Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-11 / 32. szám

t

k

r

1

1

!

1

J

ll

1

WTMfWf

—

i

■

■, 1

1

11 \

» WT

i

■

TflI

;

ff*

•mm

f-i

♦

1-------r

•

MHua

tOB

3ffAOT*S

1

••XTP«*ss I

Af«

TOg

.

2fia

OOOT

Hifi

»A»0 .

■»JJB

•

.

•qpJ4

Af3-*0*q Tölt

1

OXBAVg

1 * ■■

wsfa «C t

iwS

••fV* sofl

•tq^

}SvX9q

1 J‘.

1

io»qq,zods |

oiopvSQl^

■T»M TI*É

/■»/

**“ t!«! ....a-.

«1

A

■

;

.•AS

WOfSOT «

^wriA Tfojwoji 3 pbtr

r

I

1

1

1

;-»A «pq» u

íoifPx?

%rm

BOqXupAqfta « >7Sa«t¥A V

Mliav ««ptfsoqjM j a«tAp*q j

oot »«1» V ä

j

III

■la,.,,,

/«•»nj/

i , '1

ÍOOl í .- «>

1 ^

1 TtpaOíCg

i»

j íJoq'vtoJ

polgármester úr neje üzent nekem Porgesnével, és meg- hivott egy kis bújcsevegésre holnap délelőtre.

— A polgármesterné, té ge

d? Te ismered a polgár mesternét?

— Nem. De holnap lesz s

zerencsém megismerni.

Reggel Chad elindult C

hristchurchba Abernathy- hnz, hogy érdeklűdjék, vajon előkerült-e a levéltáros. Közben megállt egy villanyszereidnél, és megkérte, jöjjön ki Castle Home-ba rendbehozni a villanyvezetéket. June alaposan kicsipve magát elindult a találkára.

Olga Lowell, a polgármest

er felesége testes és nagyon vitális nő volt. Legfeltűnőbb rajta azonban az alaposan felvágott nyelve volt. Bár már tíz őrá elmúlt, june-t hálóköntösben és kitaposott papucsban fogadta.

— Drágám, már sokat hallott

am magáról, igazán örülök. hogy most személyesen is megismerhetem — fogadta |une-t feltűnő szívélyességgel, és egy takarttatlan szobába vezette.

— Sohasem kelek fel tiz e

lőtt, ebben a fészekben amúgy is meg' lehet halni az unalomtól. Hogy bosszantsam az embereket, délig papucsban és hálóköntösben járkálok, és pirosra festem a körmeimet a lábujjaimon. Hadd mérgelődjenek városunk Uresfejű polgárai.

— Nincs éppen jó véleménnyel polgártársairól...

— Polgártársak? Primitív f

afejek. De most már maga beszéljen nekem arról a rettenetes gyilkosságról. Maga ott volt a tetthelyen, és én már égek a kíváncsiságtól.

June mesélni kezdte a törté

nteket, közben körülhor- dózta tekintetét a szobában. A bútor régimódi, ódon volt. Hirtelen torkán akadt a szó. Az egyik üvegszekrény polcán egy kávéskészlet mellett ugyanolyan angyalfigurát pillantott meg, mint amilyenek a Castle Home-ban voltak. Lowellné észrevette Inna meghökkenését.

— Látom, meglepődött.

időszakra nincs megbizbató a

libim. Egyedül voltam otthon, a tévét néztem, egy Beckett-darabot adtak, ha érdekli.

—■ Meg se merem kérdezn

i, vajon emlékszik-e az előadásra. Az apróságok bizonyára elkerülték a figyelmét — piszkálta tovább Chad.

Hubbard lassan elnyomta a hamutálcában a cigarettáját, felállt, és meghajolt June felé:

— űrülök, kisasszony, hogy k

ellemesen elbeszélgethettem önnel — s egy pillantásra sem érdemesítve Cba dot, elvonult.

— Miféle i... izé vagy te ...? — June hirtelen nem találta a megfelelő szót. •

— En a te helyedben far

agatlan tuskót mondanék — válaszolta gúnyosan Chad.

— Csirkefogó vagy, közöns

éges csirkefogói

— Pörgésnél — kiáltott ki C

had a konyhába.

— Igen, uram — jeleni m

eg az asszony.

— A kisasszony Londonba s

zeretne utazni. Legyen szives, segítsen neki becsomagolni a kofferét.

— Sehová sem akarok u t

azni. Vedd tudomásul, hogy itt maradok, ameddig csak jólesik, te zsivány.

— Ha engem kérdezne — s

zólt Porgesné —. akkor azt válaszolnám, hogy én sem tudom kiállni ezt az ösztü vér ügyvédet. Legkedvesebb elfoglaltsága a semmittevés. Naphosszat a bajsza és a körmei ápolásával van el foglalva. No meg a nők u- Ián kostát. Egyébként szemérmetlenül hazudik. Csü törtökön a Beckett-darab he lyett a Glasgow Rangers — Inter Milano focimérkőzési adta a tévé.

— Látja, ez nagyon érdé k

és.

— En még érdekesebbet i

s tudok mondani — szólalt meg June —, a christchurchi

Amikor Chad visszaérkez

ett a Castle Home-ba. Hubbard ügyvédet találta ott June, egy gyertya és egy üveg bor társaságában. Hub bard időközben már érte sült June-lől Linor levéltáros titokzatos eltűnéséről.

— Minden világos — mondta Hubbard —, David Linor tud valamit Castle Hornéról. ami összefügg Muriel meggyilkolásával és rejtélyes eltűnésével. Ezt akarta önnek elmondani. Utólag a- zonban megijedt, és inkább megszökött. Most csak az a kérdés, mitől ijedhetett meg Linor.

— En sem tudok erre ma g

yarázatot találni — fűzte hozzá June.

— Már hosszabb ideje játszadozom egy gondolattal, amely talán tovább tudna vinni minket — kapcsolódott a beszédbe Chad. — Ha egy gyilkosság tettese után kutatunk, hajlamosak vagyunk arra, hogy azokat a személyeket vesszük nagyító alá, akikről valamilyen okból feltételezzük, hogy esetleg elkövethették a gyilkosságot. Mi lenne, ha egyszer fordítva járnánk el, és megvizsgálnánk azokat a személye két is, akik minden gyanún felül állnak.

— Konkrét személyre gondol? — kérdezte Hubbard.

— Igen. Magára! — bököti u

jjúval az ügyvéd felé Chad.

— Fogadni mernék például, h

ogy arra az időre, amikor meggyilkolták Muriéit, nincs önnek sem alibije.-— Egy kicsit messze meni

— mondta láthatóan mérge sen Hubbard.

— Nem az a lényeges, én mi

lyen messze mentem, ha nem hogy igaz-e a féltévé sem a maga alibijével vagy sem?

— Hadd gondolkodjam egy p

illanatig — gyűrte le ne hezteiésél Hubbard —, valóban igaz, hogy az említett

PETER ADDAMS;

ANGYMOK líZ SHIllINGÍRT

S

TRIEZfc’NEC SÁNDOR;

A POPZENE

jlmi Hendrix Londonba jövetelének az éve (1967) egyben az angol progresszív rock kibontakozásának az éve is. A virtuóz hangszertudást Igénylő stílust a Yar- birds együttes alapozta meg, s az ő általuk kijelölt ösvényen a hatvanas évek második felében egy sereg együttes indult el. Akkoriban tűnt fel a gitár mestere, Alvin Lee és zenekara, a Ten Years After; először hallatott magáról a Jethro Tull, élén a nagyszerű énekes-fuvolás lan Andersonnal. A Cream együttes fénykorát élte; Eric Clapton fantázia- dús gitárszólói, jack Bruce feszes basszustigurái, különlegesen finom énekhangja. Ginger Baker fergeteges dobkeverései a rockzenét 1- gazl koncertművészetté avatták. Jiml Hendrix 67-es bemutatkozó kőrútján közösen lépett fel egy furcsa hangzású csoporttal, amelyről a nézők többsége csak annyit tudott, hogy egy kislemezük Jelent meg, s nemsokára nagylemezük is kapható lesz. Az együttes neve: Pink Floyd.

Roger Waters fgltár, később basszus!, Rick Wright (billentyűs) és Nick Mason (dob) alakították a zenekart, előbb Slgm 6, később T-Set, majdpedíg Abdabs néven muzsikáltak. 1967-ben csatlakozott hozzájuk a tehetséges Syd Barrett, aki a gitározáson és éneklésen kívül verseket Is irt, s a festészettel Is kacérkodott. 0 keresztelte át az együttest — Plnk Anderson és Floyd Council néger blues énekesek vezetéknevéből — Plnk Floyd- ra. A Piper at the Gates of Dawn (Dudás az alkony kapujában) című bemutatkozó albumuk telibe talált. )ól sikerült a csoport tengerentúli turnéja Is, annál jobban meglepte a közvéleményt, hogy 1968 eleién Syd Barrett bejelentette tíiválását a ze: nekarból. „Minden tlikot túl

korán megfejtett“ — énekelték róla kollégái tíz évvel később. Syd kezdetben marihuánát szívott, mert tiltották, majd LSD tablettákat szedett, hogy növelje képze- löerejét, hogy legyőzze a fáradtságát, hogy ... Syd maga ajánlotta volt osztálytársát, Dave Gilmourt utódául.

A tagcserének tudható be, hogy radikálisan megváltozott az együttes stílusa, ez azonban nem hozta magával a színvonal emelkedését. Syd Barrett szürrealista, olykor parodlsztlkus, nyers dalait hosszabb lélegzetű, nyugodtabb, filozofikus, az elektronikus billentyűkkel színezett kozmikus muzsika váltotta fel. A csúcsot a Dark Side of the Moon (A bold sötét oldala) című album jelentette, amelynek megjelenése 1973 legnagyobb rockeseménye volt. Figyelemre méltó, hogy a színvonalat a Pink Floyd az utána jövő három albumával tartani tudta. Legutóbb a The Wall (Fal) című lemezükkel bizonyították nem mindennapi szakmai tudásukat.

A világ első szupertársu- lásaj' a Cream alig hároméves tündöklés után, négy nagysikerű LP-vel a háta mögött feloszlott. Búcsúkon- certjukat a Royal Albert Hallban tartották, ennek e- lozenekara az akkor még pályája küszöbén álló Yes volt.

jón Anderson (ének), Chris Squire (basszus), Peter Banks (gitár), Tony Kaye (billentyűs) és Bili Bruford (dob) alkotta a Yes kezdő csapatát. Első albumukkal (címe: Yes) megerősítették a róluk keringő jó híreket, ám második nagylemezük csalódást okozott. A kudarc miatt kivált a zenekarból Peter Banks és Tony Kaye, helyüket a gitárnál Steve

Howe, a billentyűknél a Királyi Zeneakadémiát végzett Rlck Wakeman foglalta el. Wakeman jövetele előrelépést Jelentétt zeneileg, bár ő maga sohasem Illeszkedett be a együttesbe. 1975-ben szólólemezt adott ki VII. Henrik hat felesége címen, utána még néhány évig a Yes tagjaként dolgozott, majd végleg kivált a csoportból. „A Yes nem közönséges együttes, a Yes külön világ. Az ember vagy aláveti magát a közösség akaratának, vagy kilép a játékból. A zenekar tagjai például megrögzött vegetáriánusok, és szinte aszkéta életet élnek. Én mindig kicsit más voltam..

Az utóbbi években az e- gyüttes művészileg visszaesett, s ezen az sem segített, hogy a dobos Bili Bruford helyett a John Lennon kísérőzenekarában, a Plastic Ono Bandben megismert Alan White szegődött az e- gyütteshez. A kritikusok legtöbbre az 1974-ben készült Close To The Edge (A szakadék szélén) című albumukat értékelik, az együttes ezen szélesítette ki leginkább a rock határait.

Ha a rock határainak kiszélesítéséről van szó, nem maradhat ki Frank Zappa neve sem. A sokkolás a pol- gárpukkasztás mestere, a rock fenegyereke Amerikába kivándorolt görög és o- lasz szülök gyermeke. Karrierje 1963-ban kezdődött, amikor 13 dolláros órabérért stúdiót kölcsönözött s ott zenei kísérletekkel próbálkozott. Zappa hallatlanul sokoldalú egyéniség: otthonosan mozog a rock és a dzsessz világában, kitűnő gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró, kitűnő színész, de írt már színdarabot és filmet is. Albumai a műfaj leg- blzarrabb, ezzel együtt a legérdekesebb alkotásai.

(Folytatjuk)

MÉRFÖLDKÖVEI

Joggal. Itt láthatja Christchurch egyedülálló ember- szeretetének okozóját. Es bizonyára leesne a székről, ha elmondanám, mi van ezek mögütt az angyalok mögött, és mit keresett Róbert Wade szállodatolvaj Castle Home ban. Csakhogy ezt én nem mondom el önnek.

— Vajon miért nem?

— Nagyon egyszerű okból. Maga már huzamosabb ideje él ezzel a Chad Oli- vierrel, hogy úgy mondjam majdnem házasságban. Márpedig az ilyen együttélésnél a partnereknek már nincsenek titkai egymás előtt. Ha én most valamit elmondanék, akkor maga azt azonnal elfecsegné a kedves vőlegényének, erre pedig nincs szükség.

Lowellné ezután más mederbe terelte a témát, jelentéktelen dolgokról csevegett, és Jnne-nak nem sikerült ismét a porcelán angyalokra terelni a beszélgetért. Közben egy bekeretezett fényképet figyelt meg a falon. A képen egy csinos női arc volt, amely nagyon ismerősnek tűnt June-nak. Nem tudta azonban megállapítani, kit is ábrázol a kép. Egy órányi üres csevegés után June elbúcsúzott Lowellné- től.

Hazafelé menet visszapergette emlékezetében ezt a furcsa látogatást. Hirtelen megállt, a képre gondolt és a női arcra.

MegvanI

Eszébe jutott az az évek előtti társadalmi esemény, amelyről annyi pletyka keringett akkor Londonban. A közismert Lady Warrington házasságot kötött az akkor már nagyon idős és szintén közismert Sir Archibalddal.

A képen Lady Warrington volt. De hogyan került ez a kép Lowellék falára? Mi közük Lady Warringtonhoz?

Es még valami eszébe jutott June-nak.

A háború alatt Sir Archibald egy tengeralattjárö-tá- maszpont parancsnoka volt.

(Folytatjuk]

TÖRD A FEJED

A.

De azért a dolog valahogy nem egésze* tökéletes, mert a csúcsokon lévő számok összege vinoat 30. Hogyan lehetne a csillagban elhelyezett számokat úgy átrendezni, hogy mind az egyeneseken, mind a csúcsokban 26 legyen az összegük?

B.

A. rajzoló öt hibát követett el munka közben. Ezek közül néhány nyilvánvaló, néhány . viszont csak a jó megfigyelő számára tűnik fel. Mi ez az öt hiba?