Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-12-02 / 49. szám

—T «IN _ TARKA SPORTVI- LÁG Labdarúgó válogatottunk világbajnoki selejtezőinek nyitánya nem úgy sikerült, ' mint ahogy... Most majd­nem azt írtam ide, hogy mint ahogy reméltük volna. Mert tegyük a kezünket a szívünkre, ugyan ki remél­te, hogy győzünk a walesi oroszlánbarlangban? A brit szigeteken senki számára sem terem babér, e- zért a mintmálts 1:0 arányú vereséget akár hízelgőnek is tekinthetjük. Jóllehet, a mérkőzést még a televízió képernyőjén sem láthattuk, de a rádióközvetítés, a kül­földi lapvélemények, no meg a mérkőzés „szenvedő ala­nyainak“ egybehangzó nyi­latkozatai alapján nyugod­tan elmondhatjuk, hogy az viszont már csöppet sem hí­zelgő számunkra, ahogy a vereséget elszenvedtük. Mindenki csapnivaló csa­patjátékról beszél. Még - g brit lapok is úgy véleked­nek, hogy a csehszlovák csa­pat egy kicsikével jobb csa- Mfrjátékkal tisztesebb ered­ményt is elérhetett, vagy a- kár győzhetett is volna. Megint ott vagyunk, ahol a part szakad. A csapnivaló csatárjáték a ligának is ál­landó kísérő jelensége. En­nek ellenére az egyesületi edzők változatlanul a végki­merülésig tartó erőnléti ed­zésekkel igyekeznek jobbnak tűnni a másiknál. Ahelyett, hogy helyzetfelismerésre, al­kotókészségre oktatnák vé­denceiket és lövőtechnikáju­kat csiszolnák olyan vasszt- gorral, mint erőnléti felké­szülésüket. Mintha az erőnléti edzés­ben lehetne ma valami újat kitalálni. Mintha az alapo­zás, a tüdőtágítás, izomerő­sítés minden vállfáját nem ismerné már az egyik épp­úgy, mint a másik. Nem ár­tana, ha ezek helyett egy kis fejtágítást is beiktatná­nak az edzésprogramba. Hogy az aranylábú fiúk a 'futballt ne csak deréktól — vagy ha úgy tetszik — váll­tól lefelé, hanem egy kicsit fejjel is . játsszák. Hogy az adott helyzetben ne azt a megoldást válasszák, ame­lyet bárki választana, hanem azt, amelyre senki sem szá­mít, legkevésbé az ellenfél. Ha ezeket a tulajdonságo- ■ kát ■ elsajátítanák, jakkor elég lenne alkalmasint . né­ha-néha egy kicsit célba lő- dösni, és bizonyára meg is . lenne az eredménye. Vala­hogy úgy, ahogy annak ide­jén Puskás csinálta, aki pá­ratlan tökéllyel tudta célba juttatni a labdái. Amikor megkérdezték tőle, hogy tett szert ilyen csodálatos lövő- technikára, azt válaszolta, hogy gyermekkorában nem kerülhetett az útjába egyel len kavics, amelybe ne rú­gott volna belé. De nemcsak, hogy belerúgott, hanem igye­kezett is mindig eltalálni va lamit. Mikor már komoly edzésben volt, nem átallott az edzések után másfél-két óráig is a pályán maradni és már-már az eszelősséggel határos önuralommal célbn- lődösni a labdával. Mert hát a gyakorlat teszi az embert mesterré. 000 De felesleges most már a történtek fölött keseregni. Inkább vegyük sorjába, hogy . milyenek az esélyek, az esé­lyeink a 3. európai selejte­ző csoportban. Egy biztos, legnagyobb el­lenfeleink, a walesi és a szovjet válogatott nagyon jó rajtot vett. Mindkét csapat száz százalékos. Wales há­rom mérkőzésből hat ponttal tma és 9:0 arányú ragyogó gól­aránnyal S áll az élen. A Szovjetunó két mérkőzésből négy pontot szerzett, és Til­es gólaránya is kecsegtető. Figyelembe kell venni, hogy a jó kezdés lélektani szem­pontból is feldobja a csapa­tot. Na és mi van akkor? Mi­ről árulkodik legnagyobb el­lenfeleink csatározásainak menetrendje? Wales — jövő év március 25-én kínt játszik Törökor­szággal, május 30-án otthon a Szovjetunióval, szeptem­ber 9 én nálunk lép pályára, október 14-én otthon fogadja lilandot és kerek egy év ■múlva, november 18-án a Szovjetunióban zárja a küz S deiemsorozatot. Ha két . to­vábbi , mérkőzésen győz, és a kedvező sorsolás alapján ez nem is olyan lehetetlen, a spanyolországi döntőben érezheti magát. A Szovjetunió —- május 30. Wales, szeptember 23-án otthon fogadja Törökőr szó got, a visszavágó november 7-én lesz, október 28-án ott­honában fogad bennünket, november 18-án Woles-et, és november 30-án nálunk ját­szik. ., Mi holnap játszunk Prágá­ban a törökökkel, a vissza­vágó április 15-én lesz, má­jus 27-én izlandoi, szegi em­ber 9-én Wnles-et fogudjuK. szeptember 23 án Izlcmd sz’ getére, október 28 an a Szov/etunióba megyünk, és november 30-án a Szovjetu­nióval itthon zárjuk a cso­port selejtező mérkőzéseit Bár az esélytelen izlan­diak és törökök is megke­verhetik a kányát — Izland Törökországban aratott 3:1-- es győzelmével máris meg­lepetést szerzett — azért minden valószínűség szerint a sorsdöntő mérkőzésekre a három nagy között kerül sor. Életbe vágóan fontos a május 30-1 Wales — Szov­jetunió mérkőzés, de bizo­nyára minden egy év múlva, november 30-án Bratislavá- ban dől el a Csehszlovákia — Szovjetunió találkozón. Addig még sok idő van hátra. Addig esetleg még lő­ni is meg lehet tanulni, és gondolkodni — okosan. ooo Amíg labdarúgóink botlá­sán — és, hogy műfajt vált­sak — a jégkorong liga ala­csony színvonalán keser­günk, jégkoróngozóink ifjabb korosztálya megint nagy ö- römöt szerzett nekünk. A szocialista országok remény­ségeinek hagyományos Ifjú­sági Barátság Versenyén Zvolenban fölényesen dia­dalmaskodott, amikor a dön­tőben magabiztos, 9:1 ará­nyú győzelmet ajjatott a leg­nagyobb rivális, a Szovjet­unió fölött, amely nem any- nyira volt rosszabb, mint a- hogy azt az eredmény mu­tatja, hanem mi voltunk annyival jobbak. Az IBV kilenc évfolyamá­ban ez már a hatodik győ­zelmünk. Aki látta a meg­mondhatója, hogy ezek a ti­zennyolc évesnél fiatalabb fiúk bámulatos dolgokra ké­pesek a jégen. Éppen Ilyen bámulatos dolgokat művel­tek elődeik is a korábbi é- vekben. Felmerül a kérdés: hová tűnnek el ezek a te­hetségek? Minden bizonnyal elsül­lyednek az élvonal vissza­húzó hínárjában. Minden bi­zonnyal hamar átveszik fel­nőtt társaik kényelmes, könnyelmű felfogását, és be­illeszkednek a sorba. Kár! (palágyi) 3§|g áPORT VI­LÁG t HA AZT MONDJÁK, DAVIS KUPA ... NAGY REMÉNYSÉGÜNK — IVAN LENDL A hét végén az pgész teniszvilág figyelme Prágára irányul. Ha zánk fővároséban lösz a cseh­szlovák-olasz Davis Kupa-döntő. Te­niszezőinknek most egyedülálló lehe tőségük van, hogy elnyerjék a híres -nevezetes-kupát, győzzenek abban a versenysorozatban, amely e sportág ban nem hivatalos csapatvilágbajnok­ságnak számit. Ezért olvasóink Is bizonyára szívesen veszik, ha meg­ismerkedünk ezzel a sportággal és az említett kupa történetével. EGY KIS TENISZTORTÉNELEM A tenisz — eredeti angol néven lawn-tennis — nagyon régi'játék. E- gyes források szerint már a XIII. szá­zadban Is játszották. Egykoron ütők nélkül, tenyérrel adogatták >a rongy­ból, kócból készült labdát a partne­rek. Eredetileg az oiaszok és a fran- .ciák hódoltak leginkább neki, és pau- menak nevezték, a sportág fejlődé­séért a legtöbbet azonban az angolok tették, aktk tenisz néven már a XIV. században játszották. Századokig alakúit, fejlődött mai formája. Első alapszabályait 1878-ban az angol Julian Marshall áiiítotía ösz- sze. Ezek egy része ma Is érvényben van. - a > . A játéktér egy belső kisebb és egy külső nagyobb négyszög. A pályát egy 91 centiméter magas háló két teljesen egyenlő részre osztja. Ré­gebben 75—80 centiméter magas há­lók voltak. A pálya hossza 23 méter 77 centiméter. Szélessége páros já­téknál 10 méter 97 centiméter, egyes­nél 8 méter 27 centiméter., A pálya talaja változó, Angliában általában füves pályákon játszanak, máshol sa­lak, aszfalt vqgy műanyag. borítású a pálya. A szabályok azcnbait minde­nütt egyformák. A préselt gyapjúval borított gumi­labda előírt átmérője 6,67 centiméter, súlya körülbelül 58 gramm. A tenisz­ütő anyagára, alakjára és súlyára nincs kötelező szabály. E sportág 1928-ig olimpiai verseny­szám, világbajnokságokat is addig rendezték.: Az 1924. évi olimpiai já­tékok ' után a teniszt törölték a mű­sorról. A Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság és a Nemzetközi Tenisz Szövet­ség FIT között azóta már elfelejtett vita robbant ki. A teniszezők azzal vádolták a NOB testületét, hogy nem megfelelően szervezte meg a párizsi- tornát, és kijelentették, hogy a jö­vőben beleszólást kívánnak az Irányí­tásba. A NOB azzal érvelt, hogy az olimpia évében nem célszerű a nagy jelentőségű egyéni versenyek kiírá­sa, mert így a teniszezők ötkarikás tornája veszít varázsából. A vita égé-/ szén odáig fajult, hogy a tenisz meg­szűnt olimpiai sportág lenni, s azó­ta sem sikerült visszakerülnie az olimpiai sportok családjába. Ojabban azonban biztató tárgyalá­sok folynak a NOB és a FIT között. A szövetség négy éve tette meg az első kezdeményező lépéseket, hogy a sportág visszatérhessen az olimpiai családba Első lépésként a NOB elis­merte a szövetséget, s jelenleg az ún. „elismert“ sportszövetségek közétar­tozik. Néhány kérdésben, Így az ama­tőr és a hivatásos játékosok külön­választását illetően még nem sikerült megegyezésre jutni, de a legközeleb­bi, Los Angelos-i olimpián minden va­lószínűség szerint sor kerül bemuta­tó jellegű tornára, és Í988-ban a te­nisz visszatér az olimpiára. Az 1913-ban alakult nemzetközi szövetségnek jelenleg 69 tagszövet­sége van, a világszerte teniszezők számát azonban nehéz lenne meg­határozni, mégpedig azért, mert egy egész életen át lehet űzni. Aki vala­ha kezébe vette az ütőt, aligha hagy­ja abba haláláig a teniszezést, amely versenyszerűen is egész magas korig űzhető. Philippe Chat-rier nek, a FIT francia elnökének a megállapítása szerint az egész világon föbb mint százmillió ember teniszezik, tehát az egyik legelterjedtebb sportág. A DAVIS KUPA SZÍNRE LÉP A Davis Kupáért folyó küzdelem a világ egyik legrégibb sportversenye. Az idén múlt 80 éves, és a háborús évek (1915—1918, 1940—1945) kivé­telével minden évben megrendezték Prágában kerül sor a kupa 69. dön tőjére. A kupa eredete amerikai diákok kai, pontosabban egy amerikai diák Dwight Fllley Davis nevével függ ösz- sze. Davis társaival együtt nagy be mutató körutat rendezett az Egyesült Államokban az Angliából behozott te­nisz népszerűsítésére. A bemutatók­nak hatalmas közönségsikere volt. Ez adta nekt az ötletet, hogy kupét a- jánljon fel az USA és Anglia legjobb teniszezőinek összecsapására. Gazdag déli szülők gyermeke volt, álmát könnyedén megvalósíthatta. 1900-ban az amerikai tenisz-szövetség évzáró gyűlésén átnyújtotta a hat-ki­lós és 15 dekás, korabeli salátástálra emlékeztető, akkor 500 dollár érté­kű kupát. Az első találkozót a hazai teniszezők és a Brit-szigetek (az E- gyesült Királyság és Írország) még ugyanabban az évben, augusztus 8— 10. között Játszották le Bostonban. Az angolok roppant magabiztosan érkeze tek, de 3:0 arányú vereséget szenved­tek. A győztes csapatban az alapító Davisen kívül Whitman és Ward Ját­szott. Az első években a Davis Kupa te­hát az Egyesült Államok és Anglia valamiféle háziversenye volt. 1904- ben csatlakozott Belgium ás Francia- ország, egy évvel később pedig Ausz­trália és Ausztria. 1913-ban jelentke­zett Kanada ás Németország. A kez­deti időszak legismertebb játékosai az angol Foherty fivérek, az ausztrál Brookes, és az amerikai McLaughlin voltak. Ez utóbbi alkalmazta először a ma már természetes űn, ágyú szer­vát. Minden idők legeredményesebb Davis Kupa résztvevője az angol H. L. Doherty volt, aki 1902 és 1906 kö­zött zsinórban tizenkét kupameccset játszott vereség nőikül. A két világháború között a Davis Kupa nagyot fejlődött. A sok jelent­kező miatt a szervezők már 1923-ban kénytelenek voltak a résztvevőket európai és amerikai zónába sorolni. Abban az időben Anglia és Francia- ország jóvoltából Európa vitte a prí­met. Ttz évig egyfolytában az* öreg kontinensen maradt a „salátástál“. Az európai egyeduralom 1933-ban ért tetőfokára, amikor európai döntőt játszottak Párizsban A Franciaország — Anglia döntőben az angolok győz­tek 3:2 arányban. A CSEHSZLOVÁK TENISZ ELŐ LE GENDÄJA JAN KODES MÉG MINDIG CSATASORBAN ÁLL A Davis Kupa küzdelmeken számos világhírű teniszező tűnt fel, mint pél­dául az amerikai Bil Tilden, akit ma Is minden Idők legnagyobb tenisze­zőjének tartanak. Örökre bevonultak a tenisz történetébe honfitársai: John­ston és Richards, a négy francia mus­kétás: Cochet, Borotra, Lacoste és Brugnon, az angol Perry és Austin, az amerikai Vines, Budge és Riggs, a német von Gramm és az ausztrál Crawford, Qulst' és Bromwich. Ebben az Időben a csehszlovák ver­senyzők Is hallattak magukról, akik Í924-, 1928-, 1931-, 1935- és 1937-.ben bekerültek az európai zóna döntőjé­be. A csehszlovák színeket olyan te­niszezők képviselték, mint Jan Ko- Zeluch, Macenáuer, R-ohrer, Menzel, Hecht és Cejnar. A háborút a kupa Ausztráliában „vészelte“ át. De már az első háború utáni évfolyamban, 1946-ban elhódí­tották az amerikaiak, akik között o- lyan hírességek szerepeltek, mint Kra­mer, Schroder, Talbert, Parker és Mulloy. 1974-ig csupán az Egyesült Államok és Ausztrália neve került fel a ser­leg kettős talapzatára. Ekkor Svéd­ország jóvoltából európai győztes ne­DWIGHT F. DAVIS vét vésték az ezüstlapocskára. A svéd­országi döntő a hazaiak ellenfele ép­pen hazánk válogatottja volt. Szoros küzdelemben csak 2:3 arányban ma­radtunk. alul a Borgot Is felvonultató svéd együttessel szemben. Néhány figyelemreméltó eredményt azért az európai tenisz Is ért el a világháború utáni Időkben. Az olaszok nyolc ízben nyerték meg az európai zónadöntőt, sőt 1960:ban és 1961-ben 1937 után Európából először küzdhet- tek az ausztrálok ellen a kíhívásos döntőben. A mieink az idei győzelem­mel együtt hatszor diadalmaskodtak az európai döntőben, mindenekelőtt Jan Kodeá érdeméből. Miután Ivan Lendl ragyogó teljesítményével a zó­naközi döntőben legyőztük Argentí­nát, december 5—7-én Prágában játsz­hatunk a „salátástálért“ Olaszország­gal. ÉRIK AZ ELSŐ CSEHSZLOVÁK GYŐZELEM A csehszlovák tenisz színvonala — főleg Ivan Lendl jóvoltából — felfe­lé ível. A fiatal Lendít az Idén elért eredményei alapján pillanatnyilag a világ második helyén tartják számon az amerikai McEnroe után. S bár a nőknél nem rendeznek Davis Kupát, ide kívánkozik, hogy Haná Mandlíko- vát is hasonlóan a második helyt« sorolják a „komputeres“ értékelés­ben. Előttünk tehát a nagy lehetőség, amely alighanem egyhamar nem tér vissza. Annál is inkább, hogy szó van a Davis Kupa átszervezéséről. Dá­vid Gray, a FIT főtitkára előterjesz­tette azt a javaslatot, hogy töröljék el az eddigi zónákat, és a sorsolás le­gyen teljesen nyílt. Egy másik javas­lat szerint a Davis Kupát egy vagy több nagv nemzetközi tornán a leg­jobbak részvételével bonyolítanák le. Mindkét javaslat nagy ellenállásba ütközik. Hazánk, számos országgá] együtt az eddigi i^i-inyolftásf rend­szer mellett szavaz. PALÁGYI LAJOS Y PRÁGÁBAN A

Next

/
Oldalképek
Tartalom