Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-02-19 / 8. szám

Január második felében vagy ötven szlo­vákiai moziban megnyílt a szokásos téli filmfesztivál. Számos új hazai és külföldi filmet láthatott a közönség. A nyitral bemu­tató kapcsán hadd számoljak be a feszti­válról, pontosabban a bemutatott filmekről. A Nitrai Városi Filmigazgatóság vezetője, Dusán Krállk elvtárs nem régen van eb­ben a beosztásban. A fesztivál megnyitása előtt elmondta, hogy a tavalyi téli sereg­szemlének csaknem ötezer látogatója volt, de most úgy véli, ez a szám Jelentősen emelkedni fog. Valóban lelkiismeretes volt a propaganda. Az üzletek kirakatat a fesz­tivál filmjeit népszerűsítették. Az első bemutatott film, a Mértékre sza­bott balál hazai produkció volt; megrázó képet adott az első köztársaság életéből, a gazdasági válság éveiből. Vlado Müllerrel, Kvóta Fialovával és a nyitral Milan Kiss-sel a főszerepekben. Ä film Illés Béla novellá­ja alapján készült, és Martin Holly rendez­te. Az asszony Illata című film olasz pro­dukció volt Egy katonatiszt tragikus sor­sáról szól, aki a háborúban elvesztette sze­me világát és kezét. Risl, az Ismert rende­ző a főszerepet V. Gassman színművészre bízta. A Jugoszláv filmgyártás terméke az Ok- kupáció című film, amelynek cselekménye 1941-ben közvetlenül a német-olasz meg­szállás előtt Dubrovnikben játszódik. Há­rom jóbarát sorsát mutatja be, akiknek az­tán különböző világnézetűk miatt válnak szét az utaik. £. Zafran rendező huszonhat képben mutatja be a történetet. Figyelemre méltó hazai alkotás A nyár végi koncert című film a híres cseh zene­szerző, Antonín Dvofák életének egyik epi­zódjáról. A forgatókönyvet írta és a filmet ren­dezte: P. VláCll. A főszerepekben J. Vlnkláft, J. Hlavácovát és J. Hlaváökovát láttuk. A francia filmművészet az ismert rende­ző, A. Cayatte bűnügyi drámája képviselte. P. S.-ez a címe a Német Demokratikus Köztársaság fesztivál! filmjének. Egy német gyereknek, elhagyva a gyermekotthont, e- gyedül kell magáról gondoskodnia; s ez­után már felelősséggel tartozik tetteiért Is. A DEFA nálunk Is jól Ismert rendezőjének, Grófnak a munkája ez a film. A tengerész visszatér című angol film egy hajóskapitány és egy afrikai hercegnő érdekes története. A férfi főszerepet F. Bell, a nőit a nigériai S. Shodsinda játssza. A magyar filmművészetet Szabő István rendező új filmje, a Budapesti történetek képviselték. Mártonvölgyi László M ennyi asszociációt megenged egy olyan egyszeri jelentésű sző, mint a (al, A fal elválaszthatja ez embereket egymástól, de éppúgy össze is zár­hatja ókét. Négy fal jelentheti a magányt vagy a rabságot, de jelentheti az otthon melegét is, amely megvéd a külvilágtól. Lehet akadály, melyet la kell rombolni, s van úgy, hogy csak elég átugrani. E témakör körül tapogatódzik a Pink Floyd együttes legfrissebb nagylemeze, amely a The wall (A fal) elmet viseli. Két éve jelent meg ntoljára a neves bandának albnma, Animals (Allatok| címmel s ezt a kritika nem nagy lelkese­déssel fogadta. Ezzel szemben e mostani kettős lemez jé visszhangot váltott ki mind a kritikusok, mind pedig a közönség körében. Ritkán fordul elő, bogy valamelyik igényes rockot játszó csoport neve feltűnnék a slágerlistákon. Most mégis tanúi lehetünk ennek: a Pink Floyd új nagylemezeinek, a Másik tégla a falon cimfi száma röviddel a megjelenése után a listák élére került, s azé- ta is ott tanyázik. Lám, néha a nagyközönség Ízlése, és a színvonalas zene is találkozik! Bár több ilyen találkozásról írhatnánk. MARIAN VARGA Bogdány itiLvéieie Hazai lemezújdonság Marian Varga, Pavol Hammel, Ma­rika Gombitová, Eudovít Nosko, Fe­dor Freäo, Frantisek Griglák, Boris Filan — ezt a pár nevet nyugodtan behelyettesíthetjük azzal, hogy „szlo­vák pop maximum“. Ha ezeket a neveket halljuk vala­milyen hanglemezzel kapcsolatban, a mércét önkéntelenül is magasabbra emeljük. így tettem én is, amikor a Collégium Musicum legfrissebb albu­mát hallgattam. Az On a Ona című lemez már abban is eltér az együt­tes korábbi albumaitól, hogy csupán egyetlen zenekari kompozíciót tartal­maz, a többi énekelt szám, mégpedig a fent sorolt kiválóságok tolmácsolá­sában. Nehéz helyzetben van az, aki vala­melyik stlluskategóriába akarja bele­sorolni ezt az albumot. A dalok oly­annyira eklektikusak, hogy néha egy- -egy számon belül Is több különféle irányzatokból átvett megoldást hall­hatunk, Rock-, dzsesszrock-, blues- -ízek keverednek rendszertelenül és öncélúan a régi Collégiumtól megszo­kott hangzásban. Ez alól csak az e- gyetlen zenekari tétel kivétel, de en­nek ötletszegény dallamvezetése meg sem közelíti Marián Varga hajdani szerzeményeinek színvonalát. Igaz, hangulatteremtő készsége még min­dig kitűnő, de ez csak egyik össze­tevője a jő kompozíciónak. A lemez hangszerelőjenek nem sikerült egy közös hangot megütnie a dalokban, így az nem Is válhatott egységessé. Kár, mert a muzsikusok felkészültsé­ge igazán kiváló, azon tehát nem mú­lott a lemez sikere. Kellemes meglepetés volt számom­ra Eudovít Nosko énekhangja. Az LP legmegkapóbb pillanatait épp az ővele rögzített részletek adják. Ez a jobb sorsra érdemes, egyéni módon ének­lő előadó, okosabb műsorválasztással, célratörőbb munkával bizonyára több­re vthetné évi egy-két felvételnél. Rajta kívül már csak az ízlésesen el­készített lemezborítóban leltem vi­gaszt rossz kedvemre. — gyökér — Frenreisz Károly szaxofonja Az egykor híres együttes, a Metró tagjaként kapcso­lódott be a magyar pop-életbe Frenreisz Károly. Zene­szerzésen, éneklésen, bőgőzésen kívül azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy nagyszerűen kihasználta számaiban a szaxofonos- és klarlnétozó tudását. A Metró együttessel a táncdalfesztiválon bemutatott Régi kép-szobrok című dal pazar szólója a legszebb, amit valaha is e hangszeren produkált. Pedig ez az együttes csak pályája első lépcsőfoka volt. 1970-ben kislemeze jelent meg mindkét oldalán mo­dernül hangszerelt és szaxofonszólóval tűzdelt számok­kal. A Boldog vagyok és a Ha lenne szíved című dalokkal rakták le az LGT alapkövét. Az együttesnek Frenreisz is oszlopos tagja volt a kezdeti években. Sokak szerint akkor volt a Locomotív GT legerősebb felállása, min­denesetre alaposat lendítettek a magyar pop lassuló szekerén. Azt mondják, két dudás nem fér meg egy csárdában, hát még ha többen vannak! Ezért senkit sem lepett meg az a hír, hogy kivált az LGT-ből, s új összetételben kislemezt készített, amelyről természetesen szaxofon­szóló sem hiányzott. A Szevasz, haver egy új korszakának hírnöke volt, Itt már felfedezhetők azok a stílusjegyek, amelyek ké­sőbb a Skorpiót jellemezték. Bár ez az együttes is hamar megkapaszkodott a leg­jobbak között, nem volt örök életű. Frenreisz Károly most ismét válaszút előtt áll, bizonyság erre a nemrég kiadott kislemeze meg az, hogy újra • elővette kedvenc fúvóshangszerét. Ez az SP csak amolyan kedvcsináló a nemsokára megjelenő Oj-Skorpió-albumhoz. Annyit azonban elárul,a trió muzsikájáról, hogy keményebbre váltottak, tehát a kor ízlésének hangján kívánnak szólni. S hogy kihez? Tőlük tudom: a fiatalokhoz. STRIE2ENEC SÁNDOR A BEKENEK NINCS ALTERNATÍVÁJA A z utóbbi időben egyre többet hallunk északi szomszédainkról, a lengyel népről. A napokban ért véget a Len­gyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszu­sa, amely meghatározta az elkövetkező évek teendőit, örülünk szomszédaink sikereinek, hogy jól haladnak azon az úton, amelyen .35 évvel ezelőtt elindultak. Nem véletlen, hogy éppen most kerül képernyőnkre a Nagy Honvédő Háború cí­mű filmsorozatnak az a része, amely Len­gyelország felszabadításáról szól. Mielőtt megnéznénk a filmet, pergessük csak vlsz- sza az eseményeket. A szovjet hadsereg 1945. január 12-én a Balti-tengertől a Kárpátokig hatalmas tá­madást indított a Varsó-Berlin fő hadászati irányban. Megkezdődött a visztula-odeíai hadművelet. „Német földön nem lehetséges semmiféle áttörés!" — ez volt a hitleristák jelszava. A Lengyelország területén védekező né­met „Közép“ hadseregcsoport ereje 400 000 katona, 4100 löveg, 1130 harckocsi és 1050 repülőgép volt. A támadást — a Varsó-Berlin irányban — végrehajtó két szovjet front, az 1. Belorusz Front (Zsukov marsall), és az 1. Ukrán Front (Konyev marsall) állományába 2 203 6S6 katona, 30 773 löveg, 7042 harc­kocsi és 5047 repülőgép tartozott. A támadást a szövetséges főparancsnok­ság kérésére a tervezettnél nyolc nappal korábban Indították meg, ezzel tehermente­sítve az Ardennekben nehéz helyzetbe ke­rült amerikai-angol csapatokat. Konyev marsall erről Így írt visszaemlé­kezéseiben: „Nyolc helyett most csak két és fél napunk maradt, és ezt az időveszte­séget megfeszített munkával kellett pótol­ni." A terveket gondosan éllenőrizték, és a csapatokat alaposan felkészítették. Ennek eredményeként rövid idő — 18 nap — alatt áttörték a német védelmet, ős több mint 500 kilométernyit nyomultak előre. A hadműveletekben részt vettek az 1., majd később a 2. lengyel hadsereg egységei is. Tippelskirch német tábornok szerint „a csapás oly erős volt, hogy nemcsak az első lépcső hadosztályait vetette ki állásaiból, hanem azokat a nagy, gyorsan mozgó tar­talékokat lsr amelyeket Hitler parancsára az arcvonal közelébe vontak.“ januártól áprilisig a Varsótól északra tá­madó 2. és 3. Belorusz Frontok áttörték a kelet-poroszországi védelmi rendszert, és bekerítették az ott védekező csapatokat. A Lengyel Munkáspárt felhívást Intézett a lengyel néphez: „Minden erővel segíteni kell a Vörös Hadsereget!“ Január 17-én felszabadult Varsó, és 29-én az 1. Belorusz Front csapatai átlépték a volt német-lengyel határt. Miután a frontok felzárkóztak az Odera- -Nelsse folyók vonalára, a küstrini irány­ban csak kb. 100 kilométerre álltak Ber­lintől. Február 10-től Kelet-Pomerániában is had­műveletet Indítottak a német „Visztula“ hadseregcsoport szétverésére. Buttlar német tábornok szerint „a csa­patok szörnyű rendetlenségben vonultak vissza, és gyakran összekeveredtek a me­nekülő lakossággal.“ Eddig a hadijelentés, vagy ha úgy tet­szik, a helyzetjelentés, ám a film, amely szerdán este fél nyolckor kerül a képer­nyőre, sokkal részletesebben tárja elénk a 35 évvel ezelőtt történteket. Három és fél évtized telt el a szörnyű világégés óta. Egész nemzedék nőtt fel, vált férfivá, aki nem ismerte a háborút. Hogyan fogadta ez a korosztály azt a fil­met, amelynek sok-sok kockája memento? „1953-ban születtem. Nem nézhetem ezt a filmet könnyelmű nyugalommal. Nem tu­dom visszatartani könnyeimet, amelyek ön­kéntelenül szöknek a szemembe. Nemcsak azoknak kell nézni ezt a filmet, akik átél­ték a szörnyű háborút, hanem azoknak Is, akik utána születtek. Az egyes részek megtekintése után minden alkalommal be­szélgetek a lelkiísmeretemmel: úgy élek-e, ahogy kell élnem? Az én békés, nyugodt életemért, embermilliók haltak meg. A ma­gam által feltett kérdésre feleletet adok, hogy úgy élek, ahogy keli, de ennek elle­nére eddig még nagyon keveset tettem a- zért, hogy méltó legyek azok örökéhez, akik életük árán hozták el a békét. Mély tisztelettel: Nagyezsda Vojtovicsová, Szeveromorszk, Murmanszki terület." Meghatódva olvasom azokat a leveleket, amelyek a tévéhez érkeztek, szinte mind­egyikből kicseng az Is, hogy a békének nincs alternatívája. A békének csak egyet­len alternatívája van: a BÉKE.-csi­Lengyel lakosság üdvözli a felszabadított falvakon átvonuló szovjet csapatokat A Ifll FILMFESZTIVAl MARGÓJÁRA A FAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom