­seli. A magyar részarány 26—29. Nemcsak a csehszlovákiai magyar Irodalmi, hanem e- gész szellemi létünk szem­pontjából igen fontos a Csehszlovákiai Magyar írók (CSMI), az Ablak és a Fáb- ry-életmüsorozat, amelynek kiadása a 70-es évek végén indult meg. Általuk egv ma­gasabb szintű értékkiválasz­tás, esztétikai vizsgálódás le­hetőségét teremtette meg a kiadó. Milyen konkrét lecsa­pódásai vannak ez ideig e „szellemi" őrjáratnak? — Régóta vajúdó kérdést oldottunk meg azzal, hogy néhány évvel ezelőtt bein­dítottuk a Csehszlovákiai Magyar Írók sorozatot. A sorozat hatvan év legjobb alkotásaiból válogat, s mó­dot ad arra, hogy a már elfelejtett művekkel Is meg­ismertesse az olvasókat. Nem a „nagyzolás" vezette a kiadót e sorozat megindí­tására hanem az értékek felmutatásának szándéka, az a törekvés, hogy közvéle­ményünk egységében lát­hassa irodalmunk múltját s jelenét egyaránt. Nem feled- Iteztünk meg a novellisták­ról, költőkről, kritikusokról sem. Szlovenszkól vásár cím­mel két éve jelent meg egy prózaantológia. Ez az első köztársaság novellistáit mu­tatta be. Tavaly Családi krónika címen kiadtunk egv novellaválogatást. A CSMi keretében tavaly megkezd­tük a Csehszlovákiai Ma­gyar Költők sorozatot Is, melvben a legjelentősebb al­kotók kapnak helyet. A ke­resztmetszet kialakítása igé­nyével lírai antológiát is terveztünk. Rejtett ösvény címmel a két világháború közötti költők alkotásait mutattuk be, s számítunk azzal, hogy felfrissítve, ki­egészítve megjelentetjük a jelenlét új kiadásait Is. Ez utóbbi a felszabadulás u- tán Indult költőkről ad át­tekintést. Sokáig hiánycikknek szá­mított nálunk az Irodalom visszhangját, értékrendjét je­lentő irodalomtudomány, -kritika. Az utóbbi években megjelent kötetek fáz Ab­lak-sorozatban) örvondete- san tanúsítják, hogy a ko­rábban Fábry Zoltán képvi­selte műfajnak követői van­nak. A megjelent kötetek fTurczel Lajos, Csanda Sán­dor, Duba Gyula, Tőzsér Ár­pád, Koncsol László, Zala­ijai Zslgmond kötetére gon­dolok) bepillantást adnak a haza! irodalomtudomány és irodalomkritika műhelyébe, s nemcsak az értékrend kérdésében igazítanak el, hanem az egyes szerzők, műfajok stb. monografikus feldolgozásának lehetőségeit is megteremtik. Ezenkívül elkészült és kiadásra vár a Csehszlovákiai Magyar Iro­daim! Lexikon Is, az első olyan alapmű, mely nélkü­lözhetetlen a csehszlovákiai magyar szellemiség megis­merése szempontjából. A Fábry-életmüsorozat az első Ilyen vállalkozás a csehszlovákiai magyar könyvkiadás történetében. Ez természetes is, hisz ő az első, aki lezárt és jelentős életművel rászolgált erre a figyelemre. A mintegy nyolc kötetre tervezett válogatás a Fábry-életmű szempontjá­ból legfontosabb írásokat gyűjti egybe azzal az igény­nyel, hogy a lehető legtel­jesebb tájékoztatást adja a szerzőről és írásairól, hisz a közeljövőben nemigen lesz mód arra, hogy ezek a kö­tetek kritikai kiadásban megjelenjenek. Ismerve az Irodalomtudomány állapotát — nemzetiségi vonatkozás­ban ez utóbbinak a szerve­zeti feltételei is hiányoznak —, félő, hogy feltételezé­sünk valósnak látszik, hasz­nos volna, ha közvélemé­nyünk — közte a fiatalok is — jobban odafigyelnének erre a sorozatra, hiszen a könyvesboltok polcain sora­kozó köteteket néhány év múlva már aligha vehetik meg. Ez érvényes a köz­könyvtárakra Is, Mindenféle „szellemi őrjá- rat“-szándéknak egyébként akkor van értelme, ha az érdeklődés, a közvélemény tájékozódó kíváncsisága sem marad el. E téren, sajnos, aligha dicsekedhetünk. Sok­szor még a szakmai közvé­lemény is érzéketlen e ki­adványok iránt, holott az Irodalmi élet egészséges fo­lyamatához ez is hozzátar­tozik. Oka ennek az is, hogy ezek a kiadványok gyorsan eltűnnek a köny­vesboltok polcairól, A Fábry-életmű irodal­munk eddigi csúcsteljesítmé­nye. Kiadásával, úgy gondo­lom, irodalomtudatunk meg­alapozása indult meg. — Európai rangú életmű, melyet ismernünk, becsül­nünk kell. A klsebbségi- -nemzetiségl sors sajátos ve- tülete is benne van ezek­ben az írásokban. Regény­ként nem lehet olvasni, de időről Időre ízlelgetni — mindenképpen. Az erkölcsi bátorság és magatartás pél­dája csendül ki Fábry min­den sorából, s egyike azok­nak, akik a szocialista Iro­dalom útját egyengették ha­zánkban, sőt az egyetemes magyar irodalomban is. Fel­tétlenül az Irodalomtudat része ez az életmű, ám az Irodalomtudat nem állhat meg egyetlen alkotónál, még oly jelentősnél sem. Az iro­dalom egészét kell látnia, felölelnie. E nélkül saját szellemisége Ismeretétől fosz­taná meg magát az ember. Hisz — Sütő András szavai­val — a sajátosság méltó­ságát keresik, tükrözik ezek az alkotások, melyek a nép­hez, nemzethez tartozás ér­zésével Is felvérteznek ben­nünket. 1981-ben fennállása óta „rekordtermést" takarftott be a kiadó, s ezen felül Is örvendetes, hogy a kritikai, irodalomelméleti és esszé­kötetek száma eléri a szép­irodalmi művekét. A meny- nyiségi növekedés könyvki­adásunkban nem veszélyez­teti az oly nehezen elért minőségi kiegyenlltfidést, ha csakugyan beszélhetünk 1- lyesmiről? ■— A ,,bő termés“ nem fel­tétlenül rossz termés, minő­ségben sem. Egyébként na­gyon egyoldalú szempont szerint „éri csak el" a szép­irodalmi művek száma az Irodalomkritikai és elméleti művekét. 1981-ben ugyanis 5 ismeretterjesztő mű, 5 Irodalom- és nyelvtudo­mányt képviselő alkotás, 31 szépirodalmi, valamint 10 gyermek- és Ifjúsági Irodal­mi mű látott napvilágot A tanulmánykötetek száma az elmúlt évben legfeljebb a csehszlovákiai magyar ver­seskötetét közelíti meg {6). Viszont a megjelent magyar művek száma Is rekordot Je­lentett az elmúlt évben, és­pedig 29 címszót. A mennyiségi növekedés­re — meggyőződésem sze­rint — anélkül került sor, hogy leszállítottuk volna azt a mércét, melyet Idestova egy évtizede tartunk. A „mennyiséget“ ugyanis nem a rossz művek összege ad­ja, hanem többek között az a tény Is, hogy három el­sőkötetest indítottunk az el­múlt évben. S ezek a kö­tetek Is méltók voltak a ki­adásra. Egyébként a kriti­ka dolga, hogy minősítse a műveket. Azé a kritikáé, mely nálunk nemcsak rend- szertelen, hiányos, hanem sokszor kiszámíthatatlan is. Örvendetes, hogy gyermek- irodalmunk „megkomolyo- dott“, minőségileg felnőtt. Főként mely müvekben? Az ifjúsági irodalmunkról is el- mondhatö-e ez? — örvendetes az a tény, hogy a gyermekirodalrai mű­vek száma az elmúlt évek­ben megszaporodott, s az Is, hogy minőségileg is jónak mondhatók. Hiányérzetünk a tizenévesek műfajában van. 1982-ben mit várhat a ki- adétöl az olvasó? — Kiadónk az Idén sem akar csalódást okozni az ol­vasónak. Mind az eredeti magyar, mind a lefordított művek között akadnak fi­gyelemre méltó kiadványok. A csehszlovákiai magyar prózát többek között Duba Gyula örvénylő Idő, Gren­del Lajos Galeri, Mács ]6- zsef A vesztes, Rácz Olivér A Rogozsán kocsma című regénye, a költészetet pedig Bábi Tibor Keresek valakit, Gál Sándor Oj Atlantisz, Tő­zsér Árpád Adalékok a nyol­cadik színhez című verses kötete képviseli. Az iroda­lom- és társadalomtudomá­nyi müvek közül Fábry Zol­tán Összegyűjtött írásainak 3. kötetét, Turczel Lajos Hiányzó fejezetek. Szőke Jó­zsef A csehszlovákiai ma­gyar Irodalom bibliográfiá­ja I. és Gágyor József Megy a gyűrű vándorútra című munkáját emelném ki. A szlovák Irodalomból megem­lítem Alexander MatuSka Érvek és ellenérvek című esszékötetét, az Agyaghege­dű című prőzaantolőgiát, Ján Johanldes A letagadott varjak és Vincent Sikula Mogyorőbokrok című regé­nyét. A cseh irodalomból Is lenne mit felsorolni, de hadd említsek csupán két művet. Óta Dub Orvosprofesszorok és Zdenék Pluhaf Vendéglő az Elveszett Vasmacskához című könyvét. Szóljon, kérem, az MKBK- ról, a VBK-rúI ég a FÖNIX- -gorozatról is. — Jobb sorsra érdemes sorozatok ezek, az utóbbi kivételével már „befutot- taknak" mondhatók. Több figyelmet érdemelnének e- zek a sorozatok a könyv- terjesztők részéről Is, hi­szen újabban ezekhez a kö­tetekhez csak a könyves­boltokon keresztül juthat­nak hozzá az érdeklődők. A FÖNiX-sorozat most In­dult, ez a fiatal Írók, köl­tők sorozata. Reméljük, hogy ennek is meglesz a „felfutása“. A Madácb-könyvek ott voltak a legutúbbl moszk­vai nemzetközi künyvkiállf- táson. Tudom, hogy az idei, IV. lipcsei nemzetközi könyv­művészeti szemlére is ké­szül a kiadó, önálló válla­latként lesz-e ott Jelen, és mely művekkel? — Csak néhány kötettel szoktunk részt venni a nem­zetközi könyvkiállításokon, a csehszlovák pavilonban, önálló vállalatként csak né­hány országos kiadó vesz részt ezeken a nemzetközi kiállításokon, önállóan ve­szünk részt viszont a buda­pesti könyvhéten, a magyar nyelvű kiadók seregszemlé­jén, és persze Idehaza a szokásos márciusi könyv­szemlén. KOVESOl JANOS fővárosunk gazdag zenei múltját megidéző városnéző séták szokásos ktindulőpontja joggal a hajdani Grassalkooich-palota — ma a Klement Gott- wald Pionírház amelynek barokk pom­pával ékes tükörtermében Joseph Haydn is nemegyszer muzsikált. Joseph Haydn, a bécsi klasszikus stílus megteremtője két és fél évszázaddal eze­lőtt, 1732. március 31-én az alsó-ausztriai Rohrauban született. Apja, Haydn Mátyás, a városka zenekedvelő bognármestere, aki maga is járatos a hárfa pengetésében, kis­fiát már ötéves korában iskolába és zenét tanulni adja. A gyermek Haydn rövidesen simán olvassa lapról a mise szólamait. Két év múlva a szép hangú fiúcskái meghall­gatja Georg von Reuter, a bécsi Szent Ist- ván-székesegyház neves karnagya is, és felveszi messze híres kórusába. Így lesz hát a falusi ösiehetségú gyermekből kórista a birodalom császári székvárosában és az európai zene egyik centrumában, amely pár évtized múlva éppen Haydn jóvoltából teljes értékű központjává változik. A kórusban Haydn legelőször is az ének­lés tudományát tökéletesül oly mértékben, hogy szopránszólójáról Mária Terézia is dícsérően nyilatkozik. Emellett zongorát és hegedűt is tanul. Természetes fejlődés so­rán csengő gyermekhangja elvész; ezzel le­zárul életének első sikeres szakasza, és megkezdődik hányatottságának évtizede. Amikor a Dómból formálisan az utcára kerül, alkalmi zenekarokban játszik, éne­kesekkel korrepetál, tanul, gyakorol, sőt tanít, és közben megalkotja első ránk ma­radt művét,^ az F-dúr misét. Ismeretségi kö­re is egyre bővül, bejáratos lesz Fürnberg báró zeneestéire — Itt már első vonósné­gyesei is elhangzanak —, és a báró az, aki kieszközll számára az első karmesteri ál­lást Maximilian Morzln gróf szolgálatában a csehországi lukaveci kúrián. Ez a kar­mesteri poszt nagy felelősséggel jár ugyan, de annál több lehetőséget biztosít a fiatal, kísérletezésekre hajlamos muzsikusnak. Ze­nészek állnak ugyanis a rendelkezésére, akikkel papírra vetett elképzeléseit — első szimfóniáit — ki is próbálhatja. Sajnos, ez az ideális állapot nem sokáig tart, a grój pénzzavarba kerül, csökkenti udvartartását, s elsőnek zenekarát bocsátja szabadon, az akkor már nős ifjú karmesterrel együtt. Szerencsére azonban még az egyik házi koncert alkalmával a vendégek között ott van az egyik leghatalmasabb magyar főúr, aki egyben a zeneművészet igen lelkes ápo­lója Esterházy Pál Antal harceg Is, aki aztán 1761. május elsejével másodkarmes­terként a kismartoni rezidencia szolgálatá­ba veszi a 29 éves ifjú muzsikust. Haydn ezzel tehát révbe jut, mert három évre kötött szolgálati viszony pontosan há­rom évtizedig tart, a nem alaptalanul „pom- pakedvelö“-nek nevezett Esterházy Miklós szolgálatában. Pompakedvelő Mtklös az ősz kismartoni kastély mellé rövidesen felépít- teti Sopron közelében, Eszterházán a mai Fertődön versaiUes-l pompát megidéző káp­rázatos kastélyát, zenetermével és külön operaházával, melynek teljhatalmú ura ma­ga Joseph Haydn lesz. Ez a harminc év alap­jában véve a kiegyensúlyozott nyugalom, a munka és alkotás gazdag Időszaka. Felvetődik a jogos kérdés, mit is alkotott Haydn? Mi is az, ami nevét és művészetét oly kardinálissá tette az európai zeneiroda­lom történetében? Nevének hallatára álta­lában a vonósnégyes- és szimfónias.zerzö Haydn alakja villan fel az emberek gondo­latában. És ez a megfogalmazás jogos is, mert hiszen épp ezen a két területen alkot­ta a legtöbbet — vonósnégyeseinek ma is­mert száma meghaladja a nyolcvanat, utolsó szimfóniája pedig a 104-es sorszámot viseli — és a legalapvetőbbet, mert az említett két műfaj abban a formában, ahogy ma ismerjük, és melyre aztán Mozart és Beet­hoven építette fel alkotásainak csodás tár­házát, mind Haydn kísérletező és újat ke­reső szellemében kristályosodott ki. JOSEPH HAYDN A barokk zene Bach és Händel révén jutott fel a csúcsra, és velük meg is szűnik ez az egységes zenei stílus. Utána átmeneti korszak következik, amelyben szinte min­den zeneszerző és minden zenei centrum másfajta zenét ír, és' mintegy 30 év telik el ebben a forrongó és erjedő időszakban, míg az Eszterházán szorgalmasan tevékeny­kedő Haydn megteremti a mai „klasszikus stílusnak“ ismert zenei irányzatot. De mire ez az új stílus kikristályosodik, már Haydn is negyvenes sorszámmal látja el szimfó­niáit, és a vonósnégyesekből is már több mint harmincat komponált. Az új, amit Haydn hoz — leegyszerűsítve az a szim­fónia terén a négytételes forma és tételei­nek egymás utáni hangulati karaktere, a vonósnégyes terén pedig az ugyancsak négytételesség melleit a négy hangszer tel­jes egyenjogúsága. Haydn müvei azonban nemcsak Eszter­házán, Kismartonban vagy a bécsi palota falai között hangzanak el, hanem az akkor már egyre terjedő kottakiadás útján a tá­voli zeneközpontokba is eljutnak. Pom­pakedvelő Miklós halála után, 1790-ben Haydn már Európa-szerte ismert és szere­tett tekintély, Így történik meg á'zl'án,hogy egy ügyes impresszárió már 1791-ben hang- versenykörútra Londonba viszi, amelynek sikere oly nagy, hogy 1794-ben Haydn ismét vállalkozik a londoni utazásra. Ebben az időben keletkezik utolsó 12 szimfóniája, amelyek ma a „londoni szimfóniák“ néven ismertek. A második londoni út után, mikor Pom­pakedvelő Miklós unokája, II. Miklós átve­szi a majorátust, újraszervezi a zenekart, és Haydn is visszahívja Kismartonba. De ez az időszak már a késői misék kora, amely előkészíti a végső lezárást, az utolsó két nagy oratóriumot, a „Teremtés“-t és az „Évszakok“-at. Élete utolsó szakaszát ked­venc városában Bécsben tölti, ahol már sokat betegeskedik, de közben még össze- állítja emlékezetből sok-sok művének jegy­zékét. Hetvenhét évesen, 1809. május 31-én huny­ja le végleg a szemét, akkor, amikor Mo­zart már 18 éve halott, Beethoven már meg­írta VI. szimfóniáját, és Napóleon seregei éppen megszállják az osztrák császárvá­rost. VARGA JÓZSEF IRÚ-OIVASO TAIÁIKOZÚRA hívja a könyv barátait, diákokat, felnőtteket a Madách Könyvkiadó március 18-án 11.00 órára. A találkozóra a könyv hónapjának jegyében kerül sor a nagyszabású országos könyvkiállítás, a „Knizná zatva ’82“ színhelyén: a fővárosi Művészetek Házában (Dom umenia, Nám. SNP) az első emeleten. i A kölcsönös ismerkedésre, eszmecserére, könyvvásárlás rá és dedikálásra is lehetőséget nyújtó találkozó író részt vevői lesznek: Cselényi László, Grendel Lajos, Koncsol László és Püspöki Nagy Péter történész. Mind a négyüknek a közelmúltban jelent meg művük a Madách Kiadó gondo zásában. {f. ]

Next

/
Oldalképek
Tartalom