Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-21 / 16. szám

A város nag^ múltú történelmi tere Madártávlatból minden lakott terület rendezettnek tűnik. Rozsnyó (Rozöava) látképe is ilyen innen, a Szoroska hegy vonulatáról nézve. Közelről aztán minden életre kel: A város történelmi főtere, a központ, sétáló fiatalok, bevásárlók, autótülkölés, gátlástalan lárma, zaj, a nyüzsgés szinte nagyvárosi. Pedig Rozsnyó lélekszáma szerint (18 021) Inkább a kisebb járási székhelyek közé tartozik. Szerény biológiai tu­dásunkkal megpróbáljuk megállapftani, milyen fák is övezik a város főterét, de amikor ez számos járókelő bevonásával sem sikerül, fel­hagyunk szándékunkkal és betérünk egy árkádos épület alá, amelynek bejárata felett tábla hirdeti, hogy azt egy ideig Rákóczi Ferenc is lakta. A hangulatos udvaron át jutunk el a város jelenlegi vezetőinek székházába, a városi nemzeti bizottság épületébe. Az új városközpont a hét bányászmécses plasztikával és zenélő órával Az Ol Ifjúság beszélgető part­nerei: Bradovková Hargita és Pet- rlnec Július, a városi nqmzeti bi­zottság álelnökei, valamint PloS- nica Ján, a vnb titkára. Témánk: a város fejlődése az elmúlt vá­lasztási időszakban. (Dtt, ahol öt évvel ezelőtt S- res térség volt, ma hat-hét eme­letes lakóházak állnak, viszont az akkori földszintes házak helyén ma a város kulturális és üzletköz­pontja épül. KifeJezhető-e a város fejlődése számokban? f— Elmondhatjuk például hány lakóház, óvoda, üzlet épült öt év alatt a városban, viszont az em­berek életszemléletében, magatar­tásában beállt változások, az em­berek társadalmi tudatának fejlő­dése számokban úgyszólván kife- jezhetetlen. Pedig ez az előbbinél sokkal nagyobb érték. ^ 'De lemérhető például azok­kal az igényekkel, amelyeket a város ÚJ választási programjavas­latában szeretnének érvényre jut­tatni. Előbb azonban beszéljünk a város közelmúltjáról és Jelenéről — Rozsnyó ipari, kulturális és sportélete fejlődésének átfogó terve sokáig készült, és megvaló­sítása tulajdonképpen csak tíz éji­vel ezelőtt kezdődött. Az 1976—80 választási időszak a legnagyobb munka és eredmények évei voltak. Különösen jelentősnek tartjuk a lakásprogramban elért eredmé­nyeinket, épülőben az új lakóne­gyedünk, amelynek a Dél (Juh) nevet adtuk, és ahol ezidálg 850 lakás épült. A teljes kiépítés után ezt a lakónegyedet 12 000 ember lakja majd. Sajnos nem sikerült úgy megvalósítani tervünket, mini azt eredetileg elképzeltük, éspe­dig, hogy az új lakásokkal egy- Időben épüljenek a lakótelep is­kolái, óvodái, út- és üzlethálóza­ta stb. Ezeket a létesítményeket fokozatosan adjuk át. Az ÚJ lakásokat fiatal háza­sok lakják, akik elvárják a vá­rostól, hogy megoldja a hat éven aluli gyermekeik elhelyezési gondját az óvodákban, bölcsődék­ben. — Mindössze 117 óvodai és 87 bölcsődei igénynek nem tudtunk eleget tenni. Az a véleményünk, hogy tekintettel városunk lélek- számára, ez nem is olyan rossz eredmény. Hiszen szünet nélkül épülnek az új óvodák, bölcsődék, az elmúlt öt évben négy új óvoda épült, az idén további két ilyen jellegű létesítményt adunk át a gyermekeknek. Városunkban kü­lönösen jól bevált a nagy válla­latok védnöksége, az óvodák épí­tése és üzemeltetése felett. A kez­deményezők közül kiemeljük a vasércbányát, a Tatrasvit vállala­tot és az egészségügyi központot. ‘-i A város utcáit Járva néhány fiatalnak feltettük a kérdést: Ho­gyan töltik délutánjaikat, szabad idejűket? Azt a választ kaptuk, hogy a választék bizony nem túl­ságosan nagy. Milyenek a város kulturális és sportéletének lehető­ségei?, M Ha egy év, múlva teszi fel ezt a kérdést, akkor már kielégí­tőbb választ adhatunk. Ugyani.s épülőfélben a város vízisport-köz- pontja, amely többek között ma­gába foglal egy 50 méteres fedett uszodát, tornatermet és számos más, a vízisportokkal kapcsolatos létesítményt. A létesítmény érté ke 65 millió korona és egyáltalán nem mellékes tényként említjük meg, hogy a város fiataljai véd nökséget vállaltak az építkezés felett. De folytatjuk a sort: meg kezdtük egy másik nagy beruhá zás, a 40 millió korona értékű szakszervezeti ház építését is Megértjük a város fiataljainak tü relmetlenségét, de reméljük, ők is azon lesznek, hogy mindkét lé tesítmény mielőbb elkészüljön, hi­szen elsősorban őket fogja szol­gálni. Természetesen addig is Igyekszünk kielégíteni a rozsnyól fiatalok szórakozási és sportolási Igényeit, ilyen célt szolgál pél­dául a járási pártbizottság régi épülete, amelyet a közelmúltban a fiatalok kaptak meg épp ilyen célokra, érezzük, hogy a város adósa az ifjúságnak, hiszen a Z- -akciót ós valamennyi társadalmi munka értékének a felét a fiata­lok és a pionírok hozták létre. Vi­szont szeretnénk, ha a fiatalok is megértéssel fogadnák a sportolá­si és szórakozási lehetőségek alá­rendeltségét olyan problémák mel­lett, mint a lakásigények kielégí­tése, az iskolák, óvodák és üzle rek kiépítése stb. — A város üzlethálózatával kap solatban: ma már csaknem vala­mennyi Járási székhelyen működik legalább egy áruház Jellegű (Prior, Jednota üzletkomplexum. Beke rült-e a város 1981—85. évi vá­lasztási programjavaslatába egy ilyen igény is? — A Vörös Hadsereg utcán megkezdtük egy Jednota áruhé’ építését, a Safárik és a Dobéinál utcán egy-egy élelmiszer-áruhá zét, ezenkívül folyamatban van a Dél lakótelep kereskedelmi köz­pontjának építése is. Valameny- nyit szeretnénk 1982—83-bán be­fejezni. Négyéves lányom a belvá­ros utcáján természetes mozdulattal hajítja el a ba­nánhéjat. Amikor reruXre- utasítom, értetlenül néz rám; w Hát hova dobjam? A szemétládába, w Jó, akkor vidd te. Mitf. ■—i Ezt M nyomja kezem­be a felemelt banánhéját, Most én nézek rá értetle­nül. — Mi a csudát akarsz ez-‘ zel, hova vigyem? • — Haza. A szemétládába, « De hisz azért nem kell hazavinni, itt a szemétláda, az orrod előtt — mutatok a sárgára mázolt alkalmatos­ságra. Most Jövök rá, hogy lá­nyomnak — ha észre is vet­te a rengeteg, számára oly ritkán látható városi csoda közt a szemétládákat — a- llgha van fogalma rendel­tetésükről. Zs-ben, ugyanis, ahol lakunk, egy fia utpai szemétláda sem található. Lányom zs-i lakos és men­talitásában tökéletesen ido­mult a Zs.-bellekhez. Otthon nem szemetel, sőt látható kedvteléssel használja a láb­nyomásra működő konyhai szemétládát,' rendben tartja Játékait, esténként gondosan összehajtogatva rakja a szék­re ruháit. De ahogy kilép a házból, vidáman szemetel és rendetlenkedik. Akárcsak a felnőttek. Pedig Zs. falu la­kói sem rendetlenebbek az átlagnál. Sőt, nagyon is sze­retik a rendet. Otthon, öröm körülnézni portáikon, virá­gos udvaraikon, mintaszerű­en megmunkált kertjeikben. Az az övék, ott rendnek és tisztaságnak kell lenni. Az utca, vagy a kertvégek mö­götti rész az más. Az közös, mindenkié és senkié. Mire oda a szemétláda? Fölösle­ges luxus. Zs. lakóinak különös ész­járásáról tanúskodnak a Jár­dák is. A község a falu la­kosaira bízta a járdakészí­tést, mindenki csinálja meg a háza előtti részt. Anyagot is adott hozzá. De az Ingyen cement épp kapóra Jött az udvari Járda vagy a garázs építésénél, s így, amikor e- sik az eső, vagy olvad a hó, a hepe-hupás alig-Járdán slattyoghat bokáig vízben az ember. Zs. lakói elnéző és béketűTő emberék, nem szit­kozódnak a rossz járda miatt. Igaz, kit is szidhat­nának? Legföljebb saját ma­gukat. Az élelmiszerüzletben sem reklamálnak, amikor szemük láttára tapogatJák-fogdossák össze az előttük vásárlók a kenyeret. Ök ugyanúgy meg­tapogatják még a kiflit is. Hátha az ötödik puhább. Hogy higiénia is létezik, és másutt darabokra vágott, külön erre a célra előkészí­tett papirossal nyúlnak a péksüteményhez? Az másutt van. Itt az összetapizott ke­nyér is megfelel. Mit akarsz egy falutól? — kérdezik ismerőseim, amikor szóvá teszem ezeket a dol­gokat. Pedig meggyőződé­sem, hogy egy kis község­ben könnyebb rendet tarta­ni, mint a nagyvárosban. Csak egy kis Jóakarat kell hozzá. S ma már, amikor minden falusi házban van lé­vé és majd minden második­ban automata mosógép és egyéb technikai csoda, nem hiszem, hogy a városi és a falusi gyerek közti különb­séget az kell, hogy Jelezze, hogy az utóbbi nem ismeri az utcai szemétládát. Vagy csak én hiszem így? Rozsnyó messze van Bratislavától, autóbusszal hét óráig tart az út, vonattal is körülbelül ugyanennyi ideig. £s talán ez az oka annak, hogy az újságírók a szokásosnál kevesebbet járnak Rozsnyóra. Most, hogy betekinthettünk a város jövőjébe, megértjük azokat, akik ezt az utat havonta mérik vagy Kosice, vagy a csallóközi faluk felé. Megértjük azokat is, akik ragaszkodnak a városhoz és biztatásul csupán ennyit: látszik a városon a fejlődés, a derűs életszemlélet. ZAÖBEK ERZSÉBET Zolczer János felvételei A város fiataljai DERŰ A VÁROS FELETT VOJTEK KATI

Next

/
Oldalképek
Tartalom