Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-24 / 8. szám

/

gazán nagy filmet, kiemelkedő, zseniális filmművészeti alkotást valóban nem láthattunk a február első felében Budapesten megrendezett filmszemlén, ellenben volt néhány fó. valóságos gondokat tisztességesen feltáró és elemző film, amely nemcsak a szakma, a kritika tetszésével találkozott, hanem végre meg törte a feget: a közönség nagy részét is meghódította Voltak, akik ezt úgy nevezték, elindult egy folyamat: nem engedni alább a mércét, és közelebb kerülni a közönséghez. Mert utóvégre nem lehet éveken keresztül mérce, érték csupán az, hogy egyes alkotások külföldön elsöprő sikert — pontosabban: elsöprő kritikai slkertt —- aratnak. Magyar- országon pedig szinte üres mozik előtt látsszák őket. {Gondolok Itt elsősorban Mészáros Márta és Jancsó Miklós filmfeire.l Hiszen elsősorban odahaza vanszűk1.

Kern András és Garas Dezső a Pipacsokban

ból készült — BÓdy Gábor rendezésében hadd ne mondjak véleményt. Egyszer láttam csak, s olyan felka- oaróak, ritka képi világuknál fogva különösek, szokatlanok voltak az élmények, hogy elhamarkodott lenne minden ítélet. Mindenesetre, akinek módjában áll, okvetlenül nézze meg. Ezt a filmet akkor sem lehet kihagyni, ha valakinek a megtekintés után hasonló lesz a véleménye, mint az egyik kritikusnak: „... zseniálisan rossz filmet láthattunk."

Ha viszont ajánlhatom, hogy mire ne menjen el a kedves olvasó, akkor a Naplemente délben ezek közé tartozik. Főszereplője Husz- tl Péter, aki egy tüdőrákban szenvedő világhírű zongoraművészt alakít. Ez az úgynevezett magyar-fehér - -telefonos luxus világban élő értelmiség filmje, ahol minden annyira álpazarnak, álvalódlnak tűnik, hogy szépszerével a giccs határát súrolja.

SZEMLE-FŐDfJ NÉLKÜL

(JEGYZETEK A XIII. MAGYAR JATÉKFILMSZEMLÉRÖL)

A huszonhárom film lepergett. A társadalmi zsűri, a négy földrész száz vendége, a filmek alkotói összesereglettek a nyilvános értékelésre. Percek alatt parázs vita kezdődött, könyörtelenül, köntörfalazás nélkül röpködtek a vélemények és ellenvélemények: soha rosszabb nem volt a magyar film, a magyar film szerves része 8 világ filmművészetének és jelen van a világban — Így a végletek. Aztán elvonult a zsűri, hogy meghozza a döntést, amely valóban találó és lényegre törö volt; fűdfjat nem osztottak.

ség a közönségre, a kritika szeretetére, megértésére, támogatására, mert a filmek többsége egy adott ország adott problémáit taglalja, bár többségük sokszor általános érvényű,

2.

A huszonhárom filmből tizenkettőt már a mozikban is láthatott a magyar közönség, tizenegy alkotás az év folyamán fokozatosan kerül bemutatásra. Ezek közül A mérkőzés című Kósa Ferenc- -filmre lesz érdemes odafigyelni. Témája egy krimibe illő történet, hogy mégsem krimi lett belőle, hanem kordokumentum, látlelet, azt a cselekmény Időpontja határozza meg: az 1954—55-ös időszakban, a személyt kultusz idejében játszódik. A film művészi szempontból nem különösebben jelentős, viszont az első olyan munka, amely őszintén és bátran villant lel egy kritikus időszakot. ' Elég az hozzá, hogy a nézők között a jegyekért, az ülő- és állóhe Igékért szinte közelharc folyt. Aztán ott volt a másik, szintén nagy érdeklődést kiváltó film, a Ripa csők, Sándor Pál alkotása „Egymásba vetett hit nél kül nem lehet élni" — nyilatkozta filmjéről a rendező, aki egy különös világba kalauzolja el a nézőt, A két főszereplő, Gáras Dezső és Kern András — valóidban nekik lett írva a jilm — bár komikusok, becsapják, megcsalják nemcsak egymást.

önmagukat is, Remékül fényképezett, kiábrándítóan hiteles, szép lírai alkotás, igazi Sándor Pál-ftlm.

Sokakat érintő, valós emberi karaktereket állít a kamera elé Lugossy László — Köszönöm, megvagyunk — és Gaál István — Cserepek —, olyan embereket, akiknek életük, mindennapjaik kizökkentek a megszokott kerékvágásból; a társadalom, az emberek közönye hatih'ozza meg létüket, s kiúttalanságukban még segítő kezet sem nagyon várhatnak. Embertelen a sorsa Lugossy filmjében a családi házat építő gyári munkásnak — Madaras József alakítja —, akt mellől a sok gürtzésben elhalt a felesége; akárcsak Gaál István hősének, a középkorú mérnöknek, aki bár remek tehetségű formatervező, mégis ideggyógyintézetbe zárják őt, s meg nem értéssel, közönnyel, elutasítással talál kozik mindenütt.

Nagy várakozással ültem be a nézőtérre, hogy a világhírű Valahol Európában című film rendezőjének, Rad- ványi Gézának, akiből időközben „világcsavargó" lett — mondta 5 — harmtnc év után újra itthon forgatott filmjét, a Circus Maximust megnézzem. A téma háborús: egy széthullott cirkusz vezetőnője külföldre csempész ki zsidókat, kommunistákat meg az ellenséghez ellenségeket. Furcsa kétélű játékba keveredik, falhoz állítással végzi. Bármennyire megdöbbentő és lényegében remekül kidolgozott képsorok vonultak fel előttem, ez a Raduányl-ftlm távolról sem közelíti meg a korábbit, a Valahol Európában-t.

Volt aztán két Igazi krimi, pontosabban két krlmiután- zat, paródia — vagy miféle, nehéz meghatározni —, amelyekre (Kofák Budapesten) tódult a közönség, évek óta a legmagasabb nézőszámot érte el. A legújabb — Bujtor István Irta és játssza a főszerepet —, A pogány madonna — egyfajta Pie- done-utánzat, nagyon sok kopírozással, és csak néhány eredeti ötlettel, mellesleg első osztályúan tálalva, elkészítve. Látvány, fordulatok, bunyó, színészi játék — mind magas szinten. Ez a film biztos kasszasiker.

Volt aztán szamomra egy igen kedves film, a Boldog születésnapot, Marilyn, a- melynek ugyan csapnivalóan rossz a forgatókönyve és a sztorija, de a főszereplő Esztergályos Cecília játéka miatt felejthetetlen élmény. Ciliké — mindenki így szó- / lítja őt — kimagaslóan nagy tehetsége a magyar színészt gárdának, s az esetlen vidéki színésznő szerepét, aki Marilyn Monroe nyomdokaiba kíván lépni, elbűvölően játssza.

Bs a Psyché ... Engedtes sék meg, hogy e ritka nagy vitákat támasztó kétrészes filmről, amely Weöres Sándor hasonló című alkotásá

A többi film — Ranódy László: Színes tintákról álmodom, Sós Márta: Boldogtalan kalap, Gulyás testvérek: Pofonok völgye..., Mészáros Márta: Örökség, Zsombolyai fános: Vámmentes házasság. Fazekas Lajos: Haladék, Tarr Béla: Lassan gyógyuló halálos sebeink. Gyöngyössy-Kabay: Töredék az életről, Pábri Zoltán: Fábián Bálint találkozása istennel, Szalal Györgyi: Dédelgetett kedvenceink, Szur- di András: Transzport, Bacsó Péter: A svéd, akinek nyo ma veszett. Almást Tamás: Ballagás — olyan volt, mint az eddig megszokott,

(A Ballagásban főszerepet kapott a kassal (KoStceJ Thálla Színpad művésze. Csendes László, aki a magyar játékftlmszemle színészt gárdáját tekintve egyenrangú partnerként volt jelen: kitűnőt alakított.)

3.

A társadalmi zsűri — a- melynek elnöke Tőket Ferenc akadémikus volt — úgy döntött, hogy a fődíjat nem adja ki, három művészt — Body Gábort Psyché, Kósa Ferencet A mérkőzés, Lugossy Lászlót pedig Köszönöm, megvagyunk című filmjéért — azonban kiemelt rendez"'! díjban részesített. Ragályi Elemért a Rlpacsok című filmben nyújtott művészi teljesítményéért operatőri díjjal jutalmazták. Három színészi díjat adtak ki: Koiicz Gábor a Fábián Bálint találkozása istennel című filmben, Marglttay Ági a Circus Maximus című. filmben és más művekben. Nyakó Juli pedig a Köszönöm, megvagyunk című műben nyújtott alakításáért kapott díjat. Z. Balogh János

9OEVM0IIIAIIA2MII

Eszmélésem hajnalán sok rosszat és csak a rosszat hallottam azokról az Időkről, amikor az Ady Endrék, Bartók Bélák, Kodály Zoltánok, Füst Milánok, Lukács Györgyök, Kun Bélák és Komját Aladárok születtek ezen a féltekén.

Azóta sok mindennek utánanéztem, s ennélfogva plasztikusabban látom a dolgokat. Valahol ott, abban az Időben látom az új kor ébredését, társadalmunk létrejöttének az előfeltételeit.

A fenti névsor ugyanis hosszan folytatható. A nagyszerű írók, festők, zenészek, művészek mellé felsorakoztak a politikusok, megizmosodott a munkásmozgalom, és ök közösen olyan erővel emelték az egész magyar társadalmat, de talán az egész közép- sőt európai társadalmat, mint ahogy a súlyemelők emelik fejük fölé a súlyokat.

Komját Aladár is egyik tagja volt ennek a nemzedéknek, 1891. február 11-én született Kassán. Családja tisztviselő család, tehát akár ő Is beállhatott volna a régi társadalom szolgál közé, de nem tette. Költő, fró, újságíró lett. (Nincsen: külön. / Se föld, se víz, s? ember. / Csak ugyanegy test: / Ugyanegy anyag: / Más-más profillal. / Szőtszakfthatatlan.) — Irta Beszélgetés egy fiúval című versében 1917-ben, és utána maga Is, akárcsak a munkások, nagy áhítattal nézett Oroszország felé.

Mint a Tett és a Ma című folyóiratok körül csoportosuló fiatal nemzedék egyik tagját, öt is ott találjuk Kassák Lajos oldalán, de később szétváltak az útjaik; bár nálunk egy kicsit mitizáljuk, érdemnek tűntetjük fel ezt a szakítást, holott talán nem is erről van sző, hanem csak a sokszínű, szerteágazó művészi társadalom differenciálódásáról, más-más feladatvállalásáról, Komját Aladár belép a kommunista pártba. 1918 végén megindítja az Internaclonálé című lapot, s megírja Orosz testvérek elé, és a Bolsevikok című verseit. Tevékeny részese a Magyar Tanácsköztársaságnak, tagja az írói direktóriumnak (Kassákkal és másokkal együtt). A forradalom bukása után Olaszországba emigrál, majd Bécs- ben, Párizsban él. Megalapítja és szerkeszti az Egység című folyóiratot, később a berlini Inprekorr című lap szerkesztője. 1936-ban kelt verseivel a spanyol forradalom elé tekint, de sem a forradalom győzelmét, sem pedig leverését nem érte már meg, mert 1937 elején váratlanul elhunyt. Az akkori Magyarországon nem emlékeztek, emlékezhettek meg haláláról, de megtették ezt Idehaza, szaiófOldjén.

Az azóta eltelt Idö Igazságot szolgáltatott a költőnek. Halála után összegyűjtötték és kiadták a verselt, kilencven év után a magyar és a szlovák kulturális kormányzat együttesen leplezte le a költő szülőházán az emléktáblát. Kilencven év után hazatalált az első magyar kommunista költő. Ha arra járunk, álljunk meg az emléktábla előtt, és őrizzük meg lelkűnkben a költő emlékét. NÉMETH ISTVÁN

Komját Aladár emléktáblája, amelyet Bartusz György szobrász készített.

FEBRUÁR

Dénes György ,,jégtörő február“ című verséből Idézünk.

VÍZSZINTES: I. Lóbtztatás. 2. A versidézet első része. 11. Északi váltópénz. 12. Kutyaházak. 13. Az amerikai Öt-tavak egyike. 14. Fehér virágú dísznövény. 15. Káros. 18. Mongol uralkodó címe volt. 19. Már elejétől kezdve. 21. Magyar hagymaváros. 23. Nagy Katalin. 24. RY. 25. Valaminek a felépítése, megjelenési formája. 27. Tetejére. 29. Kellemes szag. 30. Tisztesség, illendőség. 32. Hosszmérték röviden. 34. Levegő görögül. 35. Nagyon rossz minőségű. 36. Hosszabb időszak. 38. Név latinul (NOMEN). ?9. Varrópszköz névelővel. 40. Koravén. 42. A Szovjetunióban élő, finnugor nyelvet beszélő nép. 44. Szovjet repülőgéptípus. 45. Mályvaféle dísznövény. 46. jegy nélkül besurran a színházba. 47. Személyes névmás. 48. A Gibraltári-szoros névadója. 49. Tata közepet 50. Szovjet repülőgéptípus. 52. Porció. 54. Hármaskorona. 56. Három idegen nyelven. 58. Növényi hajtás. 80. Több dán király neve volt. 61. Lószín. 83. A Nílus egyik forrástava. 65. Női becenév.

FÜGGŐLEGES: 1. A versidézet második része. 2. Stílus régiesen. 3. Személyével. 4. Háziállat. 5. Névutó. 6. Hajnalban lecsapódó légkört nedvesség. 7. Tanít. 8.

Márkus Emília. 9. Menetrendi rövidítés. 10. Kapaszkodó trópusi növény. Í5. Relgrüd hegye. 17. Indíték. 20. Helytelenít. nem hagy jóvá. 22. Hegycsúcs. 26. Szék jelzője lehet. 28. Dalbetét. 30. Egy tömbből faragott nagy emlékkő. 31. Ojság jelzője lehet. 33. Az Ezerjó hazájába való. 35. Elegyít. 37. jelfogó. 41. Lollobrigida, olasz filmszínésznő neve. 43. Ázsiai főváros. 46. Az Ezeregy éjszaka mesélnek színhelye. 48. Néni németül (TANTE). 49. Koszorús költőnk. 51. Európa és Ázsia határhegysége. S3. Ötszázegy római számmal. 55. Kis mértékben. 57. Mezőgazdasági eszköz. 59. Indiai sómérték. 62. Könnyű fém. 64. Fordítva: nagy növény.

Beküldendő a vízszintes 3. és a függőleges 1. számú sorok megfejtése, a megjelenéstől számított egy héten belül. sv.

A lapunk 6. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése: Bölcs Náthán, A fiatal tudós, Emília Galotti, Barnhelmt Minna.

Keresztrejtvényeink megfejtői közül januárban a következők nyertek könyvjutalmai: Galambos Béla, Cierna, okr. Trebiíov; Szurmík Katalin, Galanta 3. ö. d. 60: Ho lesz Attila, Doing Peter, Hlavná u. 41; Drong Erika, Horné faníky ö. d. 170.