Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-10 / 45. szám

KGST Nemzetközi kooperációban készülnek a gépek A termelés minden ágazatában hasznos a szocialista országok nemzetközi munkamegosztása. így van ez a mezőgazdasági gépek gyártásában Is, ahol az együtt­működés révén a vállalatok termelékenységét ötszörö­sére lehet növelni, míg az önköltséget legalább 30 szá­zalékkal csökkenthetik. BULGARIA A mezőgazdasági gépek gyártásátjan - országaink specíallzáclójában — az első fecskének az Agromas nemzetközi szervezetet tartják Mint Ismeretes, Magyar- ország és Bulgária hozta létre, s munkájukhoz rövide­sen Csehszlovákia, Lengyelország, az NDK és a Szovjet­unió is csatlakozott. — Ma már — mondják az Illetékesek — az Agromast bátran nevezhetjük az ágazat zászlóvivőjének. Együtt­működésük eredményei jöl szolgálják a részt vevő or­szágok mezőgazdaságának érdekelt. A bolgár és a szov jet szakemberek szölőszüretelő gépsora például hússzo­rosára növelte a termelékenységet, miközben minden egyes gép csaknem száz embert szabadít fel a monoton, s többnyire fáradságos fizikai munkától. Az „Agromas országai“ ma már sok kitűnő gépet gyártanak a zöldség- t» gyümölcstermesztéshez, betakarításhoz és a feldol­gozáshoz. KUTATÁS, GYÁRTÁS A hosszú távú mezőgazdasági és élelmiszeripari cél­program — ahogy az élet Is bizonyítja — a termelés specializáclőján és kooperációján keresztül valósul meg. Ennek megfelelően sok — rendkívül keresett — ültető­gépet, zöldség-. Illetve dohánytermesztési gépsort, gyü­mölcs-, illetve szőlőbetakarítö berendezéseket készítet­tek a maguk és partnereik számára a bolgár szak­emberek. A mezőgazdasági technika kidolgozásában és gyár­tásában mind tekintélyesebb helyet foglal el Csehszlo­vákia. Szocialista partnereivel kötött megállapodásai alapján jelenleg 55 gép és berendezés kutatásait, pró­báját s gyártását végzi. Egyebek között cukorrépa-beta- karítö, burgonyavetö, komlöbetakarítő gépeket, kis trak­torokat, önjáró aratögépeket fejlesztett ki és exportál a tagországokba. Az együttműködés, a specializéció mindinkább lehe­tővé teszi, hogy ezeket a fontos termékeket valóban nagy sorozatban gyárthassák. Ennek előnyeit az egyes országok, de az egész közösség egyaránt élvezi. Éppen ezért határozták el, hogy a mostani tervidőszakban az eddigieknél Is gyorsabbra fogják — a kölcsönösen elő­nyös — munkák valóra váltását. . „ . , KUBÁNAK, VIETNAMNAK Az európai KGST-országok gazdasági eredményei le­hetővé teszik, hogy az eddiginél nagyobb hatékonyság­gal segítsék Mongólia, Kuba és Vietnam fejlődését Is. — Kubában — folytatják a tájékoztatást a KGST szakemberei — a cukornádtermesztés rendkívül nehéz munkáját a mi közösségünkben készült 33 ezer traktor, 4 ezer speciális szállítóeszköz, több mint 2500 cukornád- -betakarító kombájn végzi. Az utóbbi években — segít­ségeink révén — csaknem háromszorosára növekedett Mongólia traktorparkja, míg a Vietnami Köztársaság földjén 11 ezer — a ml országainkban gyártott — trak­tor dolgozik. (pl) NIKOTINELLENES HADJARAT Nagyszabású dohányzás elleni kampány folyik jó né­hány hete Ausztriában: „Megy ez dohányzás nélkül Is“ jelszóval. A plakáton e jelszó mellett egy kéz a győze­lem V betűjét mutatja. Ezt látja az osztrák dohányos az utcák hirdető oszlopain, a különféle várószobákban, liftekben, a tévé és a mozik reklámadásaiban, s ezt hall­ja a rádióban Is. A füstölés elleni jelszót neves sporto­lók is igyekeznek népszerűvé tenni. Ausztriában egyéb­ként 1979 óta a nemdohányzók száma R6 százalékról 73 százalékra emelkedett. AZ ívűvízért Transzkontinentális vízvezeték építéséi — amely vá­rosok, sót orságok lakosságát látja el ivóvízzel — már a közeljövőben lehetségesnek tartja Giorgij Galazlj, az Ismert szovjet llmnolőgus. Galazlj szerint az embe­riség bebiztosítja magát édesvlzhlány ellen, ha késleke­dés nélkül védelem alá helyez olyan gigantikus termé­szetes édesvíztárulókat, mint a Tanganyika- és a Vtktó- rla-tó Afrikában, vagy az észak kanadai Nagy-tavak. Jő példa a szibériai Bajkál tó védelme. Ez a tó a világ édesvízkészletének egyötödét tartalmazza. GOLYŰALLŰ Golyóblztos férfiöltönyöket gyárt a New Orleans-1 So­lutions Inc cég. amelynek forgalma a Reagan elnök elle­ni merénylet óta csaknem ötszáz százalékkal emelke­dett. A modern „vértek“ titka egy nylonból nyert mű­rost, amely ellenállóbb, mint az acél, nyolc rétegben körülbelül hat milliméter vastag, s képes a harmlnc- nyolC-kallberes golyók kivédésére is. TOVÁBB HALADUNK A BIZTOS ŰTON Nemcsak a mezőgazdaság felada­tairól van sző, hanem arról Is, ho­gyan sikerül megoldani a problémá­kat egész gazdaságunkban. Ezek nem egyszerűek, de jól emlékszünk még a sokkal bonyolultabb helyzetekre is. A népgazdaság átépítése, az ország Iparosítása, a falvak szövetkezetesíté­se, az új gazdasági apparátus kiépí­tése, a külkereskedelem új Irányza­tának kialakítása a hidegháború leg­rosszabb Időszakában ment végbe. 1948 februárja után az egész imperia­lista világ összeesküdött Csehszlová­kia ellen. Minden rendelkezésükre ál­ló fegyvert kipróbáltak ellenünk: a diszkriminációt, a megfélemlítést, a zsarolást és az embargót. De ml ezt is kibírtuk. Következetesen abból a lenini meg­állapításból indultunk ki, hogy a tör­ténelem nem ismer olyan forradalmat, mely a győzelem kivívása után befe­jezettnek tekinthető, és a babérjain­kon nyugodhatnánk. Leküzdjük a mostani nehézségeket Is, ha sikerül mozgósítanunk az egész pártot, a Nemzeti Frontot, ha megszilárdítjuk a párt-, állami, munka- és technoló­giai fegyelmet, ha elérjük, hogy a közvetlen Irányítás színvonala meg­feleljen a mai szükségleteknek. A mezőgazdaság és az élelmezés kérdése, amelyet a mostani ülésen vi­tatunk meg, rendkívül jelentős, nem­csak az állam belső stabilitása, az emberek elégedettsége és az egész­séges táplálkozás szempontjából, ha­nem erősen befolyásolja az emberek szocialista öntudatát és nem utolsó­sorban a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság védelmi képességét és nem­zetközi helyzetét Is. Az élelmiszer a külpolitika fontos gazdasági és ideológiai eszközévé válik. A szocialista országok az élel­miszert kizárólag humánus célokra használják fel, önzetlen segítséget nyújtva azoknak, akik hiányt szen­vednek. Ezzel szemben az Imperializ­mus a gabonaféléket és más mező­gazdasági termékeket olyan eszköz­ként használja, amelynek segítségé­vel megvalősítja zsaroló politikáját. Az Imperialisták ezt cinikusan maguk hirdetik. Carter volt amerikai elnök beismerte, hogy a SeoVjetuniö elleni embargóval nemoéak az Egyesült Ál­lamok gazdaságát károsította meg, hanem megkárosították a Szovjetuniót is, mivel lehetetlenné tették, hogy növelje az egy főre jutó húsfogyasz­tást. KIEMELTÜK Pártunk helyesen határozta mag azt a faladátot, hogy Caehszlováklá- aak el kell érnie, hogy örtellátó le­gyen az élelmiszergyártásban. Ezt az irányvonalat igényes távlati célnak kell tekinteni. Senki sem várhatta, hogy ezt a célt már 1980-buh vagy 1982-ben elérjük. A feladat teljesíté­séhez meg kell teremteni a műszaki, szervezési és káderfeltételeket a nép­gazdaság összes területén. A szocia­lista állam ezt meg is tudja tenni. Azonban senki, sem a kommunista párt, sem a kormány nem tudja sza­vatolni a kedvezó Időjárási viszonyo­kat. A földművesek mindig tudták, ha rosszabb volt a termés, szerényebben kellett élniük. Ezt az igazságot mint­ha elfelejtettük volna. Ha rosszabb volt a termés, nem ts kerestünk más megoldást, mint azt, hogy külföldön vásároljunk, akár hitelbe Is. Ennek a gyakorlatnak véget kell vetni. A kérdés: vagy éljünk hitelekből, s gyermekélnk és unokáink jogosan mi­nősítenek majd bennünket felelőtlen gazdáknak, vagypedtg szerényebben éljünk, nem adósodunk el, s főleg jobban gazdálkodunk. Ebben a köz­társaságban minden józanul gondol­kodó ember elismeri, hogy a felve­tett kérdésre csakis a második fele­let a helyes. Ez vonatkozik a tüzelő­anyagra, az energiára és a nyers­anyagokra is. Minden kommunistának ás nem kom­munistának, akikre felelősségteljes feladatokat bíztak a tervezésben, a kutatásban, az irányításban, a terme­lésben, a pártszervezetben és a szak­szervezetben, fel kellene Vetnie a kér­dést, vajon megtettek e mindent aZél'l) hogy a tervezett mennytBá|ű, JÓ mi­nőségű terméket termeljük, és legyen mivel fedeznünk a szükséges behóZé- talt. A tények nem témasZiják elé azt, hogy az összes tervező és irányí­tó szerv, az egész gazdasági szféra következetesen magáévá tetté a XV. pártkongreaszus irányvonalát, ainély .szerint minden nemű munkának kivá­ló minőségűnek kell lennie, és él kell érnünk a termelés nagy haté­konyságát. Eladósodni a kapitalistáknál afly- nyit jelent, mint a keresztényeknél eladni a lelket az ördögnek, Ezt na­gyon szemléltetően bizonyltja Len­gyelország elriasztó példája. A len­gyelországi ellenforradalmi helyzet kialakulásának oka nem csak az a- ránytalan eladósodás, de ugyanakkor ez az egyik nagyon lényeges oka, Husák elvtérs a XVI. kongreaazuaon figyelmeztetett arra, hogy a kltűzBtt céloknál nem lehetnek mérvadók • szubjektív kívánságok, abböl kall ki­indulnunk, amink van. Ugyanakkor nem szabad szem elöl tévesztenünk a nemzetközi helyzet alakulásit, amely erősen befolyásolja a mi gaz­daságunkat is. Fel kell készülnünk arra ts, hogy egyesek megkérdezik, vajon nem té­rünk-e el a XVI. kongresszus Irány­vonalától. Az Ilyen kérdésekre hatá­rozott nemmel kell válaszolnunk. To­vábbra is a fejlett szocialista társa­dalom építésének megbízható útján haladunk. Nem gyengítjük, hanam megerősítjük a munkásosztály ás for­radalmi élcsapata, Csehszlovákia Kom­munista Pártjának helyzetét és tirss- dalml vezető szerepét. A tudományos világnézet. marxizmus-Ienlnlzmus sze­rint járunk el, megszilárdítjuk a Nem­zeti Front politikai rendszerét ás kö­vetkezetesen megvalósítjuk a XVI. kongresszuson kitűzött kfllpolltkal irányvonalat. Vasil Btfak elvtérinak, ■ CBKR KB Elnökséga tagiénak, a KB titkárának felszúíalátábúl a CSKP KB 4. Oléaén A HAZAFIAS MUNKA HARMINC ÉVE Harminc évvel ezelőtt ala­kult meg a Honvédelmi Szö­vetség (Zvázarm). Létrejöt­te szorosan összefügg az 1948-as februári győzelem utáni szocialista társadalmi rendszerünk politikájának a- lakulásával. A dolgozó nép hatalomra jutásának első é- velben a legfontosabb fel­adat a forradalom vívmá­nyainak a megvédése volt. A népi demokratikus Cseh­szlovákia a Szovjetunió se­gítségével megtette a leg­fontosabb lépéseket a szo­cialista társadalmi rendszer építésében, és vívmányainak megvédésére. Megszülettek az államhatárok védelméről, és az egységes clvllvédelem- röl szóló törvények. A CSKP IX. kongresszusa után hoz­záláttunk a csehszilovák nép­hadsereg kiépítéséhez és korszerűsítéséhez, valamint az egész védelmi rendszer megteremtéséhez. A feladat magától adódott: olyan hon­védelmi szervezetet kell lét­rehozni. amely lehetővé te­szi a polgárok, de főleg a fiatalok szocialista alapo­kon való honvédelmi neve­lését. Ezért 1951. novem­ber 2-án összeült a Nemzet- gyűlés, hogy megvitassa és elfogadja a honvédelmi ne­velésről szóló törvényjavas­latot. Két nap múlva, no­vember 4-én a Honvédelmi Szövetség Központi Bizott­sága megtartotta alakuló gyűlését. A Honvédelmi Szövetséget objektív szükségszerűség hozta létre, az, hogy hazán­kat megvédjOk az imperia­lista ellenséges erőktől. Megalakulása a lenini ha­gyaték gyakorlatban történő alkalmazását, a születőiéi­ben lévő szocialista társa­dalmi rendszer osztályéber­ségéi bizonyította. Kezdetben a Honvédelmi Szövetség tíz szervezet kol­lektív együttműködésének elve alapján működött. Te­vékenysége a szervezetek 1- rányításában és ellenőrzésé­ben merült ki. Rövidesen megmutatkozott azonban, hogy ez a forma nem ele­gendő a honvédelmi neve­léshez. Ezért 1952. novem­ber 11-én a HSZ KB úgy döntött, hogy a szövetség a- lapszervezetl formát vesz fel, amely önkéntes tagság­ból áll. Ezeknek az alapszer­vezeteknek elsősorban az U- zemekben, falvakon és az Iskolákban kellett megala­kulniuk. A HSZ-re ebből a szem­pontból nagy hatással volt a Szovjetunióban működő testvérszervezetnek, a DO- SAAF-nak a példája. Szá­mokban ki sem fejezhető az a segítség, amelyet ez a már nagy hagyományokkal rendelkező szervezet nyúj­tott a fiatal, az indulás va­lamennyi nehézségével küz­dő HSZ-nek. A DOSAAF élen­járó funkcionáriusai végig­harcolták a második világ­háborút, felbecsülhetetlen ta­pasztalatokkal rendelkeztek, s ezeket önzetlenül megosz­tották csehszlovák fegyver­társaikkal. A munkásosztály és a párt hathatós támogatásával a HSZ gyors fejlődésnek In­dult. egymás után alakultak az alapszervezetek. Ot év alatt 13 ezer alepszervezet jött létre az országban, a tagúk létszáma pedig megkö­zelítette a 670 ezret. Az a- lapszervezetek megkezdték a lenini alapokra helyezett polltikat-neveló munkájukat, a szövetség tisztsögviselői a CSKP politikájának legoda- adóbb propagandistái lettek. Ennek a munkának köszön­hetően megváltozott az ifjú­ság hozzáállása, elmélyült a szocialista öntudatuk, haza­szeretetük, a Szovjetunióhoz és a szövetséges államokhoz fűződő barátságuk. A társa­dalmi elkövetelezettség e- gyik legszebb megnyilvánu­lása az a felejthetetlen be­mutató volt, amellyel a HSZ tornászai szinte elkápráztat­ták az I. csehszlovák sparta- kiád közönségét. A kezdeti sikereket, ame­lyeket a szervezet a nagy szocialista változásuk ideje alatt ért el, az 1956-os első kongresszus értékelte. A kongresszus az eltelt idő­szak legjelentősebb eredmé­nyeinek a szervezeti rend­szer kiépítését, a politikai- -nevelő munka megkezdését és a honvédelmi sportmoz­galom kiszélesítését tartot­ta, de kritikusan rámutatott a hibákra Is, amelyek fékez­ték a fejlődés ütemét. Az el­ső évek sikereinek köszön­hetően az ötvenes évek vé­gén és a hatvanas évek ele­jén rohamos fejlődésen ment át a HSZ. Kiemelkedő ered­mények születtek tevékeny­ségükben, főleg a sorköteles fiatalok kiképzésében. A hatvanas évek végének szele sem kerülte el ezt a szervezetet. A jobboldali szo- ciallstaellenes erők éles ki­rohanásokban kétségbe von­ták a HSZ létjogosultságát, és mindent megtettek azért, hogy a szocialista haza meg­védésére alakult szervezet apolitikus, csupán árdekte- vékenységre berendezkedő szervezetté váljék. Még 1969- ben a IV., rendkívüli kong­resszuson is születtek olyan határozatok, amelyek ellen- tátben álltak a szövetség «- redeti, hazafias küldetésévsl. Az 1970-ben végbement sze­mélyi változtatások után a HSZ vezetői ts felmérték t válságos időszak tapaszta­latait, s ezzel a szervezeti élet elindult a konszolidáló­dás útján. A XIV. «S a XV. pártkongresszuson eltoga- dott dokumentumok világo­san megmutatták a szerve­zet távlatait és egyértelmű­en meghatározták a további szocialista fejlődés útját a HSZ számára is. A hetvenes években kifej­tett tevékenység és a sike­rek biztos alapot teremtet­tek a HSZ további tevékeny­ségének sokoldalú fejlesz­téséhez. Ezeket az alapokat a HSZ VI. kongresszusa te­remtette meg és szilárdítot­ta meg azokat a feltételeket, amelyek közepette napja­inkban Is egyre e<rfélkedlk az alapszervezetek munkájá­nak színvonala, hatékony­sága. A HSZ, megalakulása őta eltelt harminc év sikerei egyértelműen azt bizonyít­ják, hogy ez a szervezet fel­becsülhetetlen szerepet tölt be a CSKP honvédelmi poli­tikájának megvalósításában és a polgárok szocialista. In­ternacionalista nevelésében. Azok az elismerő szavak, a- melyékkel most, az évfordu­lón a Honvédelmi Szövetség munkájáról szólnak, szerény kifejezői azoknak az érde­meknek, amelyeket ez a népszerű, önkéntes társa­dalmi szervezet szerzett a szocialista társadalom építé sében. KAMOCSAI IMRE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom