Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-11-18 / 47. szám

AZ ORVOS TANÁCSOL „Törpék figyelem“ t— Jeligére. Levelében olyan szakorvos elmét kéri, aki a növekedés zavaraival foglalkozik. Tizen­öt éves, testmagassága 151 cm, amit ke­vesell, mert osztálytársnői mind magasabbak. Érdeklődik, van-e olyan gyógyszer, amely a növekedést elősegíti. A növekedés komplex élettani fólyamat, amely a serdülőkorban felgyorsul, de ké­sőbb, az ivarérés befejeződésével sem ér véget, csak lassúbb ütemben megy végbe. A lányok növekedése 20—21 éves korban, a fiúké 25 éves korban. Tehát nem lehet bizonyossággal állítani, hogy egy 15 éves lány magassága már állandó. Megjegyezzük* hogy a test magassága bi­zonyos öröklött adottságoktól is függ, gon­dolok itt elsősorban a szülők magasságára. Férfiaknál az átlagmagasság 172 cm, nők­nél 15 cm-rel kevesebb, vagyis 157 cm. Ha egy átlag magasságú férfi feleségül vesz egy átlag magasságú nőt, valószínűleg gyer­mekeik is átlagos magasságúak lesznek. Ha mindkét szülő 172 cm magas, akkor a lá­nyok az átlagosnál magasabbak lesznek, de nem érik el anyjuk magasságát, a fiúk vi­szont magasabbak lesznek az apjuknál. Az utódok magasságát bizonyos valószínű­séggel egyszerű számtani feladattal is meg-. jósolhatjuk. Fiúknál az apa és az anya ma­gasságának összegéhez adjunk . hozzá 15- öt, és a kapott számot osszuk el kettővel. A lányoknál hasonló az eljárás azzal a kü­lönbséggel, hogy az ápa magasságából le kell vonni 15-öt, és az így kapott összeget osztjuk kettővel. Példa: 175 cm (apa —15 + 150 cm (anya) : 2 = 155, vagyis a lánygyer­mek várható valószínű magassága 155 cm. Kicsit bővebben foglalkoztam az átlagos magasság kérdésével azért, hogy rámutas­sak az átlagos magasságtól való eltérés (ki­sebb vagy magasabb termet) még nem fel­tétlenül beteges jelenség, különösen nem, míg tart a növekedési folyamat, ezért nem is igényel orvosi beavatkozást. A törpe vagy őriás termet viszont döntő többségében az agyalapi mirigy kóros mű­ködésére vezethető vissza, de a pajzsmirigy elégtelen működése is okozhat törpe terme­tet. Más rendellenességek — köztük a mi­nőségileg és mennyiségileg elégtelen táp­lálkozás — is kiválthatják a növekedés kó­ros megváltozását. A kóros törpe termetek felismerése, beteges folyamat szerinti el­különítése és kezelése orvqsf feladat és szakszerű kivizsgálást, kezelést igényel. A beteges folyamat felismerése elsősor­ban az endokrinológia hatáskörébe tarto­zik, és a kezelés is túlnyomó részt hormo­nális készítményekkel történik. Különösen az agyalapi mirigy elégtelen hormonterme­lésével járó törpeség befolyásolható ked­vezően gyermekkorban növekedési hormo­nokkal. ,■ Ha felmerül az a gyanú, hogy az átlagos­nál jóval alacsonyabb ('törpe) termet kóros folyamat következménye, helyénvaló a szakorvosi .kivizsgálás, amelyet a járási kór­házak mellett működő (esetleg a kerületi egészségügyi- intézetek mellett — KÜNZ) endokrinológiai tanácsadók végeznek. Ide pedig a te esetedben az iskolaorvos beuta­lása szükséges. Dr. Nagy Ágoston A JOGÁSZ VÁLASZOL Ságról szóló előírásait, de még nem teljesen. Az efsz alapszabályzatába és munkarendjé­be betekinthet otthon a szövetkezetében vagy a Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon. Ha ezután meggyőződött arról, hogy az efsz nem ísrtja meg az; alapszabályzata vagy a munkarendje előírásait, panaszt emelhet az efsz ellen a Járási Mezőgazdasági Igazga­tóságon. Negyvenöt éves vagyok, feleségem rok­kant. A nyáron súlyosan megbetegedett, és csak az én gondozásomra szorult. Gyerme­keink távol élnék tőlünk, én munkaviszony­ban vagyok, de munkaadóm megtagadta a gondozási (betegsegélyzői) segély folyósí­tását. Így kénytelen voltam fizetetten sza­badságot kivenni. Helyesen járt-e el a vál­lalatom? Cs. K. Nesvady P. P. bolyi olvasónk, aki szövetkezeti dol­gozó, több kérdéssel fordult hozzánk mun­kabeosztására, fizetésére, a túlórázásra és szabadságra vonatkozó ügyben. Arra a kérdésre, hogy jogilag mennyire helytálló az olyan „munkaviszony“, amely­ben ön dolgozik az egységes földművesszö­vetkezetben anélkül, hogy a szövetkezet í- rásbeli szerződést kötött volna önnel, fe­leletünk: igen. ön lényegében az efsz tagja és dolgo­zója, munkaviszonyára pedig nem a Mun­katörvénykönyv előírásai, hanem az 1975/ 122. számú mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvény, valamint az 1975/138. számú törvényt vérgehajtó kormányrendelet és az 1975/137.- számú kormányrendelet előírásai vonatkoznak, amelyekben nyilvánosságra hozták az efsz-ek minta-alapszabályzatait. Az efsz-ek minta-alapszabályainak 46. sza­kasza értelmében abban az esetben, amikor PÁLYA­az efsz és tagja-dolgozója külön nem kö­tött írásbeli munkaszerződést ezt tel]es mértékben helyettesíti az efsz tagjának munkabeosztásáról és a munkában való részvételéről szóló efsz vezetőségének, ha­tározata.- Erről a határozatról szóló írásbe­li értesítést — ahogy azt írta IS levelében — 1980. július 4-én kézbesítették önnek. Az ön munkaviszonya tehát legálisan meg volt kötve. VÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ A szövetkezet vezetőségének döntése el­len ön fellebbezett, de azt nem írta meg,_ hová fellebbezett, és azt sem, milyén ín-' doklással élt fellebbezésében, .mert — mint azt levelében is elismeri — szövetkezete abba a bérkategóriába sorolta önt be, ame­lyet a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság szá­mára megállapított. Az a tény, hogy a szö­vetkezet később ugyanabba a bérkategó­riába sorolta be kollégáját is, akinek pedig nincs olyan végzettsége, mint önnek, még nein ok arra, hogy marst már magasabb fi­zetési osztályba való besorolást követeljen. Panaszkodik arra is, hogy a mezőgazda- sági munkák és a munkabeosztása miatt csaknem minden nap, még munkaszüneti napokon is túlóráznia kell, és hogy évi át­lagos munkaideje jóval meghaladja a Mun­katörvénykönyvben előírt maximális mun­kaidőt. Ahogy már említettük, az efsz-ek munka- viszonyaira nem vonatkoznak a Munkatör­vénykönyv előírásai, hanem a már említett törvények, amelyek értelmében az efsz kö­teles volt kidolgozni külön munkarendet, melyet a Járási Mezőgazdasági Igazgatóság­gal való előzetes megtárgyalása után a szövetkezet taggyűlése hagyott jóvá. Ezt a munkarendet a szövetkezet vezetőségének tudatnia kell minden tagjával. Utolsó, a szabadságra vonatkozó kérdésé­re azt válaszoljuk, hogy az efsz-tagok sza­badságát az 1975/122. számú efsz-törvény 53., valamint az 1975/138. számú kormány- rendelet 31—40. paragrafusai szabályozzák. Ezek az előírások már lényegesen megkö­zelítik a Munkatörvénykönyvnek a szabad­SüÉíMJBHMHi érettségi után írásban jelentkezel az ille­tékes vámhivatalnál. Itt általában az a gya­korlat, hogy az új vámőröket mielőtt ki­helyeznék a határállomásokra, elküldik egy rövid tanfolyamra, ahol megismerkednek hazánk és a külföld vámtörvényeivel, jö­vendő munkájuk alapelveivel. Mint leveledben írod, jó tanuló vagy, szü­leid nem lelkesedne^ elképzelésedért, sze retnék, ha továbbtanulnál. Az az igazság, hogy az iskola, ahová négy éven át jártál, olyan szakképesítést adott, amelyet a vám őrségnél messziről sem fogsz tudni érvé nyesíteni. Gondolkozzál egy kicsit távlatok ban is. Másodikos gimnazista vagyok, a volgo grádi egyetem elektrotechnikai karán sze retnék továbbtanulni. Mi a teendőm? B. Angela, Rim. Sobota A betegbiztosításról szóló 1956/54-es szá­mú törvény 25. paragrafusa 1. bekezdésé­nek 3. pontja érteimében annak a dolgo­zónak, aki azért nem mehet munkába, mert közös háztartásban élő családtagot kell á- polnia, gondozási segély jár. Ennek feltéte­le az, hogy a beteg családtagot nem lehet kórházban elhelyezni, és a közös háztar­tásban nincs senki más, aki a beteget á- polhatná. Gondozási segély három munkanapra jár, de az üzemben működő nemzeti biztosítási bizottság (KNP) a, körülményeket mérlegel­ve további három munkanapra engedélyez­heti, de erre a három napra senki sem jogosult. A gondozási segély összege ugyan­olyan, mint a táppénz. A gondozási segély elismerését és folyó­sítását a dolgozó hsak szabványnyomtatvá­nyon kérelmezheti’ amelyet az illetékes or­vos ad és igazol az egészségügyi miniszté­rium előírásai szerint. Ha a három nap — esetleg az engedé­lyezett másik három nap — nem elegendő a beteg családtag ápolására, a dolgozónak joga van munkaadójától fizetetlen szabad­ságot kérni. Dr. SV. Az új főiskolai törvény szerint azok a diákok, akik külföldön szeretnék folytatni tanulmányaikat, egy évvel az érettségi előtt tehát már a harmadikban felvételiznek. Er­re az osztályfőnököd mér bizonyára figyel meztetett. Ez a felvételi, amely a Banská Stiavnica-i gimnáziumban történik, tulaj donképpen a nagy felvételi része. Erre a nagy felvételire az érettségi után kerül sor. éspedig azon a főiskolán, amelynek az i- rányzata legközelebb áll a kiválasztott kül földi főiskoláéhoz. A te esetedben ez a Szlovák Műszaki Főiskola Elektrotechnikai Kara. A bratislavai Komensky Egyetem Bői csészkarán az 1981—82-es tanévben milyen Yiyelvekből nyílik fordílni-tolmács szak? H. István, Safáriknvo Az említett tanévben a következő nyel­vekből nyílik fordítóí-tolmács szak: orosz- -német, orosz-angol, francia-portugál, an­gol-arab. A bratislavai Közgazdasági Egyetem pe­dagógiai szakára szeretnék jelentkezni. Ősz tályfőnököm azt állítja, hogy jelentkezőíve met nem a főiskolára, hanem a kerületi nemzeti bizottságra kell beküldeni. Igaz ez? J. Zsuzsa, Nővé Zámky Osztályfőnökének igaza van. Azok jelent kezőívét, akik a pedagógiai főiskolákon, il letve a többi főiskola pedagógiai irányza tain szeretnének továbbtanulni, a kerületi nemzeti bizottság révén kell eljuttatni az illetékes főiskolára. Kitűnő tanuló vagyok, jövőre érettségi­zem. Sebész szeretnék lenni, pontosabban bőrsehész. Létezik-e hazánk valamelyik or vosi karán ilyen szak? G. István, Fifakovo Hazánk valamennyi főiskolájának orvosi karán általában három szakon lehet orvosi képesítést szerezni: általános-, gyermek- é- fogorvosi szákon. Ezen belül természetesen több szakosítás létezik, erre az 5-6. sze meszter után kerül sor. Az egyetem elvég zése' után az orvosoknak számos lehetősé gük van a különféle szakosodásra. Egyik ismerősöm két évvel ezelőtt vég­zett a prágai Zeneművészeti Akadémián. Kérem, írják meg, felvételizhetnek-e az idén is erre a főiskolára Szlovákiában érettsé­gizett fiúk és lányok (engem főleg a film- és a televíziós szak érdekel). G. Erzsébet, Zeliezovce Az említett főiskolán évente általában 10 helyet tartanak fenn szlovákiai jelentkezők számára. Az akadémia egyik további sza­kán, a színház- és rádióművészeti szakon szintén 10 helyet tartanak fenn a Szlová­kiában érettségizett fiatalok számára. Két évvel ezelőtt tanulmányi kirándu­láson voltunk a partizánskéi cipőgyárban. Nekem akkor nagyon megtetszett ez az i- parág, és elhatároztam, hogy érettségi u- tán, ha lehet, akkor a bőriparban kötök ki. Kérem, írják meg, melyik főiskolán le­het továbbtanulni ilyen szakon? M. Zoltán, Kolárovo A két főiskola: Vysoké ucení technické Fakulta elektrotechnická, odbor technoló gíe ko2e, gumy a plastlckych hmőt, Gott- waldov. s* Az idén érettségizem a kassai gépipari szakközépiskolában, és már régebben úgy döntöttem, hogy a lakóhelyemhez közeli határállomáson fogok dolgozni — vámőr­ként. Azt szeretném tudni, hogy az érett­ségi után kell-e még .jelentkeznem valami­lyen iskolába? N. József KoSice A vámtisztviselőktől nem követelnek szakképzettséget, elég ha az ott dolgozni szándékozók érettségivel rendelkeznek (gim­náziumi, szakközépiskolai érettségivel). Te­hát a te teendőd csupán annyi, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom