Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-14 / 15. szám

‘ IM A SZISZ tavaszi sportnaptára A Szocialista Ifjúsági Szövetségnek és Pionír- szarvezetének továbbra is egyik fő célja marad az, minél több fiatalt megnyerjen a rendsze­res testedzésnek, sportnak. Ennek pedig jól bevált módszere a lépcsőzetes honvédelmi és sportver­senyek. A SZISZ-alapszervezetek és pionlrcsapatok ve­zetőin múlik, hogy a testnevelő mozgalom olyan szervezeteivel, mint a CSSZTSZ és a HSZ, sort ke­rítenek az egyes sportágakban a bajnokság alap- ferdulóira, s ezáltal feltételeket teremtenek a rendszeres sportoláshoz. Áprilisban figyelmünk középpontjában a SZISZ- esek és pionírok legtöniegesebb sportmegmozdu­lása, a Mladá'fronta és Smena futóversenyének alapfordulója áll majd, bogig utána a fiatalok már a május 10-ig megrendezendő járási döntőre össz­pontosíthassák erejüket. Az I—IV. osztályos szikrák és pionírok vetélked- • nek majd a gyermekek rátermettségi ]elvény;éért folyó versenyben, továbbá az atlétikai sokoldalú­sági, az úszóversenyek és a kiütös labdajátékok alapfordulóiban. A győztesek a gyermeknap ünnep­ségein az Iskolai versenyen mérik össze erejüket. Az V—IX. osztályos pioníroknak április 30-ig ren­dezzük meg az atlétikai, a röplabda-, az úszó-, a sakk- és a kézilabdatorna alapfordulóját. A járási döntő megrendezése a járási pionírtanácsok fel­adata, amelyek május 15-ig e feladatuknak eleget is tesznek. A pionírcsapatok rendezik meg május 10-ig a barátság nemzetközi atlétikai négytusát. A ráter­mettségi jelvényszerző versenyeket május 10-ig bonyolítsuk lé. Teljes ütemben folynak a tanulóifjúság lépcső­zetes versenyei .is. A SZISZ iskolai szervezetei ápri­lis 30-ig megrendezik az atlétikai, a kerékpár, az úszó és a labdarúgótorna alapfordulóit, május 10-ig eldől az is, kik a járási fordulók győztesei. Május 24-íg megrendezzük a kerületi bajnokságot is, hogy aztán a legjobbak június 14—17-e között Svltben a diákok npri olimpiáján mérjék össze erejüket. A röplabdatorna alapfordulóit április 26-ig, a járásiakat május 3-ig, a kerületieket május 24-ig bonyolítsuk le. A kézilabdatorna alapfordulója megszervezésének, végső időpontja április 26. A középiskolások honvédelmi sokoldalúsági verse­nyének alapfordulóit április 26-ig, a járásiakat má­jus 10-ig bonyolítsuk le. A rátermettségi jelvény­szerző verseny első fokozatáért folyó küzdelem alapfordulóira a SZISZ-szervezetek május 10-ig sort kerítenek. Április a duklai honvédelmi ráter­mettségi verseny alapfordulóinak a hónapja. A CSSZTSZ KB szakmunkástanuló ifjúsági bizott­sága lépcsőzetes versenyt hirdetett kézilabdában, úszásban, könnyűatlétikában és röplabdában. Az egyes fordulók győztesei a szakmunkástanulók 6. iiyári olimpiáján mérik össze erejüket június 22—26-a között. A kézilabdatorna alapfordulőjára már a hónap elején sor került, sőt egyes verseny­számokban már a járási bajnokok is ismertek. A kézilabdatorna járási legjobbjai április 21—22-e között a kerületi bajnoki címért mérkőznek. A ke­rületi röplabda-bajnokság április 29—30-án, a könnyüatlétikai május 19—20-án, az úszóversenyek május 18—19-én lesznek. Ugyancsak a szakmun­kástanulók mérik össze tudásukat a Práca Kupa lépcsőzetes labdarúgótornáján, hogy kik lesznek az alapfordulő győztesei, április 19-ig megtudjuk, május 3-án pedig a járási bajnokságokon is túl­leszünk már, hogy aztán május 17-ig a kerületi összecsapásokra is sort keríthessünk. Április második felében zajlik a főiskolások 11- gadöntöje a kosárlabdában, úszásban, labdarúgás­ban és lábfociban. A SZISZ alap-. Iskolai, szaktan­intézeti városi szervezetei áprilisban folytatják a Tábortüzek a hegyekben elnevezésű szlovákiai honvédelmi verseny alap- és körzeti fordulóinak megrendezését. A járási döntők megszervezése a SZISZ illetékes járási bizottságainak a feladata. KOKOSKA lOZEF, a SZISZ SZKB sport- és honvédelmi osztályának vezetője DAC SIKEREK Remekül szerepeltek Sninában a szlovákiai sza­badfogású birkózó-banjnokságon a Dunaszerdahe- lyi AC (Dunajská Streda) versenyzői. Nyolcán lép­tek szőnyegre, s közülük Széllé Lajos az 55 kilóig terjedő súlycsoportban, Levánszky László 78 ki­lóig, Besnyei József pedig nehézsúlyban egyaránt a 2. helyet vívták ki. Noha nem kerültek dobogóra, de a többiek is jó helyezéseket értek el. Valamennyien jogot sze­reztek arra, hogy részt vegyenek az áprilisban Kas­sán (Kosice) sorra kerülő országos bajnokságon. Széllé Beáta Ä SZISZ és a honvédelem A hadköteles fiatalok felkészíté­se az igen igényes és összetett honvédelmi-nevelő munka ré­sze, amelynek során a fiúk megismer­kednek a csehszlovák fegyveres érők -rkötelékelben reájuk váró feladatok- 'kal. A honvédelmi felkészítés az 1971- "ben jóváhagyott a lakosság honvédel­mi nevelése egységes rendszerének és a 73/73-as honvédelmi törvény ér­telmében folyik. A Szocialista Ifjúsági Szövetség szintén fontos szerepet tölt be a sorköteles fiatalok felkészítésé­ben. A honvédelmi kiképző közpon­tokban SZISZ-csoportok révén telje­síti e politikai-szakmai küldetését, se­gít abban, hogy a résztvevők fokoz­zák fizikai rétermettségüket, elmélyít­sék pozitív tulajdonságaikat és szo­cialista életmódot tanuljanak. A honvédelmi kiképző központok mindegyike külön szervezeti egység, ahol alap- és speciális kiképzésben részesülnek a 18 éves SZISZ-tagok és szervezeten kívüli fiatalok. A SZISZ-csoportokat természetesen az ifjúsági szervezet tagjai alkotják, élü­kön a csoport vezetőjével. A SZISZ járási bizottságai a Honvédelmi Sző vétséggel és a többi érdekelt szerve­zettel (Csehszlovák Testnevelési Szö­vetség, Csehszlovák Vöröskereszt] és állami szervvel karöltve a SZISZ-cso- portok által hat a sorköteles fiatalok­ra. A SZISZ-csoportok fö feladatai: elő­segíteni a hatékony politikai-nevelő munkát, a szakmai felkészítést, fo­kozni a fiatalok edzettségét (ráter­mettségi jelvényezerzőverseny], fel­számolni az úszni nem tudást, meg­nyerni a fiatalokat a katonai szolgá lat előtti felkészülésre. Egész időszakra vagy 1—2 hónapra szóló munkaterv szerint dolgoznak a SZISZ-csoportok. Ezt a tervet a kikép­ző központ politikai dolgozóival és a HSZ instruktoraival együtt állítják össze, s megtárgyalják a SZISZ-nek azzal a járási, üzemi, Iskolai vagy szaktanintézeti bizottságával, amely­nek az egyes SZISZ-csoportok felelős­séggel tartoznak munkájukért. A SZISZ-csoportok megbeszélik a poli­tikai-nevelő munka, a kulturális és sporttevékenység kérdéseit, a kikép­zésen való részvételt, fegyelmet, a kötelezettségvállalások és SZISZ-fel­adatok teljesítését, a hazai és külföl­di politika időszerű kérdéseit. A SZISZ-csoportok ideiglenes kollektí­vák, amelyek vezetőjét a SZISZ jb ajánlása alapján és a HSZ jb bele­egyezése után a csoport tagjai vá­lasztják meg. Szükség esetén a SZISZ- -csoport további tagját is meg lehet bízni feladatokkal. A kiképzés tarta ma alatt a csoport vezetője közvetlen felelősséggel tartozik a központ pa­rancsnokainak és politikai dolgozói­nak. A SZISZ-csoportok vezetői számá­ra az ifjúsági szervezet járási bizott­ságai módszertani tanfolyamokat megbeszéléseket szerveznek, amelye­ken sorra veszik e munka módsze­reit, formáit és a vezetés problé­máit. A SZISZ KB irányelveinek értelmé­ben a SZISZ illetékes üzemi, iskolai szervezete védnökséget vállal a hon­védelmi kiképző központ SZISZ-cso- portja fölött, felel munkájáért, s mód­szertani segítséget is nyújt. A politikai-nevelő munkában arra kell törekedni, hogy összhangban le­gyen a szakmai felkészítéssel, és has­sunk a sorköteles fiatalokra, mert személyes példájával hat rájuk a ki­képző központ parancsnoka, politikai dolgozója, a kiképzés vezetői. A szakmai-műszaki felkészítés so­rán megismertetjük a résztvevőkkel az új kiképzési prograraoi, színvona­lasabbá tesszük az oktatást, jobban kihasználjuk a módszertani, szemlél­tető és kiképző segédeszközöket. Ál­landóan időszerű feladat marad a fel­készítés jobb megszervezése, a fe­gyelem megszilárdítása, a fiúk példás viselkedése és fellépése. Cél: a ki­képzés összes formájának program­ba foglalt feladatait kitűnően vagy jól teljesíteni. A honvédelmi kiképzés első szaka­sza februártól októberig tart. El kell végezni a programban foglalt teendő­ket, mégpedig külön a szakmunkás- tanulókkal és külön a másodfokú is­kolák tanulóival. Mindkét csoportban a szakmai ki­képzésben nagy hangsúlyt helyezünk a lövészeti és az egészségügyi felké­szítésre, a tömegpusztító fegyverek elleni védelemre, igyekszünk a fiúk edzettségét fokozni. A foglalkozások megszervezésekor a szokások beideg­ződésére törekszünk, a terepgyakor­latokon pedig a fiúk kisöbű fegyver­rel vagy légpuskával gyakorolnak, és megtanulják a gázálarc használatát. A minősítési lövöversenyek során ki­tűnnek a különös tehetségű fiúk, akiknek a kiképző központ parancs­noka lehetővé teszi a külön edzése­ket, a lövészversenyeken való részvé­telt, s ezáltal megteremti ahhoz a teltételeket, hogy a sorköteles fiata­loknak legalább a 20 százaléka meg­szerzi a lövészjelvényt. A lövészeti kategóriákban és a rátermettségi ver­senyekben elért eredményeket ponto­san vezetni keil, és megfelelő formá­ban népszerűsíteni is a kiképző köz­pont többi résztvevője körében. A kiképzés első szakasza végén au- gusztusban-szeptemberben a honvé­delmi kiképző szekció szakmai fel­ügyelete alatt komplett felmérést ké­szítünk a sorköteles fiatalok tudásá­ról. Gyakorlati ismereteikről honvé­delmi többtusa versenyen adnak szá­mot. A második szakaszban (november- -július] a kiképzés az alábbi speciális szakok szerint folyik: gépkovcsiveze- tő, rádiós, radalműszerész és kezelő, nyomozó, felderítő és ejtőernyős. A- zok a fiatalok, akiket a megnevezett szakokból egyikbe sem soroltak be, továbbra is alapkiképzésben részesül­nék. A politikai felkészítés a módszerta­ni lapok szerint folyik, s hogy ez a munka mind hatékonyabb legyen, cél­tudatosan alkalmazzuk a szemléltető eszközöket. A kiképzés második sza­kasza vizsgával zárul, amelyen a résztvevők az összeállított kérdések révén átfogó képet adnak tudásukról, amelyet a vizsgabizottság érdemjegy­gyei értékel. A szakmai felkészítés­nek a szűkén vett szakismeretek át­adásán kívül az is célja, hogy a részt­vevők fizikai erőnlétét is fokozza. Sport- és lövészeti versenyeken mé­rik össze erejüket a fiúk. Az eredmé­nyeket pedig tegyük ki a faliújságra. Neveljük a fiúkat egészséges, küzdő­szellemre, hogy mind jobb eredmé­nyekre törekedjenek. Fordítsunk megkülönböztetett figyelmet az úszni nem tudókra, akiket a jó úszók a ki­képzés egy éve alatt megtanítanak úszni. Vegyenek részt a tömeges hon­védelmi versenyekben, mint amilyen télen a sokolovi, nyáron pedig a duk- lal honvédelmi rátermettségi verseny. A járás kijelölt helyeit honvédelmi gyakorlattal egybekötött kiránduláson keressük fel. Ezek a megmozdulások hasznosak, mert a résztvevők próbá­ra tehetik képességeiket, tökéletesít­hetik tudásukat céllövészetben, grá­nátdobásban, távolságmeghatározás­ban, megtanulnak dolgozni a térkép­pel és az iránytűvel. A CSSZTSZ és HSZ alapszervezetében buzdítsuk a sorköteles fiatalokat az aktív sporto­lásra, a honvédelmi munkára. MOINÄR PAVOL, a SZISZ SZKB sport és honvé­delmi osztályának dolgozója A március 24-i csehszlo­vák-svájci válogatott labda­rúgó-mérkőzés előtt és után a vendégcsapat öltözőjének környékén jártam, és fur­csa dologra lettem figyel­mes. Az öltözőből füttyszó hallatszott. Az egész csapat kórusban fütyült, de fütyül­tek azok is, akik a folyosón közlekedtek. Valamennyien Beethoven Sors-szimfóniáját fütyülték. Azt mondták, azért, mert most számukra sorsdöntő mérkőzések következnek a VB selejtező csoportjában. Eddig a balszerencse üldöz­te őket. Balszerencsével ki­kaptak otthonukban a nor­végoktól, és ugyancsak bal- szerencsével maradtak álul a Wembley-stadionban 1:2 arányban az angolokkal szemben. Ezért a Sors-szim­fónia. Mindezt azért írtam le, mert holnap a csehszlovák ■ válogatottra is sorsdöntő mérkőzés vár Isztambulon; a Svájccal vívott találkozó pedig alaposan felfedte az együttes hibáiU A osfhszla­vák játékosok egyenként és együttesen is minden tekin­tetben ellenfeleik mögött maradtak. Gyorsaságban, labdatechnikában, mozgé­konyságban, lövőkészségben, játékfelfogásban és összjá- tékban is. Nem ártana, ha a cseh­szlovák válogatott tagjai is fütyülnék ezekben az órák­ban Beethoven Sors-szimfó- niáját. Kórusban, Na persze a Sors-szimfó­nia műsorra tűzése más e- gyütteseknél is roppant idő­szerű, Mindenekelőtt a ma­gyar válogatottnál, amely április 28-án luzernben ép­pen a svájciak ellen tartja meg premierjét a spanyolor­szági VB selejtező csoportjá­ban, Nehéz dolguk lesz Mé szOly legényeinek. Bratisla- vában a svájciak rengeteg labdarúgóerényt csillogtat­tak. Hallatlanul gyorsak és mozgékonyak voltak, rendki vül jól kezelték futás köz­ben is a labdát, átadásaik rendre bejöttek, szinte hát­tal állva is látták egymást a pályán, kétszemélyes csa­társoruk számtalanszor za­varba hozta a magyarokénál kétségtelenül főbb csehszlo­vák védelmet, és: úgyszól ván a tűrés határáig kemé­nyek voltak, ami a magyar játékosoknak nem szokott ínyére lenni» Nemhiába kiáltott fel a sajtópáholyban a mérkőzés egyik pilanatában Muha Jó­zsef, a Népszabadság neves szakírója: „Uraim, ez egé­szen jó csapati" Kiáltását Mészöly fiai bi­zonyára nem hallották, de a mérkőzést remélhetőleg nézték. Egyébként Paul Wolfis- herg, a debütáló svájci szö­vetségi kapitány egy percig sem titkolta, hogy csöppet sem tart a magyaroktól. Angliát és Svájcot tartja e- sélyesnek a továbbjutásra, szerinte a magyarok számí­tásba sem jönnek. — Jól ismerem a magyar labdarúgást — jelentette ki a magyar kollégák kérdései­re — még abból az időből, amikor én is a Luzernben játszottam. A csatárok tet­szenek, de valahogy túlsá­gosan is szeretik a labdát, sokat dajkálják. Érdekes, hogy ezt már Svájcban is tudták, csak ép­pen Magyarországon nem akarják tudomásul venni»-. Váltsunk azonban témát, hogy szóvá tegyünk a nem­zetközi sportkapcsolatok el­mérgesítésére tett újabb kí­sérletet. Melbourne-ben — a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság és más nemzetközt sport- szövetségek megkerülésével — negyven ország küldötté­nek részvételével megtartot­ták az ún. Nemzeti Sport- szövetségek alakuló közgyű­lését. Az alapszabály szerint az új szervezetben a nemzeti sportszövetségek véleményt és információkat cserélné­nek, megvitatnák az egymás közti segélyezés lehetősé­geit, illetve más nemzetközi sportszervezetek támogatá­sát, a sport fejlesztését, de ugyanakkor a védnökség kérdéseit is, a professzioná­lis viszonyokat, illetve a sport politikai és reklámcé­lokra való felhasználását. Ezek után kérdéses, ml célból hozták létre az új nemzetközi szervezetet, ha az említett problémák már a meglévő nemzetközi szö­vetségek keretein belül is megoldhatók. Lényegében az új szervezet szétforgácsolja az erőket, ellentéteket szít­hat, és gátolja a nemzetközi sportmozgalom további de­mokratizálódását. A közgyűlés résztvevői u- gyan fennen hangoztatták, alapvető céljukat: a nemzet­közi sportmozgalomból telje­sen kizárják a politikát és az állami intézményeket, mégis attól tartok, hogy az új szervezetet pontosan po­litikai eszközként akarják latba vetni a nemzetközi sportkapcsolatokban. P. h,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom