Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-31 / 13. szám

5 JOZEF JANIK BESZÁMOLÓJA ILYENNEK LÁTTAM DEL-AMERIKÁT A csehszlovák labdarúgó •válogatott technikai vezető­jeként ön la elktsérteo) (ut- balllstáinkat több mint há­romhetes dél-amerikai por tyájukra Peruba, Bolíviába ás Kolumbiába. A kOlönbö zA légitársaságok gépeivel 37 óra 40 percet töltöttünk a levegőben, és megtettünk vagy 32 ezer kilométer tá­volságot. Párizsból a brazil Salvadorba megszakítás nél­kül repültünk, s ez az út 8 Ara 46 percig tartott. Ez alatt e leghosszabb út alatt megnéztünk egy kalandtil­met, kétszer kaptunk enni, ás aZ utasok többsége szun­dított Is egyet. Otlcélunk első állomása Bolívia fővárosa. La Paz volt. OtthonrAI mínusz IB­IS fok hidegben keltünk út­ra, s amikor megél keztúnk a 4000 méter tengerszint fö­lötti magasban lévő La Paz-i repülőtérre, 25—30 fokos bAség fogadott Honfitár­saink a követségről és a külkereskedelmi képvisele­tünkről rögtön figyelmeztet­tek bennünket, hogy az el­ső lépéseket óvatosan te­gyük meg, mert oxigénhiány miatt könnyen az eszméle­tünket veszthetjük. Ez azon­hogy nyomor, nem elvont fogalom, hanem azt jelenti, milliók éheznek, élnek em­bertelen körülmények kö- 2SÖtt sárkunyhókban. Legtöb­bet ezekből a nyomorgókból a La Pazt övező hegyolda­lakon láttunk, amikor az Inkák szent tavát, a Tlktta- kát mentünk megnézni. Sőt másfél órás autóbuszutunk alatt láttunk egy repülőgép- roncsot Is, amely néhány család lakásaként szolgált tovább. Lakáskultúra? Itt ez Is­meretlen fogalom. „Létezhet még Ilyesmi a világon?", „Élhetnek emberek ekkora nyomorban?" — kérdezték megdöbbenve a fiúk, külö­nösen azok, akik először jártak ebben az országban. Csak 1963 után, amikor az uralkodó rétegek megenged­ték, költözhettek ide a ma­gaslatokról és a prériröl az Indiánok. De ez a két és félmillió beáramló indián semmilyen munkalehetősé­get nem talál. Miért? Faji megkülönböztetésből. Ezt pe­dig legszembeötlőbben San­ta Grúzban tapasztaltuk, a- hol La PaZróI csak megve­tően nyilatkoztak, mert ott befogadták, a város közelé­ban az Intelem ellenére Is be engedték a „mocskos in­előfordult néhányszor. Ná­lunk a Magas-Tátrában a dlánokat*. Ez az elutasító magatartás annál is érthe­Gerlachfalvt-csúcson Is gon- tétlenebb az Idegen számá- dot okoz a ritka levegő, el ra, mivel Bolívia lakosságá­tudjuk hát képzelni, milyen nehézségeik voltak a fiúk­nak La Pazban. A Sheraton nemzetközi szállodában szállásoltak el nak többségét éppen az In­diánok képezik. Ez a Cor- dillerákkal ékesített, lenyű­göző, gyönyörű ország kép­jelen tisztességes megél he­bennunket^ mi OOgtpn meg—“rtést btetosítani • lakosságé' érkezésünk után kemény munkához láttunk. Előzetes­ként dióhéjban hadd álljon Itt néhány adat: portyánk során 23 edzést tartottunk és négy mérkőzést játszot­tunk, megidéztünk hat fil­met, városokkal. Idegen tá­jakkal Ismerkedtünk, és lát­tuk a híres Corldát Bolívia az ellentétek or­szága. A most uralmon levő katonai vezetés a tavalyi választásokból került ki nak. Az ok pedig világos: a burzsoá vezetés, amelynek tagjai busás haszonra tesz­nek szert azzal, hogy kábí­tószert csempésznek az üáA-ha és más országokba. Ott a csempészés, a lopás éppolyan foglalkozás, mint nálunk a lakatos, a kőmű­ves, a mérnök vagy az or­vos. De Jó, hogy ott jártunk. Ottlétünkkel erkölcsileg se­gítettünk az illegalitásba győztesen. Az állami és kor- kényszerült haladó erőknek mányépületeket katonai egy- szociális, politikai és nem- ségek veszik körül. La Paz- zeti igazságukért vívott bar­ban kószálva egyszeriben egy épület előtt találtuk magunkat, amelyet félelme­tes farkaskutyák társaságá­cukban. Éreztük a bolíviai nép politikai aktivitását, szembeszegülését az ural­mon levő rendszerrel, amely ban fegyveres katonák őriz- bevezette az éjszakai kijárá- tek. Megtudtuk, hogy ez az sl tilalmat. Este tizenegy egyetem épülete, amelyet a- zért őriznek ennyire, mert félnek a forradalmár diá­koktól. Bolíviában ugyanis vagy két évvel ezelőtt be­zárták az egyetemeket és a órától reggel hatig az or­szágban megszűnik az élet. Ha valaki megszegi ezt a ti­lalmat, és az utcára me­részkedik, lelövik. Ott értet­tük csak meg, miért akart főiskolákat, hogy a diákság ennek az országnak segíte­ne gyüiekezhessék, szervez- kedhessék. Inkább szünetel az oktatás. Más oldalon pe­dig a lakosság 65—70 szú zaléka írástudatlan, s eiké pesztö nyomorban él Eb­ben ir-^zágban ez a sző ni Cbe Guevara, akit aztán nem messze La Paztól el­lenséget kegyetlenül meg gyilkoltak. La Pazban 25 ezren, San­ta Grúzban még többen jöt­tek el a mérkőzésünkre, a­mit a rokonszenv megnyil­vánulásának vettünk. Előt­tünk ugyanis ott játszott az uruguayi csapat igyér, mind­össze hatezres közönség előtt. Népszerű sport Bolíviában a labdarúgás. Kergetik a - labdát a fiatalok minde­nütt; legyen az egyenes vagy hepehupás, napégette talaj. Itt döbbentem csak rá, hogy mennyire helytelen, hogy nálunk a fiatalok annyira hiányolják a gyepes, egye­nes, jó pályát. Talán ezért is gyenge mtnálunk a fut­ball? A dél-amerlkal fiata­lok milliói rúgják a labdát, és mindegy nekik, hogy hol, a homokos tengerparton-e avagy a hepehupás rögös talajon. Mi meg az erőnlét­re összpontosítunk, emellett elsőUgés labdarúgónk zö­mének is olyan csapnivalóé játéktechnikája, hogy a ki­mondott gólhelyzetekben sem tudnak a labdával úgy bánni, hogy azt a hálóba továbbítsák. Ezért szorgal­mazzuk, hogy a fiatal és a még fiatalabb labdarúgó-re­ménységek ott kergessék a labdát, ahol épp módjukban áll, még ha gidres-gödrOs terepen is, mert a jó játék alapja a technika. Az első mérkőzésünket 3000 méter tengerszlnt fö­lötti magasságban játszot­tuk. A két félidő közötti szünetben a játékosok oxi- génpalackból töltötték fel tüdejüket levegővel, hogy a második 45 percben Is bír­ják szusszal. Ilyen körűimé- ' nyék között, háromnapi akk­limatizálódás után a 2:l-es veszteség egészen tűrhető eredmény. Ugyanezt az el­lenfelet aztán Santa Grúz­ban, ahol hazánkéhoz ha­sonlóak az éghajlati körül­mények, 5:2-re megvertük. Tizenegy nap múlva bú­csút vettünk Bolíviától és sok új barátunktól, hogy új állomáshelyünkön, Peruban folytassuk a munkát. Erőn­ket most a kollektíva össze­kovácsolására fordítottuk, hogy mindaz kamatostul megtérüljön azokban a vég­ső küzdelmekben, amelyek majd az 1982. évi spanyol- országi világbajnokságon va­ló részvétel jogáért folynak. Megérkezésünk előtt egy nappal Peru és Ecuador kö­zött határvlllongások voltak, így Ecuador fővárosában. Guayaqllban a tervezett mérkőzésünk elmaradt. Nem akartuk ugyanis megkockáz­tatni az utat, nehogy repü­lőgépünket ellenséges gép­nek higgyék, annál kelleme­sebben emlékezünk vissza a perui nemzeti csapat fölött aratott 3:l-es győzelmünkre, amely mérkőzésen 25 ezres közönség előtt mutatkoztak be játékosaink, és elmond­hatjuk, hogy majdnem kItO nőén játszottak a fiúk. Peruban egyébként hason ló kép fogadott bennünket, mint Bolíviában. Itt egy ki­csit talán több szabadságot, demokráciát kapnak az or­szág lakói. Columbia fővárosába, Bo­gotába érkezve az a hír fo­gadott, hogy a válogatott csapat sztrájkol, ezért Gali­ba repülünk, és ott a helyi csapattal mérkőzünk meg. A columbiai játékosoknak ez a munkabeszüntetése a na­gyobb prémiumért bizony eléggé bonyolította helyze­tünket. Három napot dali ban töltöttünk, de a lelkiis­meretes edzéseken kívül mást nem tettünk, semmi­lyen mérkőzésre nem nyílott lehetőségünk; Ar az ország, amely 1986-ban házigazdá­ja lesz a soron következő labdarúgó-világhajnokság- nak, Ilyen gondokkal küzd. E körülmények között nem volt könnyű megőrizni a jó közérzetet, s így dr. Veng- loS edző újra bizonyságát adta kitűnő szakmai tudásá­nak, emberi magatartásának; mindig „bevetett" valamit, hogy a játékosok figyelmét elterelje ezekről a visszássá­gokról. Egyenesen kapóra jött te­hát a meghívás a híres Co- rldába. Két-három hónappal az attrakció előtt már min­den jegy elkelt, ezért Is drukkoltunk még portyánk elején, hogy sikerül-e ide bejutnunk. Sikerült. A nézőt már az arénához közeledve, különös, megfog­hatatlan érzés keríti hatal­mába. Lovas és gyalogrend­őrök adják a tömeg értésé­re, hogy készek minden rendbontást brutálisan elfoj­tani. Számtalan árus kínál­ja csecsebecséit és az érde­kes, borral teli bütykösöket. Aki elAször van a Corldá- ban, számára az első be­nyomás lenyűgöző. Az aréna egy hatalmas nyüzsgő kat­lanhoz hasonlít, amelynek minden egyes férőhelye fog­lalt, s vagy húszezer em­ber várja a küzdelmeket, az Izgalmas előadást. Ráadásul, amikor mi ottjártunk, az aréna fennállásának 50. év­fordulóját ünnepitek, és ez a jubileum megmutatkozott a még pompásabb, még dí­szesebb öltözékeken is. Megkezdődött a bemuta­tó. A közönség fokozott iz­galommal várta a látványt. Az arénába berontott az el­ső, 477 kilós bika. A segéd­torreádorok felbőszítették és a fötorreádorra uszították. S kezdetét vette a tomboló bika és a torreádor véres drámája ... A lelátón a han­gulat, lehet a bőrtömlőben árult bor hatására, egyre forróbb volt, s visszhangzott az „Óléi Óléi" buzdítás. Egy valamiben valameny- nylen megegyeztünk: nem nekünk való szórakozás ez, bár egyszer ezt is meg le­het nézni, de semmiképp sem úgy, ahogy idehaza va­sárnaponként egy-egy foci­meccset véglgszurkolunk. ölte V A t pÍÍl5ÍÍigjiÍM^gÍÍifciÍÍÍÍÍ||Í^^^^ s »Ö5« I Öl t <0 5 c o o ki Otsuiaob«** niuéio 8 A. (i »JKre/7^4^R^PA ZO A Au 4 HETED ORSZÁGBÓL Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy a Szolidaritás szak- szervezet országos egyezte­tő bizottsága újabb sztrájko­kat hirdetett meg. A Szoli­daritás ezzel a hazárd dön­tésével rendkívül bonyolult­tá tette, és ha lehet, még job­ban kiélezte a helyzetet Lengyelországban. Bár a LEMP KB Politikai Bizott­sága megfontoltságra és fe­lelősségérzetre szólította fel a lengyel állampolgárokat, a Szolidaritás nem hajlan­dó hozzájárulni a helyzet lecsillapításához. Ellenkező­leg, kész újabb provokatív akciókkal kiélezni a jelen­legi állapotokat. Az egyez­tető bizottság ülését egyéb­ként személyesen Lecb Wa­lesa vezette, s részt vett rajta jacek Kuron, a lengyel szovjetellenes erők egyik képviselője. Jasszer Arafat, a Paleszti­na! Felszabadltásl Szervezet végrehajtó bizottságának el­nöké Adenben az afroázsiai népek szolidaritási szerve­zetének 13. ülésén nagyra értékelte a közel-keleti vál­ság békés rendezésére vo­natkozó szovjet javaslato­kat Hangsúlyozta, hogy örömmel fogadja az SZKP XXVI. kongresszusán Leo- nytd Brezsnyev által tolmá­csolt javaslatokat, mert a- zok ,a térség problémái Igazságos rendezésének le­hetőségét tartalmazzák." Ax indiai baloldali Li Pat­riot című napilap közölte, hogy az Egyesült Államok­ban, Nagy-Brltannlában és a Német Szövetségi Köztársa­ságban akkreditált indiai nagykövetek az említett or­szágok kormányainak tol­mácsolták India aggodalmát azzal az amerikai döntéssel kapcsolatban, hogy az USA felfegyverzl Pakisztánt. A nagykövetek hangsúlyozták, hogy India részéről Pakisz­tánt semmilyen veszély sem fenyegeti, s ezért nem szük­séges, hogy a térségbe kor­szerű katonai felszerelést irányítsanak. Mint azt az UNI hírügy­nökség közölte, Pakisztán a legkorszerűbb támadó fegy­vereket és más katonai fel­szerelést próbál szerezni Washingtontól. Az Egyesült Államok és egyes további országok az elkövetkező két évben 2,5 milliárd dollár ér­tékű fegyvert akarnak szál­lítani Iszlámábádnak. Gerald Ford volt ameri­kai elnököt pekingi látoga­tása során fogadta Teng Hszlao-ping, a Kínai Kom­munista Párt KB alelnöke. Ford átnyújtotta Tengnek Ronald Reagan elnök sze­mélyes üzenetét. Ford a le­vél tartalmáról újságíróknak elmondotta, hogy Reagan üzenetében „a kétoldalú kapcsolatok folyamatosságá­ról biztosította 8 kínai fe­let.“ Fordot fogadta Csao Ce- -jang kormányfő, valamint Huang Hua külügyminiszter is. A tiszteletére adott fo­gadáson Hua hangsúlyozta: „nem lát okot arra, hogv ne fejlődhessenek zavartala nul a kínai-amerikai kap­csolatok." Az Egyesült Államok el van szánva arra, hogy csak az erő helyzetéből tárgya! a Szovjetunióval — közölte első nyilvános szereplésén Richard Allen, Reagan el­nök nemzetbiztonsági ta­nácsadója. Óva intette a nyugat európaiakat „nehogy ' elhatalmasodjék rajtuk a há borúellenesség.“ Elítélte azokat a nyugat •európai kormányokat, ame lyek igyekeznek együttmű­ködési kapcsolatokat fenn­tartani a Szovjetunióval és a szocialista országokkal a béke és az európai földrész nyugalma érdekében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom