Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-12-15 / 50. szám

m Kínában nyugtalanok a hatalom képviselői. Az Ifjúság nem engedel­meskedik a pekingi kormányzatnak, úgymond „felfordulást okoz“, „fölbo­rítja a stabilitást és megbontja az összeforrottságot“ az országban. A kínai sajtó aggodalommal teli hangon ismeri be, hogy a kínai if­júság körében erőteljesen terjed „a kiábrándultság, a pesszimista hangu­lat, sok fiatal elvesztette jövőbe ve­tett hitét“. A fővárosban megjelenő Pejcsln Zsipao című lap szerint ez az életérzés téríti a fiatalságot a bűnözés útjára. A kilátástalan jövő láttán sok fiatal engedett a csábítás­nak és bűnözővé vált — írja a Csungkno Cslnnylen Pao című új­ság. FENYES NAPPAL Valóban, Kínában szaporodnak a fiatalok által elkövetett erőszakos bűncselekmények, rablások. Peking- ben például az utóbbi Időben tizen- egy, fegyveres fiatalokból álló ban­dát lepleztek le. A súlyos bűntények következtében Sanghajban magányos nőnek veszélyes az utcára kimenni I-' tanúskodik a hadsereg egyik lap­ja, a Cslefangcsün Pao. Az 0] Kína hírügynökség pedig arról számolt be, hogy Hangcsou városában kiterjedt fiatalkorú bűnözőkből álló galerit lepleztek le, amelynek tagjai „bűn­tetteiket különösen kegyetlen és al­jas módon követték el“. Az Ifjú kí­naiakból összeverődött rivalizáló ban­dák fényes nappal Intézik el egymás­sal véres leszámolásaikat Tlencsln ut­cáin. Ilyen és hasonló hírek érkez­nek az ország többi városából, tarto­mányából is. A kínai propaganda Igen sajátos módon elemzi a bűnözés terjedésé­nek okalt. Általában vérfagyasztó, erőszakos cselekményekről és rablá­sokról számol be, és a bűntettek számának gyors növekedéséért to­vábbra is „Lln Plao vonalának és a négyek bandájának mérgező hatását“ tartja, annak ellenére, hogy már négy év telt el azóta, hogy Mao Ce-tung özvegyét és a három másik radiká­lis vezetőt eltávolították a hatalom­ból. Érthető, hogy a külpolitikai meg­figyelőknek kétségei támadnak a kí­nai propaganda kijelentéseinek igaz­ságtartalmát illetően. Hiszen a kínai vezetésben a pozíciójuk megerősödé­sére törekvő csoportok csak kedvelt módszerükhöz folyamodnak, amikor bűnlajstromokat varrnak a többiek nyakába vagy megbélyegeznek má­sokat. A kínai Ifjúság pesszimizmusának, kiábrándultságának konkrét alapja van. Az országban a bűnözés növe­kedéséért a súlyos szociális és gaz­dasági helyzet, a politikai stabilitás hiánya a felelős. A MUNKAHELYEN MOSNAK Kína jelenlegi egyik legsúlyosabb problémája a munkanélküliség. Az országban a fiatalok milliói vannak állás nélkül, a munkafegyelem na­gyon meggyengült a szervezetlenség. A hatóságok erélyes intézkedései sem tndják megakadáiyozni, hogy a mankanélkttliek idűkOzönként ne szervezzenek tüntetéseket Peking utcáin. SZAPORODÓ a Hungcsl című folyóirat , úgyhogy a parasztok számára igen terhessé vált a jelenlétük“. Sok fiatal kínai nem bírja elvi­selni a nélkülözésekkel teli életet vi­déken. Sokan Illegálisan visszatérnek a szülővárosukba, növelve ott a mun­kanélküliek táborát A külföldi saj­tó adatai szerint egyedül Sanghaj­GALERIK a politikai csoportok közötti küzd»> lem évei alatt Egyes becslések húsz­milliónál Is több fiatal munkanélkü­liről beszélnek. A hatóságok beje­lentése „új munkahelyek létesítésé­ről“, amelyeket a munkanélkülieknek szánnak — a kínai sajtó csak „mun-^ kafelvételre várakozóknak“ nevezel őket —, nem sokat változtat a mun­kanélküli fiatalok helyzetén, mivel az országban Igen nagy a munka­erő-fölösleg, képzettség nélküliekre pedig a legkevésbé van szükség. A pekingi rádió beismerte, hogy az üze­mekben „a fiatal munkások nem dolgoznak semmit, újságot olvasnak, sőt néha még mosni is ott szoktak, sok üzem és gyár teázóvá, kocsmá­vá alakult át“. Az a kínai fiatal, aki munkához jutott, mégis örülhet a szerencséjének. Lehet ugyan, hogy még fizetést se kap, de ahogyan Kí­nában mondják biztosítva van számára a tányér rizs. Nem látszik valószínűnek, hogy a munkanélküliek a jövőben könnyeb­ben juthatnának majd álláshoz. A pe­kingi vezetők gazdaságpolitikájának csődje, majd a „négy modernizálás“ ambiciózus terveinek felülvizsgálata a beruházások mérséklését irányoz­za elő, és ez a munkaerő-kereslet csökkenéséhez fog vezetni. Kínából gyakorta érkezik hír arról, hogy új építkezéseket állítanak le, javasla­tok hangzanak el a beruházások to­vábbi csökkentésére. A meglevő gyá­rak, li>ari üzemek között Is jócskán akad, amelyik bezárta kapuját, vagy nem teljes kapacitással dolgozik, többek között a nyersanyag és a fű­tőanyag hiánya miatt TERHES A jelenlétük Miben látják a kiutat a jelenle­gi helyzetből a pekingi vezetők? A kínai fővárosban újra felmerült a fiatalok vidékre Irányításának gon­dolata. Ugyanakkor — ez 'derül ki a kínai sajtó híradásaiból Is — a falvakban sincs szükség rájuk. „Egyes vidéki körzetekbe túlságosan sok fiatalt küldtek panaszkodik ban csaknem 400 ezret tesz ki a vá­rosba visszatért fiatalok száma, nem Is beszélve arról a 200 ezer volt Is­kolásról, akik eddig még nem tudtak elhelyezkedni. Hasonló a helyzet az ország más városaiban Is. Azon sem kell csodálkozni, ha a megélhetésükért olyan eszközökhöz Is nyúlnak, mint a spekuláció. Má­sok kéregetnek. £s vannak, akik el­jutnak a súlyos bűntettekig... Nem olyan régen egy sanghajl hi­vatalnok arról panaszkodott, hogy „egyes fiataloktól teljesen távol áll­nak a forradalnil eszmények“, értve ezen természetesen a maoizmus esz­ményeit. Mao Ce-tung eszmélt sok fiatal kí­nai már nem nagyon becsüli, mert végül Is a maoista út a kínai Ifjú­ság egy egész nemzedéke számára zsákutcának bizonyult. Ivan Bobllev (APN) MERRE TARTHATSZ, FARKASKOMA? H árom far.kas rárontott szeptem­ber végén egy gyanútlan ro­mán juhászra Galac környé­kén. A megtámadott husángjával az egyik ordast leterltette, a másik ket­tő elmenekült. Csaknem minden év őszén felröp­pennek hasonló hírek a mesék go­noszáról: hol Jugoszláviában, hol Olaszországi hegyei között, hol Ro­mánia, Bajorország és a skandináv országok erdős vidékein „garázdál­kodik,“ Európában ugyanis már alig maradt hírmondója, és az említett or­szágokban Is szenzációt kelt feltű­nése. Tőlünk néhány ezer kilométerre a Szovjetunió szibériai területein, sőt a Kaspi-tenger vidékén viszont még ma Is mindennapos esetnek számit egy-egy bosszantó farkasblr. Az er dős tundra területén, a közép-ázsiai sztyeppéken és az orosz SZSZK kö­zépső részén a farkasfalkák rend­szeresen megtámadják a lovakat, a kecskéket, a juhokat, a rénszarva­sokat és a tevéket. A Szovjetunióban ezért egy ideig megoszlottak a né­zetek az ordas további sorsáról: e- gyesek teljes kiirtása, mások foko­zott védelme mellett kardoskodtak. Az elmúlt évszázadban a farkas visszaszorítására Oroszországban és később a Szovjetunióban nagy erőfe­szítéseket tettek, például 1870—1880, 1920—1930 és 1940—1950 között. Ért­hető, mivel ezek a ragadozók Idő­ről Időre nagy károkat okoztak az északi rénszarvascsordákban és dé­len a juhállományban. 1923-ban 11 ezer haszonállat esett áldozatul a farkasok mohóságának ami az akkori állatállomány 6 szá zalóka volt. A kártétel 1924-ben már 15 ezer darabra szökött. Az állam jutalmakkal ösztönözte a vadászoka* a minél több farkas kilövésére. A? ötvenes évek végén már évente 40— 50 ezer ordast terítettek le. A nyájak és a ménesek vesztesége ezután o lyan csekély volt, hogy feltételezték: Talán megéri a harmadik évezredet.. 1980-ra a „farkas-ügy“ végleg lezá rul. A canis lupus, a farkaskoma azon ban sokat okult az emberrel való év ezredes viselkedések során. Óvatos sága, okossága és ravaszsága nem csak a zsákmányszerzésben segitettf hanem a puskás kétlábú állította jobbnál jobb csapdák elkerülésében is. Persze védelmezőik mindig Is a- kadtak a farkasoknak. A farkasba­rátok azzal érvelnek, hogy az or­dasok egészségügyi feladatokat Is ellátnak a vadállomány beteg egye- deinek a felfalásával. Állításaikat az utóbbi időben megingatták a szov­jet faikasszBkértők. Nem telel .meg a valóságnak — vélik —, hogy a farkas csak legyengült állatokat tá­mad meg, s ezzel tulajdonképpen a vadállomány egészséges fejlődését se­gíti elő. A Tajmlr félszigeten 100 ezer rénszarvas élt a szürke raga­dozó rendszeres Irtása előtt Most, az átgondolt farkaskilövések első év­tizede után a rénszarvasok száma 400 ezer. Dr. V. Makrldln, a Dolgan-Nyenyec nemzetiségi körzet kutatóállomásá­nak vezetője már húsz éve foglalko­zik a farkasgondokkal. Meggyőzödé- ses ellenzője az ordasvilágnak, mert körzetükben évente több mint 2 ezer rénszarvast pusztítanak el a javít­hatatlan szürke üvöltözök. Ha kevés farkas van óriási területen, akkor aligha tudnak csak gyenge és beteg állatokat kiválasztani, és ha sok a farkas, akkor a legyengült állatok­ból lesz kevés: semmiképpen sem csillapodhat Így a farkaséhség. Sze­rinte a farkasok jelenléte akadályoz­za meg az ésszerű legelőgazdálko­dást Is. A rénszarvasok viszonylag kis helyre szorulnak, mert az állat- tenyésztők félnek a dombos-erdős te­rületekre engedni őket, ott ugyanis nehezebb figyelni rájuk. Közvetett módon ez a hústermelésnek okoz veszteséget, sőt a legelők Is hama­rább kimerülnek. A farkas, amelynek nincs termé­szetes ellensége, mindig Is jól alkal­mazkodott a változó körülményekhez, amivel elérte, hogy fajtája mindeddig fennmaradt Károkozásai ugyan új­ból és újból felébresztik az ember­ben az Iránta táplált évezredes el­lenszenvet. Mégis minden esélye meg­van ennek a ragadozónak, hogy meg­érje a következő évezredet. A szov­jet szakértők ugyanis nemrégiben pontot tettek a régi vitára: nem Irt­ják ki a farkast. Számukat azonban olyan alacsonyan fogják tartani, a mennyire az csak lehetséges. Érni Péter A Szovjelnniönak a nnkle- áris fegyverzet csökkentésé­re vonatkozó új javaslatai­ról, a november 30-án Genf- ben megkezdődött szovjet- -amerikai tárgyalásokon kép­viselt szovjet álláspontról nyilatkozott Vagylm Zagla- gyln, az SZKP KB nemzetkö­zi osztálya vezetőjének első helyettese. Elmondotta, hogy nyugaton megkísérlik agyon­hallgatni azt a széles körű konstruktív programot, ame­lyet a Szovjetunió a megbe­szélések kezdete előtt elő­terjesztett. Felhívta a figyel­met, hogy a Szovjetunió -ál­láspontját megpróbálják le­egyszerűsíteni és a közepes hatótávolságú nukleáris esz­közök telepítésének morató­riumára szűkíteni. Zagl.a- gyln megállapította azt is, hogy a nemzetközi helyzet­ben tapasztalhatók bizonyos pozitív változások, ezek a- zonban csak a kezdetet je­lentik, és nem múlt még el egy újabb visszaesés veszé­lye. Ma azonban jelentős mértékben a Leonyld Brezs- nyev által a közelmúltban előterjesztett új szovjet ja­vaslatoknak köszönhetően le­hetőségek vannak az európai és általában az egész nem­zetközi helyzet javítására. Ha sikerülne előrelépni az eurőpal nukleáris leszerelés, vagy a kontinensen állomá- soztatott nukleáris fegyve­rek számának korlátozása kérdésében, az láncreakció­ként maga után vonná más fontos nemzetközi problé­mák megoldását Is. Brüsszelben ülésezett az Európai Gazdasági Közösség külügyminiszteri értekezlete. Ugyanazokkal a problémák­kal foglalkozott, amelyekben a közös piaci országok no­vemberi londoni csúcsérte kezletén sem sikerült meg­állapodásra jutni. Ügy dön­töttek, hogy Ismét meg kell vitatni a közösség jövendő egységes agrárpolitikáját, valamint a tagországok által fizetett költségvetési része­sedés elosztásának kérdé­seit. A ,.Szolidaritás“ támadásai nyomán ismét súlyosbodott a lengyel belpolitikai hely­zet. A szervezet néhány jól Ismert vezetőjének megnyi­latkozása önmagáért beszél. Lech Walesa szerint „a kon. frontácló immár elkerülhe­tetlen, és ezt tudatoslttatnl kell az emberekkel... Győz­ni fogunk, csupán nem aka­runk ezért maximálisan megfizetni... Arról van szó, hogy a lehető legkisebb á- rat fizessük, és ezért meg kell választani a konfrontá­ció helyét...“ Walesa elis­merte: „Elszámltotta ma­gát“, azt hitte, hogy egy Ideig még taktikázhatnak, és „akkor döntik meg a szejmet, a kormányt. Kide­rült azonban, hogy ez a taktika tovább nem folytat­ható, ezért a villámgyors manőver útját kell válasz­tani.“ A „Szolidaritás“ e- gylk további vezetője, Jan Rulewskí szerint a lehető legsürgősebben meg kell tartani a parlamenti válasz­tásokat... Harcolni kell az Ideiglenes kormányért, a- melynek feladata a válasz­tásokig stabilizálni az orszá­got ... ennek a kormánynak párton kívülinek kell len­nie, és a KOR (Társadalmi önvédelmi Szervezet — ellenforradalmi szervezet} taktikáját kell választania Rulewskí egy füst alatt a parlamenti mandátumokat is elosztotta, és utána kijelen­tette: „Még az Idő előtti vá­lasztások előtt le kell Já­ratni a vajdasági hatőságo- kat, biztatni kell a parasz­tokat, hadd foglaljanak el olyan középületeket, amllye. neket csak akarnak.“ Ezek a burkolatlan táma­dások a szocialista rend el­len alapjaiban veszélyezte­tik Lengyelország társadal­mi berendezését, a munkás- osztály hatalmát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom