Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-11-04 / 45. szám

süt A Krim minden évszak­ban gyönyörű. A nap egész éven át bőkezű­en ontja sugarait. Májustól októberig lehet fürödni a tengerben. Szlmferopoltól Jaltáig az autón, autóbuszon, trolibuszon utazókat elkáp­ráztatják a színek. Ezernyi színben tündökölnek az er­dők. A világ leghosszabb trolibuszútvonala — 85 ki­lométeres f* visz a tenger­hez, Jaltába. Három hegyen át vezet ez az útvonal. A táj Igézetét nehéz sza­vakkal kifejezni. Levitán, a híres festő tudta vásznain érzékeltetni varázslatát, harmóniáját, elbűvölték öt a színek. Levitán délvidéki tartózkodásának legértéke­sebb eredménye az volt, hogy itt ismerkedett meg a tisz­ta színekkel. A Krímben töl­tött idő, mintha egyetlen, megszaklthatatlan reggel lett volna, amikor a levegő, a- mely az éj folyamán letisz­tult, mint a völgyek hatal­mas medencéjében a víz, oly áttetsző, hogy messziről lát­szik a lombokról alácsepe­gő harmat és sok-sok mér­földről fehérlenek a partok felé hömpölygő hullámok... Itt délen érzékelte Levitan Igazán, hogy csak a nap u- ralkodik a színekben“ i— Ír­ja szubjektív vallomásában Pausztovszklj Levitán krimi útjáról, a fényért vívott har­cáról, a napfényről, „amely a legszürkébb hétköznapo­kat is ünneppé varázsolta“. A hegyi úton az első is­merős, akivel találkoztunk, Kutuzov. A nagy orosz had­vezér mellszobbra alatt disz­kóiban víz csordogál. Kutu­zov, mintha most is az el­lenséget kémlelné, akárcsak az orosz-török háború ide­jén. Az akkor 26 éves had­vezér itt vesztette el egyik szeme világát. Számomra ö- rőkké olyan marad Kutuzov, ahogy Tolsztoj a Háború és békében megformálta. Kastélyok, kúriák, nyári lakok Jalta körképében a 16 e- meletes Jalta-szálló teraszá­ról gyönyörködünk. Amfi­teátrum. A tenger előtt fél­kört képeznek a hegyek. A védett fészekben Jalta. Yali- ta <— a város ősi neve. Ya- losz görögül partot jelent. A Jalta-szálló hotelváros, 3000 vendéget fogadhat egy­szerre. A hotelóriás a festői szépségű Masszandrai-park- kal határos. Minden szobá­jából lehet látni a tengert és a hegyeket. Házon belül minden megtalálható, a banktól a bárig, a kristály étteremtől a borozóig. De ki akar itt házon belül marad­ni? Lift visz le a tenger­hez, a strandra. Ég és víz egyformán kék. Nem is illik rá a Fekete-tenger név. A vízi élet ugyancsak eleven. A bátrak vízisíznek, a lus­tábbak bicikliznek a vízen. A nagy melegben jólesik a forró orosz tea a rusztikus teázóban, vagy a palacsin­ta, amelyet előttünk sütnek. Sokarcú város Jalta. A ré­gi utcák még emlékeztetnek a múlt századra, amikor „felfedezték“ a Krímet. A kastélyok, a kúriák, a nyá­ri lakok arról tanúskodnak, hogy az első üdülők előkelő és gazdag emberek voltak. Az új szanatóriumok, üdü­lők, hotelok, áruházak, kul­turális létesítmények a vál­tozó világról adnak számot. A Krímet a külföldiek is felfedezték. Idegenforgalma jelentős. A félsziget fekvé­se, földrajzi, éghajlati vi­szonyai hasonlítanak a Ri­viéráéra, Nizza testvérváro­sa Jalta. A tauruszok földje és történelme A görög hódítók már az időszámítás előtti 6—7. szá­zadban gyarmatvárosokat lé­tesítettek a partokon. A tau­ruszok földjén járunk. Hé­rodotosz, a nagy történetíró a Krímről is számot ad. A mitológia, a görög tragédiák illusztrálják ezt a kort. Ása­tások igazolják a régi váro­sok nagyságát, Szevasztopo! helyén Kerszonesz állt. Gyakran cserélt gazdát a Krím. A szkíták birodalmá­hoz, majd a Kazár Kaganá- tushoz tartozott, a 13. szá­zadban a partvidék Genova fennhatósága alá került, a 15. század első felében ön­álló krími bánság létesült, majd megjelent a török szultán flottája. Az orosz- -török háború során az orosz seregek elfoglalták a Krim félszigetet. Századunkban a félszige­ten kétszer söpört végig a pusztítás szele. Az ellenfor­radalom, az intervenció van­dál rombolást végzett. Mire magához tért a Krím, újra harcolni kellett. Szevaszto- poltól Kercsig kő kövön a­világjárók lághfrű Artek 1925-ben kis píonirtábor volt 80 pionír számára: Ma: gyermekor­szág. Az úttörő-köztársaság megalakítása óta több mint félmillió gyermek üdült Ar- tekben. Hogy a méreteket érzékeltessük: a tábor sta­dionja 1000 néző befogadá­sára alkalmas. A gyerekek talán legbüsz­kébbek az űrközpontjukra. Gagarin patronálta Artek if­jú népét. Az ő kezdeménye­zésére hozták ide az ere­deti űrutazási gyakorlóesz­közöket, űrruhákat, űrétele­ket, mindazt, ami megérteti a gyerekekkel, hogy ami Verne fantáziájában meg­született, miként lett való­Szilágyi Éva A KRIMI COTE D’AZUR iig maradt. A százhatvan- nőgy szanatóriumból,, üdülő­ből százkilencet megsemmi­sítettek, 3000 ipari üzemet tettek tönkre a fasiszták. Fehér lépcsősor vezet f*S Jaltában a Darszanról a Di­csőség-dombra, hatalmas be­tongyűrűbe lépünk, közepén örök láng ég, körötte vi­rág. A gyűrű belső részébe női fejet véstek. Szomorú asszony tekint ránk. Végte­len egyszerű az emlékmű, talán azért ilyen megrázó. — Ez volt a cár, ez a ki­sebb pedig a cárnő hálószo­bája i-r mutat idegenveze­tőnk a Fehér Palota néhány ablakára. Nézem a pálmák alatt a pádon pihenőket, a lugas­ban sakkozókat Nem lehet megállapítani, hogy gyárból, kutatóintézetből, állami gaz­daságból, egyetemi katedrá­ról jöttek-e a gyógyulást ke­resők. Megszokták, hogy a cári lakosztályokban alsza­nak, étkeznek. Márványtábla jelzi: a kastély történelmi emlék. A jaltai konferencia színhelye. Itt találkoztak 1945 februárjában a három szövetséges nagyhatalom vezetői: Sztálin, Roosevelt, Churchill. A háború befeje­zéséről, a háború utáni Eu­rópa problémáinak rendezé­séről tárgyaltak. A történel­mi tanácskozás színhelye megtekinthető. A livádiai palota késői reneszánsz stí­lusban épült, 1911-ben. Má­sodik Miklós cár nyári rezi­denciájául szolgált. A fe­hér terem, a jaltai konferen­cia ülésterme a velencei Do- ge-palota ötszázak Tanács­termére emlékeztet. A kör alakú asztal mellett tárgyal­tak. A legfontosabb iratok másolatai ugyancsak megte­kinthetők. Az amerikai kül­döttség Roosevelt egészségi állapota miatt a livádiai pa­lotában lakott. Művészi, kovácsoltvas ka­put fényképezünk, mögötte négyszögletű, zárt olasz ud­var, délszaki növényekkel, szökőkúttal. Valahol már láttam ezt. A Karenina An­na olaszországi jelenetei­ben ... A moszkvai filmgyár­nak Jalta közelében is van stúdiója, itt forgatták a Grant kapitány gyermekeit, a Szadkót, a Rómeó és Jú­liát, az Othellót és termé­szetesen a Kutyás hölgyet és még sok más filmet. Tovább utazunk a tenger­parton, egymást követik a parkokba rejtett szanatóriu­mok, üdülők. Feltűnik a Fecskefészek. A 38 méter magas, meredek sziklafal­hoz fecskefészek módjára tapad a csipkésszélü roman­tikus kastély. Megközelíthe- tetlennek tűnik ez a nép­szerű pihenőhely és kávézó. Megérkezünk Alupkába, a Voroncov-palotához. Ha a nap nem mosolyogna ránk, Angliában éreznénk magun­kat. Stílusosan ezt a palo­tát bocsátották annak ide­jén Churchill rendelkezésé­re. Voroncov főkormányzó Angliában nevelkedett, és Blor építésszel, a Buckin- gham-palota tervezőjével készíttette el palotája ter­vét. Papucsot húzunk, hogy megtekinthessük Voroncov kincseit. A gróf jobbágyai között számos művészt ta­lált; ai ő kezük munkája, például a fafaragások elbű­völik a látogatót. A kínai szoba hímzéseit jobbágynők készítették az olasz rene­szánsz díszítőművészet stí­lusában. Az égszínkék csil­lagos vendégszobában színi­előadásokat rendeztek, moszkvai és külföldi művé­szek fellépésével. A téliker­ten át a díszebédlőbe lé­pünk, melynek északi falán is kis erkély, innen szóra­koztatták a jöbbágyzenészek a vendégeket. Nagystílű bol­tozat a delhi nagymecset portáljára emlékeztet, ezen jutunk ki a negyvenhektáros kertbe. Bahcsiszeráji szökőkút, krími szonettek és a fiatalok Sok a fiatal a strando­kon, a korzókon, a szórako­zóhelyeken, este a park­ban... Vidámak, élvezik a tengert, tájat, a romanti­kus környezetet. A Génuai- -szikla tövében, ahol a jal­tai sétahajók kikötnek, va­lamikor bizáncí_ és itáliai gályák, tőrök halászhajók vetettek horgonyt. E vadre­gényes helyen létesült a Szputnyik nemzetközi ifjúsá­gi üdülőtábor. ló húsz év­vel ezelőtt érkeztek ide az első ifjúsági küldöttségek, azóta több mint százezer fiatal nyaralt ebben a festői szépségű táborban. Az irodalomkedvelők örül­nek, hogy a Puskin-ház kö­zelébe kerültek. 1820-ban itt lakott a költő, akit szolgá­lattétel címen száműztek. „Gurzufban nyugodt életem volt, fürödtem a tengerben és jókat lakmároztam a sző­lőből, megkerestem és él­veztem a délvidéki termé­szetet ... éjjel, ha felébred­tem, órákon át hallgattam a tenger morajlását..." — ír­ta Puskin. A Kaukázusi fo­goly című elbeszélésén dol­gozott, versciklust írt Tav- ridáról, itt határozta el, hogy megírja a Bachcsisze- ráji szökőkutat és az Anye­gint. Mickiewiczet, a nagy lengyel költőt is a Krímbe száműzték, krími jzonettjei a legszebb művei közé tar­toznak. V Puskin a lovasok útján kelt át a krími hegyek fő vonulatán, hogy eljusson Bahcsiszerájba. Évente fél­millióan zarándokolnak a krími kánság egykori köz­pontjába. A meséből jól is­mert kánok palotája ma múzeum. A dívánterem, a hárem, a sólyomtorony, az udvarok, kertek, síremlékek díszleteknek tűnnek. A szö­kőkút csalódást okoz. In­kább falikútnak nevezném. A perzsa művész szerint ez a bánat jelképe: Ötszirmú virág központjában könnyező szem van. A vízcseppek szí­vet szimbolizáló márványke- helybe hullanak, az ebből kicsorduló víz két kisebb kehelybe folyik, jelképez­vén, hogy a szív megköny- nyebbül, de ez csak átme­neti állapot, a bánat és a megkönnyebbülés egymást váltja. Énekszó és szárnyaló dal hangzik. A gyerekek biro­dalmába érkeztünk. A vi­ság. A gyerekek megismer­kedhetnek az űrutazás rész­leteivel. Borkóstoló, levegőkúra Azt mondják: ahol szőlő van, ott vidámság honol. A hegyoldalakat szőlőskertek borítják. A mézédes szőlő, a hamvas őszibarack, a fen­séges varanyiki túróval töl­tött derelye, a fűszeres sas- lik, a könnyű kalács aeg a többi Ínyenc falat bizony nem kedvez az alaknak. Mérleg pedig lépten-nyomon található a sétányon. Jobb, ha nem állunk rá. Csillogó poharak sorakoz­nak előttünk. A borkóstoló a krimi nyaralás elmarad­hatatlan része. Megkóstol­juk a ,Jiíres masszandrai borpincék italát. Húsz or­szágba exportálják márkás boraikat. A bormúzeumban 700 bormintát őriznek, köz­tük kétszázéves borokat is. A különlegességek közé tar­tozik például az 1775-ből való cherry. Az 1892-ből származó tokaji bor ugyan­csak a féltett ‘kincsek közé tartozik. Több magyar szőlő­fajtát honosítottak itt meg. Oly értékesnek tartják e ritka gyűjteményt, hogy a Nagy Honvédő Háború ide­jén evakuálták. Megkóstol­juk a muskotályokat, a por­tói fajtájú és a habzó bo­rokat. Virág, mazsola, dió, konyak utóízeket érzünk. Oklevelet, érmet a borkós­tolók nem adnak, csak el­ismerő szavakat. Ezzel vi­szont nem fukarkodnak. Hajdanában a gránátszínü bort patikában árulták. — Nap, levegő, víz, torna a természetes gyógymód kap elsőséget a krími szanató­riumokban — hangsúlyozza Vlagyimir Nautovszkij, a Szecsenov Klíma- és Fiziko­terápiái Intézet munkatársa. Botkin, a nagy műveltsé­gű orvos a krími háború í- dején járt itt és felfigyelt a vidék különleges adottsá­gaira. Az udvari orvos beu­tazta Svájc, Olaszország hí­res gyógyhelyeit. Volt össze­hasonlítási alapja. Felhívta a cár figyelmét a Krím győgyhatására. 1914-ben ti­zenhárom panzió volt a ten­gerparton 450 férőhellyel. Nagy luxus volt idejönni. Ma közel kétmillió embert gyógykezelhetnek, és ebbe a számba az üdülők nincse­nek is beleszámítva. A Krím levegője száraz és tiszta. A déli parton új u- tat építenek, hogy az autók elkerüljék az üdülőhelyeket. Cédrus- citrusligetek, fenyő- erdők, szubtrópikus növé­nyek szépek a szemnek, és ózondús a levegő. Decem­berben virágzik a mandula... Az enyhe időjárás egész é- ven át lehetővé teszi a sza­badban való alvást. A szana­tóriumokban mindenkinek két ágya van, az egyik a tengerközeiben teraszon. A kúrához az éjszakai szabad­ban való alvás is hozzátar­tozik. Jalta és Csehov Anton Pavlovics Csehov, az orvos-író is Jaltában re­mélt gyógyulást. Tisztában volt azzal, hogy Moszkvá­ban „törvénytelen viszonyát a bacilusokkal“ nem sikerül megszüntetnie, a tüdőbaj melegebb tájakra űzte. A Csehov-ház szebb, mint valaha. Nemrég renoválták. A város felett áll >— ahogy az író megtervezte. A fák, amelyeket ültetett, megnőt­tek, terebélyesek. Már csak az ágakon át látni a távol­ban a tengert. Maria Pavlovnának, a hű­séges testvérnek, a tanár­nőnek köszönhető, hogy az író otthona érintetlenül meg­maradt. Mária kinyitotta a látogatók előtt a házat, sze­rény jövedelméből tartotta fenn, mert a cári hivatalno­kok egy kopejkát sem adtak rá. 1921 óta az állam gon­doskodik a Csehov-múzeum- ról. Mária Csehova haláláig, 1957-ig háziasszonya, igaz­gatónője volt a múzeumnak. A Messzi múltból című vlsz- szaemlékezéseiből ismerős számunkra ez a ház. Cse­hov íróasztalán, amelyen A három nővért, a Cseresz­nyéskertet, az Aranyost, a Menyasszonyt és több más klasszikus művét alkotta, meghegyezve a ceruzák, e- lőkészítve a gyertyák.. . Kedves tárgyai, orvosi mű­szerei a közelben. Nézege­tünk egy kéziratot. Apró be­tűkkel írt, sokat javított, minden felesleges szót ki­gyomlált. Tömörsége iskola­példa. A dolgozószoba fa­lán Levitán-képek, a festőt senki sem értette meg job­ban Csehovnál. Hálószobájá­ban az ágya mellett asztal, betegen is dolgozott, mert „munka nélkül nincs igazi örömteli élet.“ Az ebédlő ... Rahmanyi- nov zongorázott, Saljapin bús orosz dalokat énekelt ebben a szobában, itt vi­tatták meg a kor kérdéseit Bunyinnal, Kuprinnal, Ma- min-Szibirjákkal, Gorkijjal. A legkiválóbb írók keresték Csehov barátságát. A kertben Gorkij padja. Otthon érezte magát Anton Pavlovicsnál. Csehov a tu­dományos akadémia tagsá­gáról lemondott, tiltakozá­sul, mivel Gorkijt a car uta­sítására megfosztották aka­démiai címétől. Csehov ösztönözte Gorkijt, hogy ír­jon színdarabot. Ennek nyo­mán született a Kispolgá­rok, Az éjjeli menedékhely. Közösen látogattak el a be­teg Tolsztojhoz Gaszprába- A három íróöriást ugyanaz a betegség gyötörte. Sétál­tak és vitatkoztak. Csehov és Gorkij közre­működésével alakult az el­ső, szegényeket is kezelő szanatórium Jaltában. „Az orosz valóság mély értelmezőjének“ — áll eg> pirosszalag pálmaágon. Ä moszkvai Művész Színház Jaltába jött, hogy a beteg szerzőnek bemutassa szín­darabját. A híres együttes Sztanyiszlavszkijjal és Nye- mirovics-Dancsenkóval, a színház alapítóival az élen tiszteletteljesen jött a szer­zőhöz. A Sirályt és a Ványa bácsit adták elő. A vendég­játék Csehov legszebb nap­jai közé tartozott. A Ványa bácsi kellékei közül a kert­ben hagyták a hintát... ­Olgát, az ünnepelt fiatal színésznőt, a Csehov-drámák hősnőjét, az író feleségét Moszkvához kötötte a szín­ház. Olga Knippert csak vendég volt Jaltában, né­hány hét boldogságot nyúj­tott a beteg írónak. Olga Leonardova kísérte el a Fe­kete-erdőbe, Badenweilerbe a nagybeteg férjét. „Antosa meghalt“ — sürgönyözte ha­marosan haza a színésznő. Mindössze 44 esztendős volt Csehov. .im A vendégszerető Csehov- -házban napjainkban is sok a látogató. Fiatal, lelkes 1- rodalmár lányok fogadják, kísérik az érkezőket. Jalta, Csehov városa, az íróé, aki utolsó műveivel ablakot tárt a jövőbe, az olvasóra, a né­zőre bízva, hogy képzelje el a szebb és emberibb holna­pot. <*­*\ á 4 X

Next

/
Oldalképek
Tartalom