Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-24 / 8. szám
4 A Duns nyolc orsEÄ got közvetlenüL Sssze figgéseiben pedig egész Európát érfntÖ nemzetkózi folyó. Befolyásolja a partjai mentén élő népek társadal mi-gazdasági helyzetét, fejlődésének irányát és étemét is. A 2900 kilo méter hosszá vízi ót földünkön a huszadik helyet foglalja el. de Európában a második leghosszabb folyó. A DUNAI ERŐMŰVEK A kontinens 8 százalékát kitévő térségből gyűjti ösz- sze a vizet, ellátja a partjain települt városok lakosságát, iparát és mezőgazdaságát, jelentős szállítást útvonalat Is biztosít, soha ki nem merülő energiakészletével pedig nyolc ország gazdaságát szolgálja. A Dunát a hegyláncok három szakaszra bontják: az első a Felső-Duna, a forrástól Devínlg (Dévény) tart. A Hatnburgt-hegy és a Kls- -Kárpátok között Devínnél lép be a folyó a középső szakaszra, amely a Vaskapuig húzódik, ahol a Duna a Kárpátok és a Balkán vonalát töri át A harmadik az Al-Dunán a Vaskaputól a Fekete-tengerig terjed. MBSTAlTOZTK tVKOM A Duna komplex hasznosítása olyan több évtizedre terjedő feladat, amelynek megoldása Európa nagy részének gazdaságföldrajzi változását jelenti. A folyam vízgyűjtőjén jelenleg 76 millió lakos él, számuk az ösz- szekötö csatornák kiépítése után — az érdekeltségi terület növekedésével — 240—250 millió főre emelkedik. A fejlett gazdaságokkal rendelkező országok közlekedési rendszerében — főként a tömegáruk szállítását illetően — az utóbbi évtizedekben a vízi utak jelentősége megnőtt. Az 1980-as években elkészülő Duna — Majna — Rajna-csatorna építésével megvalósul a Su- llnátől Rotterdamig vezető, A Fekete-tengert és az Északi-tengert összekötő, mintegy 3500 kilométer hosszú európai transzkontinentális vízi út. A Majna csatornázása 35 vízlépcső kiépítésével 1971-ben befejeződött. Elkészült az összekötő csatorna (Európa Kanal] Bamberg — Nürnberg közötti szakasza, 1972 óta Nürnberg az Atlanti-óceánnal közvetlen kapcsolatot tartó kikötőváros. A tervek szerint 1982-lg elkészül a Nürnberg — Kelhelm közötti csatorna- szakasz is, majd 1989-ben befejeződik a Duna Kelhelm ^ Passau közötti szakaszának csatornázása Is. A kereken 300 kilométer bosszú osztrák Duna-szakasz hasznosítására tervezett 12 vízlépcső közül hat már megépült. Az Abwinden térségében létesülő vízlépcső építését 1976-ban kezdték. Háromévenként egy-egy vízlépcső átadásával az osztrák szakasz teljes csatornázását 1994-ig befejezik. cvgRStA ilZBÖí BGYM»; UO TONNA KOOLAI HELYETT A Duna forrásától a torkolatáig terjedő szakasz- 678 méteres szintkülönbségéből a tervezett 27 és a már megépült 20 vízerőmű kereken 350 méter esést hasznosít. Ez az arány — figyelemmel a folyó beágyazott jellegére, valamint a parti lakósűrűségre — Igen kedvező. 1976 végéig a gazdaságosan hasznosítható 8000 MW összteljesítményű dunai vízi erőművekből 3600 MW kapacitás épült ki. A gazdaságosan termelhető évi 44 milliárd kWh összes elméleti energiából a már megépült erőművek 1976-ban 19,4 milliárd kWh-t, 44 százalékot termeltek. A Duna energetikai hasznosítása az utóbbi években meggyorsult. A felső szakaszon folyamatosan halad a kiépítés, az alsó szakaszon pedig >—I kormányközi megállapodások alapján ^ több vízlépcső megvalósítását készítik elő. A vízlépcsörendszeír a Budapest 6s Bratislava közötti 220 kilométer hosszú folyószakaszt hasznosítja és szabályozza. A rendszert az egységes üzemelési rendben működő és összekapcsolt műszaki-gazdasági egységet képező üzemcsatornát a gab- őlkovói vízlépcső és a folyami nagymarosi vízlépcső alkotják, a hozzájuk tartozó járulékos létesítményekkel. Az érintett szakaszon a Duna képez határt a két ország között. A vízlépcsőrendszer évente átlagosan 3675 GWh villamos _ energiát állít elő, melyhez egyébként 3,8 millió tonna barnaszenet vagy egytnilliő tonna kőolajat használnának fel. A Duna középső szakaszán a hajózás legnagyobb gondját a Bratislava — Gönyű közötti mintegy 70 kilométer hosszú folyószakasz jelenti, mert a forgalom átbocsátóképességét folyamszabályozási munkákkal már nem lehet lényegesen tovább javítani. Az alatta levő folyamszakaszon a hajózást gátló, illetve nagyobb mértékben zavaró akadályokat jórészt megszüntették. A megépült vaskapui vízlépcső a legveszélyesebb szakaszon tette biztonságossá a hajózást, és a torkolati részen is jelentős szabályozási munkákat végeztek el. Az osztrák szakaszon folyamatosan épülnek a vízlépcsők. A közbenső szakaszokon is befejezés felé közelednek a szabályozási munkák úgy, hogy a nyolcvanas évek közepétől a teljes folyószakaszon létrejönnek a zavartalan hajózás feltételei. Így a vízállástól független, folyamatos hajózás utolsó akadályát fogja megszüntetni a gabőíkovo — nagymarosi vízlépcsórend- szer megépítése, mely ezen a szakaszon olyan hajózási . viszonyokat teremt, amely megfelel a Duna-blzottság előírta követelményeinek, és kielégíti a várható távlati igényeket is. A hajóút minimális mélysége 3,6—4 m, legkisebb szélessége 180 m, legkisebb görbületi sugara 1000 m, átlagos vízsebessé- ge 1,6 m/s lesz. Az adatok szerint a Bratislava — Budapest közötti folyószakasz hajóforgalma évről évre növekszik, és fejlődési üteme az európai vízi utakba való bekapcsolódásával előreláthatólag felgyorsul. Ennek lehetőségét a vízlépcsőrendszer által létrejövő adottságok teuemtik meg. M. I. Rajzunk jobb oldalán a Duna 1821-es folyamkilomőte- rének vonalában épülő gabéikovúi vlzierfirafi látható. A bal oldalon a Duna vízfolyásának irányában a hajózsilip helyezkedik el, kőzóttflk lesz az energetikai üzemi épület, a 400 kW-os elosztó. az igazgatósági és segédüzemi épület. A vízlépcsőn 10 m széles küzútl híd vezet át. A magasban A Dunaszerdahelyi fitrísi ÉpttSvállalat udvarán egy munkástól Cséfalvay Erzsébet után érdeklődöm. — Az a kis szőke daru kezelő? Ott hátul az udvarban megtalálta a mt kis Er- zsikénket... Tulajdonképpen csak akkor tudatosítottam, hogy Erzsiké munkahelye maga san a város felett helyezke dik el, ennélfogva messzire eUátszik. Egy ideig figyelem, hogy milyen gyakor lattal rakfa egymásra a hatalmas építőelemeket, szeretném, ha tudomást venne rólam, kiáltok ts egy nagyot, de csak heves integetésemre kapok választ: Erzsi kihajol a darugép ablakán és az Öltözőjük felé int, ott vártak rá. Tíz perc máivá már egymással szemben ülünk, Erzsi kipírultan én fázósan. Beszélgetünk. Hogy hogyan lettem darukezeló? Édesapám szintén darukezeló volt, gyakran elvitt magával, és így módom volt közelebbről ts megismerni ezt a hatalmas gépet. Arra viszont nem gondoltam, hogy egyszer belőlem ts darukezelő lesz. Elárusítónőként dolgoztam, aztán két évvel ezelőtt, amikor megtudtam, hogy Itt darukezelőt keresnek, fOttem Hirtelen döntés volt, csak otthon tudatosítottam, hogy milyen nehéz munkára vállalkoztam. Akkor persze már későn volt, mert másnap már az iskolapadokban találkoztam társaimmal. Átvettük az emelőgépek konstrukciós és működést elveit, és másfél hónap múlva az tán felülhettem a „saját' gépemre. — Milyen érzés volt? — Eleinte féltem, de ha- ' mar megszoktam a szédüle tes magasságot. Ott fenn, minden hibás mozdulatnak súlyos következményei lehetnek. Minden a higgadt, nyugodt gondolkozáson múlik. A gépem alatt gyakran dolgoznak emberek, sőt, ha a szükség úgy kívánja, irányítják Is a munkámat, tehát nemcsak az én életem forog kockán, hanem másoké ts. De, látod, azért most ts kilel a hideg, ha egy ballépés következményeire gondolok... Tudod, van egy kisfiam, az én életem már az övé... — Nagy felelősséggel jár a munkád. Ilyen nagy telje sítményü gép kezelése a főidőn is körültekintést igényel. Hát még ott fent a magasban ... ^ Az emberek hitetlen kedve csóválják a fejűket, I nőj léiére darukezelől Kis- ' sé szokatlan, de néhány év múlva már bizonyára sokkal több nő fog dolgozni ebben a szakmában. Csodás dolog ott fenn, 25 méter magasban dolgozni.„ Lenne még nagyon sok megbeszélnivalónk, hiszen ; Erzsiké munkája valóban érÍ ' dekes, nem mindennapi. De sajnos az ő ideje az enyémnél sokkal drágább. Elbú- 1 csúzunk, és miközben a síkos udvaron óvatosan egyensúlyozok, nehogy elessek, Cséfalvay Erzsire gondolok: mennyivel több körültekintéssel kell mozognia neki ott fenn. Tisztelettel és csodálat tál gondolok a munkájára. Kérdezett; Széllé
