Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-11-25 / 48. szám
8 iliill ROMVÁROSI BESZÉLGETÉS Kövesd! Károly versel. Egy fiatal költőt mutat be az Oj Ifjúság abból az alkalomból, hogy első verseskötete megjelent. Kövesd! Károly versei nem ismeretlenek az újság olvasói előtt, több verse jelent meg e lap hasábjain is. Most, hogy a kötetet lapozgatjuk, és véleményt kell róla mondanunk, nem szívesen tesszük, mert a pajtáskodás az ő továbbfejlődésének ártana a leginkább. A fiatalság minden erejével s kedves csuszamlásaí- val, keresésével benne foglaltatik ebben a finom kiállítású verseskötetben. Oj hanggal gazdagodott a csehszlovákiai magyar költészet. Sokan türelmetlenül várták az első kötetet, hiszen az első „névjegykártya“. A fülszöveg ajánló soraiban olvashatjuk, hogy az 1953-ban született költőnek sok a mondanivalója, témái tárháza dicséretesen gazdag. Más-más hőfokon bár, de indulatokat keltenek fel benne önéletrajzi, irodalmi, szerelmi és közösségi élményei egyaránt. Az első kötetre jellemző, hogy a fiatal költő erőteljesen keresi kifejezésmódjának eszközeit, valamint helyét korunk humánus, elkötelezett emberei között. Figyeljük meg, hogy Kövesd! Károly és fiatal kortársainak legtöbbje még mindig kicsit a Kilencek stílusát követi (ami persze nemcsak az ő találmányuk volt, hanem szinte világjelenség}, de ez a stílus (irányzat, forma doktrína) egyre inkább szükségessé teszi a forma megújhodását, az új utak keresését. Ami először nem is lehet más, mint új tartalom, hisz az új formai forradalomhoz mindig tartalmi összpontosítás és átértékelés szükséges. Annak örülök, hogy Kövesdi Károly költészete nem grafikus költészet (konkrét költészetnek is nevezik). Nos, ebben az irányzatban lehet értékes dolgot művelni, érdekes kísérleteket végezni, érdekes illusztrációkat készíteni, de lehetetlen költészetet teremteni. Egyik szép verse a Romvárost beszélgetés, amelyből két sort mi is közlünk: folytasd sorsát a meggyalázott kőnek, / homlokod döntsd a megveszett jövőnek. / Tehát folytatni akarja a harcot. Erre inti őt az európahírű képzőművészünknek Szabó Gyulának emléke. A festők, a költők is szerepet játszanak a fiatal költő életében. Jó versei közé tartozik Harang alatt liliom“ — In memóriám Nagy László (36. oldal) idézünk: Nem mozdulunk, de végtelen a rengés, a koszlott zászlón 6 a tiszta folt. Dörög a csönd, és jön bamba merengés: harang alatt a legszebb liliom. Szél jár előttünk, iszonyt kerengős, mindent kibírunk, mindent: ami veit. a túloldalról mindig jön jelentés, s nem az a halott, aki holt. .. r Türelmetlenül várjuk Kövesdi Károly második kötetét, hisz a másodikkal bizonyítani kell, beváltani az ígéreteket, mert vannak ígéretek. (Madách 1980) SZARAZ PÁL ŐFELSÉGE KOMÉDIÁSA A szovjet kultúra napjai alkalmából új bemutatót tartottak a Vígszínházban. Marton László rendezésében kemény, modern előadás született Bulgakov Alszentek összeesküvése című művéből. A heves szakmai vitákat kiváltó Bulgakov-művet úgy állította színpadra a rendező, hogy a Napkirály udvari eleganciájának mellőzésével feszesebb, pergőbb ritmusú lett a játék. Az Őfelsége komédiása főszerepét Darvas Iván és Ruttkai Éva alakítja. -szMáté Magda felvétele ISMERŐSÜNK HARSÁNYI GÁBOR Azt hiszem, a lehető legeltérőbb válaszokat kapnám, ha néhány embernek feltenném a kérdést, ki vagy mi jut eszébe Harsány! Gáborról. Bizonyára jó páran lennének, akik még ma is a slágerré lett Rézmozsarat említenék, még többen, akik Fejes Endre „görög diplomatájára“, Kakuk Marcira, Láng Vincére, Néróra, a véres költőre vagy éppen a tévébeli Amanda Lear paródiájára gondolnának. Pillanatokon belül tucatnyi név, tucatnyi szerep sorakozna egymás mellett. Harsány! Gábor ugyanis élő bizonyítéka a műfajok egyenrangúságának, mert egy pehelykönnyű énekes-táncos szerepet ugyanolyan felelőséggel kelt életre, mint egy drámai figurát. 1967-ben kezdte a filmezést; ő volt a Fiúk a térről Kts Ladája Szász Péter alkotásában. Aztán Kazimir Károly hívására a Thálla Színházhoz szerződött. Kis és nagy szerepekben lépett színpadra, s voltak hónapok, amikor egyetlen szabad estéje sem volt. Ilyenkor hiába is hívta a filmgyár, még a legizgalmasabb ajánlatokat is vissza kellett utasítania. Később aztán úgy érezte, fokozatosan csökken a népszerűsége, arcát kezdik elfelejteni, beszűkül egy körbe, amelynek közepén egyetlen rendező: Kazimir Károly áll. Ügy döntött, megválik a Thália Színháztól, hiszen így más rendezőkkel, kevésbé ismert, jónevű kollégákkal is kapcsolatba kerülhet, s ez a változás játékára is ösztönző hatással lesz. És a tervek, amelyek korábban álmoknak, valótlan elképzeléseknek tűntek, a jelek szerint valóra válnak. Két éve, amióta a filmgyár színésztársulatának tagja, egymás után kapja az érdekesnél érdekesebb szerepeket. A Játékszínben George-ot formálta meg, az Egerek és emberek szeretetre vágyó hősét, alkotótársa volt )ancsó Miklósnak, a közeli napokban pedig Jókai Gazdag szegények című regényének tévéfilm-változatában láthatjuk. (g. szabó) Máté Magda felvétele SZEMINÁRIUM NYELVRŐL, IRODALOMRÓL A CSEMADOK KB népművelési osztálya november 8—9-én tizenkettedszer rendezte meg az írodalomnép- szerűsítő és nyelvművelő aktivisták országos szemináriumát. A CSEMADOK járási bizottságai mellett működő albizottságokat közel fél- százan képviselték. Az első nap Lovícsek Béla, a CSEMADOK KB titkára az irodalomnépszerűsítés és nyelvművelés időszerű feladatairól beszélt. Anyanyelvi műveltségünk elméleti és gyakorlati kérdései szerepeltek Morvay Gábor gimnáziumi tanár előadásában. A- nyanyelvünk ápolásának fontosságáról, nyelv- és beszédkultúránk visszásságairól szólt. A szemináriumon részt vettek még Zalabai Zsig- mond, a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, dr. Berták Imre kandidátus, a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó magyar részlegének főszerkesztője: Zalabai a csehszlovákiai magyar könyvkiadás helyzetéről és terveiről, dr. Bertók pedig a tankönyvkiadás eredményeiről és gondjairól tájékoztatta a jelenlévőket. Dr. Csanda Sándornak, a harmadvirágzás kritikusa című előadásával fejeződött be az első nap gazdag programja. Másnap Szabómihály Gizellának, a Komenskf Egyetem aspiránsának A nyelv- művelés fehér foltjairól szóló előadásával folytatódott az értekezlet. Ezután került sor a járási albizottságok munkájának az értékelésére, problémáik és feladataik megvitatására. A vita során a résztvevők megállapították, hogy anyanyelvűnk tisztaságáért és irodalmunk népszerűsítéséért még többet kell tennünk, s ebben a munkájukban még nagyobb összefogásra, az állami és pártszervek még nagyobb támogatására számítanak. Az egybegyűltek országos eredményeket, problémákat elemeztek. Az értékes szeminárium Bodnár Bélának, a CSEMADOK KB népművelési osztálya vezetőjének szavaival ért véget. Korcsmám« László Magas épületek kötélpályás tűzvédelme Nem könnyű dolog a felhőkarcolók tűzvédelme. A tűzoltók használta hagyományos létrák legföljebb 45 méter hosszúak, tehát eleve nem érik el az esetleg néhány száz méter magas tűzfészket. Egy nyugatnémet cég olyan kötélpályarendszert dolgozott ki, amely a toronyépületek tetejét használja „hegyállomásul“. A tűzoltók parancsnoki kocsijából rádióutasításra a tetőről legömbölyödik egy segédkötél, amely a legalsó emeletig ér. A tűzoltók erre hordkötelet akasztanak, s ráerősítenek egy gondolát is. Egy csőrlővel fölszerelt jármű, amely akár jókora távolságban is lehet a veszély színhelyétől, azt a magasba húzza. Mindehhez csupán négy percre van szükség! A gondolából a mentők lehajtható pallón át jutnak a veszély- övezetbe, Illetőleg a mentendő személyek a gondolába. Ennek teherbíró képessége 1000 kg. Andrej Bagarra, a színészre és kommunistára emlékezett a közelmúltban a szlovákiai kultúráiét. Ebből nem maradhatott ki a nyitrai színház sem, amely a nemzeti művész nevét viseli. Meghitt szálak fűzték Bagart a városhoz. Már a harmincas évek során is sűrűn járt Nyitrára, hogy segítse az ottani proletárszínkörök munkáját. Amikor a szlovák fasizmus eltiltotta működését a Szlovák Nemzeti Színház színpadán, Nyitra nyújtott neki segédkezet. A negyvenes években itt működött az ún. Szlovák Népszínház (Slovenské fudové dlvadlo) Frano Devinsky színigazgató és Lubo Smröok irányításával, ez nyitotta meg előtte újbői a lehetőséget, és itt dolgozott mint fordító, rendező és színész. Nem léphetett fel saját neve alatt, de mindenki tudta, hogy ki az a Ján Mynárik, ha színpadra lépett. Ezek a szálak nem szakadtak meg a felszabadulás után sem. A kapcsolat a nagy színész korai haláláig tartott. Ezért is vette föl a nyitrai kerületi színház az ő nevét, ezért díszíti szobra a nyitrai színház előcsarnokát. A színház jubileuma alkalmából díszelőadást rendezett Bukovőan Hő a cirbolyafenyőn (Sneh nad limbou) című művet, mely megrázó képet festett a Szlovák Nemzeti felkelés idejéből és partizánjainak hősi harcából. Mártonvölgyi László BAGAR-EMIÉKDNNEPÉLY
