Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-17 / 11. szám
Benzinpótlék maníókából A ■ Dél-Aamerlkában honos, burgonyához hasonló gumós növény, amely már . ősidőkben Is élelmiszerként szolgált, és az indiánok termesztették, valószínűleg üzemanyagot is szolgáltathat autók számára. A brazíliai Curvela város mögött a dél-brazillal Minas Gerais szövetségi állam zöld lombjai között kísérleti gyárat építettek, amely naponta 120 tonna manlókagyökeret alakit át alkohollá. A brazil állami olajtársaság a Fetrobras 10 millió márkának megfelelő összeget fektetett be a gyárba, amely mindeddig egyedülálló Brazíliában. Része annak az átfogó tervnek, amelyet 1975-ben, egy évvel az első olajválság után indítottak el, hogy hazai pótlékot fejlesszenek ki a kőolaj helyébe. A program létfontosságú Brazília számára, hiszen kénytelen a szükséges kőolajmennyiség 85 százalékát importálni. Üzemanyag céljára mindeddig elsősorban cukornádból készítettek alkoholt. Az ily módon előállított alkoholt 1977 óta 20 százalékos nagyságrendben keverik a benzinnel, hogy „megnyújtsák“ az értékes és egyre dráguló folyadékot. Végezetül tavaly bizonyos üzemanyagkutaknál megkezdődött a tiszta alkohol árusítása olyan autók számára. amelyek speciálisan erre alkalmas motorral rendelkeznek. „A manióka nem konkurrense a cukornádnak — Jelentette ki Vincente Menezes, a Fetrobras szakértő- Ja. — Csak nem akarunk mindent egy lapra feltenni.“ A curlevai gyár a szakértő véleménye szerint minden nehézség nélkül átalakítható oly módon, hogy akár kukoricából és egyéb gabonafélékből is előállíthat majd alkoholüzemanyagot. A manlökanövény az embernél is magasabbra nő. Gyökere Brazília szegény északkeleti részén alapvető élelmiszer, amely a lakosság kaiórlaszükéégletének a felét fedezi. Üj lelőhely az óceán mélyén’ A francia „Marion Dufresne“ kutatőhajó ezúttal a déli félgömb és az Antarktisz körüli területeket kereste fel. öt hónapig tarló útja során az Indiai-óceánon, Réunion szigete körül a tengerfenéken Jelentős fém- lelőhelyekre bukkant. A többféle fémet (kobalt, nikkel, réz) tartalmazó, kőhöz hasonló darabok nagy mennyiségben hevernek a fenéken. Igaz, a göbökben igen kis arányban fordul elő — 0,5—1,0 százalék (szemben például a csendes-óceáni mezők 2,5— 10 százalékos sűrűségével), de itt a nagy mennyiség számít. Míg a Csendes-óceánban a lelőhelyeken 1 négyzetméteren legfeljebb 10 kilogramm fémtartalmat lehet begyűjteni, addig Réunion sziget körül minden négy- letm^terről 100 kilogrammot Is. A leggazdagabb lelőhelyeket — ahol az ércdarabok 80—40 centiméter vastag rétegben hevernek — a tenger alatti hegyláncokban, 4000—4600 méter mélységben fedezték fel. A „Marion Dufresne“ ultrahangos fémkere- Eöjén kívül mechanikus emelőszerkezeteket Is igénybe vettek, előfordult, hogy több ezer Inéter mélyről egytonnás érctömböket emeltek ki. A tudósok arra a meggyőződésre Jutottak, hogy ipari méretű kitermelés esetén kitermelt anyag mennyisége kizárólag a asznált berendezések teljesítőképességétől függ majd. A tudomány továbbra sem adhat megnyugtató magyarázatot arra a kérdésre, ml okozta, hogy tengerfenéken ilyen mennyiségben találhatók érctömbök. Több tudós víz alatti vulkánok tevékenységével magyarázza ezt, mások viszont bizonyos tengeri planktonokra gyanakszanak. Ettől függetlenül közeledik az az idő, amikor a tengerek és óceánok fenekén heverő „gazdátlan“ érctömegek felé is kinyújtja kezét az emberiség. A boldogító igen Az esküvő az ember életében nem mindennapi esemény. Ezért sokan igyekeznek valóban nevezetessé tenni. Marc Macurda amerikai búvár a Florida állam Orlando városának állatkertjében egy tavacska vize alatt mondta ki a boldogító igent. Illetve itt nem lehetett kimondani, ezért az igent előzőleg egy speciális vízálló tintával két műanyag fóliára írták, majd kicserélték őket a víz alatt. Carl Clare viszont az utahl Mount Tlmpa- gonos csúcsára, 3135 méter magasba cipelte fel az esketőt és a násznépet. Az alábbi három felvételen Ilyen „bravúros“. nyugati szenzáclóhajhászó esküvői pillanatképet mutatunk be. Artisták gyűrüüáltása egy helikopter kötelében IGEN — a léggömb kosarában Tömeges nász Saulban — 1800 menyasszony és vőlegény ENERí.l \GA/|)\l,KO|l\" Korábban a kőolaj a legolcsóbb tüzelőanyagnak számított, feldolgozott termékeit minden fogyasztó használta, beleértve a bázls-villa- moserőműveket is. Most — s a jövőben fokozottabban — a kőolajat főképp gépkocsi, repülőgép és más járművek üzemanyagaként, valamint vegyipari alapanyagként kell Inkább hasznosítani. A villamos erőművek nagyrésze a- zonban csak pakurával vagy földgázzal működik, s ezek átállítása szénre igen nehézkes és költséges, ráadásul hosszú ideig nem lennének üzemképesek. Ezért a pakura kiszorításának alapvető módja a villamos erőművek átállítása földgázra. A Szovjetunió földgázkészleteit tekintve a világon az első helyet foglalja el, de a készletek nagy része Tyu- meny-terület északi részén összpontosul, s innen a gázszállítás 2000— 4000 kilométer távolságra a fő fogyasztókhoz igen költséges. Az új gázvezetékek építése is nagy beruházásokat igényel. Ezért a közeljövőben a földgáz nem lesz elegendő a folyékony tüzelőanyagok teljes kiszorítására. Ilyen vlszongok között lényegesen megnövekszik a vljlamosenergia-ta- karékosság szerepe, különösen azoknál a fogyasztóknál, amelyeknél az egyetlen lehetőség a gáznemű, sőt a folyékony tüzelőanyag. Más a helyzet a villamosított közlekedéssel és a benzin jelenlegi lágplaci ára mellett nő a vtllamiosítás gazdaságossága, mind a vasutak (a Szovjetunióban egyelőre a vasútvonalak nem egészen 30 százaléka van villamosítva, a teherszállítások felét dieselmozdonyokkal bonyolítják le), mind a városi közlekedés esetében (az utasok 60 százalékát autóbusszal szállítják, s csak 40 százalékát villamossal, trolibusszal és metróval). Nyilvánvalóan gazdaságos lesz, ha minél gyorsabban villamosítják a gázvezetékek kompresszorait Is (legalábbis a fejlett vlllamos- energia-hálózattal rendelkező körzetekben). Fontos a villamos autók bevezetése Is az ipari, s különösen a városi közlekedésben. Már most is teljes mértékben gazdaságos lenne a városi szállítások egy részének villamos autókkal való lebonyolítása. A tökéletesebb akkumulátorok ki- fejlesztésével és gyártásuk felkutatásával célszerű lehet a teherautó- és taxipark, valamint a városi és a város környéki autóbuszközlekedés jelentős részének átállítása elektromos üzemelésre. . Alapos ellenőrzésre szorul a vas- és színesfémkohászat, a fémfeldolgozás, a különböző vegyipari ágazatok folyékony és gáznemű tüzelőanyagra, részben pedig kokszra é- pülő magas hőmérsékletű folyamatainak viszonylagos gazdaságossága, összevetve a villamos energiára épülő hevítéssel, a plazmetronok alkalmazásával, az elektroííalssel. Horoszkóp Vajon a mai korban létezik-e még érdeklődés az olyan áltudomány iránt, mint az asztrológia. Nos nyugaton, a könyvpiacokon hatalmas példányszámban kelnek el a csillagjóslásról szóló könyvek, az asztro-. lógta! évkönyvek és táblázatok. Sok városban működik csillagjóslásra használt számítógép, sőt a piacra kerültek már horoszkópkészítő zsebszámológépek is. Vajon mi is az a horoszkóp? Az asztrológia szerint az égitestek és az égi Jelenségek titokzatos úton kapcsolatban állnak a földi dolgokkal, irányftják, de legalábbis előre Jelzik a földi eseményeket. Ha pontosak akarunk lenni, az asztrológia voltaképpen egy misztikus világkép, amelynek „gyakorlati alkalmazása“ a eeil- lagjóslás. A horoszkóp szó óranézést Jelent. Az asztrológus az „égi óra“ állásából olvassa ki például egy bizonyos égbolt alatt született ember Jellemét, sorsát. A horoszkóp trtát egy bizonyos földrajzi helyről és meghatározott időpontban ábrázolja az égitestek elhelyezkedését, és tartalmazza az ebből kiolvasott Jóslatok összességét. A horoszkóp ábrája egy kör, amely az állatöv sávját Jelképezi. Ezt a kört a látóhatárt Jelentő vízszintes vonalból kiindulva, tizenkét részre, az úgynevezett házakra osztják fel. E felosztás a négy fő iránnyal függ össze, és a számmisztikán alapszik. Ezután a horoszkópba be kell rajzolni, hogyan helyezkedtek el a kérdéses pillanatban az állatövi Jegyek, a bolygók, a Nap és a Hold. Az értékelés során ebből „olvassa“ ki az asztrológus az egyén belső és külső tulajdonságait, élete fontosabb eseményeit. A csillagjóslás évezredes szabályai minden égitestnek és azok különböző helyzeteinek meghatározott Jelentést tulajdonítottak. Az asztrológia földközpontú és emberközpontú szemlélete több ezer év alatt semmit sem változott. Ugyanúgy csak az égitestek Földről látott szöghelyzetei érdeklik, mint az őkorban. Allatövl Jegyeket és házakat, azaz kitalált, valóságban nem létező dolgokat vizsgál, önkényesen megállapított és tudományosan sosem bizonyított szabályokat alkalmaz. Ráadásul figyelembe sem veszi azt a tömérdek ismeretet, amelyet a csillagászat az égitestek valódi természetéről máig felhalmozott. Nem növeli a csillagjóslás hitelét az a sok egymásnak ellentmondó iskola és irányzat sem, amely az asztrológián belül megtalálható. Vannak, akik a hagyományos asztrológiát tgyekezenek tudományosan szalonképessé tenni. Például úgy, hogy a kozmoszból érkező, de a tudomány által még nem ismert titokzatos erőkre hivatkoznak, s ezek hatását statisztikai vizsgálatokkal próbálják Igazolni. Az elfogultság nélkül, kellő alapossággal és a matematikai statisztika szabályait szem előtt tartva végzett felmérések azonban teijességgel cáfoltak minden asztrológiai hatást. Az utóbbi években a „komoly“ asztrológusok egyre Jobban azt hangsúlyozzák, hogy Jóslataik nem elkerülhetetlen végzetet, hanem csupán valószínűséget Jelentenek. Minden embernek szabad akarata van, így elkerülheti a megjósolt veszélyeket. Ez valóban nagyon kényelmes okoskodás, mert ennek alapján mindig klmagyarázhatók a be nem vált Jövendölések. A valószínűség számítása, belekeverése pedig fokozza a tudományosság látszatát. Csakhogy a dolognak van egy kis szépséghibája: olyasmire, amire az asztrológia alkalmazza, nem is értelmezhető a valószínűség fogalma. Jellemünket, sorsunkat más hatások szabják meg, nem a csillagok. Külső és belső tulajdonságainknak egy jókora részét szüléinktől örököljük. Jellemünk, sorsunk alakulásában fontos szerepe van a családnak, barátainknak, munkatársaiknak, az egész természeti és társadalmi környezetnek.
