Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-25 / 34. szám

A bukaresti Saftókombinál a Lanin-Moborral. Ebben ai épületben kapott otthont testvérlapunk, az Ifjúmunkás szerkesztősége is. mesterek Jöttek az adott vi­dékről, hogy a falumúzeum­ban állftsák fel az évszáza­dok értékes emlékeit. Nagy területen fekszik ez az ere­deti falU; Utcáit különféle fák és virágágyások díszítik. A vesszőkerltéseket léc-vagy kőkerítések váltogatják. Bent az udvaron gémeskút áll „hörthorgas gémmel“, a kapu mellett ott van a pad­ka, csupán a pletykálkodő öregasszonyok hiányoznak róla. Van Itt hiánytalanul berendezett kovácsműhely, fazekasműhely. Bámulatdss rovásokkal díszített - kapuk, valóságos remekel a rovás- művészetnek. A fafaragás különösen elterjedt Erdély falvaiban. Itt látható a dra- gomérfalvl templom, a mára- marosl építészet remeke, a- melyet 1727-ben építettek egy régebbi leégett templom helyén, annak pontos má­saként. A templom az alap­jától az égbenyúlő temp­lomcsúcsig teljes egészében fáblil épült. A múzeumban található egy csIkszentgyfJr­rajban nem hallottam. Előt­tem házak omlottak össze, maguk alá temetve embere­ket és emberi alkotásokat. Megszűnt a városban a víz-, a gáz- és a vlllanyszolgálta- tás, egy pillanatra megállt az élet. Az első lökéseket újabbak követték. Az em­berek százezrei rohantak az utcákra, hogy a szabad ég alatt'keressenek menedéket. <— S te mire gondoltál ab­ban a pillanatban? t—I A feleségemre és a fiamra. Szerencsésen haza­értem. Ok az utcán vártak. Mindig várnak, de ekkor vártak a legjobban. ■— Amint látod, Bukarest nem dóit össze, igaz, az épületeken nagy repedések tormájában még mindig ctt vannak a sebhelyek. A vá­ros központjában levő Inter- kontinentál Szálloda Is bö­JÓ NAPOT, BUKAREST! T udom, hogy a rekke- nó hőségben olvasó­ink százai rohantak At Románia fővárosának su­gárútjain, hogy minél előbb elérjék az innét 265 kilo­méterre levő Fekete-tenger partját, üdülőtt. Nyáron ne­kik Colt igazuk, hogy sie­tős volt a dolguk, de ta­vasszal, amikor a Bukarest ben megjelenő magyar nyel­vű Ifjúsági hetilapnak, az Ifjúmunkásnak a vendége­ként Romániában Jártam, elég időm Jutott arra, hogy szétnézzek Románia metro­polisában. Látnivaló van bőven, főleg akkor, ha a vendégvárók szinte percnyi pontossággal kidolgozták a programot. A tolmács és a kísérő szerepét Nlts Árpád, a lap főszerkesztő-helyette­se vállalta magára. Jó öreg Trabantjával mindig ponto­san érkeztünk a megbeszélt helyre, a motor sosem ha­gyott cserben bennünket. Szép lányok, ügyes lábú fiúk között A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga művészegyüttese tagjá­nak lennt kitüntetés, min­den ott működő fiatal szá­mára. Ez a világhírnévre szert tett együttes teljesen amatőr együttes. Jutalmuk a közönség tapsa, a belföldi kirándulások, a külföldi vendégszereplések, a próbák utáni ingyen büfé (málna, kávé, szendvics) és egyéb Juttatások. Ez az ösztönző erő, amely összekovácsolja az együttest, mely feledteti a fáradságos próbákat, a sok-sok verítéket. — Kezdjük újra, vendé­günk van egy csehszlová­kiai magyar ifjúsági laptól I— mondja Teodor Vasiles- cu koreográfus, érdemes mű­vész, aki éppen az Értelmi­ség című táncot gyakorol­tatja. Négy képben szeret­nék táncban megfogalmazni a munkát, persze nem úgy. mint azt már számos koijeo gráfus tette, hogy a sáín- pádon mozdulatokkal míme­lik az emberi tevékenységet, ök modern eszközökkel fe Jeztk ki mondanlvalőjukat. A KISZ KB művészegyüt­tese nemcsak táncosokból áll, hanem kiváló 30 tagú népi zenekarból, 4Ó tagú kamarakórusböl és 60 tagú vegyes kórusból is. A zln- játsző csoportnak, mely az Eseifiőnyszínpad nevet ftse- 11, 30 tagja van. A görög klasszikusoktól a mai mo­dern szerzőkig minden meg­található műsorukon. Hat év alatt húsz bemutatót tartot­tak, Előadásaikat nemcsak a fővárosban kíséri siker, ha­nem vidéken, az üzemekben is fellépnek, sőt egy-egy be­mutatójukat a tévé Is műso­rára tűzi. A hazai és a kül­földi szlnjátszófesztlválok ál­landó résztvevői. Műkedve­lőik közül eddig tizenegyen Jutottak be a színművészeti főiskolára, és ma már töb­ben országos hírnévre -tat— tek szert. A KISZ KB mű­vészegyüttesének székháza minden este hangos, és min­den próbaterem foglalt. A falakon kitüntetések, elis­merő oklevelek. Nagyobb fellépéseik alkalmával hiva­tásos előadóművészek Is közreműködnek. Sokan kö­zülük, mint Silvia Popovlci színésznő és Nicolae Herlac operaénekes, éppen ebben az együttesben indultak a sikerek felé. Az együttes magva 38 évvel ezelőtt ala­kult. Minden vllágifjúsági találkozón részt vettek. Jár tak az összes szocialista or­szágban, a tánccsoportnak és a népi zenekarnak tap­solhattak az USA-ban, Olasz­országban, Norvégiában, Kí­nában, Kőreában, Vietnam­ban. Kórusuk sikeresen ven dégszerepelt Törökország­ban és Görögországban. A tagság zöme diák, akik tanulmányaik befejezése után vidékre kerülnek, és felhasználva az együttesben szerzett tapasztalatokat, Is­meretüket, munkahelyükön, lakóhelyükön új együttese két hoznak létre. Az egyOt tes hivatásos vezetői az or szág többi Ifjúsági együtte­sét metodikai tanácsokkal látják el. A KISZ KB mttveszeg] Múzeum a múzeumban Bukarest körül a mocs.i rákból lecsapolással a ta vak birodalmát teremtették meg. A parkok és a tavuk benyúlnak a városba, és ép­pen az egyik tő partján épí­tették fel á főváros — de bátran állíthatjuk, hogy vi­lágviszonylatban Is — leg­érdekesebb és legeredetibb múzeumát. A falumúzeum anyagát sok évi kutatómun­kával gyűjtötték össze az or­szág minden vidékéről. Ki válogatták azokat a művé­szi értékű tárgyakat,, ame­lyek valódi képet nyújtanak a romániai falusi építőmes­terek művészetéről. A mú­zeum gyűjteményében több mint 15 000 tárgyat találha­tunk (nem számoltam meg, csupán forrásmunkákból szereztem tudomást róla). A múzeum varázsa abban rej­lik, hogy a művészi szem­pontból értékes házakat, templomokat, vízi és szél­malmokat eredeti formájuk­ban állították itt fel a sza­bad ég alatt. Olyan házakat látni itt, amelyeket ma már sehol sem építenek. Régi Parasztház a falumúzeumban lintott egyet-kettőt a maga tizenöt emeletével, amikor rengett alatta a föld, de így Is büszkén kiéilta a ter­mészeti csapást. Vagy itt van előttünk a művészeti szakközépiskola öreg épüle­te. Nyoma sincs rajta a földrengésnek. , — Elkalandoztunk egy ki­csit a városban — mondom az Iskola Igazgatójának, Vir­gil Neagunak. — Nem történt semmi, hi­szen mi majdnem mindig itt vagyunk, csupán a írissítö ' már meleg lesz.-- Nem frissítőre, hanem Információkra lenne szüksé­gem. — Szívesen állok rendel­kezésére. Vagy talán előbb szétnézünk az Iskolában? — Bizonyos Ismeretek bir­tokában többet látok majd — válaszolom. — Akkor röviden az isko­láról: 30 évvel ezelőtt ala­kult, és se ön,^ se az olva­só ne vegye kérkedésnek, ha azt mondom, hogy ez az in­tézmény az egyik legjelen­tősebbek közé tartozik az országban. Hatszáz tanu­lónk van, ebből száz az es­ti tagozatot látogatja. Hat­van tanár látja el az okta­tó-nevelői teendőket. Hu­szonöt tanárunk tagja a kép­zőművészeti szövetségnek. Van köztük szobrász, festő, keramikus, de nem is so­rolom tovább, elég talár) annyit megemlítenem, hogy Í4 művészeti ág képviselő­je található meg nálunk. Mind a huszonöt tanár al­kotó művészember, csaknem állandő kiállításaik vannak. — Ezek szerint a diáko­kat a legkülönfélébb mű­vészeti vonalon képezik. ^ Inkább nézzük meg őket a tantermekben. Egy-egy osztályban 7—8 diákkal^ foglalkozik a tanár. Amikor belépünk a rajzfllm- készítő-k osztályába, Muntea­gyl székely falusi ház tel­jes berendezéssel. A mú­zeumban sok a parasztgaz­daságokban egykor haszná latos munkaeszköz, népvlse leti ruhadarab. Találkozha­tunk üvegre és fára festett ikonokkal, régi népi hang szerekkel, vadászfegyverek­kel. Itt minden ház valóság­gal külön múzeum a mú­zeumban. A jövő művészei között — Gyerünk gyalog, leg­alább többet látok a város­ból, megállhatok a kiraka­tok előtt, megfigyelhetem az emberek viselkedését, né­hány felvételt Is készíthe­tek nevezetes épületekről — javaslom kollégámnak. — Mehetünk, de innét még ]ö pár szúz méter a művészeti szakközépiskola, ott pedig kilencre várnak bennünket. Széles sugáruta­kon, szűk utcákon haladunk keresztül. — Nagyon hullámosak ná­latok az utak — jegyzem még egy Idő múlva. — Voltak ezek simábbak Is, de az 1976-os földrengés nyomait nemcsak a házakon figyelheted meg, hanem Itt, az utakon is. — Te hol élted át azt a szörnyű természeti kataszt­rófát? Mely lélegzetet vesz, és mint a filmen, úgy pergeti le elöltem az eseményeket: — Most évek múltán Is elevenen élnek bennem azok a heteknek tűnő másodper­cek, amikor a főváros alatt megmozdult a föld. Munkám befejeztével hazafelé rohan­tam Skoda 100-as gépko­csimmal, ' és az egyik pil­lanatban olyan érzés fogott el, hogy elvesztettem ural­mam az autóm fölött. A su­gárút úgy hullámzott előt­tem, mint a tenger. Hirtelen fékeztem, de a fékek csi­korgását a fülsiketítő mo­(M s nu Marcelá Ijedten kapja föl a fejét. Éppen egy rö- vldfilm vázlatának készíté­sében volt elmerülve. — Viszontláthatjuk a film­vásznon Is? — kérdezem. — Remélem, már a taná­rom Is megdicsérte ^ vála­szolja szinte suttogva. A grafikusok műhelyében Christen Mlrela a legügye­sebbek közé tartozik. Mar- derescu George szinte meg­rendelésre alkot egy réz­karcot, hogy megajándékoz­hasson vele. Ha nagy művész le­szel — kérdezem tőle f-i, akkor Is adsz majd az al­kotásaidból? «— Ha leszek, és ha meg­látogatsz, nagyon szívesen mondja bamlskás mosoly- lyal. Teztllmintákat tervezők, szobrászok, festők munká­jukba belemélyedve alkot­nak, és nagy-nagy Jövőről álmodnak. — Nagyon sok dlákunk-< bői lesz valóban művész ember <— mondja az Igazga­tó, amikor Acbim Alina 11. osztályos munkáját nézege­tem. — Persze tőlünk sem jut be mindenki az egye­temre,' de ahogy azt mon­dani szokás, már kenyeret adunk diákjaink kezébe. Minden tanulót arra ösztön­zünk, hogy a legszélesebb látókörre tegyen szert. Az Iskola befejeztével színhá­zaknál, filmnél, a tévénél helyezkedhetnek el, hogy művészi amblclójalkat ka­matoztathassák. Az Iskola iránt nagy az érdeklődés, az egész országból jönnek ide diákok. Minden évben há­rom-négyszeres a túljelent­kezés. Nagyon jó kapcsola­tot tartunk fönn a különbö­ző intézményekkel, üzemek­kel. így például a kerami­kusok a keráralagyárral, a színpadtervezők a színhá­zakkal, a rajzfilmesek a fllmstúdlőval dolgoznak együtt. . A lakberendezési formatervezők a gyártó üze­mekkel vették fel a kapcso­latot. Az egyik osztályban már készen áll egy minden igényt kielégítő fürdőszoba-beren­dezés. — Mikor lesz ez kapható az üzletekben? — kérdem az Igazgatótól. — A gyártő cégekkel fel­vettük a kapcsolatot, és biz­tatnak bennünket, hogy rö­vid Időn belül legyártják az első sorozatot. A diákok alkotásaiból na­gyon sok kiállítást rendez­nek odahaza és külföldön. Alkotásaik már eljutottak Angliába, Lengyelországba, Kubába. Csereakció keretén belül eljutnak diákjaik külföldre, Szívesen felvennék a kap­csolatot a bratlslaval kép­zőművészeti szakközépisko­lával Is; megkértek, hogy legyek a közvetítő. Vállal­tam. Búcsúzóul említem csak meg, hogy írásom egy cseh­szlovákiai magyar nyelvű If­júsági lapban jelenik meg, — Csak küldje el azt a számot, melyben ír az Isko­lánkról — mondja az Igaz­gató. mert a diákok közül sokan beszélik nálunk a ma? gyár nyelvet. Persze nem csak ezt lát­tam, nem csak ezt hallot­tam Bukarestben és Buka­resten kívül. Délutánonként megnéztem a Román Tv ma­gyar nyelvű adását, amely immár 12 éve sugározza rendszeres műsorát az egész ország területén. Jártam If­júmunkások között, üzemek­ben, megnéztem a fiatalok üdülőtelepeit, megfordultam Ploestíben, a munkásmozga­lom fellegvárában, megcso­dáltam Brassóban a Fekete- -tBfnplom becses műemlé­keit. De ezekről majd más­kor. Jó napot. Bukaresti . ír­tam a címben. Jó napot most Is, amikor egész Románia népe megemlékezik a nem­zeti felszabadító mozgalom kícsúcsosodásáról, a felsza­badulás 37. évfordulójáról. CSIKMÄK IMRE A szerző felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom