Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-11-04 / 45. szám
! <M Piaci egyensúly a szocializmusban A fogyasztásra kerülő használati értékek legnagyobb része a tervszerűen fejlesztett áruforgalom útján jut a fogyasztókhoz. A terv- szerűség a fogyasztásra kerülő használati értékek forgalmában azt Jelenti, hogy a társadalom tudatosan biztosítja a kereslet és a kínálat globális és strukturális egyensúlyának a feltételeit, szem előtt tartva azt a követelményt, hogy a szocializmusra jellemző célkitűzéseknek az áruforgalomban is érvényre kell jutniuk. A kereslet és a kínálat globális egyensúlya az árualap és a vásárlóalap megegyező nagysága, ahol is az árualap a fogyasztási cikkek (javak és szolgáltatások) összkínálata: az az á- rumennylség, amelyet az a- dott Időszakban, meghatározott árakon eladni szándékoznak. Ez eltérhet az adott Időszakban előállított használati értékek tömegétől, mert a külkereskedelem és a tartalékalap Igénybevétele folytán az árufogyasztás több vagy kevesebb lehet annál, mint amennyi a társadalmi munkamegosztás keretében végzett tevékenységek eredményeként az adott időszakban rendelkezésre áll. A vásárlóalap a lakosság pénzeszközeinek az a része, amely az egyéb kiadások (például adók) levonása után az áruvásárlások céljára megmarad. Ez eltérhet az adott időszak pénzjövedelmének összegétől, mert a tartalékok csökkentik, a hitel pedig növeli a lakosság által az adott időszakban elköltött pénzeszközök mennyiségét. Amíg az árualap (a kínálat) ténylegesen elfogyasztható használati értéktömeg, addig a vásárlóalap (a kereslet) csak névleges ősz- szeg, amelynek vásárlóképessége az árak színvonalától függ. A piaci egyensúly az árualap és a vásárlóalap egyenlő nagyságát feltételezi. A kínálat és a kereslet összegszerű egybeesése azonban nem minden esetben piaci egyensúly. A kínálatnak és a keresletnek ugyanis nemcsak összegszerűen, hanem szerkezetét tekintve is e- gyeznie kell. A kínálatnak nemcsak terjedelmében, hanem összetételében, vagyis az egyes cikkcsoportok, sőt cikkek vonatkozásában is meg kell felelnie az irántuk mutatkozó keresletnek. Hiába egyezik ugyanis ösz- szegszerűen az árualap a vásárlóalappal, ha az egyik oldalon nem keresett, eladhatatlan készletek, a másikon pedig el nem költhető pénzösszegek halmozódnak fel. Az a piaci aránytalanság például, amely a szocialista országok fejlődése során e- lég gyakori volt, és amely abban nyilvánult meg, hogy az árualapok nem fedezték a vásárlóerőt, a termelők (az eladók) piacához vezetett, vagyis ahhoz, hogy a piacon egyoldalúan az eladók érdekei, az általuk megkövetelt feltételek érvényesültek. A fogyasztók az á- ruhiány következtében kényszermegoldásokra szorultak, következésképpen csak korlátozottan érvényesült az az ellenőrző szerep is, amelyet a társadalom gyakorol a termelés fölött. Ha nincs e- gyensúly a piacon, akkor az eladók „jóindulatának“ keresése, az áruk összeköttetés alapján való vásárlása, a spekuláció stb. káros gyakorlata könnyen átterjedhet a gazdaság más területeire is. Az árualap és a vásárlóalap globális egyensúlyának tartós és folyamatos fennállása nemcsak feltétele a népgazdaság arányos fejlődésének, hanem egyben a termelőeszközök társadalmi tulajdonára jellemző objektív szükségszerűség is. A szocializmus viszonyai eleve kizárják, hogy az össz- kínálat tartósan a szükséges tartalékokat meghaladó mértékben legyen nagyobb az összkeresetnél, vagyis a fogyasztási cikkek általános túltermelésére kerüljön sor. A szocialista államot nem gátolja semmiféle érdek abban, hogy a jövedelmeket növelje vagy az árszínvonalat csökkentse, azaz nincs olyan körülmény, amely ellentmondana annak az elvnek, hogy a jövedelmek az összkínálattal arányosan növekedjenek. Á strukturális egyensúly kialakításával kapcsolatban a szocialista állam feladata kettős. Egyrészt biztosítani kell annak a feltételeit, hogy a kínáiat összetétele a változó szerkezetű kereslethez idomuljon, Ezt a célt nemcsak az ágazatok fejlesztésére vonatkozó központi döntések, hanem azoknak a feltételeknek a létrehozása is szolgálja, amelyek mellett a vállalatok a vásárlók i- gényeihez akalmazkodnak. Másrészt az állam tudatosan befolyásolja a kereslet szerkezetét és megteremti az így kialakuló fizetőképes szükségletek kielégítésének a feltételeit. Mindehhez az államnak átfogó célrendszerrel kell rendelkeznie, amely a fogyasztás, ezen belül az árufogyasztás alakulásának mikéntjére vonatkozik. Az államnak nemcsak a szükségletkielégítés feltételeiről kell gondoskodnia, hanem a szükségletek alakulását is befolyásolnia kell. Az állam fogyasztási célrendszerének elsősorban a lakosság jólétét kell szolgálnia. Elő kell segíteni, hogy egészséges és kultü- rált életkörülmények alakuljanak ki (beleértve az e- gészséges táplálkozás követelményeit is). Ugyanakkor külön is preferálni kell az egyes társadalmi csoportok fogyasztását. Támogatni kell a gyerekes családok fogyasztását, törekedni kell a városi és a falusi életmód közötti különbség csökkentésére stb. A célrendszer az ún. gazdasági preferenciákat is magában foglalja. A fogyasztás különféle irányainak gazdaságosságát mérlegelve kell eldönteni, hogy mely használati értékek előállítását, illetve fogyasztását részesítsék előnyben másokhoz képest. A fogyasztás szerkezetének változtatása révén az erőforrások olyan felhasználására kell törekedni, amely elősegíti, hogy egyre több szükséglet legyen kielégíthető, illetve, hogy a szükségletkielégítés fajlagos erőforrás-igénye csökkenjen. Végül befolyásolni kell a keresletet már csak azért Is, mert a kínálat >—i különösen rövid távon >—i nem képes korlátlanul alkalmazkodni a kereslethez. A szükségleteket kielégítő cikkek sorsát illetően a végső szót a vásárlók mondják ki, akik, ha választási lehetőségük van, különbözőképpen döntenek és ily módon a fogyasztás is átalakul. A vásárlók döntéseiben és ezáltal magának a fogyasztásnak az alakulásában azonban nyilvánvalóan szerepet játszik a szocialista állam célrendszere. Ha az emberek elemi i- gényeiket már kielégíthetik és különböző lehetőségekkel rendelkeznek fogyasztásuk további növelésére, akkor a nagy tömegek korántsem homogén módon reagálnak a termelés és a jövedelmek változásaira. Az áruforgalomnak a szocializmusban „testre szabottan“ kell biztosítania az egyes fogyasztók, illetve a fogyasztók különböző csoportjai szükségleteinek a kielégítését. HARNA ISTVÁN mérnök, a közgazdasági tudományok kandidátusa AZ IFJÚ NEMZEDÉK A CSKP XVI. KONGRESSZUSÁNAK A CSKP XVI. kongresszusának előkészítése nemcsak a párttagok^ hanem az ország összes polgárának Ügye. Az íizemekhen újabb munkakezdeményezésekkel üdvözlik a jelentős eseményt. Fokozzák aktivitásukat az üzemek ifjúsági kollektívái is. Ez a megállapítás jutott kifejezésre a SZISZ KB XII. ülésén is, amelyet október 24-én Prágában tartottak. Az ülés magáévá tette azokat a feladatokat, a- melyek a CSKP KB 18. üléséből az ifjúságra hárulnak. Miloslav Doíkal, a SZISZ KB elnöke beszámolójában megállapította, hogy az üzemekben spontán akció Indult a kongresszus előtti feladatok teljesítésére és ez az akció ma már olyan méreteket ölt, hogy egységesen Az ifjú nemzedék a CSKP XVI. kongresszusának címet kapta. Doőkal elvtárs foglalkozott a jelenlegi nemzetközi helyzettel is, kiemelte az október közepén megtartott budapesti nemzetközi ifjúsági találkozó jelentőségét, amelyen 500 különböző európai ifjúsági szervezet képviselői vettek részt, s amelyen megegyezés született ezeknek a szervezeteknek együttműködése ügyében. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben, amikor az agresszív imperialista körök fokozzák nyomásukat, igen nagy szükség van a fiatal nemzedék világméretű összefogására. Tíz eredményes esztendő Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Szocialista Ifjúsági Szövetség, amely tevékenységében a válságos esztendőkben megszűnt Csehszlovák Ifjúsági Szövetség hagyományaira épült. A SZISZ visszaállította ifjúsági mozgalmunk egységét, amely korunk egyik nagy vívmánya. Az elmúlt tíz esztendő bebizonyította, hogy az ifjúsági mozgalom továbbfejlődése a SZISZ egységes szervezeti keretein belül valósítható meg. Hazánkban a társadalom különböző osztályaihoz és rétegeihez tartozó fiatalok alapvető érdekei azonosak. Minden fiatalnak alapvető érdeke a szocializmus társadalmi, gazdasági, kulturális eredményének növelése, a fejlett szocialista társadalom felépítése. Az érdekek, a célok, a feladatok egysége pedig egységes ifjúsági szervezetet követel. Ivan Lipovsky A SZISZ KB TITKÁRSÁGÁNAK tagja » KB TITKÁRA 1844. szeptember 14-én született, nős. Elvégezte a Bratislavai Komensky Egyetem Pedagógiai Karát. Az ifjúsági szövetségben számos tisztségei töltött be, a galán- tai járási bizottság titkára, majd elnöke volt. Megválasztásáig a SZISZ nyugat- -szlosákiai kerületi bizottságának elnöke volt. KEZDŐDIK A SZISZ POLITIKAI OKTATÁSI ÉVE A HATÁS FOKMÉRŐJE A HELYTÁLLÁS Az eszmei nevelés, a SZISZ politikai oktatási évének, a spartakiád utáni testnevelési mozgalom és a tömegsport időszerű kérdéseiről tájékoztatta a sajtó képviselőit Helmut V á- cha mérnök, a SZISZ SZKB titkára, Mikulás Daiío, az ideológiai osztály vezetője, és Józef KokoSka, a honvédelmi és testnevelési osztály vezetője. A Központi Bizottság titkára rámutatott a SZISZ KB 11. ülésének és a SZISZ SZKB ezt követő ülésének jelentőségére. Ezeken értékelték az Ifjú nemzedék eszmei nevelésének helyzetét. Nagyra értékelte, hogy a fiatalok társadalmi öntudatának erősödése a mindennapi életben, a társadalmi kérdésekhez való hozzáállásban is megnyilvánul. A fiatalok teljes mértékben támogatják pártunk politikáját. Ennek ellenére állandóan szem előtt kell tartanunk, hogy az új szocialista emberért vívott harc nincs konfliktusok nélkül. Az eddiginél több figyelmet kell szentelnünk a fiatalok a házaséletre való felkészítésének. E kérdésekkel a politikai oktatás részeként is foglalkozhatunk. A most kezdődő oktatási év megszervezésében a KB az előző évfolyam mélyreható elemzéséből indult ki. Az előző oktatási évben 20 342 tanulmányi körben összesen 463789 SZISZ- tag és 11307 szervezeten kívül álló fiatal részesült oktatásban. Nagy segítséget nyújtanak az oktatási célok megvalósításában a pártalapszervezetek, a párttagok és a járási pártbizottságok Politikai Nevelési Házal. Az idei oktatási év tartalmának vezérmoíívuma a CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusára folyó előkészület. Az oktatás struktúrájában továbbra is megmaradunk a három fokozat mellett. Az alapfokozaton négy, a közép fokozaton három, a felső fokozaton két tanulmányi kör működik. Helmut Vácha ismertetésének befejező részében megjegyezte, hogy a testnevelési és a honvédelmi mozgalom is az eszmei nevelés fontos része. A SZISZ helytállt a sparta- kiádon. Ezt a szellemet kell ápolni a spartakiád után Is. tPi) KIEMELTÜK Az Iparban olyan feltételeket akarunk teremteni, hogy az ágazatok a lehető legtöbbet tegyék meg saját termelésük növelése érdekében. Ez elsősorban a gépiparra érvényes. A jövőben a dolgozókat ebbe az ágazatba akarjuk irányítani. A gépipar tudományos-műszaki fejlesztési bázisának hatékonyabb kihasználásával, a termelési programok kifejezőbb megváltoztatásával és a munkatermelékenység növelésével azt akarjuk elérni, hogy ez az ágazat, amely- jelenleg Szlovákia ipari termelésének 26,4 százalékát adja, a hetedik ötéves tervidőszakban az ipari termelés 50 százalékát fedezze. Ez megköveteli, hogy a gépipar 24 milliárd korona értékkel többet termeljen, ami elsősorban az általános gépipar fejlesztésével, illetve az elektrotechnikai ipar fejlesztésével érhető el, miközben ezekben a kevésbé anyagigényes ágazatokban a lehető legmagasabb műszaki színvonalú termékek gyártására törekszünk. 1985-ben ily módon az általános gépipar Szlovákiában az ágazat országos termelésének 38,7 százalékát adná, az elektrotechnikai ipar már 30,3 százalékát, a nehézgépipar pedig a 11,2 százalékát. A gyártási program konkretizálását a szövetségi minisztériumokkal együttműködve végezzük. A magas műszaki színvonalú termelés feltételeit komplex módon akarjuk megteremteni. E célból a tudományos-műszaki bázis további fejlesztésére törekszünk, ezen a szakaszon a hetedik ötéves tervidőszak végén több mint 54 ezren dolgoznak majd a tervek szerint. A tudományos- műszaki bázis tevékenységének fejlesztését két fő területre összpontosítjuk. Elsősorban a gyártmányfejlesztésre, e feladatnak a vállalati szférában működő kutató-fejlesztő bázis további bővítésével akarunk eleget tenni. Másodsorban pedig döntő fordulatot a- karunk elérni a kutatástól a megvalósításig terjedő időszak lerövidítésében, ezt többek között az alapkutatás fejlesztésével, illetve a Szlovák Tudományos Akadémia kutató-termelő egységeinek fejlesztésével szeretnénk valóra váltani. Ez a szándék visszatükröződik a főiskolán Is, mégpedig abban, hogy lényegesen növekszik a műszaki irányzatú szakokon tanulók száma. KAROL MARTINRA elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, az SZSZK kormánya alel- nökének, a Szlovák Tervbizottság elnökének felszólalásából az SZLKP KB legutóbbi ülésén Október 23-án új miniszterelnököt választott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. Az új miniszterelnök Nyiko- laj Tyihonov első miniszter- elnökhelyettes. Az új kormányfő eddigi munkájának fő területe az állami gazdasági tanács és az Állami Tervbizottság illetve a minisztertanács volt. Számottevőek a nemzetközi tapasztalatai is. Az elmúlt években többször helyettesítette Alekszej Koszigin elvtársat, akinek egészségi állapota oly mértékben romlott meg, hogy kérte felmentését a nagy felelősséggel és megterheléssel járó tisztségének ellátása alól. Koszigin elvtárs érdemeit Leonyid Brezs- nyev meleg szavakkal méltatta. Tisztségét 1964 óta töltötte be, amelyben mindenekelőtt óriási gazdasági tervező és szervező képessége érvényesült és nem kis szerepet vállalt nemzetközi problémák megoldásából, az enyhülésért vívott harcból is. Már csak egy hét választ el a madridi tanácskozás megkezdésétől, amely a helsinki biztonsági és együttműködési konferencián részt- vett államok találkozója lesz. Az előkészítő bizottság egyelőre még az ügyrendi kérdések tisztázása körül dolgozik. A szocialista országok kormányai abból indulnak ki, hogy az előkészítő bizottságban észlelhető nyugati taktikázás és ob- strukció miatt nem szenvedhet halasztást maga a tanácskozás, amelynek november 11-én kell kezdődnie. Ezen országok külügyminiszterei, mint ismeretes, Varsóban egyeztették Mad- * rldban követendő politikájukat és fontos javaslatok előterjesztésében állapodtak meg. A szocialista országok külügyminiszterei javasolják, hogy a madridi tanácskozás használja fel lehetőségeit az európai helyzet fő irányzatának, az enyhülési politika alátámasztására. Továbbá, hogy hozzon döntést egy konferencia összehívásáról az európai biztonság katonai kérdéseinek, főleg a leszerelésnek a megvitatására. A szocialista országok külügyminiszterei egybehangzóan támogatják a Szovjetunió javaslatát az európai középható távolságú nukleáris fegyverekkel s egyidejűleg azokkal szerves kapcsolatban az előretolt bázisú amerikai nukleáris eszközökkel foglalkozó tárgyalásokra. Sajnos nincs kilátás (legalábbis lapzártánk időpontjában) arra, hogy belátható időn belül fegyvernyugváshoz vezetnek a tárgyalásos megoldásra tett kísérletek az iráni-iraki konfliktusban. Ezt a fegyveres konfliktust az Egyesült Államok közép-keleti katonai pozícióinak kiépítésére, fegyveres jelenlétének állandósítására kívánja kihasználni. Ez tűnik ki Carter elnök néhány választás előtti beszédéből is. A thaiföldi hatóságok továbbra is durván megsértik a Kambodzsai Népköztársaság szuverenitását. Az elmúlt héten három nap leforgása alatt thaiföldi repülőgépek tízszer hatoltak be Kambodzsa légiterébe, a tüzérség pedig 59 alkalommal lőtte az ország határmenti területeit. A görög parlament háromnapos vita után jóváhagyta a kormány javaslatát, hogy Görögország ismét csatlakozzék a NATO katonai szervezetéhez. Harilaosz Flora- kisz, a Görög Kommunista Párt főtitkára parlamenti felszólalásában rámutatott, hogy ez a lépés sérti Görögország szuverenitását. A parlament vitája idején tüntetések voltak a NATO ellen, Athénban, Szlonikiben, Lariszában, Kréta-szigetén és az ország más részein.
