Új Ifjúság, 1982. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1982-03-09 / 10. szám
NŐK; csitri lányok, dolgos kezű asszonyok, kedves nénik___NŐK: társak, barátok, feleségek, anyák.., NŐK: jelenünk és jövőnk széppé t^vöi... NŐK: hangjuk, mosolyuk, siipogatásuk, tekintetük sotcszor felér a minden- séggel. Jelenlétük, közelségük, féltésük, szerete- tük, szerelmük csábító és csodálatos... NŐK: megannyi csoda hordozói... NŐK: világ dőlt össze értük, világ épült értük ... NŐK: emberek, az élet egyenrangú partne- rei... NŐK: nőnap — ünnepelünk. És legyen nőnap mindig, évente legalább háromszázbat- vanötször — ne cicomás, pirosbetűs, kampányszerű, hanem amolyan csöndes, meghitt, békés, őszinte, igazi... VÁRNAI ZSENI: Mint egy végtelen élo koszorú '(RészletJ Nagy ősi vágy az asszonyok szívében hogy átöleljünk minden messzeséget, hogy a szeretet forró kráterében eggyé forrasszunk minden nemzetséget, hogy ne legyünk már gyöngék, elhagyottak, prédái a kegyetlen viharoknak, mint a magányos országutak fája, kell, hogy a szívünk egymást megtalálja. Olyanok vagyunk, akár az anyaföld, amely az élet magvaival áldott, úgy szüljük jobbá, szebbé szüntelen ezt a megsebzett, háborgó világot, s jól tudjuk már, hogy mindenünk a béke, százmilliók élünk, harcolunk érte, s a vértengerből, mint egy új csoda, kiemelkedett a nők homlokai AKI VÁLASZOL LUKACS TIBOR A CSEMADOK KB NYELVI SZAKBIZOTT SÄGÄNAK ELNÖKE Mindjárt a bevezetőben el kell mondani, hogy Lukács Tibornak nem fő-, de még mellékfoglalkozása sem az, hogy ő a nyelvművelő szakbizottság elnöke, csupán lelkesedésből, nyelvünk ápolása végett vállalta magára ezt a tisztséget. Mert ha a szállóigét idézzük, illetve gondolatát folytatjuk, nemcsak a nemzet él nyelvében, hanem a nemzetiség is. Ezt nemcsak az elnök vallja, hanem a bizottság minden tagja. A bizottság elnökétől, aki az iskolaügyi minisztérium központi tanfelügyelője, elsősorban azt kérdezzük, konkrétan milyen tevékenységet végez a szakbizottság nyelvünk művelésének érdekében? i— A CSEMADOK nyelvi szakbizottsága két fontos feladatot teljesít; a nyelvművelést és a nyelvi anyagok összegyűjtésének szervezését és irányítását. Figyelemmel kísérjük hazai viszonyaink között anyanyelvűnk fejlődését, és a megfigyelések tapasztalatait összevetjük az egyetemes magyar nyelvtudomány eredményeivel. Nyelvünk negatív jelenségeit az Oj Szó Kis Nyelvőr rovatában és a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának nyelvi ötperceiben pellengérez- zük ki, vesszük bonckés alá. De jut ebből a munkából a bizottság összejöveteleire és az évente megrendezett Kazinczy nyelvművelő napok programjába is. A tulajdonképpeni „szakmunka“ azonban az egyes albizottságokban folyik, így a terminológiai és ismeretterjesztő csoport figyelme mindenekelőtt a könyvekben és a sajtó nyelvében előforduló problémák orvoslására irányul, de e csoport tagjai büszkélkedhetnek azzal is, hogy összeállították és az egyes szerkesztőségek rendelkezésére bocsátották a gyakorlatban előforduló újabb keletű szakkifejezések, intézmények és közhivatalok szlovák eredetijének magyar megfelelőjét. De jelentős eredménnyel büszkélkedhetik toponímtai csoportunk is, hiszen a helynévkutatás feldolgozása szlovákiai méretben már csaknem elkészült. E- zenkívül munkánk kiterjed a dialektológia; és az összehasonlító nyelvészet területére is.-I- A nyelvi szakbizottság a többi társrendezőkkel karöltve tizenhar- madszor rendezi meg a Kazinczy nyelvművelő napokat Kassán (Koái- ce). Mivel lapunk éppen a Kazinczy- -napok előestéjén jut el olvasóink kezébe, röviden szólhatnál az eddigi ilyen rendezvények eredményeiről és az idei műsoráról. — Nyelvművelő munkánk legfontosabb rendezvényének a Kazinczy nyelvművelő napokat tekintjük. Az évente megrendezett nyelvművelő napokon az utolsó öt évben (a CSEMADOK XII. közgyűlése óta) 37 előadás hangzott el hazai és magyarországi szakemberek tolmácsolásában. A nyelvművelő napok programját elsősorban a tömegtájékoztató eszközök, a csehszlovákiai magyar nyelvű sajtótermékek nyelvművelési és nyelvhelyességi kérdéseinek megvitatása képezi. Örömmel mondhatom, hogy ez a rendezvényünk a korábbiakhoz képest kiszélesült. Pedagógusok, újságírók, nyelvészek, írók, költők, néprajzosok és nyelvjárásgyűjtök, mintegy 140—180 aktív résztvevő jelzi, hogy hazánkban a nemzetiségi anya- nyelvművelés az élet, szocialista társadalmunk fejlődésének közvetlen szolgálatában él és fejlődik. Tájékoztatásul elmondom, hogy a XIII. Kazinczy nyelvművelő napokat Kassán a Slovan-szállóban rendezzük meg. Március 11-én a megnyitó után a kiejtési verseny országos döntőjébe jutott alap- és középiskolás tanulók versenyeznek a szép magyar kiejtésben és szövegalkotásban. A következő két napon nyolc, vitával egybekötött előadást hallgathatnak meg a résztvevők a szótár- és tankönyvírás, valamint a tankönyvfordítás nyelvi és terminológiai kérdéseiről, de megismerkedhetnek a köznyelvi kiejtés vitatott kérdéseivel és a magyar helyesírás szabályai legújabb módosításának problémáival. Továbbá megtudhatja a közönség azt is, hogy melyek az iskolai anyanyelvi nevelés legjárhatóbb útjai. — Véleményed szerint a csehszlovákiai magyar lapok hogyan segíthetnék a központi nyelvi szakbizottság munkáját? — Talán ügy, hogy több teret biztosítanak hasábjaikon a nyelvművelő cikkeknek és tanulmányoknak, hogy elmélyültebben írnak a nyelvművelő napokon megvitatott kérdésekről, és nem utolsósorban legingább" azzal, hogy jobban odafigyelnek a lap nyelvi tisztaságára, a nyelvhelyességre. Véleményem szerint egy-egy újság vagy folyóirat nyelvezetével, szabatosságával és jó stílusával járulhat hozzá leghatékonyabban a nyelvműveléshez és ezzel a központi nyelvi szakbizottság munkájához is. A beszélgetést köszöni: CSIKMAK IMRE
