Új Ifjúság, 1981. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-01 / 35. szám

j .Szeptember hatodikén, vasárnap | I Muzslán (Mu21a, érsekújvári járás) ren-j j dezlk meg az öregfiúk hagyományos; 1 labdarúgótornáját, amelyet Ü] Szó Ku-f I pa néven Ismer a közvélemény. A tor- I nákra ez ideig Marcelházán került sor. I Ez a nagyon Jó képességű öregfiú-csa- pat egyben a kupa védője is. Ilyen mi­nőségben áll csatasorba a muzslai pá- ly.án, hogy megpróbálja eddigi gyözelmii sorozatát megőrizni és kétvállra fek-i tetnl a helyi Druzstevnlk, valamint aj budapesti és csehszlovákiai magyar új-’ ságírók együttesét. ! A torna délelőtt tíz órakor kezdő-j dik. A döntőkre délután kerül sor, azl öregfiúk ezután — a hagyományoknak! megfelelően — baráti beszélgetésen vi-j tatják meg, mi a különbség a brazil; válogatott csapat játéka és saját telje-j : sítményük között, és egyúttal megün-! ' nepllk az új tornagyőztest. ' A muzslaiak jó szervezők, remek há-, zigazdák hírében állnak.. Bizonyosra! vesszük, hogy most is kivágják a rezet.! . Néhány nyilatkozat az Űj Szó Kupa! előtt: j Veszprémi Miklós, a budapesti újság-- írók kapitánya: „Mindig szívesen me-] gyünk focizni Csehszlovákiába. Csapa-! tünk jó formában van, remélem, velünkj j tart Moídova György író is, együtte-l I sünk balhátvéde.“ I Halasi Frigyes, a muzslai torna egyik; I szervezője:. „Bízom abban, hogy jó időt: ! fogunk ki. A közönség bőséges étel- és italválasztékban dúskálhat, ha netán j nem kötné le mindig figyelmét a játék.; Tapasztalatból állíthatom, hogy az öreg­fiúk meccse általában jól szokott sike-; rülni, kiváló a hangulat, baráti a lég-! kör. Szeretettel várjuk községünkbe va-j lamennyi résztvevőt.“ ! Mint a rendezők közölték, este a kul-j I túrházban táncmulatság lesz, a Progress! i együttes húzza majd a talpalávalót. fbattah A hodosi IVydranyl Dukla Ejsz vezető­sége nagyszabású honvédelmi sportnapot '■ rendezett. A férfiak 35 éven aluli kategó-' riáfában az állattenyésztési részleg végzett' \ az első helyen (Gyúrcsik Tibor, Csemy' I Zsigrnjond mérnök. Szabó Lászlói; 2. a niü-i I hely részleg dolgozóinak csapata; 3. űz; ' ökonómiai részleg. ! A 35 éven felüliek versenyében a mel- I léküzemi részleg Strbka Lajos, Mészáros, \ Alajos, Urbanié Tibor összetételű csapat^ végzett ■ az ■ élsb helyen; 2. a műszaki szol­gáltatások részlege; 3. d- műhely részleg. A nők versenyében' a kővetkező sorrend- , alakult ki: 1. a műszaki szolgáltatások rész- I; lege IRácz Adél, Pongrácz Erzsébet, Rácz j' Magdolna!; 2. az ökonómiai részleg; 3. szS- j - tészeti' részleg. Egyéni verseny: 1. Pong- • rácz Erzsébet, 2. Bereck Mária, 3. Máthis- I Ilona. I' ! Eérfiak egyéni versenye (35 éven alu­liak!: 1. Gyúrcsik Tibor, 2. Pok Vince, 3. Tóth István; 35 éven felüliek: 1. Urbanié Tibor,'Gálffy Zsigmond, Mészáros Alajos. ■ A szövetkezeti elnök vándorserlegéért ki-. írt ■ honvédelmi versenyt a műszaki szolgál­tatások női csapata nyerte. Széllé Beátái A SZISZ Dunaszerdahelyi (Dunajská Stre- daj Járási Bizottsága és a nagymagyarl ! [Zlaté Klasyj alapszervezot megrendezte a járás teniszbajnokságát. A kétnapos ver- ; seny nagy sikert aratott a közönség köré­ben is. Eredmények: Férfi egyes: 1. Igor Dudik (Nagymagyar}, I 2. Szikhardt Lajos (Alistál), 3. Ivan Adam- ; ő|k (Nagymagyar). i Páros: 1. Dávid István — Csermák Lász­ló, 2. Ivan Adamőlk — Igor Dudik, 3. Ke- szöcze László — Bemer Vince mérnök (mind nagymagyarl). A jól sikerült torna után született a megegyezés, hogy ezentúl mindén évben Nagymagyaron rendezik meg a járási teniszbajnokságot. Csaszny Erzsébet i — Hogyan kezdődött labdarúgó-pályafu­tásod? — 1965-ben jelentkeztem a margitszigeti sportiskola kiírására. 1970-ben kerültem a Fradi ificsapatába. 1973 májusában szere­peltem először az NB I-ben. Csereként ját­szottam 25 percet a Komló elleni mérkőzé­sen. — Ilyen simán ment? —■ Igen. Végigjártam a szamárlépcsőt. — Legnagyobb erényed és hibád? — Erényemnek tartom, hogy célratörő vagyok. Korábbi hibám volt, hogy nem tud­tam küzdeni. Ha vesztésre álltunk, felad­tam a harcot; — Gyermekkorodban ki volt a labdarú­gó-példaképed? — Mindig csodáltam Albert Flórit. Jól is­mertem, hiszen mellette nőttem fel. — Kit tartasz napjaink legjobb labdarú­gójának? — Diego Maradónál. — Pályád legemlékezetesebb állomásai? — Az eddig elért két bajnoki cím a Fra­diban és az, hogy kijutottam az argentí­nai világbajnokságra. — Mikor ért a legkellemetlenebb ese­mény? — Ez az esemény a VB.n való kiállítás volt, amely eléggé megviselt. — Klvánkoztál-e el valaha is a Fradiból? — Nem, soha. A Fradiban nőttem fel, többet voltam és vagyok a pályán, mini otthon. Szívvel-lélekkel fradista vagyok. — Terveid, céljaid? — Teljesen a focinak élek. Legnagyobb vágyam: eljutni a világbajnokságra és jól szerepelni. * — Mi az, amit eddig nem sikerült meg­valósítanod? — Amit eddig tervbe vettem, nagy|ából mindent sikerült elérnem. Bejutottam h Fradi NB I-es csapatába, húszévesen már játszottam a válogatottban. — Mit tartasz a legszebb eseménynek? — Nagyon szeretek nyerni,; olyankor va­gyok a legboldogabb. Egy-egy győzelemmel végződő mérkőzés után mindig nagyon jó a kedvem. — Milyen vagy mint magánember? — Nagyon szeretem a vidámságot, laza­ságot. Általában felszabadultan, közvetlenül viselkedem mindenkivel szemben, bár már tapasztaltam, hogy ez nem mindig szül jól. Nagyon sok barátom van, könnyen barát­kozom. Legtöbb barátom játékostársaim közül való, hiszen velük vagyok a legtöb­bet. Nagyon kevés az olyan ember, aki­vel nem értem meg magam, igyekszem mindenkivel jóban lenni, nagyon gyűlölöm az ellenségeskedést, a haragot. — Hogyan telnek napjaid? Mit csinálsz szabad idődben? — Általában hétkor kelek, .kimegyek a pályára, kilenctől tizenegyig edzés, a pá­lyán ebédelek, íéL négytől hatig üjabb ed= zBS.-UJtána hazamegyek, pihenek.' Leggyák-' rabban lemezeket hallgatok, néha elmegyek moziba. Ha kicsit több az időm, Duna-parti telkemen dolgozgatom, vagy leruccanok a Balatonhoz. A , bajnokság alatt nagyobb ki­kapcsolódás szóba sem jöhet. —- Mit tanácsolnál a fiatal, kezdő játé­kosoknak? — A focit imádni kell. Aki komolyan akar vele foglalkozni, annak sok .minden­ről le kell mondania. A labdarúgás teljes embert kíván, s ezt minden 18—19 éves játékosnak tudatosítania kell, ha valamit cl akar érni. Elengedhetetlen az állandó önképzés is. — Mit jelent számodra a népszerűség? — Nagyon jó, kellemes érzés, ha az ut­cán megismernek, rám szólnak. Ez azt je­lenti, hogy vannak emberek, akik figye­lemmel kísérik a- magyar labdarúgást, s en­gem is számontartanak. Nagyon szívesen elbeszélgetek bárkivel, aki megszólít.. Ha problémáim vannak, és nincs hangulatom beszélgetni, inkább elkerülöm a nyilvános­ságot. — Tapasztaltad-e valaha, hogy labdarú­gónak lenni előny? — Soha. Ez nem előny, nem - kiváltság. A népszerűségért,' hírnévért komolyan meg kell dolgozni, és sok mindenről le kell mondani. Kevesen vállalnák azt, hogy csak egy-két napjuk jut a családnak. Kevesen mondanának le a - hétvégekről, az ünnepek­ről. Nagyon sok az edzőtábor, de másként ez nem megy. Nagyon sok az utazás is. Aki ezt nem hiszi, csak azt tudom mon­dani, hogy próbálja meg. Nem biztos, hogy vállalná. — Nem érzed magad megrövidítve azál­tal, hogy élsportoló vagy? — Bizonyos -mértékig talán igen, de az áldozat megtérül. Én ennek élek, s tudtam előre, mit vállalok. Egy győztes mérkőzés, egy gól mindén fáradságot, minden lemon­dást kárpótol. Számomra ez jelenti a leg­többet. Példaként hoznám fel az utazást. Utazni nem szeretek, de utólag mindig örü­lök, hogy eljutottam ide-oda-. Voltam már sok olyan országban — Amerikától Afri­káig —, ahová sok ember soha el nem jut. Érdemes mindenről lemondani a sikerért. Nincs számomra felemelőbb érzés, mint jól játszani. De eredményt csak erős akarattal ehet elérni. Aki erre képes, az világot áthat, iO körülmények között élhet, hizto- sithatja jövőjét is. — A legjobb magyar labdarúgó vagy. Ez ínyagiakban is megnyilvánul? — Nem. — Elégedett vagy jelenlegi jövedeimed- liel? — Nem vagyunk „túlfizetve“ de nem 1» panaszkodom. — Mészöly Kálmán vezéregyéniséget csi­nált belőled. Ügy tudom, nem nagyon örül­tél neki. A sajtóban is vezéregyéniségként, EZÜST­CIPŐBEN NYILASI TIBOR, A BUDAPESTI FE­RENCVÁROS Játékosa ma kétségkí­vül MAGYARORSZÁG LEGJOBB LAB- DARÜGOJA, MI TÖBB, VILÁGKLASSZIS. EZT BIZONYÍTJA, HOGY ELNYERTE A MÁSODIK LEGJOBB EURÓPAI GÖLGYÄ- ROSNAK JÁRÖ EZÜSTCIPÖT. A NÉPSZE RÜ LABDARÚGÓ 1955. JANUÁR 18-ÄN SZÜLETETT VÁRPALOTÁN. MAGASSÁ­GA 189 CM, SÚLYA 83 KILŐ — IDEÁLIS FESTALKATÜ SPORTOLD. A TATAI ED­ZŐTÁBORBAN KERESTÜK FEL, AHOL TÁRSAIVAL AZ ŐSZI VB SELEJTEZŐK­RE KÉSZÜLT. KÉSZSÉGESEN RENDEL­KEZÉSÜNKRE ÁLLT. játékme.sterként emlegetnek. Valóban az vagy minden téren? — Igazad van, valóban nem voltam el­ragadtatva. Hogy miért, vállaltam mégis?' A válogatottban régóta együtt játszunk, jó barátok vagyunk. Hiába lenne a kapitányi szalag és az ún. kinevezés, ba a társak nem szeretnének. Mivel azonban jól meg­értjük egymást, elvállaltam a vezéregyéni­ség szerepét a játékban. A pályán megy is a játék, de a játékon, a mérkőzéseken kí­vül nem vagyok vezéregyéniség. Ha valaki nem akar edzeni, nem kényszeríthetem. — A Nyilasi-féle gólokat lehet-e beska­tulyázni? '— Nem hiszem. Minden gólban van va lami sajátos. — Milyen folytatásra számítasz mint a legjobb magyar góllövő? — Remélem, hogy a folytatás jó lesz. Ne­hezebb dolgom lesz, hiszen jobban odafi­gyelnek rám. Erős a konkunencia is. Én imádok gólt adni, gólhelyzetbe kerülni, ez pedig középpályásnak. nem is olyan egy­szerű. Ha nem sikerül .egy mérkőzésen gólt, adnom, engem nem bánt, de mindenki na­gyon várja tőlem, és szinte csalótlnak,: ha. nem sikerül. * — A sajtó többször tévesen közölte gól­jaid számát. Valójában hány gólt adtál? — Harmincat. A vitát az MTK VM elle­ni mérkőzésen esett gól váltotta ki. Fejel­tem. A labda még nem jutott át a gólvo­nalon, amikor az MTK VM-es Varga be­nyúlt. Mentési kísérlete nyomán vágódott a léc alá a labda. A szaksajtón kívül ezt a gólt mindenki a javamra Irta. Á Népsport egyik munkatársa ott volt közvetlenül a kapu mögött, ö úgy látta, hogy a fejesem után még nem volt bent a labda. Ha 6 úgy látta, hogy öngól volt, el kell fogadni. Én nem veszekszem. A Népsport hozta le, hogy 29 gólt adtam. Ennek alapján jelent meg a téves szám külföldi újságokban Is. De ez az egész dolog személyes ellentét­ből ered. — Hogyan fogadtad a hírt, hogy Európa legjobb góllövője lettél? —- Nagyon örültem a hírnek. — Hogyan reagáltól a módosításra? — A módosítást is örömmel fogadtam, megnyugvást hozott, éppen a vitás gól miatt. Számomra siker és öröm a második hely is. — Hogyan fogadtad a meghívást az Eu- rópa-válogatottba a Csehszlovákia elleni mérkőzésre? És hogyan fogadták otthon? — Az MLSZ kapott értesítést, hogy ben ne vagyok a tlzennyolcas keretben. Én még tel sem fogtam ennek a jelentőségét. Nem is nagyon merem hinni, s így áll ezzel á vezetés is. Mindenesetre örülünk, hiszen ez plusz a magyar labdarúgásnak. — Melyik a legemlékezetesebb gólod? — Nem tudok különbséget tenni. Mind egyiknek egyformán örülök. A legfurcsább gólom viszont az 1978-as Magyarország — Szovjetunió VB-selejtezön esett. Az I. fél­idő 44. percében jött egy baloldali beadás. Hárman felugrottunk fejelni. A kapus ki­ütötte a labdát, s ez a hátamról bepattant, válójában nem is láttam, hogyan adtam a gölt. — Mi tesz téged klasszis játékossá? — A tehetség és a munka, az edzés. A kettő egymás nélkül mitsem ér. Döntő a- zónban a munka. Kell a tehetség, de csak ebből nem lehet megélni. — Fejlődött-e a játékod az utóbbi idő­ben? — Lehiggadtam, ami talán a korral is jár. Idegesebb, Ingerlékenyebb voltam. Ma már olyan szintre jutottam, hogy ki tudom zárni a zavaró mellékkörülményeket, és csak a játékra koncentrálok. Javult az erőn­létem is, bár még mindig nem a maximá­lis. — Kikkel játszol a legszívesebben és miért? — Főleg Bálinttal, Fazekassal, Müllerrel. Kiválóan játszanak, és nagyon jó barátok. Az együttakarás, á tudás a döntő. — Mi a véleményed a játékosokat érő kritikáról? — Azt tartom, addig jó, míg az emberről írnak. Nagyon sokat vitáznak mostanában a futballi'óí. Tény, hogy a kritikák sokszor túloznak. Gyakran fáj, arait rólunk mon­! danak, írnak, de ezt nem szabad komo­I lyan venni. Az ember igyekezzék hamar I túltenni magát rajta. Ha tépelödne, rágód­! na, idegileg nem bírná sokáig. Az újság­j írók sokszor nem tudatosítják,, milyen kö­I vetkezményei lehetnek a felelőtlenül ki­! mondott, leírt bírálatoknak. ; — Mit kell tenni a játékosuknak azért, hogy a magyar labdarúgás előretörjön? — Erről mostanában nagyon sokat be­szélnek az avatottaiib hozzáértők. Döntsék el ők. I —■ Kijut a magyar csapat a VB-re? ■ — Ha Romániában nem kapunk ki, ki­i jutunk. i — Milyen az edzőtábor programja? I — Reggel hét előtt van az ébresztő," hét­! kor futóedzés, ebéd, csendes pihenő, dél­utáni edzés, vacsora. A rezsim szigorú, de ! ez kell. A hangulat nagyon jó, a csapat ' légköre kiváló. Igen jő barátok vagyunk valamennyien. 1 — Ki ellen a legnehezebb játszani? i — A válogatott minden ellenfele egyfor­mán erős. Nincs előre megnyertnek tekin- ; tett mérkőzés. A Fradi legerősebb ellen­I fele a Dózsa, Videoton, Honvéd, Vasas. A rangadók a legnehezebb mérkőzések. —- Hogyan érzed magad a vereséggel vég­ződő mérkőzések után? — Sehogy, a vereség lehangol. A követ­kező mérkőzésig nyomott nemcsak az én, de az egész csapat hangulata. — Milyen az edzésmód a Fradiban, és I milyen a válogatottban?-— A Fradiban olyan, mint más klubok­nál. Nem tudom elképzelni, hogy máshol jobb és több lenne. Kiváló a szakvezetés. A válogatottnál más az edzésmód. Az ala- j pokat megkapjuk az edzőtáborban. Keveset i vagyunk együtt, ezért mindenkinek a klu- ! bóknál való edzéskor gondolni kell a válo­gatott mérkőzésekre is. — Milyen a viszonyod a szurkolókkal? — A Ferencváros közönsége fantasztikus. Ilyen nagyszámú és lelkes közönsége j egyetlen hazai csapatnak sincs. Nagyon so­i kat segít, és ezért nagyon hálásak va­gyunk. A viszony jő, szeretjük szurkolóin­kat, és ők is szeretnek bennünket, külön­ben nem lenne majdnem mindig telt ház a mérkőzéseinken. Vidéken, sőt határain­kon túl is sok a szurkolónk. Rengeteg le- 1 velet kapunk tőlük, melyekben dicsérnek, j de bírálnak is. 1 — Minek tudható be a Fradi népszerűsé­ge? — Ez talán hagyomány. A nagyszámú szurkolótábor annak is köszönhető, hogy a . Fradi mindig egységes volt. Dalnoki Jenő , mondogatta: ,,Ha hajtotok, a közönség be­fújja a labdát.“ Ma-is ezt valljuk s ez a mondás generációról generációra száll. — Mi segítette a Ferencvárost a bajnoki címhez? — Az idényben nem nekünk volt a leg­jobb játékosanyagunk, de a fiúk ötven szá­zalékával már kb. tíz éve együtt Játszunk, s ebből eredően tudunk egymásért küzde­ni; ez hozta az eredményt is. Nagyon jó, baráti szellem alakult ki a csapatban. A gárda akarati tényezőkben gazdagabb lett, mint régen, ma már tudunk küzdeni, haj­tani. — A Ferencváros ellenfele a Bánik Ost­rava lesz. Mi várható? — Nehéz ellenfelet kaptunk. Nem örü­lünk, de bízunk a továbbjutásban. — Gondulsz-e a visszavonulásra? Mik a terveid a foci befejezése után? — A labdarúgástól nem szakadok el. Na­gyon szeretem a kis srácokat, velük aka­rok majd foglalkozni. Hogy valőjában mint lesz, még elválik. — Azt mondják rólad, hogy amióta visz- szatértél a focihoz, megváltozott a szem­léleted, igaz ez? — Nem volt visszatérés. Háromhónapos szünetet tartottam. Manapság nagy divat megváltozott szemléletről beszélni. Esetem­ben ez nem helytálló, a szemléletem sem miben sem változott meg, — Voltak-e olyan perceid, amikor meg­bántad, hogy labdarúgó lettél? — A futball az életem. Nem bántani meg, hogy ezt választottam, és remélem, hogy soha nem is fogom megbánni. — Elégedett vagy eddigi pályafutásod­dal? — Igen. Amit eddig aknrtani, elértem, ; amit eddig kaptam, azért megdolgozf.ini. Van lakásom, még az idén megnősülök, és futballozom. Nekem ennyi el'^g. TAKÁCS ÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom