Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-01 / 35. szám

,

■•{tt

4X

1

f

T----------tu ;

1*T

m

^%Vl-----—JQ

TWiau

'ISSi

.

P«VI0

i37«u|

«•OBttlXEZ

0^

__H70

!

»wn» *••• T«»l

1-•t

tMlms

09----------f-j

A

W '*»»1 »wti 1

PT

rofft «OPI

«qaTfaa f

AA»«

•fBiuiani

rtwi

,

noAi nypaoZul TTMoZg 1

»'najamt

nvEWEE ír

S93{tM

028 ,'

i

I

1

im

1

i

1

.■♦li

i

, turs

MOV QfBOV

M

t04

oxa

909

«0Z*«K

t

AifA

mmt

' ■

•,

A9

........

VOXO{

atnaq

I

*2C!2Í2L

>«a3[«cM4

»•WMI

J

1

TOlfH

III- i»«sÄ

Rejtvényünkben Pavol HorOv „Felkelés“ című verséből Idézünk két sort Dénes György {ordításéban.

SV.

ben az előcsarnok egyik s

arkába házédott. Kezében görcsösen szorongatta a revolvert.

Az idő csigalassúan telt, a percek éráknak tűntek. Kint a szél a fákat rázta, az eső egyhangúan csobogott.

Hirtelen kintről csendes l

épéseket hallott. Olyan csendesek voltak, mintha valaki mezitláb járna. Az ajtó csendben kinyílt, june keze a revolveren izzadni kezdett. Valaki belépett az előcsarnokba. )une felemelte a revolvert. A belépőnek most meg kell gyújtani a villanyt, gondolta june, és azonnal szembe találja magát a revolver csövével. De a villany nem gyulladt ki. (une hallotta a betolakodó mély lélegzését. Bizonyára 6 is bizonytalanná vált. Hirtelen egy széknek ütközött, valamit morgott majd kettőt lépett lnne irányába. June kétszer meghúzta a ravaszt, a browning kétszer dörrent. El kellett, hogy találjam, gondolta June. Az alak azonban nem esett össze, és fel sem ordított a fájdalomtól. Rohanni kezdett, most már nem igyekezett halkltani a lépéseit, kirohant és becsapta maga után az ajtót. June utána vetette magát. Amikor kinyitotta az ajtót, hirtelen világos lett. A konyhából Chad nézett rá elképedve.

— Mi ez a vadászat itt? H

a két perccel előbb érkezek meg, akkor most ott feküdnék szépen csendben a te golyóidtól átlyukasztva.

Mielőtt June válaszolhat

ott volna, a bejárati ajtóban megjelent Porgesné.

— Lövéseket hallottam, má

r azt hittem, hogy vérbe- fagyva találom Itt June kisasszonyt.

June hirtelen Porgesné kez

ére nézett. Az egyik kezére zsebkendő volt tekerve, és a zsebkendőn egy vörös folt ékeskedett, amely állanszinen ez a Muriel, aki leh

et Shekleyné egyetlen távoli rokona, és aki tudhatott szintén a gyémántokról. Es mit talált? Gyémántok helyett üveget. Mi más maradt hátra Hubbardnak, mint lepnffantani a nőt. Az öreg Linor viszont tudta ki ez a Muriel, és ezt el akarta mondani az ön vőlegényének, tehát menni kellett neki is. £s mi is sorra kerülünk, mert mi is mindent tudunk.

June kezdte egészen más sze

mmel nézni a dolgokat. Logikus összefüggést látott Porgesné elképzelésében, persze csak akkor ha a gyémántokat valóban Hubbard vitte el. ..

— Semmi esetre sem menjen vele Londonba — folytatta Porgesné — mert lehet, hogy megérkezik Londonba, de csak egy szép kis koporsóban.

— Rendben van, én elküld

öm Hubbardot és maga ér tesítse a rendőrséget.

— Oe ne engedjen be s

enkit, még ha a Canterbury-! érseknek vailaná magát, akkor sem.

June visszatért Hubbard- ho

z és elmondta, hogy a kőtbalkeze.s Porgesné egy tálcányi tányért tört össze, természetesen a beszélgetésükről nem szólt egy szól sem.

— Ha Chad tízig nem ér kezik meg, akkor halaszt hatatlanul elutazok London ha. Most készülnöm kell az útra.

Hubbard megértette June tin

óm célzását, és illedelmesen elköszönt.

Amikor June magára mar

adt, kivette kofferéból a kis, női kézre szabott browningját. Mindenütt leoltotta a villanyt és eltújta a két eyertyát is. Teljesen sötét- hen. maradt. A kandalló pa rázsa is elhumályosudott. Felállt a székről és csendA konyhában nem történt m

ás, minthogy Porgesné egy tálcára való tányért a földre ejtett.

— Kár 8 tányérokért — s

óhajtott Porgesné — de tudtam, hogy meg fog engem érteni.

— Mit kellett megérten

em?

— Csak annyit, hogy a t

ányérokat szándékosan ejtettem a földre. De ennek ellenére, hogy nagyon gyorsan kellett cselekednem, csak amolyan öreg tányérokat törtem össze.

— Még mindig nem értem m

it jelentsen ez az egész — mutatott June lábával a törmelékre.

— De gyermekem — sóh

ajtott fel Porgesné, ennyi érthetetlenséget látva — hiszen én mindent hallattam, amit ezzel a vén Hubbard- dal beszélt, az ajánlatát is. Azt mondtam magamnak: riadó, most cselekedni kell. Minden világos. Ez a gyilkos aki eltette láb alól a Muriéit és az öreg Linort, mert én úgy érzem, hogy as is halott...

— Hubbard? Mi köze leh

et Hubbardnak a gyilkossághoz?

— Es nekem mi közöm leh

etett? Mért gyilkoltam volna meg a Muriéit, és méri ástam volna el valahol a pincében? Csak Hubbard le hét a gyilkos, és senki más.

June hitetlenül nézett az ö

regasszonyra, de ez hajt hatatlan maradt.

— Senki más nem lehet' 0 kezelte Shekleyné vágyó nát, tehát neki tudni kel lett a gyémántról. Ezért eg> kicsit a halál hóna alá nyúlt, ahogy mondani szók ták. Amikor Shekleyné ily módon jobb létre szenderült, kicserélte a gyémántokat a gyertyatartón, azokra az üvegfítyegök'-e, amelyeke* már nyilván előre elkészi tett. Ezután jelent meg a

PETEK ADDAMSt

ANGyMOK Wl GHIIUNGÍRI

S

TRIESENBC SÜNDOS;

A POPZENE

A popzene fejlődése során megfigyelhető, hogy Időszakok Váltják egymást; néha az elvontabb zene kerül előtérbe, máskor a könnyebbfajsúlyú, dallamos muzsika hódit. Ilyen korszakváltás történt a betneves évek közepén is. amikor a közönség belefáradt a sablonossá sorvadt kemény rockmotlvu- mokba, a végetnemérő gitárszólókba, és a lágyabb hnr- mónlák felé fordult Ezeket a fúlbemászó dallamokat a „diszkó“ címkével ellátott muzsika kínálta fel. Talán semmilyen más irányzat nem terjedt el, s vált a milliók zenéjévé olyan rohamosan mint éppen a diszkó.

Születési helyét ma is vitatják. Tény, hogy a tengerentúli néger muzsikusok, akik a Tamla Motown lemeztársaságba tö-mörültek, már jóval az irányzat meg- szütetóse előtt hasonló zenei fordulatokat alkalmaztak, a diszkóra is jellemző basszusfigurákat játszottak, $ a soul diszkóra mért hatása szintén kimutatható. Amerikában a funky ága alakult ki, és terjedt el inkább, amely jobban megőrizte a néger folklór hagyományokat. Az európai változatát egy müncheni stúdióban ötlötte ki Giorgio Moroder, Donna Summer producere. Moroder kezdetben énekesként próbált érvényesülni, szert is tett né- tnl hírnévre Olaszországban, Spanyolországban, gót. Latin Amerikában. Később Münchenben tűnt fel, itt már zeneszerzéssel, szöveg- írással is foglalkozott, és megismerkedett a szintetizátorok titkaival. A hirbadt stúdióhangzás a „Munich Sound“ feltalálásáról maga Giorgio Moroder így nyilatkozott: „Donna Summer első sikerszámának a Love To Love You alapjain kísérleteztünk, nem akártunk különleges, speciális hangzást elérni, inkább valami hatásosat ős egyszerűt Elsőként ml rögzítettük az úgynevezett „base drums“ zenei a- lapot, amelyben a nagydob monoton, s mégis serkentő hangja dominál. Ehhez jöttek a szintetizátorok, azokat megintcsak Donna albumán, az I Remember Yesterday (Tegnapra emlékezem) címűn alkalmaztam első Ízben, csak később derült ki; stílust teremtettem velük.“

Egy diszkó felvétel minősége a zene boszorkánykonyhájában, a stúdióban dől el, a berendezésének színvonalától, technikus gárdájának szaktudásától függ. Nem véletlen, hogy egy-egy csillag háta mögött szinte mindig ott található a minden hájjal megkent menedzser-producer, aki ért a reklámpolitikához, van üzleti érzéke, jó Ízléssel válogatja ki védence számára dalait, sót, többnyire 6 maga írja és hangszereli őket. S persze a kisujjában van a stúdióberendezések megannyi fortélya, ilyen csodalény az említett Giorgio Moroder, Donna Summer mecénása, vagy például Rolf Soja és Frank Dostal komponista-producer kettős, a- kik a Baccara lovára tettek. Tucatnyi sláger bizonyltja, jól választottak. Hasonlóan szuper-slágergyáros hlráben áll a Chin-Chapman szerzőpáros.

Az utóbbi IdOk egyik legnagyobb „dobása“ Frank Farlannak sikerült. Ű is szerényslkerü énekesként kezdte az NSZK-ban, saját dalait adta ki — saját költségén, amelyhez különböző, nemmúvészl tevékenységgel kereste a fedezetet. Egyik dala, a Baby, do you wanna hump (Kislány, akarsz bum- pot táncolni?) váratlanul felkerült « slágerlisták élére, a dal televíziós bemutatásához a szerző érdekes megjelenésű előadókat keresett, akik arcukat kölcsön- zik a playbackröl elhangzó dalhoz. Így talált rá Bobby- ra, Malzie-re, Marclára és Llzre, akik ettől fogva Bo- ney M. név alatt hódították a közönséget. Farian hamarosan miUlöket keresett a Boney M révén, s újabb vállalkozásba kezdett: az Eruption együttessel célozta meg az európai slágerlistákat.

A popvilág máig legnagyobb üzleti vállalkozása minden bizonnyal az RSO, aZaz a Robert Stigwood Organization. Főnőké az a Robert Stigwood, aki valaha teológusnak készült, s akt a hatvanas évek második felében a Cream együttes menedzsere volt, ma nagyhatalomnak számít a show-bu- slness világában. Stigwood látnoki ügyességgel ismeri fel, melyik produkciót érdemes támogatni, megérzései káprázatos eredményeket szülnek. Az RSO pénzelte például a leghíresebb rock- -operákat, mint amilyenek a Haír, a Jesus Christ Super- Star, Evita vagy a Tommy voltak. A hullámvölgybe került Bee Geesnek is ez a cég segített talpra állnia, azóta persze a zenekar a beléje vetett bizalmat vastagon meghálálta, hiszen a Saturday Night Fever [Szombatesti lázj c. albuma minden idők legnagyobb eladási példányszámát érte el. Nem beszélve — hasonló cím alatt futó film sikeréről, amelyben új sztár Indult útjára: John Travolta.

Akadnak a diszkó műfajában látszólag magányos „harcosok“, mint a nemhivatalos dlszkóklrálynó, A- manda Lear, de az ő háta mögött is meghúzódnak a névtelen „sztárcslnálók“, a- kik minden lépését előre beprogramozzák.

(Folytatjuk)

MÉRFÖLDKÖVEI

dúan növekedett. Porgesné meglátta June elképedt tekintetét.

— Nem drágám, nem rám pufogtatott a browningjával. A bejárati ajtóra kötött tövises dróton sértettem meg a kezemet. Persze elméletileg igaz lehet, hogy hazu- dok, és a kezemen levő seb az ön golyója súrlódásától származik.

— Értesítette a rendőrségei?

— Sajnos nem. Fenwic- kéknél mindenütt sülét volt, és a legközelebbi telefon Parkinséknél, ami jú negyedórái járás ide. Ilyen bosszú időre nem akartam a kisasszonyt egyedül hagyni.

Nemsokára megjelent A- bernathy felügyelő is. Amikor June elmondta az eseményeket, kicsit kételkedve fogadta. June talán csak képzelődött.

— £s a felforditott szék? — védte a dolgát June.

— Lehet, izgalmadban te magad döntötted fel, csak éppen nem vetted észre.

June felbőszült.

— Most már elegem van belőletek. Megyek aludni, és ha reggel elnyisszantott torokkal találtok, akkor is majd mondjátok, hogy ha- lucinálok — mondta June paprikásán, a küszöbről még visszafordult — holnap reggel Londonba utazok, és magam veszem kezembe az egész ügyet.

— Miféle ügyet, és miért éppen Londonban?

— Azt majd megtudjátok, majd ha visszajövök. Mindenesetre meglátogatom Lady Warringtont!

— Nem is tudtam, hogy Ilyen előkelő körökben mozogsz — vágott vissza gúnyosan Chad.

— Te még sok mindent nem tudsz mondta June, és erőteljesen becsapta az ajtót.

— Viszek neki egy pohár tejet — szólt Porgesné — egy jó adag altatóval. Az majd megnyugtatja.

(Folytatjuk)

TÖRD A FEJED

A.

a gúla csú- csag févö 1-rüSTÖI és jusson el alap egyik számához, úgy hogy az ctivik négyzetből min dicj valamelyik vele kpz- vetííMuil érintkező mezőbe lepjen át, es az összes érintíítt s/tímok összege 63 legyan' Melyik a helyes útvonal?

A négy azámozott tf(r«dék közül kettővel kiégéazíthatö a hiányoa konyhckö. Melyik •za kettő 7

B.

Megfejtés a 34. számból.- A. 27 fekete, 25 szürke és 26 fehér oldalú kocka kell hoZzá.