Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1982-03-09 / 10. szám

nemzedék kommunista nevelésében a párt segítő társa és a párt záloga.

A kommunista párt, a Komszomol felvértezte a marxizmus-leninizmus tanaival, politikai irányt mutatott, átadta tapasztalatait, és a fiatalokat ú] típusú, kommunista emberekké nevelte. Ezáltal vált a Komszomol egysége megbontha- tatlanná.

Az ifjúság egységét mint forradalmi eszmét behatóan elemezte V. 1. Lenin a Komszomol III. kongresszusán. Az egységessé válást nem lehet elrendelni, ehhez el kell jutni — hangsúlyozta. Az egységre szükség volt a régi' társadalmi rend felszámolásához, és ezt csak a proletariátus tudta keresztülvinni. Az ifjú nemzedéknek, ha ezekre az alapokra építeni akarja a kommunizmust, szintén össze kell fognia. Tömörülnie kell, és közös akarattal, fegyelemmel kell teljesítenie feladatait. Egységesnek kell lennie a tanulásban, a munkában, a harcban, a társadalomért vállalt kis és nagy feladatok véghezvitelében. „A Kommunista Ifjúsági Szövetségnek küldetése úgy szervezni tevékenységét, hogy az Ifjúság tanuljon, szervezkedjék, egységes legyen, harcoljon, s ezáltal saját magát és mindazokat nevelje, akik vezérüket látják benne: küldetése, hogy kommunistákat neveljen — mondta Lenin.

Lenin fontos szerepet töltött be a világ ifjúságának egyesítésében Is. Nagy visszhangot váltott ki az 1919. május 29-én az ö kezdeményezésére keletkezett A Kommunista Internacionálé exe- kutívája, amely nagyra értékeli a forradalmi Ifjúság részvételét a munkásosztály forradalmi mozgalmában és felszólítja, hogy a III. Internacionálé elveit szem előtt tartva tömörüljön egységbe. 1919 novemberében létrejött a Kommunista Ifjúsági Internacionálé, és sok országban megkezdődött az Ifjúsági szervezetek egyesítése. A Kommunista Ifjúsági Internacionálé megalakulása után Csehszlovákiában is erős balratolódás volt észlelhető az ifjúsági mozgalomban. A forradalmi ifjúság egyesítésének folyamata 1921-ben csúc.sosodott ki, a- mikor megalakult a Csehszlovák Komszomol.

A CSKP V. kongresszusa figyelmét mindjobban az ifjúság széles tömegeire irányítja. Fordulat azonban csak 1935 után, a Kommunista Internacionálé VII. és a Kommunista Ifjúsági Internacionálé VI. kongresszusa után állt be. A VIl. kongresszus leleplezte a fasizmus valódi arcát, osztályeredetét, belső ellentmondásait a burzsoá-demokratikus és a fasizmus között fajgyűlölő ideológiáját, szociális demagogizmusát. Egyúttal azt is megmutatta, miképpen kell harcolni ellene.

Legfontosabb teendőként kitűzte, hogy meg kell teremteni a munkásosztály egységfrontját, majd pedig a fa- slsztaellenes összefogást. A VII kongresszus elemezte az egységfront és az ifjúság kérdését. Jura} Dimitrov föbeszá- molójában nyíltan beszélt arról, hogy a kommunista pártok nem tudatosítottak kellően az ifjúság hatalmas jelentőségét a fasisztaellenes harcokban, nem tanúsítottak elég figyelmet a fiatalok gazdasági, politikai és kulturális érdeklődésének. úgyszintén kevesebb gondot fordítottak forradalmi nevelésére. A kongresszus elítélte a kommunista fiatalok szövetségeiben mutatkozó szektáns megnyilvánulásokat, a párt munkamódszereinek utánzását anélkül, hogy e munkának tudatosították volna specifikus küldetését. Az ifjúság problematikáját

nemcsak a kommunista szervezetek, hanem az egész kommunista mozgalom problémájának tekintette. Arra a kérdésre. mit tehetnek a fiatalok a fasizmus és az imperialista háború elleni harcban, Dimitrov így válaszolt: „Mozgósítsunk ellene minden antifasiszta erőt, legfőképpen pedig az ifjúmunkások egyesített erejét; a munkásosztály harcában, az ügy érdekében ezerszeresen növelni kell feladatainkat és aktivitásunkat.“

Rövidesen megmutatkozott, mekkora történelmi küldetést töltenek be az ifjú kommunisták, amikor hatványozott igyekezettel, erőbevetéssel buzdították az antifasiszta harcosokat, hogy közös erővel vessék magukat á harcokba, s ezzel kezdetét vette az egységes ifjúsági szervezet megalakulása.

„Dolgoztam én is áz ifjúsági szervezetben — mondta 1970. április 25-én, a SZISZ alakuló konferenciáján Gustáv Husák. — A burzsoá köztársaság alatt nekünk, kommunistáknak és néhány összekötőnknek sikerült felkarolni az ifjúsági mozgalmat. Hozzáláttunk a munkások, földművesek és diákok egységes szervezetének a megalakításához.“ Létrejött a Svaz mladjtch (Fiatalok Szövetsége), a Zvüz slovenskej mládeíe (Szlovák Ifjúsági Szövetség), Szojuz karpato ruszklh molüdlh (A Kárpát-ukrajnai Fiatalok Szövetsége), a Magyar Fiatalok Szövetsége, valamint a Deutscher Jun- genbuiid in der CSR (Német Fiatalok Szövetsége Csehszlovákiában). A Szlovák Ifjúsági Szövetség bölcsőjénél Gustáv Husák is ott volt, továbbá Laco No- v'omeskí, Milos Hru.sovsky. Jozef Opuv- sk^ és mások.

Az antifasiszta haladó ifjúság egyesítésének a burzsoá Csehszlovákia utolsó éveiben felbecsülhetetlen jelentősége volt később az ún. klérofasiszta szlovák állam alatt folyó illegális tevékenységben. A Szlovák Ifjúsági Szövetségnek és az öt létrehozó szervezeteknek, továbbá utódának, a Szlovákia Forradalmi Ifjúságának, valamint a különböző szinten működő illegális, szervezett csoportoknak jelentős szerep jutott abban, hogy a fiatalok részt vállaltak a Szlovák Nemzeti Felkelésből. Az elszánt harcokban edződött az Ifjúság egysége, amelyet aztán a felszabadulás után a fiatalok a felkelés, majd pedig a felszabadító harcok hagyatékának tekintettek. Eggyé ötvöződött benne az ifjú nemzedéknek nagy történelmi tapasztalata; a reakció, a fasizmus fölötti győzelmet, a társadalmi haladást és vele együtt az ifjúság jövőjét két biztos tényező szavatolja — a Szovjetunió és Csehszlovákia Kommunista Pártja. Csakis ennek az örökségnek a jóvoltából és továbbfejlesztésével lehetett megteremteni a fel- szabadulás után az egységes ifjúsági mozgalmat. A nemzetek közötti forradalmi kapcsolatnak az új Szlovák Ifjúsági Szövetségnek azokat a. tisztségviselőit kell tekinteni, akik azelőtt ts dolgoztak ebben a szervezetben, vagy a Komszomolban. a Szocialista Akadémikusok Egyesületében vagy pedig a Természet és Munka Barátainak Egylelében tevékenykedtek. A felszabadulás után az új feltételek közepette Szlovákiában az egységes ifjúsági szervezet koncepciójában az az állásfoglalás szerepelt, a- melyet Gustáv Husák nyilvánított ki 1945. február 28-án Kassán (Koälce) az SZLKP konferenciáján.

Ebből az alkalomból elhangzott, hogy a fiatalok szervezését vezérelje az egységesítés elve — ne létesüljenek szervezetek a párt bázisán, éppen ezért a

kommunista párt nem éleszt! újra a Komszomolt —, vagyis az Ifjúságot tömörítse a Szlovák Ifjúsági Szövetség, amely demokratikus szellemben fogja majd nevelni. Ezt a pontosan körülhatárolt álláspontot befolyásolta a Szlovák Ifjúsági Szövetség, valamint egész létezése alatt az Ifjú Kommunisták Szövetsége is.

Különös jelentőséget kapott az a gondolat, hogy az ifjúsági szövetség része- sítse az embereket sokoldalú demokratikus nevelésben, hogy egységes legyen művelődésük, eszmei-politikai, munkahelyi, sport- és kulturális tevékenységük. Gustáv Husák a további hónapokban is segítette a Szlovák Ifjúsági Szövetséget irányelvei meghatározásában.

A Prerod hetilap első számának (1945. június 7.) hasábjain az ifjúság új társadalmi helyzetét, amely a népi demokratikus állam vezetésében és irányításában nyilvánult meg, úgy értelmezi mint a fasizmus elleni harcban, a Szlovák Nemzeti Felkelésben és Csehszlovákia felszabadításában való részvétel logikai következményét. Az ifjúság egységét e harcok eredményének tekinti, megőrzését pedig a Szlovák Ifjúsági Szövetség elsőrendű feladatának.

Az Ifjúság egységéért folyó harcban tisztázni kellett, mit jelent ez a fogalom: egységes Ifjúság. Gustáv Husák felhívja rá a figyelmet, hogy ez az egység semmiképpen sem lehet mesterkélt, papírízü, kierőszakolt. Az ifjúság egységesülésének módját a nagy célok megvalósításában látja, amelyekhez azonban vezetni kell a fiatalokat. Ilyen nagy cél volt az antifasiszta harc. És nagy építő feladat előtt áll az ifjúság napjainkban is.

Gustáv Husák elveti azt a gyakorlatot, amikor az ifjúsági szövetség sport-, kulturális tevékenysége,’ szórakozása nem az ifjú nemzedék alapvető történelmi küldetésével ' szerves egységben zajlik, hanem ettől elkülönülve.

A Szlovák Ifjúsági Szövetség tevékenységének dokumentumaiban gyakran találkozunk a nagy cél problematikájával n.int az Ifjúság széles tömegei egységesítésének módfelett fontos tényezőjével. Az első nagy célokat az ifjúsági mozgalomban azok a nagyméretű Ifjúsági építkezések jelentettték. a- inelyek nemcsak a munkájukban hoztak jelentős sikereket, hanem a szocialista nevelésnek is tanleckéi lettek a mozgalomban. Márpedig ezek a mozgalmi tanleckék mindig is nagy hatással voltak az ifjúság egységének megszilárdítására és továbbfejlesztésére, valamint arra, hogy dialektikus egységben értelmezzék az ifjúság közös érdekel és az egyes szociális rétegek specifikus érdekei közötti összefüggést.

Az ifjúság! építkezésekben, különösen az Ifjúsági vasútvonal építésében csúcsosodtak ki a szövetség célkitűzései. Itt. e hatalmas, kézzelfogható cél teljesítése során, amikor tömérdek bonyolult feladattal kellett megbirkózniuk, s mozgósították a fiatalok erejét és képességét tudatosították a szövetség tagjai Leninnek a Komszomol III. kongresszusán elhangzott szavai értelmét. Az ifjúsági építkezéseken a Szlovák Ifjúsági Szövetség azt tapasztalta, hogy csak a komplex, minden összetevőjében dialektikusán egységes nevelő hatásnak lesz meg a várt eredménye. A fiatalok kezdtek ráeszmélni arra. hogy munkájuk szerves része annak a felkészülésnek, amely szüksé.ges ahhoz, hogy a társadalom a szoclaíizmushoz és a kommunizmushoz vezető útra térhessen. Ennek pedig az a küldetése, hogy élharcosok, építők és alkotók váljanak belőlük. Az ifjúsági építkezések bebizonyították, hogy a művelődésnek és a nevelésnek csak a társadalmi gyakorlattal való szerves egysége révén lesz a tapasztalatokból és az ismeretekből meggyőződés.

Az ifjúsági építkezések azt is igazolták, hogy a szövetségben a szocialista neveléshez elengedhetetlen a szervezeti nevelés saját világa és az önnevelés. Az a világ, amelyben a fiatalok tanulnak, dolgoznak, tapasztalatokat gyűjtenek, sokoldalúan kibontakoznak és változnak; amelyben a megismerés a meggyőződés és az ideálok egyetlen komplex nevelő folyamatának az eredményei. Annak pedig, hogy a fiataloknak ez a világa valóra váljék, alapvető feltétele az idősebb nemzedéknek az Ifjúságba vetett bizalma. Tág teret kell nekik nyújtani az önállósághoz, a kezdeményezéshez, a tenniakaráshoz. Saját világában az ifjúsági szövetség megtanulja kialakítani és formálni saját nevelési rendszerét. A harcok, küzdelmek, nehézségek és az akadályok leküzdése a szövetség tagjait nevezetes történelmi mezsgyék kijelölőivé tettték, amelyekhez a CSKP 1948. februárjában vezette a népet.

A Szlovák Ifjúsági Szövetség irányelveit a Cseh Ifjúsági Szövetséggel és más ifjúsági szövetségekkel összhangban határozták meg^ Rögtön a felszabadulás utáni hónapokban a cseh és a szlovák ifjúság közötti kapcsolatok teljesen új alapokon kezdtek fejlődni. Barátságuk, együttműködésük nap nap után ü] méreteket öltött, mélyült. A csehszlovák ifjúság egysége a közös munka és a közösen szerzett tapasztalatok által egyre szorosabb lett.

A csehszlovák ifjúsági központ meghatványozta a cseh és a szlovák fiatalok mozgalmának az erejét. Az együttműködés fokozatosan egybehangolt közös tevékenység lett, és megteremtődtek a feltételek egy országos szervezet létrehozásához.

A CSKP, az SZNF és a felszabadító harcok hatására a Szlovák Ifjúsági Szövetségnek kezdettől fogva internacionalista jellege volt. amely a későbbiekben is szüntelenül mélyült. Nemcsak a párt- dokumenUimok. a Nemzeti Front kormányprogramjai edzették, hanem a ha

ladó ifjúság kibontakozó nemzetközi mozgalma, a DÍVSZ keretében módfelett hatott rá a szovjet Komszomollal való együttmzködés.

A nemzetköziség rögtön a felszabadulás után különös jelentőségű, állandó tényező lett ifjúságunk egyesítésében. Éppen a proletár internacionalizmus bizonyult a legszilárdabb kapocsnak a burzsoá köztársaság, a faslsztaellenes harcok haladó Ifjúsági mozgalma és a munkásosztály győzelme után fellépő ifjú nemzedék tevékenysége között.

Az egység fokozatosan egybeforrott- sággá vált. Megteremtődtek a feltételek, hogy az egységnek ezt a fokát or- szögos méretekben kiterjesszék. Elérkezett az Ideje annak, hogy megalakítsák az ország egységes Ifjúsági szervezetét. A kezdeményező a Szlovák Ifjúsági Szövetség Központi Tanácsa volt. A csehszlovák fiatalok központja 1948. december 12-re összehívta Bratlslavába az összes nemzeti ifjúsági szövetség bizottságát. A szónoklatokból kitűnt az ifjú nemzedéknek az a vágya, hogy erősítsék a népi demokratikus köztársaságot, amelyben jövőjük zálogát látják. Ekkor határozták arról, hogy az űj szer vezetet Csehszlovák Ifjúsági Szövetségnek. CSISZ-nek fogják hívni. A központi bizottságok ülése elfogadta az új szervezet alapszabályainak tervezetét. Abban is megegyeztek, hogy összehívják az egyesítő országos konferenciát.

A konferencia 1949. április 23-án ült össze Prágában. Klement Gottwald a konferenciához intézett levelében hangsúlyozta, hogy öntudatos szocialista építők csak egységes ifjúsági szervezetben nevelkedhetnek. FelszőUtotta a CSISZ-t hogy legyen milliók szervezete, és a legnagyobb megbecsülést, érdemeket az ötéves terv élenjáró építőiéként vívja ki magának; legyen a szocialista mű veltség lovábbadója, a cseh és szlovák fiatalok egységének megteremtője, a szocializmushoz vezető úton pedig jő vezér.

A hatvanas évek elején a CSISZ-ben bizonyos visszásságok kezdték felütni fejüket. Például figyelmen ktvül hagyták a hivatására készülő vagy az életbe lépő új nemzedék sajátosságait, jóllehet a szocializmus alapjait már megteremtettük. A fiatalokra károsan hatott az az elmélet, hogy a szocialista társadalomban a politikai öntudat magától adódó valami. Ez az elmélet eskiuei téren utat nyitott a iiberallzmusnsk.

A hatvanas évek második felétől mind nagyobb lett a fiatalokban az eszmei zűrzavar. Háttérbe szorultak a szocialista szervezet építésének lenini elvei, s félbeszakadt a szövetség nevelési rendszerének kialakítása. Ilyen eszmei- -politikai légkörben pedig természetes volt, hogy megindult és mind erősebben megnyilvánult a bomlasztás folyamata. Nem volt többé világos, hogyan tovább egyesíteni az ifjúságot, ennek következtében nem járt többé kockázattal kikezdeni a fiatalok egységét, egységes szervezetét. Az Ifjüság az egységet mint abroncsot érezte, amely gátolja az e- gyes szociális rétegek differenciált érdeke kielégítését, A szocíalistaellenes erők előbb a közös érdekeket, később a társadalmi érdekeket Is kezdték elmarasztalni.

Az antikommunlsta erők célja az volt, hogy megbontsák az ifjúság egységét, a fiatalokat sok apró egyesületbe szórják szét, és teljesen elszakítsák őket a párttól. Ezek az erők nagyon is jól tudták, hogy a szocialista országban mekkora forradalmi eszmét képvisel az egységes ifjúság. És mert megkaparintották az Ifjúsági sajtót Is, könnyűszerrel torzíthatták az ifjúsági mozgalom helyzetét, elnémították a forradalmi e- rőket. azt a benyomást keltve, hogy a fiatalok elsöprő többsége ellene van az egységes szervezetnek. Hogy ez menynyire nem így volt, bizonyítja az ifjúsági mozgalom fejlődése azután, hogy Gustáv Husákkal az élen színre lépett a CSKP új vezetősége.

Üjra megkezdődött az ifjúságot egységesítő folyamat, hogy egy fejlett szocialista társadalom céljait váltsa valóra. A CSKP KB főtitkára, Gustáv Husák rögtön a Szocialista Ifjúsági Szövetség megalakulásakor hangsúlyozta, hogy az egyesítést magasabb fokon kell véghezvinni, és erre valóban sor került. Szokatlanul bonyolult és nehéz feladat volt ez, de az igyekezetét siker koronázta. Az ifjú nemzedék kommunista szellemben való nevelésének elveit alaposan át kellett gondolni, hogy az a marxi-lenini eszmék szellemét kövessé, tisztázni annak kérdését, hogyan viszonyulni hozzá; hatalmas szervező és egybehangoló munkát kellett végezni, lényegesen elmélyíteni a kutató tevékenységet és a megismerést, nevelni kellett és megoldani a fiatalok társadalmi vonatkozású problémáit. Elmondhatjuk, hogy napjainkban a SZISZ erős alapokon áll, és az ifjúság nevelésében a párt segítő, harcos társa, valamint záloga.

Természetesen a SZISZ sem mentes a gondoktól. Ezek arra irányulnak, hogy elérjük: mindazok a feladatok, amelyek a SZISZ előtt állnak, minden SZlSZ-tag tevékenységében szerves egységben nyilvánuljanak meg: másképpen fogalmazva: a szövetségben folyó kommunista nevelés komplex értelmezése napjainkban sokkalta bonyolultabb, nehezebb, mint bármikor a múltban volt.

Az olyan feladatok keresése, amelyek szerves részét képeznék a társadalmi jelentőségű, párt által kitűzött céloknak. eggyé kovácsolhatják fejlett szocialista országunkban az ifjúsági szövetség tagságát, de ez módfelett bonyolult és igényes vállalkozás. Ma is az átfo gó célok szükségesek, de szükséges a- zokat a párt programja keretében keresni

Prof. PhDr. ERNEST SÍKORA, CSc,