Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-02-03 / 5. szám
K alifornia. Valahol azt olvastam, hogy ennek az államnak a levegője a Csendes-óceán sós párájából és az édes dekadencia parfUmillatából tevődik össze. Kalifornia: milliomosok hazája, Mojave-sivatag, Los Angeles (Keruac felejthetetlen L. A.-je): az egyetlen, európaihoz hasonlítható, s ezért a legtöbb nosztalgiával emlegetett város: San Francisco. Aztán Alcatraz, a bör- tOnszlget, Hollywood, Disneyland, Patricia Hearst, Oakland! néger gettó. Golden Gate hid. Fekete Párducok, Sierra Nevada, Stanford Ö8 Berkeley egyetemek, Forest Lawn — milliomosok temetője, hippik, Charles Manson, a világ (amerikaiak szerint) legjobb borai, Malibu — ez mind Kalifornia, igen szegényes listán. Legújabban Kalifornia az amerikaiak belső vándorlásának első számú célpontja, a modern idők álomállama. S ami hozzátartozik; Kalifornia a bún fővárosa. Lassan elhagyja New Yorkot is. A statisztika szerint a San Franciscó-1 öböl vidékén minden ötven lakosra 19 bűneset jut, másképpen szólva egy év leforgása alatt csaknem minden második lakos valamilyen bűntény áldozata lesz. Ezért honosodott meg az egyik tévécsatornán az esti híradó végén a köszön tés: „Kívánunk minden kedves nézőnknek további kellemes szórakozást ás erőszaktól, bűnesettől mentes estét.“ Los Angelesbe reggel érkeztem a 10-es sztrádán. Dél felé már idegesíteni kezd tek az „L. A. — downtown“ (L. A. — belváros] feliratú táblák. Nem hiszem, hogy akad valaki is, aki pontosan meg tudja mondani, hol kezdődik L. A., hol végződik Buena Park, Pasadena, Ma- Uhu, Santa Monica, Glenda le, Alhambra vagy Anaheim stb. A Santa Monlca- -ObOI mentén 100 kilométer hosszan egymásba épülten helyezkednek el a települések. Szélességben ,ts hasonló nagyságú a távolság. Valahol e városdzsungel közepén található az a bizonyos L. A. dowtown. De ez a bizonyos Los Angeles, akárcsak a legtöbb amerikai nagyváros, koszos, hangulattalan, riasz.ó. A belvárost — mint általában — néhány felhőkarcoló jelzi. Irodaépületek. Kizárólag a csillagászati telekáraknak köszönhetik égre törő magasságukat. A- merlkát a felhőkarcolókkal szokták jelképezni. Téves elképzelés. Az amerikaiak kisvárosokban, többnyire földszintes, egyemeletes házacskákban élnek. A felhőkar colókba dolgozni járnak. L. A. belvárosa délután ötkor kihal. De már négykor megindul a világ legfantasztikusabb autóáradata a külső városrészek felé. L. A. 2,8 milliót számláló lakója több mint 4 milliö gépkocsit blr- tokoL Egyszer magam is „beleestem“ egy ilyen délutáni csúcsforgalomba. Az egyéb ként Igen óvatosan vezető amerikaiak Ilyenkor 60—70 kilométeres sebességgel Sö pörnek három sorban a városukat keresztülszelő sztrádákon (mégpedig bump-to- bump: azaz néhány méteres közökkel követik egymást a kocsik). OrOletes érzés. Se lassítani, se gyorsítani nem lehet. A magasban hellkop terek keringenek. Az egyik kormánynál állítólag az a Powers 01, akit a Szovjetunió felett lőttek le kémrepülőgépével, s akit később kicseréltek. L. A.-ban található Kalifornia egyik furcsasága: a Little Tokyo, azaz a japán városrész. Számomra nem volt túl érdekes, hiszen élőt te már láttam a New York i kínai városrészt, ahol a metrómegálló nevét is kínai betűkkel írták ki; jártam New Orleans francia városrészében, ahol kitűnő burgundi borokat ihattam, ée franciául beszélt a felszolgáló; és sétáltam a kaliforniai Solvang, azaz Little Danla utcáin, a- hol eredeti dán fökötős hölgyek parádéznak dánul csevegve. A Little Tokyoban yenért japán árut kaphat az HAHN PÉTER KALIFORNIAI RIPORTJA DISNEYLAND, A MESEORSZÁG utazó, valódi Miso levest ehet az étteremben, s az öreg japán újságárus, akinek standján csak japán lapok találhatók (a legtöbbet persze az USA-ban nyomtatták), nem Is beszél angolul, remekül boldogul japán tudásával. De csak azon az egy négyzetkilométeren belül. Ugyancsak Kaliforniában, San Franciscóban van a világ legnagyobb Ázsián kívu-- li kínai városa. (Jellegzetes amerikai megfogalmazás, valamilyen formában szerepelnie kell legalább agy „leg“- nek.) Itt egész nemzedékek nőnek tel anélkül, hogy angol nyelvtudásuk meghaladná az elemi fokot. S ugyanígy vannak német városok, olasz városrészek, magyar, lengyel, orosz, görög stb. települések, saját tévécsatornával, anyanyelvi rádióadóval, újsággal. A legelgondol- kodtatöbb bennük, hogy a legtöbb lakó szigorúan őrzi hazájának szokásait. Például a San Franclscö-I kínai pontosan úgy él, mintha Kínában élne, a Los Angeles-l japán mintha Japánban. Vagyis mintha tényleg elfeledkezne arról, amiről nem lehet. Tudniillik: hogy az USA- ban él. Hollywood önálló közigazgatású város, de legnagyobb részét az Universal Stúdiók komplexuma foglalja el, 165 hektárnyi területen. Maga a stúdlölátogatás is önálló, fejlett üzletál is, sőt, az : volt a benyomásom, hogy a filmkészítés csak mellékes iparága a nagy show-nak. Kezdődik az autóparkolónál. Ez akkora, hogy több szektorra, al- és mellékágakra osztották. Az átlagamerikai nem esik kísértésbe, hogy maga találjon magának helyet: odaadja a kulcsot az úgynevezett parkoló- fiúnak, aki két dollár ellenében beáll egy távolt üres helyre, és a stúdiótúra végeztével vissza is hozza a kocsit. A belépő hat dollár. Két oldalán nyitott buszba szál- tunk, és végigmegyünk a híres filmforgatások színhelyén. Haladunk a Kwal folyó alattunk éppen felrobbanó hldján. Keresztülmegyünk egy hegyomláson, a busz mindkét oldalán nagyokat döngenek a leomló sziklák (élethűen megfestett hatalmas habszivacsdarabok). Kettényflik előttünk a Vörös-tenger. A Tízparancsolat című szuperprodukció nagy szenzációja volt ez a trükk. Mózes száraz lábbal kelt át népével a Vörös-tengeren. A trükk pofonegyszerű: a sima víztükrön nem látszik, hogy a medencét három részre osztották. A középsőből pil lanatok alatt kiengedik a vizet, máris úgy tűnik, mintha a vízbe mennének a színészek, illetve ez esetben a buszunk. A busz megáll, az idegenvezető fára erősített gombot nyom meg, és a mexikói falucska utcáját felhőszakadás árasztja el. Ha az ember gondosan fényképezi a jelenetet, nem is lóg a képbe az esőztetö berendezés. Ezután a busz mesterséges tó (szükség szerint: tenger, sőt óceán) partjára kanyarodik, ahol nagy csattanás kíséretében egyszerre kívágódik a vízből hatalma sakat bödülve a CAPA. A világhírű állkapcsok (Jaws — ez volt a film címe) nagy hatást keltenek, többen fel- sikoltanak, az egyik hölgv rosszul is lesz. Áthaladunk a harmincas évek New Yorkján, innen egyetlen utca a vadnyugati falu. Az idegenvezető ontja az adatokat, a történeteket. A hollywoodi hegytetőre érve kiszállunk a buszból, ki-kl megebédel a bisztróban (saját költségére természe tesen), a gyerekek jöfzűeket Ijedeznek, amikor Kln.g Kong, az óriásgorilla közöttük terem. Ojabb busz, újabb túra. Stúdiók belülről, Dra- kula hálószobája, Columbö hadnagy, azaz Peter Falk öltözője stb. Három szomszédos stúdióban békés egymás mellett élésben forgatják a három tévéállomás párhuzamosan futó sweep- jét; 8 Columbót, a Starsky and Huthot és a Kojakot. Aztán a szabadtéri színpad következik, ahol a sminke- -'-sek önként Jelentkezőt percek alatt átváltoztatnak Frankensteinné és menyasz- szonyává. Utána Hollywood múzeumába megyünk. £n itt feladtam. Pedig még legalább egy kerek napot el- tölthettem volna levetett sztárholmik gusztálásával, a szabadtéri szinpádok műsorának látogatásával. Hollywood dombjáról kitűnő kilátás nyílik a szomszédos Beverly Hlllsre, a másik dombra. Központilag ez sem tartozik L. A.-hez. Ezúttal a- zonban ez érthető. Beverly Hills: világsztárok, milliomosok, világfiak lakhelye. A filmkarrier akkor kezdődik Igazán, ha valaki házat vesz Itt Errefelé nyoma sincs L. A. nyomasztó zsúfoltságának, a piszoknak, az elhanyagoltságnak. Gyönyörű pálmasorok vezetnek a dombig. Onnan felfelé kanyargós az út. Az alsó részen (ahol a kevésbé gazdagok laknak) gyönyörű, egyedi tervezésű, csupa üveg házak, tágas, ápolt kertek, fűnyírás klstraktor- ral. Az utcán elhagyott gyerekjátékok, biciklik, labdák. Számomra drága ajándékok, tulajdonosaiknak kallódó, ér féktelen lomok. Feljebb már nemigen látni a házakat Magas kőkerítések takarják el a hatalmas parkokat amelyek mélyén, valahol a fák között húzódik meg az épület. A gazdagok „szemérmesek“. A híres hollywoodi kínai színház, ahol az ismert sztárok kéz- és lábnyomát őrzik az agyagkockák A Beverly Hillstöl alig két órányi autóütra van Disneyland, a modern világ egyik csodája. Az ötlet Walt Dis neyé, a rajzfilm atyjáé. El sősorban gyerekeknek kívánt olyan csodaországot építeni, ahol az ismeri mesefigurák megelevenednek. Disneyland azonban a felnőtteknek is felejthetetlen. Disneylandnek önálló bank fiókja, szállodája, rendőrsége van. A Hotel Disneyland halijából kilépve be lehet szállni a jövő közlekedéséi sejttetö egysínű vasútba, a- mely betonoszlopokon, önálló pályán fut be egyenesen a Holnapországba. Disneyland hét „országból“ áll, és lehetetlenre vállalkozik, aki megpróbálja, hogy egy nap leforgása alatt valamennyit bejárja. A színházban az első hallásra nem igen vonzó az attrakció: Lincoln elnök részletet mond el egykori híres beszédéből. Számomra végül jTíJgts^ ej, ,l?tt a legfanta«-^ _ Ökusafil) szenzáció. Felmegy a függöny. A színpadon karosszékében, az ismert pózban ül Lincoln elnök. Felemeli a jobb karját, és beszélni kezd. Előbb gondterhelten, később lassan felengedve, egyre blzakodób- ban, derűsebben. Aztán feláll, odajön a színpad szélére, erőteljesebben gesztikulál, emeli a hangját, látszik, hogy belejön. Utóbb már valósággal szárnyal a gondolata, mindkét kezével hadonászva beszél. Amikor befejezi mondókáját, lehanyat- lik karja, bólogat, visszamegy a karosszékhez, leül, és ismét gondolataiba temetkezik. Először én is azt hittem, hogy a színpadon egy ^ színész mozog. De valahol a közepén egy pillanatra bakizott a góphang, és egyértelművé vált, hogy a beszédet egy tökéletesen megcsinált bábu, emberként mozgó és beszélő gép mondta el. De hát Dlsneylandben éppen az a szenzáció, hogy semmi sem valódi! Gép hadonászott szenvedéllyel, lelkesítőén ... Gép gyújtotta lángra hallgatóit. Bár szinte megrendített a tökéletes Imitáció, volt az egészben valami tipikusan amerikai. Az, ami Csodaországban teljesedett ki. Itt hajóra szálltunk ás körbehajóztuk (úgy egy óra alatt) a világ legegzo- tikusabb tájait. Amikor a „Níluson“ jártunk, „víztloíÜil*; San Francisco felhOkarcolOt vak“ dugták ki fejüket,' s nyitották ki félelmet keltve hatalmas pofájukat. Odébb, a fák között „emberevö törzs“ ogott éppen lakomájához; a kanyar után — Immár az ,,lrrawaday“ vizein járva ■*- . hatalmas „elefántok“ kürtőitek. az egyikük a fenekére csücsülve iQcsolgatta a vizet a turistákra. Mindez tér- mászetesen életnagyságban, a valódinál is életbűbben. A furcsa az egészen csupán az — s ami nagyon amerikall —, hogy a Dlsneylandbah megismert valóságot nem lehet felülmúlni. Előre is sajnálom azokat az amerikai kisfiúkat, akik — talán éppen itt — nagy álmuknak, mondjuk, egy afrikai vagy ázsiai utazást választanak. Hol hallat majd nekik egy elefánt Ilyen tökéletes elefánthangot, hol vesz tel ilyen tökéletes eletántpózt? Sehol! A valóság bizony szegényesebb, Disneyland csodavalö- ságánál. Igazságtalanság lenne em- - Iftés nélkül hagyni az ellett-^; rr. példát. Ilyen a New Orleans^' Square. Ugyancsak csőnaklm ülünk, s Indulunk lefelé' a „Mississippin“. Körülöttünk New Orleans jellegzetes házal. Csónakunk egyszer csak „csata“ kellős közepébe keveredik. Kalózok ostromoljáte New Orleanst. Tüzes lövedékek vágódnak csónakunk mellett. Golyók fütyülnek el fülünk mellett. Kalózok á» gyúl okádják a tüzet. A városfalakról holtan zuhannak alá (természetesen; életnagyságban, tökéletes emberi mozdulatokkal) a „védők“, omlanak a falak. Bel-- jebb sodródunk. Itt a „kalózok“ bevették a várost, sőt már alaposan le is itták magukat, csapra verve a zsákmányolt hordókat. Kergetik a város „fehérnépét“, de lám, amott éppen fordítva történik: egy kövér .asszonyság“ villogó szemekkel eted a rémülten menekülő kálóz nyomába. Mindezt bábuk csinálják, bámulatosan utánozva az emberi mozdulatokat, fintorokat. A tökéletes technika mellett Walt Disney meleg humora Is csodálatot érdemel. A Medveországban medvezenekar ad koncertet. Felejthetetlen medvéktől viszontlátni az összes létező emberi zenészmanirt. Az e- gyik kikacsint a közönségre, bizalmaskodik; a másik gondterhelten bólogatja a ritmust, lélekben máshol jár; a harmadik álmodozva ingatja a fejét, bűvöl valakit a hallgatóságból. Mind-mind Walt Disney megfigyelőké- pességének szellemes termékei. S hasonló a Vadnyugat, F antázlaország, Holnapország és a Fő-utca világa. Együtt an itt minden: meseország, •idámpark, mozi, táncterem, .ajándékbolt — Disneyland színes varázsa. Kaliforniában örökké süt a nap, mindig akad valami nagy szenzáció, unatkozni nem lehet. Sokan vándorolnak ide az USA más vidékeiről. De a legújabb statisztikák szerint nagy iramban megkezdődött az elvándorlás is. Mert a nap talán még- “ sem süt mindenkire egyformán a • I HETED 7i országból Lengyelországban január 24-8, szombat ismét az „erők összemérésének“ napja volt. Bár munkanap volt, a Szolidaritás vezérének, Lech Walesának a felhívására a dolgozók mintegy 40 százaléka nem állt munkába. Az előzetes adatok szerint a munkából való hiányzások következtében 2 milliárd zloty értékű gazdasági kár keletkezett, ami bizonyára kihatással lesz az ország bonyolult gazdasági helyzetére. A lengyel kormány szóvivője nyilatkozatában Ismét emlékeztetett arra, hogy a kormány a munkaidő és a szabad szombatok körüli vitát a társadalmi és gazdasági érdekekkel összhangban kívánja megoldani. Ennek feltétele azonban az, hogy a tárgyalásoknak a nyugalom légkörében, konfliktusoktól és feszültségtől mentesen ken lezajlanluk. A Szolidaritás néhány vezetője, sajnos, másképp viszonyul ehhez a problémához. A konstruktív tárgyalások helyett feszültséget i- déznek elő és nyomást gyakorolnak a lengyel állami szervekre és mindazokra, a- kiknek más a véleményük, mint az övék. Thaiföld az utóbbi Időben provokativ akciókat kezdett a kambodzsai határon. A Kambodzsai Népköztársaság képviselője ezzel kapcsolatban nyilatkozott, hangsúlyozva, hogy a thaiföldi hatóságok tavaly kibővítették e- gyüttmOködésüket Kínával, a Kambodzsa-ellenes polittka megvalósításában. Az üggyel kapcsolatban nyilatkozatot bocsátott ki a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztériuma is, amely rámutat arra, hogy a kambodzsai — thaiföldi határon u- ralkodó jelenlegi feszültség a kínai expanzionlsta és he- gemonista politika következménye. Szaud-Aráblában csúcsértekezletet tartottak az iszlám vallású országok. Az ülés napirendjének középpontjában Izrael arabellenes politikája állott. A tagországok véleménye szerint az Egyesült Államokat terheli a felelősség azért, hogy támogatja Izrael megszálló politikáját az arab területeken. Ismételten hangsúlyozták, hogy a közel-keleti béke csakis úgy érhető el, ha Izrael kivonul az említett területekről. Az iszlám-csúcs több résztvevője követelte, hogy függesszék tel Izrael ENSZ-tagságát. A folytatódó iráni-iraki konfliktussal kapcsolatban az iszlám országok vezetői sajnálkozásukat fejezték ki Irán távolmaradása miatt. A vélemény szerint Irán jelenléte hozzájárult volna a két szembenálló fél közötti feszültség csökkenéséhez. Mint Ismeretes, Irak államfője '^zaddam Husszein jelen van a tanácskozáson. Az említett pozitív elemek mellett egyes Iszlám országok, különösen Szaúd-Arábfa állásfoglalása meglehetősen reakciós jegyeket is "magán visel. A tanácskozás napirendjére erőltetett ún. afgán kérdésről szólva például Fahd szaúdl koronaherceg az Iszlám országok legreprezentatívabb fórumát arra használta fel, hogy bírálja a Szovjetuniót. Január 27-én megkezdődött a madridi európai biztonsági és együttműködési találkozó második szakasza. A szocialista országok ezen a találkozón is az enyhülés eddigi vívmányainak megőrzése folyamatának továbbvitelét tartják a legfontosabbnak és előrelépést a katonai enyhülésben, konkrétan az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia Osz- szehlvására vonatkozó megállapodást.
