Új Ifjúság, 1981. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-06 / 1. szám
AZ ŰJ MOZGALMI ÉV KÜSZÖBÉN A oapokban jobban mint máskor, új tervekkel és elhatározásokkal foglalkozik mindenki. Vonatkozik ez a Szocialista Ifjúsági Szövetség másfélmilliós hadseregére is. Számunkra annál időszerűbb a kérdés, mert a napokban folynak az évzáró taggyűlések, amelyeknek az a küldetésük, hogy apróra váltsák a SZISZ II. kongresszusának és plenáris üléseinek határozatait, kitűzzék a logközelebbi feladatokat. Az évzáró taggyűlések lehetőséget nyújtanak arra, hogy felmérjük, meddig jutottunk el szövetségünk politikai jellegének erősítésében, mi az, ami miatt nem jutottunk még előbbre. Más szóval: mit tettünk, miben tehettünk volna többet, s mik a következő lépések. Legfontosabb feladatunk minden bizonnyal továbbra is az ifjúság eszmei, világné:^ti, politikai nevelése. Nem véletlen, hogy e kérdés olyan nagy hangsúlyt kap a munkánkban. Néhány éve jól bevált rendszerben folyik a SZISZ politikai oktatása. Idővel azonban a legjobb oktatási rendszer is elvesztheti vonzerejét. Ezért szüntelenül keresnünk kell az eszme^ nevelés új, vonzó formált. Nagyon helyesen teszik azokban az alapszervezetekben, amelyekben u politikai oktatást összekötik beszélgetésekkel, élménybeszámolókkal, színház és mo- ziiátogatással, könyvvitával, audiovizuális és egyéb eszközök alkalmazásával. A politikai oktatás nem az egyetlen módja a fiatal nemzedék nevelésének. Rendkívül hatásosnak bizonyult például az arkölcsi és érzelmi neveléssel foglalkozó körök munkája. E körökben többek között megvitatják a haza- és szülői szeretet kérdéseit, gyakorlati példákon elemzik a hazafiság, hazaszeretet, internacionalizmus, psztáiyszemléiet, munkaszeretet, szakmai büszkeség stb. fogalmak tartalmát. Ezeket a, mondhatnánk rendhagyó, de annál vonzóbb formákat kell továbbfejlesztenünk az új mozgalmi évben Is. Nem kisebb feladatok várnak ránk a termelésben. Egy új ötéves terv első évébe léptünk. Az egész társadalom hozzáfogott a népgazdaság tervszerű irányításának tökéletesítésére hozott komplex intézkedések megvalósításához. Gyakorlatilag a népgazdaság tervezés, az irányítás, a gazdálkodás színvonalának emeléséről, a termelés korszerűsítéséről, a tudomány és a technika e- redményeinek hasznosításáról, a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztéséről van szó. Tévedés lenne azt hinni, hogy a komplex intézkedések életre hívása csupán a vezetés és irányítás szintjén végbemenő folyamat. Ma mindennél fontosabb, mint máskor, hogy mindenki gondolkodásmódját a bennük foglaliatott szemléletmód hassa át. Gyorsan változó világunkban a rugalmas reagálás, a kezdeményezőkészség nélkülözhatetlen. Régi hagyomány már az Ifjúsági szövetségben, hogy történelmünk, munkásmozgalmunk, pártunk története és az ifjúsági mozgalom jelentős fordulópontjait tokozott munkaaktivitással köszőntjük. A munkakezdeményezés fellendítésére most jó alkalmat nyújt a CSKP megalapításának közelgő BO. évfordulója és a párt küszöbön álló XVI. kongresszusa. Elvárjuk tehát, hogy ezek az események nem maradnak visszhang nélkül a fiatalok körében. Ezzel is megmutatjuk, hogy tisztelettel őrizzük és ápoljuk forradalmi múltunk haladó hagyományait. Bebizonyítjuk, hogy fegyelmezett, alkotó termelőmunkával, színvonalas tanulással lépünk forradalmár elődeink nyomába, s megfelelünk a fejlett szocialista társadalom építésében vállalt feladatunknak, és történelmi felelősségünknek. P. L, ÉVZÁRÓ TAGGYtilÉSEKRÖL JELENTJÜK A nagyráskai (Veiké Raäkovce) SZISZ- -alapszervezet évzáró taggyűlésén elhangzott beszámolóból kitűnt, hogy nagy figyelmei szentelnek mind az eszmei nevelésnek, mind a sportéletnek és a kultúrának. Megemlékeztek minden nevezetes eseményről és évfordulóról. Segítettek rendbe tenni a községi parkot, és a nyári, illetve őszi mezőgazdasági munkából IS kivették a részüket. Az ú( munkatervben különös hangsúlyt helyeznek a CSKP hat évtizedes történetének megismertetésére, fokozzák az együttműködést a nemzeti bizottsággal, és több figyelmet szentelnek a tu- rlszti'kénák. Természetjárást, kerékpártúrákat, távolsági meneteket szerveznek a köriivék forradalmi hagyományainak nevezetes helyeire. Sváb Katalin A tudományos-műszaki forradalom karában hallatlanul megnövekedett a kntatóintézetek szerepe. Ennek tudatában zajlott ie a téglagyártás gépesítésének és automatizálásának iilinai kutatóintézetéből) is az 51-tagú SZISZ-alapszerve- zet évzáró taggyűlése. A fiatalok beszámoltak többek között arról, hogy az év tizenegy hónapjában mintegy másfélmillió korona értékű újító és ésszarűsitö javaslatot nyújtottak be. Szúvátették, hogy az ifjúsági szövetségben még az eddiginél is nagyobb figyelmet keli szentelni a különféle szakmai és tudományos versenyeknek, mert fokozza a fiatalok érdeklődését a szakmai ismeretek elmélyítése iránt. 000 A svitl Tatrasvit fehérneműgyár III. számú SZISZ-alapszervezetének jobbára nő tagjai elsősorban a gazdasági felada- tokrői beszéltek az évzárón. Dicsérték, hogv a taggyűléseiken rendszerese megjelent j. Ivor műhelyvezető, így mindig első kézből értesültek a legfontosabb feladatokról. Szükség esetén, főleg az anyagmozgatás meggyorsítása érdekében nyújtóit műszakokban dolgoztak, sőt néhányszor éjszaka és szombaton is munkába álltak. A szervezeti élet jobb kibontakozását hátráltatja, hogy köt műszakban dolgoz naK, s így nehéz összehangolni a tagok szabad Idejét. (pi) F aragó Attila kitűnő bízonyltvány- nyal a zselízi (Zellezovce) alapls- koláből került annak idején a Komáromi Gépipari Technikumba 1970-ben. Ekkor vették fel a SZISZ soraiba is. Kezdettől fogva nagyon energikusan bekapcsolódóit a szervezet munkájába. A faliújságot szerkesztette és a sportrendezvények fáradhatatlan szervezője volt. Katonai szolgálatát Vímperkben töltötte, és itt is hű maradt elveihez. Egy éven ál pionlrraj-vezetö'ként dolgozott az egyik iskolában. Leszerelése után Zsell- zen, a Nehézgépipari Üzemben kapott munkát. A párt alapszervezete azzal bízta meg, hogy alakítsa meg a SZISZ-alap- szervezetet. A minőségi ellenőrzés néhány további dolgozójával létrehozott egy ütőképes 32 tagú szervezetet, a- melynek alelnöke lett és ő vezette a sakk-kört is. Miután megnősült, Ipolyságra került, és itt Is nyomban bekapcsolódott a szervezeti életbe. A Barátság kőolajvezeték helyi üzeménél dolgozik, szabad idejében az alapfokú iskola Jakuskin százados nevét viselő plonlrcsapatának egyik raját vezeti. A gyermekekhez fűződő benső kapcsolata most még csak tovább erősödött azzal, hogy felesége tanítónő, és már van egy kétéves kislányuk. A pionírok szeretik, mert nagyon érdekes, élvezetes foglalkozásokat szervez nekik. Tavaly itt is megalakította a sakk-kört, és már bajnokságot is rendeztek e szép sportágban. Most újabb nagy fába vágta a fejszéjét. Idén beiratkozott a Szlovák Műszaki Főiskola gépészeti karára. Legújabban azzal a gondolattal foglalkozik, hogy felvételét kéri a pártba. Érdemes rál Belányi János BÜCSÜ lÖRINCZ GYEIA ElVTARSTÖl Olvasóink még bizonyára emlékeznek arra az interjúra, amelyet Lőrincz Gyű la 1980. január elején 70. születésnapja alkalmábél az Cj Iffűságnak adott, öt ven év sokrétű művészi és politikai man ká|a állt akkor mügOtte. De tele alkotó kedvvel tovább akart dolgozni. A sors kegyetlensége, hogy 1980. december 15- én ez az út lezárult. Lűrlncz Gynla 1910. január 16-án Dió- szegen született. A Budapesti Képzőművészeti Akadémián tanait és kezdett tevékenykedni a haladé ifjúsági mozgalomban. Tanulmányai befejezése ntin gra tikusként Prágában és Bratislavában képzőművészeti tevékenységet fejtett ki egy Idfiben Párizsban is. 193B-ban lett Csehszlovákia Kommunista Partjának tagja s aktívan részt vett a Spanyolor szagnak nyújtott internacionalista segít ségben is. A háború éveiben politikát emigrációban élt és részt vett az antifasiszta küzdelemben. A felszabadu lés után egy évig a Magyar Kommunista Párt Központi Bizottságában dolgozott, de 194B-ban visszatért Csehszlovákiába és a bratlslaval Pravda vállalatnál távé kenykedett. 194B-ban fi alapította főszerkesztőként az Dj Szé t. 1949-ben megválasztották a CSEMADOK Központi Bt zottságának elnökévé. A XI. pártkongresszustél kezdve be táláig Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, 1954 éta képviselő, a legutóbbi Időszakban a Sző vetségi Gyűlés Elnökségének a tagja vett. Politikai munkájában és közéleti tisztségeinek ellátása során következetesen érvényesftette a CSKP nemzetiségi politikájának lenini elveit, a valődi ha zafi és a szocialista Internacionalista ki vélő példája volt. Képzőművészeti munkásságának alls méréséként Klement Gottwald Állami Dijat kapott és ebben az évben köztársasági alnUkUnk a Nemzeti művész elmet adományozta. Lőrincz Gyula életmővél és emlékét őrizni és ápolni fogjuk. K orunk termelőerőinek fejlődését elsősorban a kibontakozó tudományos-műszaki forradalom határozza meg. Miről is van tulajdonképpen szó? Mit értünk tudományos-technikai forradalom alatt? A tudomány és a termelés kapcsolatában mind meghatározóbbá válik a tudomány. A termelés egyre inkább a tudomány technológiai alkalmazásának területévé válik, sőt a tudományos tevékenység egyes területeken összefonódik a termeléssel, mert eredménye közvetlenül termékekben, illetve szolgáltatásaikban realizálódik. Ez jelentkezik az a- tomkutatás területén csakúgy, mint az e- lektronlkai vagy gyógyszerkőmiai, sőt sok esetben a biológiai kutatásokban Is. A tudomány közvetlen termelőerővé válásának útjai és jelenségei rendkívül sokrétűek. A legfontosabb tendenciákat a következőkben lehet összefoglalni: al Meggyorsul a tudományos kutatások fejlesztése. A társadalom egyre több erőt fordít a tudományos kutatásokra, a foglal- koztalcttaknak mind nagyobb része vesz részt H tudományos kutatómunkában. b) Megnő a mérnöki és technikusi tevékenység jelentősége és mennyisége a gépek, berendezések, anyagok felhasználásának, a technológiai folyamatok és a munkaszervezés formáinak kialakításában. c) A tudomány eredményei gyorsabban és közvetlenebbül kerUlndk be a termelésbe. Vagyis lerövidül az a ciklus, amely a találmánytól a termékkibocsátásig eltelik. dj Fokozódik a termékek cserélődésének üteme a termelésben. e) A fejlődés szükségszerű velejárója, hogy a tudományos tevékenység szervezetileg Is egyesül a termeléssel. í) A tudományos munka is fokozatosan produktívvá válik, mindenekelőtt a tejlesztö és alkalmazott kutatások, de néhány területen —- mint az atomipar és a rádióelektronikai ipar -— az alapkutatás Is közvetlenül termékekben jelenik meg. g] A termelési költségekben is jelentősen nő a tudományos kutatási ráfordítások részaránya. A tudományos-technikai forradalom az e- gész világon kibontakozik, megtalálható a legfejlettebb tőkésországokban Is. Legteljesebben azonban csak a szocializmusban, illetve a kommunizmus építésében fejtheti ki hatását, mert jellegénél fogva a termelés nagyfokú társadalmasodását követeli meg. A tudományos-technikai forradalom a termelés hatalmas növekedését eredményezi, ami a kapitalizmusban a piac korlátaiba ütközik. Megköveteli átfogó, «z egész népgazdaságra, sőt nemzetközi gázdáság- ra kiterjedő komplex hosszú távú tervek kidolgozását és alkalmazását, ami a kapitalizmus viszonyai között lehetetlen. Nem utolsó sorban megszünteti a régi munkamegosztást, mindenekelőtt a szellemi és a fizikai munlka éles szétválasztását, ami A tőkés társadalom létét fenyegeti. A szocializmusban ezek a korlátok nem léteznek, illetve a termelés állandóan fokozódó társadalmasításával elhárlthatök. A tudományos-technikai forradalom azonban nem bontakozhat ki önmagától, azt tudatosan kell irányítani és szervezni. Mindenekelőtt széles körűvé kell tenni a tudomány és a technika fejlesztését, hiszen már nem egyes tudományos eredményeken van a hangsúly, hanem az egész termelésen. Ezért céltudatosabban kell összpontosítani a kutatásokat a legfontosabb kérdések megoldására. A kutatásban nem elég feltárni az új eredményeket, gondoskodni kell azok széles körű bevezetésének lehetőségeiről is. Ezt Is segítik a kombinátok, az egyesülések, a termelés társadalmasodásának azon formál, ahol egy egységbe tömörítik a kutatást, a tervezést és a termelést. A tudományos-technikai forradalom egyesítése a szocialista társadalmi rend előnyeivel megnyilvánul az egységes állami tudomány- és műszaki politikában. Olyan komplex programot kell kidolgozni, amely a távlatokat felmérve valamennyi fejlesztési irányt képes összehangolni. Az egységes műszaki politikának két i- rányvoiialat kell követnie a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtésében. Egyrészt fel kell használni a legfejlettebb tökésorsBágoknak a tudományos-technikai forrédálotúbáfi ólért éfédiiftényeit, másrészt kűtátni kóll azokat az új módszereket, lehetőségeket, amelyek csak az össztársadal- tlli tUlóJdob alapján válősulhatnak meg. A kibúötakózö anjiagi-mflszakl bázis tehát egyre több olyan elemet is magában foglal tnájd, amelyet a mindenkori legfejlettebb tökésországban sem találhatunk meg. Igv például az energia komplex felhasználása lehetővé teszi, hogy a villamos erőművek hatásfoka — ami a legfejlettebb tő- késországokban 40 százalék — 75—80 százalékra emelkedjen. A tudományos-technikai forradalom a kapitalizmusban azzal fenyeget, hogy felborul az egyensúly a társadalom és a természeti környezet között, mert a társadalmi-gazdasági reprodukció gyorsabb mint a természeti. A társadalom és a természet „újratermelése“ azonban nem általában kerül ellentétbe, sőt ez a probléma nem is újkeletű. Marx már Rodbertus nézeteit bírálva rámutatott: „Minden termelési ágban újratermelés megy végbe: de ez az ipari újratermelés csak a mezőgazdaságban esik egybe a természetessel, a kitermelő Iparban azonban nem. Ezért az utóbbiban a termék természeti formájában nem válik Ismét saját újratermelése elemévé." Ez az ellentét csak a kapitalizmus körülményei között látszik megoldhatatlannak. A szocializmusban hosszú távú össztársadalmi, sőt nemzetközi terv alapján biztosítani lehet a gazdaság és a természet egyensúlyát, meg lehet védeni az ember természeti környezetét. Bár a Szovjetunióban a leggazdagabbak és legsokrétűbbek a gazdasági-társadalmi fejlődés természeti feltételei, és azokat nem Is „rabolták" ki, a tervezés során egyre szervesebben építik be a fejlesztési koncepciókba a természeti erőforrások ésszerű kiaknázását, a természeti környezet, a légkör és a vizek tisztaságának védelmét. A tudományos-technikai fejlődés, a kom raunizmus anyagi műszaki bázisának megte remtése a szocialista nemzetközi Integrá- clőval Is összekapcsolódik. Ez az integráció gyorsítja a bázis megteremtését, ^ert lehetővé teszi a szélesebb körű tapasztalatok, tudományos eredmények felhasználását, és a termelés nagyobb méretű társadalmaso- dását jelenti, mint ami egy országban az adott időben megvalósult. A kommunizmus termelőerőinek megteremtésében elsődleges az anyagi-műszaki bázis létrehozása, amelyben materializálódik a társadalom felhalmozott tudása, kifejezésre jut a tudomány fejlődése. Éppen ezérl nem feledkezhetünk meg arról, hogy az a nyagi-műszakl bázis önmagában nem vezet semmiféle kommunizmusra. Marx írja: „A természet nem épít gépeket, nem épít mozdonyokat, elektromos távírókat, szeltakto- rokat stb. Ezek az emberi iparkodás termékei; természeti anyag, az emberi akaratnak a természet feletti szerveivé vagy a termé szetben való tevékenykedésének szerveivé változtatva. Az emberi agynak az emberi kéz alkotta szervei: tárgyiasult tudáserö.“ A kommunizmus anyagi-műszaki bázisát tehát a legfontosabb termelőerő, az ember teremti és' képes ügy felhasználni, hogy az a kommunista társadalom kialakulására vezessen. Harna István mérnök, a közgazdasági tudományok kandidátusa A lUDOMÄNYOS-iSjAKI fORRADAlOM