Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-03 / 44. szám

A majdnem egy méter magas kő­tömb szintén megrepedt A szobrász az egyik oldalára rá­véste az óra számlapját, és emlékez­tetőül az elemi csapás pontos idejét A mutatók 5 óra 23 percet mutat­nak. Ekkor vette kezdetét az emlé­kezetes szomorú esemény ... Igen, a hatalmas földrengés kettéhasltotta ezt a fekete gránitkockát, de telje­sen megsemmisíteni mégsem tudta. Taskent magyarul azt jelenti kö- város. A falak bár leomlottak és rö­vid időn belül el kellett takarítani a romokat, de nem telt bele sok Idö, a tizenötezer sátor, ahol a hajlékta­lanul maradt lakosság megbújhatott, szintén eltűnt. Az emberek új házak­ba költözhettek. A fekete gránlttömb mögött hatal­mas szobor: á nö és férfi alakja azt az önzetlenséget szimbolizálja, ahogy az egész ország sietett megsegíteni a földrengés sújtotta taskentleket, hogy azoknak minél előbb tető legyen a lejük fölött, itt, ez előtt a szobor előtt beszélgetünk Szablr Abllovval, a laskoprojekt főépítészével. Intéze­tében háromezer tervező munkáját irányítja. Ez a népes tervezőgárda azon munkálkodik, hogy a most egy­millió-nyolcszázezer lakosú Tasken- tet kétezerig Üzbegisztán hárommil­liós kellemes metropolisává varázsol­ja. >— Pontosan a földrengés epicent­rumának a helyén állunk — mondja Abllov főépítész —, amely hét négy­zetméterre kiterjedt. 1986. április 26- án hét perccel fél hat előtt 7,6 erős­ségű földrengés rázta meg te dön­tötte romba Taskentet. A legnagyobb károkat a városközpont egyemeietes régi házaiban okozta. Ott szinte kő kövön nem maradt. Taskent története két- kétezer-öt­száz évre nyúlik vissza, de az, ami az Üzbegisztán luxusszálló 16. eme­leti szobája ablakából elénk tárul, alig régibb tíz évnél. Üzbegisztánban a turista az ország régi építészeti remekelt jön megcsodálni, Taskentbe azonban napjaink architektúráját, mert itt néhány épület idézi csak a múltat. *— Városunk balszerencsés, már a harmincas években terveztük, hogy átépítjük, mert már akkor három- százezer lakost számlált, és Ipara ro­hamosan fellendült — mondja kísé­rőm. Az első generáltervet moszk­JÄN BLAZEJ A mai Taskent AHOL KŐ KÖVÖN NEM MARADT vai építészek készítették 1936-ban. Hogy miért nem üzbég szakemberek vállalkoztak erre a feladatra? Egy­szerű a válasz: az első üzbég építész 1938-ban került ki a főiskoláról. A nagyszabású tervek valóra váltása aztán húsz évvel „elnapolódott“. E- löbb közbeszólt a háború, a fasizmus fölött győzedelmeskedve pedig ott kellett, építkezni, ahol arra a legna­gyobb szükség volt, a Szovjetunió ro­mokban heverő európai részében. A- míkor aztán elkészültek az újabb át­fogó tervek, jött a földrengés. Hetvennyolcezer család vált haj­léktalanná. A tragédia után Taskent segítségére sietett az egész ország, erre emlékeztetnek az olyan utcane­vek, mint Moszkvai, Kijevi, Novoszl- birszki, Tulat utca. Még mielőtt be­állt volna a fagy, háromszázezer em­ber költözhetett új otthonába, és két éven belül az elemi pusztítás utolsó látható nyomait is felszámolták. — A hetvenes évek végén elkészí­tettük az átépttte harmadik átfogó tervét — folytatja kísérőm —, azzal számolunk, hogy ezredfordulóra Tas­kent lakosságának a száma eléri a hárommilliót. A tizedik ötéves terv­időszakban az évente átadott lakások összterülete egymillió négyzetméter volt, a tizenegyedik ötéves tervben félmillió négyzetméterrel még többet akarunk építeni. A közép-ázsiai tűző napsugarak e- lől Abllov építész dolgozószobájába menekülünk, és a beszélgetést a leendő város makettje előtt folytat­juk. Itt a kllencemeletes házak van­nak túlsúlyban, de látok tlzenkéte- meletes toronyházat, ahol a számító központ és a 18 millió kötetes könyv tár kap majd helyet, de épül egy 26 emeletes szálloda Is, továbbá 20 ezer nézőt befogadó sportcsarnok, hang- versenyterem, ahol egyszerre 4100 ze neraiongó hallgathat muzsikát, és sze­repel a tervekben- tv-stúdlóközpont, plonfrház ... — Ne higgye, hogy nagyzolásl má­niában szenvedünk — mondja Abllov —, a hatalmas szálló kell. Hová ten­nénk a kíváncsi turisták tömegét? A stadiont Is bővíteni kell, mert mlná lünk Is tömegestül vonzza a szurko­lókat a llgafutball. És ml építünk kö-* rülményeinkhez és arányainkhoz mérten. Moszkvában vagy más szov jet nagyvárosban elegendő egy-há- romszobás lakásukat építeni, de ná lünk ezekből van a legkevesebb Az üzbégek ugvanís még mindig a sok gyermekes, nagy családok hívei. Az ünnepi asztalnál olykor tíz-tlzenkét személy Is összejön. Ugye, most már érti, miért építünk öt-hatszobás la­kásokat? .— Önök nem széltében, hanem fel­felé építkeznek. Nem tartanak az újabb földrengéstől? — Most már nem. Felkészültünk rá... Látta azt a négy kllencemele­tes tornyházat; az 1968-os földrengés epicentruma közelében? Bonyolult műszerekkel az emlékezetes tragédiá­nál erősebb megpróbáltatásoknak ve­tettük alá, és a házakon még csak egy repedte sem esett. így hát a kí­sérleti földrengés után az épületeket áta,dtuk rendeltetésüknek. Amikor é- pltkezni kezdtünk a romokon, alapo­san fontolóra vettük a munka mi­kéntjét. Sokan féltek a magasságtól, de fölöslegesen aggódtak. Sztatiku- saink a szeizmológusokkal együtt ki­számították az alapok te az épület­váz teherbírását, szilárdságát. Mi a tizenkettedik szintig vasbetonból é- pltkezünk, feljebb pedig csak acélt használunk, mert tudatában vagyunk annak, hogy bármikor megmozdul­hat a föld. A Nagy Októberi Szocia­lista Forraetelom 60. évfordulójának előestéjén megnyitottuk a főváros első metróvonalát. A földalattit is úgy építettük, hogy a 9-es erősségű földrengést is állja. A tervezők még dolgoztak a har­madik generálterven, amikor Üzbe­gisztánban 110 kilométerre Buharától keletre, a Kizll-Kum sivatag szélén újabb súlyos földrengés pusztított, és nagy károkat okozott a szovjet Kö- zép-Azsia földgázkltermelő központjá­ban, a 15 ezer lakosú Gazlíban. — Először azt hittük, valamelyik szivattyúállomás robbant fel, csak a- mikor falak, sőt egész házak omlot­tak össze, tudatosítottuk, hogy való­jában ml Is történt — emlékezik vissza Abdulrazak Umarov, a helyi végrehajtó bizottság elnöke, miköz­ben öt gyermeke közül a legkisebbel óvodába készül. Pár percen belül Gazll fölött már helikopter keringett, hogy felmérje a keletkezett károkat, meg azért is, hogy a várost összekösse Buharával. Hiszen a telefonkapcsolat teljesen megszakadt. Egy óra múlva már a körzet vezetői Is megjelentek, há­rom óra múlva működtek a telefo­nok, estére volt víz, és másnap pz áramszolgáltatást Is helyreállították. Egy hónapon belül pedig a földren­gés károsultjai kényszerlakásaikból, a sátrakból háromszobás faházakba A hagyományos ornamentika helyet kap ai áj épületeken Is. Képünkön az Üzbegisztán-szállé költözhátták. A tél beálltáig az új lakőtalepsn átadtak 50 ezer négyzet- méter területű lakást, két óvodát, két iskolát ég két kórházat. A fúróberen- dezteekben és a szivattyúállomások­ban szerencsére nem esett kár. Biz­tosan azért nem, mert építésükkor már eleve számoltak azzal, hogy a berendezés felrobbanhat, Így a biz­tonsági előírások megtartásával a földrengésnek is ellenállt. Annál szo­morúbb látványt nyújtott a város. Szinte a porból kellett újjáéleszteni, de az építkezésnél most már itt is „bekalkulálják“ a földrengést. A természeti csapáskor Gazli mind­össze tizenöt éves város volt, te a földgáztartalékok felét akkorra már kiaknázták. Sőt úgy számítják, a nyolcvanas évek végéig az egykor oly gazdag lelőhelyek teljesen ki­apadnak. A földrengés után tehát né­hány évre építették át a várost, és megérte a befektetést? Ratnylk Avagímjan, a Galzinyef- teprom társulás Igazgatója eloszlat­ja a kételyeimet, és meggyőz arról, hogy Gazli város előtt igenis pers­pektivikus jövő áll. — A geológusok a nagyobb mély­ségekben további gazdag lelőhelyek­re bukkantak. Igaz, ez a földgáz már nem olyan tiszta, mint a mostani, ezért szűrőberendezéseket kell majd építeni, de a hulladék ként szintén »hasznosítani tudjuk. Gazll tehát vegy­ipari város Is lesz. Ml azonban szá­molunk azzal, hogy készleteink egy­szer teljesen elapadnak, amikor már egyáltalán nem bányászhatunk föld­gázt. Gazli akkor agrár-ipari jelleget ölt. Most öt szovhozt találni a kör­nyéken, amelyek hússal, tejjel látják el a lakosságot. A vizet ugyan 176 kilométer távolságból nyerjük, de a földek öntözést költségei kamatos­tul megtérülnek. Megterem Itt a zöldség, az alma, a szőlő. A csator­nák Gazllt afféle sivatagi Velencévé varázsolják. Az új házak tervezői már a rajzasztalnál számolnak a csa­tornákkal és a mesterséges tavakkal. A földrengés nyomait teljesen eltün­tetjük. A házak omladékát nincs ho­vá szállítanunk, „elsüllyesztenünk“, ezért gépekkel szétzúzzuk te újra hasznosítjuk az épületemelek gyártá­sánál. Gazll a földrengéskor telitalálatot -ueiisej B BijBtiBiiid ÁSa s ‘jjodesi tlekben Is meghűlt a vér, mert egy kicsit közelebb az epicentrumhoz. Taskent főépítésze, Szabir Abllov Bubarában ez a természeti csapás már számottevő károkat okozott, né­hány száz épületet a régi te az új városrészben vagy teljesen tönkre­tett vagy kárt ejtett bennük. De se Buhara, se Gazll lakosai nem marad­tak magukra szerencsétlenségükben. Pár hét múlva már az új épületek utcai frontján az egyes szovjet vá­rosok mozaikból kirakott címerei hir­dették az onnan érkezett szakembe­rek segítségét Néhány utcát pedig bolgár épltőbrigádok építettek. Fél éven belül a legnagyobb károkat is felszámolták. Buhara történelmi nevezetességű épületei megúszták repedésekkel, an­nál nagyobb kár keletkezett díszíté­sükben, a mozaikok teljesen lehul­lottak. Még szerencse, hogy az állam már a katasztrófa előtt sokmilliós összeget bocsátott a felújításra, és a szakemberek alaposan felkészültek a munkálatokra. Mivel az eredeti tervek, a technológiai eljárás nem maradt fenn, így behatóan tanulmá­nyozták a díszítés technikáját, az anyagot laboratóriumi vizsgálatoknak vetették alá. És a szerencsétlenség­ben ez nagy szerencsének számit, mert a vizsgálatok eredménye Isme­retében aztán a földrengés után hoz­záláthattak a becses emlékek meg­mentéséhez. Az utazási Irodák attól tartottak, hogy a földrengés miatt törölni kény­telenek ezt a vonzó, attraktív útvo­nalat kínálatukból. Oe már egy év múlva sokkal több turista látogatott el Buharába, mint annak előtte bár­mikor. A történelmi nevezetességű épületek körül az állványok eltűn­tek még mielőtt az olimpiai vendé­gek áradata megérkezett volna. De a felújítási munkálatok tovább foly­nak ... A szerző felvételei Ronald Reagan amerikai elnök bejelentéseit „a kor- látozutt európai atomhábo' rúrói“ a Béks-viiáglanács is elítélte. A Helsinkiben ki­adott nyilatkozat hangsú­lyozza, hogy'Európa béke- szerető emberei, de az egész világ békééről aggódnak e politika miatt, amely „koc­kára teszi az egész embe­riség sorsát“. A Béke-világtanécs ugyan­akkor rámutatott a bókéért kibontakozott mozgalomra, és azt az egyik legfonto­sabb tényezőnek minősítet­te az atomháború veszélyé­nek megvalósítása szempont­jából. A francia nemzetgyűlés első olvasásban jóváhagyta az egyes vállalatok, bankok és pénzügyi intézmények ál­lami ellenőrzésére vonatko­zó törvénytervezetet. A kor­mány a törvény jóváhagyá­sával akarja ellenőrzése alá vonni gazdasági te szociális politikájának említett elen­gedhetetlen eszközeit. A törvény elfogadása mellett szavaztak a szocialista és a kommunista képviselők, míg ellene a gualle-lsta Tömörü­lés a Köztársaságért, llletde a giscardistákat tömörítő' Szövetség a Francia Demok­ráciáért képviselői. A törvénytervezetet még a szenátusnak, majd a par­lament vegyes bizottságának is jóvá kell hagynia. Fidel Castro kubai állam­fő mintegy háromórás be­szédében elemezte és bírál­ta az Egyesült Államok glo­bális politikáját az öt és fél millió tagot tömörítő forra­dalmi védelmi bizottságok (CDR) második kongresszu­sának záróülésén. Az ame­rikai kormány a nemzetközi válsághelyzetből az erő al­kalmazásával, a fegyverke­zési hajsza fokozásával, a világcsendörl szerep fejújl- tásával próbál a maga szá­mára kiutat keresni — mon­dotta. Washington agresszív politikájával nem egysze­rűen a béke ügyét, hanem az egész emberiség fenn­maradását teszi kockára — jelentette ki. Castro hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben a CDR-blzottságok elsődleges feladata változatlanul a for­radalmi éberség. Figyelmez­tette a lakosságot, hogy ne­héz időszakra kell felké­szülni: Washingtonban gyű löletet vált ki, hogy a szo­cialista Kuba több mint két évtizede dacol az Egyesült Államokkal. A Reagan-kor- mány beiktatása óta meg­szigorította a gazdasági blo­kádot, s Kuba népének fel kell készülnie arra, hogy Washington megkísérli a sziget-újbóli teljes elszige­telését, sőt akár a közvet­len argesszlót. Éles szavak­kal utasította vissza a Ku- ba-ellenes amerikai propa­gandakampány állításait Az afgán védelmi minisz­térium képviselője határo­zottan visszautasította a pa­kisztáni katonai rezsimnek azt az állítását hogy októ­ber elején állítólag két af­gán repülőgép megsértette Pakisztán légiterét. A Bakhtar hírügynökség­nek adott interjújában ezt az állítást „abszurd kohol­mánynak“ nevezte. Hangsú­lyozta, hogy Afganisztán bé­keszerető ország, amelynak nem célja a szomszédos ál­lamokkal szembeni agresz- szív politika. A pakisztáni kormány viszont támogatja az ellenforradalinárokat, a- klket pakisztáni területről Afganisztánba küld.

Next

/
Oldalképek
Tartalom