Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-11-04 / 45. szám
süt A Krim minden évszakban gyönyörű. A nap egész éven át bőkezűen ontja sugarait. Májustól októberig lehet fürödni a tengerben. Szlmferopoltól Jaltáig az autón, autóbuszon, trolibuszon utazókat elkápráztatják a színek. Ezernyi színben tündökölnek az erdők. A világ leghosszabb trolibuszútvonala — 85 kilométeres f* visz a tengerhez, Jaltába. Három hegyen át vezet ez az útvonal. A táj Igézetét nehéz szavakkal kifejezni. Levitán, a híres festő tudta vásznain érzékeltetni varázslatát, harmóniáját, elbűvölték öt a színek. Levitán délvidéki tartózkodásának legértékesebb eredménye az volt, hogy itt ismerkedett meg a tiszta színekkel. A Krímben töltött idő, mintha egyetlen, megszaklthatatlan reggel lett volna, amikor a levegő, a- mely az éj folyamán letisztult, mint a völgyek hatalmas medencéjében a víz, oly áttetsző, hogy messziről látszik a lombokról alácsepegő harmat és sok-sok mérföldről fehérlenek a partok felé hömpölygő hullámok... Itt délen érzékelte Levitan Igazán, hogy csak a nap u- ralkodik a színekben“ i— Írja szubjektív vallomásában Pausztovszklj Levitán krimi útjáról, a fényért vívott harcáról, a napfényről, „amely a legszürkébb hétköznapokat is ünneppé varázsolta“. A hegyi úton az első ismerős, akivel találkoztunk, Kutuzov. A nagy orosz hadvezér mellszobbra alatt diszkóiban víz csordogál. Kutuzov, mintha most is az ellenséget kémlelné, akárcsak az orosz-török háború idején. Az akkor 26 éves hadvezér itt vesztette el egyik szeme világát. Számomra ö- rőkké olyan marad Kutuzov, ahogy Tolsztoj a Háború és békében megformálta. Kastélyok, kúriák, nyári lakok Jalta körképében a 16 e- meletes Jalta-szálló teraszáról gyönyörködünk. Amfiteátrum. A tenger előtt félkört képeznek a hegyek. A védett fészekben Jalta. Yali- ta <— a város ősi neve. Ya- losz görögül partot jelent. A Jalta-szálló hotelváros, 3000 vendéget fogadhat egyszerre. A hotelóriás a festői szépségű Masszandrai-park- kal határos. Minden szobájából lehet látni a tengert és a hegyeket. Házon belül minden megtalálható, a banktól a bárig, a kristály étteremtől a borozóig. De ki akar itt házon belül maradni? Lift visz le a tengerhez, a strandra. Ég és víz egyformán kék. Nem is illik rá a Fekete-tenger név. A vízi élet ugyancsak eleven. A bátrak vízisíznek, a lustábbak bicikliznek a vízen. A nagy melegben jólesik a forró orosz tea a rusztikus teázóban, vagy a palacsinta, amelyet előttünk sütnek. Sokarcú város Jalta. A régi utcák még emlékeztetnek a múlt századra, amikor „felfedezték“ a Krímet. A kastélyok, a kúriák, a nyári lakok arról tanúskodnak, hogy az első üdülők előkelő és gazdag emberek voltak. Az új szanatóriumok, üdülők, hotelok, áruházak, kulturális létesítmények a változó világról adnak számot. A Krímet a külföldiek is felfedezték. Idegenforgalma jelentős. A félsziget fekvése, földrajzi, éghajlati viszonyai hasonlítanak a Riviéráéra, Nizza testvérvárosa Jalta. A tauruszok földje és történelme A görög hódítók már az időszámítás előtti 6—7. században gyarmatvárosokat létesítettek a partokon. A tauruszok földjén járunk. Hérodotosz, a nagy történetíró a Krímről is számot ad. A mitológia, a görög tragédiák illusztrálják ezt a kort. Ásatások igazolják a régi városok nagyságát, Szevasztopo! helyén Kerszonesz állt. Gyakran cserélt gazdát a Krím. A szkíták birodalmához, majd a Kazár Kaganá- tushoz tartozott, a 13. században a partvidék Genova fennhatósága alá került, a 15. század első felében önálló krími bánság létesült, majd megjelent a török szultán flottája. Az orosz- -török háború során az orosz seregek elfoglalták a Krim félszigetet. Századunkban a félszigeten kétszer söpört végig a pusztítás szele. Az ellenforradalom, az intervenció vandál rombolást végzett. Mire magához tért a Krím, újra harcolni kellett. Szevaszto- poltól Kercsig kő kövön avilágjárók lághfrű Artek 1925-ben kis píonirtábor volt 80 pionír számára: Ma: gyermekország. Az úttörő-köztársaság megalakítása óta több mint félmillió gyermek üdült Ar- tekben. Hogy a méreteket érzékeltessük: a tábor stadionja 1000 néző befogadására alkalmas. A gyerekek talán legbüszkébbek az űrközpontjukra. Gagarin patronálta Artek ifjú népét. Az ő kezdeményezésére hozták ide az eredeti űrutazási gyakorlóeszközöket, űrruhákat, űrételeket, mindazt, ami megérteti a gyerekekkel, hogy ami Verne fantáziájában megszületett, miként lett valóSzilágyi Éva A KRIMI COTE D’AZUR iig maradt. A százhatvan- nőgy szanatóriumból,, üdülőből százkilencet megsemmisítettek, 3000 ipari üzemet tettek tönkre a fasiszták. Fehér lépcsősor vezet f*S Jaltában a Darszanról a Dicsőség-dombra, hatalmas betongyűrűbe lépünk, közepén örök láng ég, körötte virág. A gyűrű belső részébe női fejet véstek. Szomorú asszony tekint ránk. Végtelen egyszerű az emlékmű, talán azért ilyen megrázó. — Ez volt a cár, ez a kisebb pedig a cárnő hálószobája i-r mutat idegenvezetőnk a Fehér Palota néhány ablakára. Nézem a pálmák alatt a pádon pihenőket, a lugasban sakkozókat Nem lehet megállapítani, hogy gyárból, kutatóintézetből, állami gazdaságból, egyetemi katedráról jöttek-e a gyógyulást keresők. Megszokták, hogy a cári lakosztályokban alszanak, étkeznek. Márványtábla jelzi: a kastély történelmi emlék. A jaltai konferencia színhelye. Itt találkoztak 1945 februárjában a három szövetséges nagyhatalom vezetői: Sztálin, Roosevelt, Churchill. A háború befejezéséről, a háború utáni Európa problémáinak rendezéséről tárgyaltak. A történelmi tanácskozás színhelye megtekinthető. A livádiai palota késői reneszánsz stílusban épült, 1911-ben. Második Miklós cár nyári rezidenciájául szolgált. A fehér terem, a jaltai konferencia ülésterme a velencei Do- ge-palota ötszázak Tanácstermére emlékeztet. A kör alakú asztal mellett tárgyaltak. A legfontosabb iratok másolatai ugyancsak megtekinthetők. Az amerikai küldöttség Roosevelt egészségi állapota miatt a livádiai palotában lakott. Művészi, kovácsoltvas kaput fényképezünk, mögötte négyszögletű, zárt olasz udvar, délszaki növényekkel, szökőkúttal. Valahol már láttam ezt. A Karenina Anna olaszországi jeleneteiben ... A moszkvai filmgyárnak Jalta közelében is van stúdiója, itt forgatták a Grant kapitány gyermekeit, a Szadkót, a Rómeó és Júliát, az Othellót és természetesen a Kutyás hölgyet és még sok más filmet. Tovább utazunk a tengerparton, egymást követik a parkokba rejtett szanatóriumok, üdülők. Feltűnik a Fecskefészek. A 38 méter magas, meredek sziklafalhoz fecskefészek módjára tapad a csipkésszélü romantikus kastély. Megközelíthe- tetlennek tűnik ez a népszerű pihenőhely és kávézó. Megérkezünk Alupkába, a Voroncov-palotához. Ha a nap nem mosolyogna ránk, Angliában éreznénk magunkat. Stílusosan ezt a palotát bocsátották annak idején Churchill rendelkezésére. Voroncov főkormányzó Angliában nevelkedett, és Blor építésszel, a Buckin- gham-palota tervezőjével készíttette el palotája tervét. Papucsot húzunk, hogy megtekinthessük Voroncov kincseit. A gróf jobbágyai között számos művészt talált; ai ő kezük munkája, például a fafaragások elbűvölik a látogatót. A kínai szoba hímzéseit jobbágynők készítették az olasz reneszánsz díszítőművészet stílusában. Az égszínkék csillagos vendégszobában színielőadásokat rendeztek, moszkvai és külföldi művészek fellépésével. A télikerten át a díszebédlőbe lépünk, melynek északi falán is kis erkély, innen szórakoztatták a jöbbágyzenészek a vendégeket. Nagystílű boltozat a delhi nagymecset portáljára emlékeztet, ezen jutunk ki a negyvenhektáros kertbe. Bahcsiszeráji szökőkút, krími szonettek és a fiatalok Sok a fiatal a strandokon, a korzókon, a szórakozóhelyeken, este a parkban... Vidámak, élvezik a tengert, tájat, a romantikus környezetet. A Génuai- -szikla tövében, ahol a jaltai sétahajók kikötnek, valamikor bizáncí_ és itáliai gályák, tőrök halászhajók vetettek horgonyt. E vadregényes helyen létesült a Szputnyik nemzetközi ifjúsági üdülőtábor. ló húsz évvel ezelőtt érkeztek ide az első ifjúsági küldöttségek, azóta több mint százezer fiatal nyaralt ebben a festői szépségű táborban. Az irodalomkedvelők örülnek, hogy a Puskin-ház közelébe kerültek. 1820-ban itt lakott a költő, akit szolgálattétel címen száműztek. „Gurzufban nyugodt életem volt, fürödtem a tengerben és jókat lakmároztam a szőlőből, megkerestem és élveztem a délvidéki természetet ... éjjel, ha felébredtem, órákon át hallgattam a tenger morajlását..." — írta Puskin. A Kaukázusi fogoly című elbeszélésén dolgozott, versciklust írt Tav- ridáról, itt határozta el, hogy megírja a Bachcsisze- ráji szökőkutat és az Anyegint. Mickiewiczet, a nagy lengyel költőt is a Krímbe száműzték, krími jzonettjei a legszebb művei közé tartoznak. V Puskin a lovasok útján kelt át a krími hegyek fő vonulatán, hogy eljusson Bahcsiszerájba. Évente félmillióan zarándokolnak a krími kánság egykori központjába. A meséből jól ismert kánok palotája ma múzeum. A dívánterem, a hárem, a sólyomtorony, az udvarok, kertek, síremlékek díszleteknek tűnnek. A szökőkút csalódást okoz. Inkább falikútnak nevezném. A perzsa művész szerint ez a bánat jelképe: Ötszirmú virág központjában könnyező szem van. A vízcseppek szívet szimbolizáló márványke- helybe hullanak, az ebből kicsorduló víz két kisebb kehelybe folyik, jelképezvén, hogy a szív megköny- nyebbül, de ez csak átmeneti állapot, a bánat és a megkönnyebbülés egymást váltja. Énekszó és szárnyaló dal hangzik. A gyerekek birodalmába érkeztünk. A viság. A gyerekek megismerkedhetnek az űrutazás részleteivel. Borkóstoló, levegőkúra Azt mondják: ahol szőlő van, ott vidámság honol. A hegyoldalakat szőlőskertek borítják. A mézédes szőlő, a hamvas őszibarack, a fenséges varanyiki túróval töltött derelye, a fűszeres sas- lik, a könnyű kalács aeg a többi Ínyenc falat bizony nem kedvez az alaknak. Mérleg pedig lépten-nyomon található a sétányon. Jobb, ha nem állunk rá. Csillogó poharak sorakoznak előttünk. A borkóstoló a krimi nyaralás elmaradhatatlan része. Megkóstoljuk a ,Jiíres masszandrai borpincék italát. Húsz országba exportálják márkás boraikat. A bormúzeumban 700 bormintát őriznek, köztük kétszázéves borokat is. A különlegességek közé tartozik például az 1775-ből való cherry. Az 1892-ből származó tokaji bor ugyancsak a féltett ‘kincsek közé tartozik. Több magyar szőlőfajtát honosítottak itt meg. Oly értékesnek tartják e ritka gyűjteményt, hogy a Nagy Honvédő Háború idején evakuálták. Megkóstoljuk a muskotályokat, a portói fajtájú és a habzó borokat. Virág, mazsola, dió, konyak utóízeket érzünk. Oklevelet, érmet a borkóstolók nem adnak, csak elismerő szavakat. Ezzel viszont nem fukarkodnak. Hajdanában a gránátszínü bort patikában árulták. — Nap, levegő, víz, torna a természetes gyógymód kap elsőséget a krími szanatóriumokban — hangsúlyozza Vlagyimir Nautovszkij, a Szecsenov Klíma- és Fizikoterápiái Intézet munkatársa. Botkin, a nagy műveltségű orvos a krími háború í- dején járt itt és felfigyelt a vidék különleges adottságaira. Az udvari orvos beutazta Svájc, Olaszország híres gyógyhelyeit. Volt összehasonlítási alapja. Felhívta a cár figyelmét a Krím győgyhatására. 1914-ben tizenhárom panzió volt a tengerparton 450 férőhellyel. Nagy luxus volt idejönni. Ma közel kétmillió embert gyógykezelhetnek, és ebbe a számba az üdülők nincsenek is beleszámítva. A Krím levegője száraz és tiszta. A déli parton új u- tat építenek, hogy az autók elkerüljék az üdülőhelyeket. Cédrus- citrusligetek, fenyő- erdők, szubtrópikus növények szépek a szemnek, és ózondús a levegő. Decemberben virágzik a mandula... Az enyhe időjárás egész é- ven át lehetővé teszi a szabadban való alvást. A szanatóriumokban mindenkinek két ágya van, az egyik a tengerközeiben teraszon. A kúrához az éjszakai szabadban való alvás is hozzátartozik. Jalta és Csehov Anton Pavlovics Csehov, az orvos-író is Jaltában remélt gyógyulást. Tisztában volt azzal, hogy Moszkvában „törvénytelen viszonyát a bacilusokkal“ nem sikerül megszüntetnie, a tüdőbaj melegebb tájakra űzte. A Csehov-ház szebb, mint valaha. Nemrég renoválták. A város felett áll >— ahogy az író megtervezte. A fák, amelyeket ültetett, megnőttek, terebélyesek. Már csak az ágakon át látni a távolban a tengert. Maria Pavlovnának, a hűséges testvérnek, a tanárnőnek köszönhető, hogy az író otthona érintetlenül megmaradt. Mária kinyitotta a látogatók előtt a házat, szerény jövedelméből tartotta fenn, mert a cári hivatalnokok egy kopejkát sem adtak rá. 1921 óta az állam gondoskodik a Csehov-múzeum- ról. Mária Csehova haláláig, 1957-ig háziasszonya, igazgatónője volt a múzeumnak. A Messzi múltból című vlsz- szaemlékezéseiből ismerős számunkra ez a ház. Csehov íróasztalán, amelyen A három nővért, a Cseresznyéskertet, az Aranyost, a Menyasszonyt és több más klasszikus művét alkotta, meghegyezve a ceruzák, e- lőkészítve a gyertyák.. . Kedves tárgyai, orvosi műszerei a közelben. Nézegetünk egy kéziratot. Apró betűkkel írt, sokat javított, minden felesleges szót kigyomlált. Tömörsége iskolapélda. A dolgozószoba falán Levitán-képek, a festőt senki sem értette meg jobban Csehovnál. Hálószobájában az ágya mellett asztal, betegen is dolgozott, mert „munka nélkül nincs igazi örömteli élet.“ Az ebédlő ... Rahmanyi- nov zongorázott, Saljapin bús orosz dalokat énekelt ebben a szobában, itt vitatták meg a kor kérdéseit Bunyinnal, Kuprinnal, Ma- min-Szibirjákkal, Gorkijjal. A legkiválóbb írók keresték Csehov barátságát. A kertben Gorkij padja. Otthon érezte magát Anton Pavlovicsnál. Csehov a tudományos akadémia tagságáról lemondott, tiltakozásul, mivel Gorkijt a car utasítására megfosztották akadémiai címétől. Csehov ösztönözte Gorkijt, hogy írjon színdarabot. Ennek nyomán született a Kispolgárok, Az éjjeli menedékhely. Közösen látogattak el a beteg Tolsztojhoz Gaszprába- A három íróöriást ugyanaz a betegség gyötörte. Sétáltak és vitatkoztak. Csehov és Gorkij közreműködésével alakult az első, szegényeket is kezelő szanatórium Jaltában. „Az orosz valóság mély értelmezőjének“ — áll eg> pirosszalag pálmaágon. Ä moszkvai Művész Színház Jaltába jött, hogy a beteg szerzőnek bemutassa színdarabját. A híres együttes Sztanyiszlavszkijjal és Nye- mirovics-Dancsenkóval, a színház alapítóival az élen tiszteletteljesen jött a szerzőhöz. A Sirályt és a Ványa bácsit adták elő. A vendégjáték Csehov legszebb napjai közé tartozott. A Ványa bácsi kellékei közül a kertben hagyták a hintát... Olgát, az ünnepelt fiatal színésznőt, a Csehov-drámák hősnőjét, az író feleségét Moszkvához kötötte a színház. Olga Knippert csak vendég volt Jaltában, néhány hét boldogságot nyújtott a beteg írónak. Olga Leonardova kísérte el a Fekete-erdőbe, Badenweilerbe a nagybeteg férjét. „Antosa meghalt“ — sürgönyözte hamarosan haza a színésznő. Mindössze 44 esztendős volt Csehov. .im A vendégszerető Csehov- -házban napjainkban is sok a látogató. Fiatal, lelkes 1- rodalmár lányok fogadják, kísérik az érkezőket. Jalta, Csehov városa, az íróé, aki utolsó műveivel ablakot tárt a jövőbe, az olvasóra, a nézőre bízva, hogy képzelje el a szebb és emberibb holnapot. <**\ á 4 X