Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-11-04 / 45. szám

! <M Piaci egyensúly a szocializmusban A fogyasztásra kerülő használati értékek legna­gyobb része a tervszerűen fej­lesztett áruforgalom útján jut a fogyasztókhoz. A terv- szerűség a fogyasztásra ke­rülő használati értékek for­galmában azt Jelenti, hogy a társadalom tudatosan biz­tosítja a kereslet és a kí­nálat globális és strukturális egyensúlyának a feltételeit, szem előtt tartva azt a kö­vetelményt, hogy a szocia­lizmusra jellemző célkitűzé­seknek az áruforgalomban is érvényre kell jutniuk. A kereslet és a kínálat globális egyensúlya az áru­alap és a vásárlóalap meg­egyező nagysága, ahol is az árualap a fogyasztási cik­kek (javak és szolgáltatá­sok) összkínálata: az az á- rumennylség, amelyet az a- dott Időszakban, meghatáro­zott árakon eladni szándé­koznak. Ez eltérhet az adott Időszakban előállított hasz­nálati értékek tömegétől, mert a külkereskedelem és a tartalékalap Igénybevéte­le folytán az árufogyasztás több vagy kevesebb lehet annál, mint amennyi a tár­sadalmi munkamegosztás ke­retében végzett tevékenysé­gek eredményeként az adott időszakban rendelkezésre áll. A vásárlóalap a lakos­ság pénzeszközeinek az a része, amely az egyéb ki­adások (például adók) le­vonása után az áruvásárlá­sok céljára megmarad. Ez eltérhet az adott időszak pénzjövedelmének összegé­től, mert a tartalékok csök­kentik, a hitel pedig növe­li a lakosság által az adott időszakban elköltött pénz­eszközök mennyiségét. Amíg az árualap (a kíná­lat) ténylegesen elfogyaszt­ható használati értéktömeg, addig a vásárlóalap (a ke­reslet) csak névleges ősz- szeg, amelynek vásárlóké­pessége az árak színvonalá­tól függ. A piaci egyensúly az áru­alap és a vásárlóalap egyen­lő nagyságát feltételezi. A kínálat és a kereslet összeg­szerű egybeesése azonban nem minden esetben piaci egyensúly. A kínálatnak és a keresletnek ugyanis nem­csak összegszerűen, hanem szerkezetét tekintve is e- gyeznie kell. A kínálatnak nemcsak terjedelmében, ha­nem összetételében, vagyis az egyes cikkcsoportok, sőt cikkek vonatkozásában is meg kell felelnie az irán­tuk mutatkozó keresletnek. Hiába egyezik ugyanis ösz- szegszerűen az árualap a vásárlóalappal, ha az egyik oldalon nem keresett, elad­hatatlan készletek, a mási­kon pedig el nem költhető pénzösszegek halmozódnak fel. Az a piaci aránytalanság például, amely a szocialista országok fejlődése során e- lég gyakori volt, és amely abban nyilvánult meg, hogy az árualapok nem fedezték a vásárlóerőt, a termelők (az eladók) piacához vezetett, vagyis ahhoz, hogy a pia­con egyoldalúan az eladók érdekei, az általuk megkö­vetelt feltételek érvénye­sültek. A fogyasztók az á- ruhiány következtében kény­szermegoldásokra szorultak, következésképpen csak kor­látozottan érvényesült az az ellenőrző szerep is, amelyet a társadalom gyakorol a termelés fölött. Ha nincs e- gyensúly a piacon, akkor az eladók „jóindulatának“ ke­resése, az áruk összekötte­tés alapján való vásárlása, a spekuláció stb. káros gya­korlata könnyen átterjedhet a gazdaság más területeire is. Az árualap és a vásárló­alap globális egyensúlyának tartós és folyamatos fenn­állása nemcsak feltétele a népgazdaság arányos fejlő­désének, hanem egyben a termelőeszközök társadalmi tulajdonára jellemző objek­tív szükségszerűség is. A szocializmus viszonyai ele­ve kizárják, hogy az össz- kínálat tartósan a szüksé­ges tartalékokat meghaladó mértékben legyen nagyobb az összkeresetnél, vagyis a fogyasztási cikkek általános túltermelésére kerüljön sor. A szocialista államot nem gátolja semmiféle érdek ab­ban, hogy a jövedelmeket növelje vagy az árszínvona­lat csökkentse, azaz nincs olyan körülmény, amely el­lentmondana annak az elv­nek, hogy a jövedelmek az összkínálattal arányosan nö­vekedjenek. Á strukturális egyensúly kialakításával kapcsolatban a szocialista állam feladata kettős. Egyrészt biztosítani kell annak a feltételeit, hogy a kínáiat összetétele a vál­tozó szerkezetű kereslethez idomuljon, Ezt a célt nem­csak az ágazatok fejleszté­sére vonatkozó központi döntések, hanem azoknak a feltételeknek a létrehozása is szolgálja, amelyek mel­lett a vállalatok a vásárlók i- gényeihez akalmazkodnak. Másrészt az állam tudato­san befolyásolja a kereslet szerkezetét és megteremti az így kialakuló fizetőképes szükségletek kielégítésének a feltételeit. Mindehhez az államnak átfogó célrendszerrel kell rendelkeznie, amely a fo­gyasztás, ezen belül az áru­fogyasztás alakulásának mi­kéntjére vonatkozik. Az ál­lamnak nemcsak a szükség­letkielégítés feltételeiről kell gondoskodnia, hanem a szükségletek alakulását is befolyásolnia kell. Az állam fogyasztási cél­rendszerének elsősorban a lakosság jólétét kell szol­gálnia. Elő kell segíteni, hogy egészséges és kultü- rált életkörülmények alakul­janak ki (beleértve az e- gészséges táplálkozás köve­telményeit is). Ugyanakkor külön is preferálni kell az egyes társadalmi csoportok fogyasztását. Támogatni kell a gyerekes családok fo­gyasztását, törekedni kell a városi és a falusi életmód közötti különbség csökken­tésére stb. A célrendszer az ún. gaz­dasági preferenciákat is ma­gában foglalja. A fogyasz­tás különféle irányainak gazdaságosságát mérlegelve kell eldönteni, hogy mely használati értékek előállítá­sát, illetve fogyasztását ré­szesítsék előnyben mások­hoz képest. A fogyasztás szerkezetének változtatása révén az erőforrások olyan felhasználására kell töre­kedni, amely elősegíti, hogy egyre több szükséglet le­gyen kielégíthető, illetve, hogy a szükségletkielégítés fajlagos erőforrás-igénye csökkenjen. Végül befolyásolni kell a keresletet már csak azért Is, mert a kínálat >—i külö­nösen rövid távon >—i nem képes korlátlanul alkalmaz­kodni a kereslethez. A szükségleteket kielégí­tő cikkek sorsát illetően a végső szót a vásárlók mond­ják ki, akik, ha választási lehetőségük van, különböző­képpen döntenek és ily mó­don a fogyasztás is átala­kul. A vásárlók döntéseiben és ezáltal magának a fo­gyasztásnak az alakulásában azonban nyilvánvalóan sze­repet játszik a szocialista állam célrendszere. Ha az emberek elemi i- gényeiket már kielégíthetik és különböző lehetőségekkel rendelkeznek fogyasztásuk további növelésére, akkor a nagy tömegek korántsem homogén módon reagálnak a termelés és a jövedelmek változásaira. Az áruforga­lomnak a szocializmusban „testre szabottan“ kell biz­tosítania az egyes fogyasz­tók, illetve a fogyasztók kü­lönböző csoportjai szükség­leteinek a kielégítését. HARNA ISTVÁN mérnök, a közgazdasági tudomá­nyok kandidátusa AZ IFJÚ NEMZEDÉK A CSKP XVI. KONGRESSZUSÁNAK A CSKP XVI. kongresszusának előké­szítése nemcsak a párttagok^ hanem az ország összes polgárának Ügye. Az íizemekhen újabb munkakezdeménye­zésekkel üdvözlik a jelentős eseményt. Fokozzák aktivitásukat az üzemek if­júsági kollektívái is. Ez a megállapítás jutott kife­jezésre a SZISZ KB XII. ülésén is, amelyet októ­ber 24-én Prágában tartottak. Az ülés magáévá tette azokat a feladatokat, a- melyek a CSKP KB 18. üléséből az ifjúságra há­rulnak. Miloslav Doíkal, a SZISZ KB elnöke be­számolójában megállapította, hogy az üzemekben spontán akció Indult a kongresszus előtti felada­tok teljesítésére és ez az akció ma már olyan mé­reteket ölt, hogy egységesen Az ifjú nemzedék a CSKP XVI. kongresszusának címet kapta. Doőkal elvtárs foglalkozott a jelenlegi nemzet­közi helyzettel is, kiemelte az október közepén megtartott budapesti nemzetközi ifjúsági találko­zó jelentőségét, amelyen 500 különböző európai ifjúsági szervezet képviselői vettek részt, s ame­lyen megegyezés született ezeknek a szervezetek­nek együttműködése ügyében. A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben, amikor az agresszív impe­rialista körök fokozzák nyomásukat, igen nagy szükség van a fiatal nemzedék világméretű össze­fogására. Tíz eredményes esztendő Tíz évvel ezelőtt alakult meg a Szocialista Ifjú­sági Szövetség, amely tevékenységében a válságos esztendőkben megszűnt Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetség hagyományaira épült. A SZISZ visszaállítot­ta ifjúsági mozgalmunk egységét, amely korunk egyik nagy vívmánya. Az elmúlt tíz esztendő bebizonyította, hogy az ifjúsági mozgalom továbbfejlődése a SZISZ egysé­ges szervezeti keretein belül valósítható meg. Ha­zánkban a társadalom különböző osztályaihoz és rétegeihez tartozó fiatalok alapvető érdekei azo­nosak. Minden fiatalnak alapvető érdeke a szocia­lizmus társadalmi, gazdasági, kulturális eredmé­nyének növelése, a fejlett szocialista társadalom felépítése. Az érdekek, a célok, a feladatok egy­sége pedig egységes ifjúsági szervezetet követel. Ivan Lipovsky A SZISZ KB TITKÁRSÁGÁNAK tagja » KB TITKÁRA 1844. szeptember 14-én született, nős. Elvégezte a Bratislavai Komensky Egye­tem Pedagógiai Karát. Az if­júsági szövetségben számos tisztségei töltött be, a galán- tai járási bizottság titkára, majd elnöke volt. Megvá­lasztásáig a SZISZ nyugat- -szlosákiai kerületi bizottsá­gának elnöke volt. KEZDŐDIK A SZISZ POLITIKAI OKTATÁSI ÉVE A HATÁS FOKMÉRŐJE A HELYTÁLLÁS Az eszmei nevelés, a SZISZ politikai oktatási évének, a spartakiád utáni testnevelési mozgalom és a tömegsport idő­szerű kérdéseiről tájékoztatta a sajtó képviselőit Helmut V á- cha mérnök, a SZISZ SZKB titkára, Mikulás Daiío, az ideo­lógiai osztály vezetője, és Jó­zef KokoSka, a honvédelmi és testnevelési osztály vezetője. A Központi Bizottság titkára rámutatott a SZISZ KB 11. ülé­sének és a SZISZ SZKB ezt kö­vető ülésének jelentőségére. Ezeken értékelték az Ifjú nem­zedék eszmei nevelésének hely­zetét. Nagyra értékelte, hogy a fiatalok társadalmi öntudatá­nak erősödése a mindennapi életben, a társadalmi kérdések­hez való hozzáállásban is meg­nyilvánul. A fiatalok teljes mér­tékben támogatják pártunk po­litikáját. Ennek ellenére állan­dóan szem előtt kell tartanunk, hogy az új szocialista emberért vívott harc nincs konfliktusok nélkül. Az eddiginél több fi­gyelmet kell szentelnünk a fia­talok a házaséletre való felké­szítésének. E kérdésekkel a po­litikai oktatás részeként is foglalkozhatunk. A most kezdődő oktatási év megszervezésében a KB az elő­ző évfolyam mélyreható elem­zéséből indult ki. Az előző ok­tatási évben 20 342 tanulmányi körben összesen 463789 SZISZ- tag és 11307 szervezeten kívül álló fiatal részesült oktatásban. Nagy segítséget nyújtanak az oktatási célok megvalósításá­ban a pártalapszervezetek, a párttagok és a járási pártbi­zottságok Politikai Nevelési Há­zal. Az idei oktatási év tartalmá­nak vezérmoíívuma a CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusára folyó előkészület. Az oktatás struktúrájában továbbra is meg­maradunk a három fokozat mel­lett. Az alapfokozaton négy, a közép fokozaton három, a fel­ső fokozaton két tanulmányi kör működik. Helmut Vácha is­mertetésének befejező részében megjegyezte, hogy a testneve­lési és a honvédelmi mozgalom is az eszmei nevelés fontos ré­sze. A SZISZ helytállt a sparta- kiádon. Ezt a szellemet kell ápolni a spartakiád után Is. tPi) KIEMELTÜK Az Iparban olyan feltételeket akarunk teremteni, hogy az ágazatok a lehető leg­többet tegyék meg saját termelésük növe­lése érdekében. Ez elsősorban a gépiparra érvényes. A jövőben a dolgozókat ebbe az ágazatba akarjuk irányítani. A gépipar tu­dományos-műszaki fejlesztési bázisának hatékonyabb kihasználásával, a termelési programok kifejezőbb megváltoztatásával és a munkatermelékenység növelésével azt akarjuk elérni, hogy ez az ágazat, amely- jelenleg Szlovákia ipari termelésének 26,4 százalékát adja, a hetedik ötéves tervidő­szakban az ipari termelés 50 százalékát fe­dezze. Ez megköveteli, hogy a gépipar 24 milliárd korona értékkel többet termeljen, ami elsősorban az általános gépipar fejlesz­tésével, illetve az elektrotechnikai ipar fej­lesztésével érhető el, miközben ezekben a kevésbé anyagigényes ágazatokban a lehető legmagasabb műszaki színvonalú termékek gyártására törekszünk. 1985-ben ily módon az általános gépipar Szlovákiában az ága­zat országos termelésének 38,7 százalékát adná, az elektrotechnikai ipar már 30,3 százalékát, a nehézgépipar pedig a 11,2 százalékát. A gyártási program konkretizálását a szövetségi minisztériumokkal együttműköd­ve végezzük. A magas műszaki színvonalú termelés feltételeit komplex módon akarjuk megte­remteni. E célból a tudományos-műszaki bázis további fejlesztésére törekszünk, ezen a szakaszon a hetedik ötéves tervidőszak végén több mint 54 ezren dolgoznak majd a tervek szerint. A tudományos- műszaki bázis tevékenységének fejlesztését két fő területre összpontosítjuk. Elsősorban a gyártmányfejlesztésre, e feladatnak a vál­lalati szférában működő kutató-fejlesztő bá­zis további bővítésével akarunk eleget ten­ni. Másodsorban pedig döntő fordulatot a- karunk elérni a kutatástól a megvalósításig terjedő időszak lerövidítésében, ezt többek között az alapkutatás fejlesztésével, illetve a Szlovák Tudományos Akadémia kutató-ter­melő egységeinek fejlesztésével szeretnénk valóra váltani. Ez a szándék visszatükrö­ződik a főiskolán Is, mégpedig abban, hogy lényegesen növekszik a műszaki irányzatú szakokon tanulók száma. KAROL MARTINRA elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, az SZSZK kormánya alel- nökének, a Szlovák Tervbizottság elnö­kének felszólalásából az SZLKP KB legutóbbi ülésén Október 23-án új minisz­terelnököt választott a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa. Az új miniszterelnök Nyiko- laj Tyihonov első miniszter- elnökhelyettes. Az új kor­mányfő eddigi munkájának fő területe az állami gazda­sági tanács és az Állami Tervbizottság illetve a mi­nisztertanács volt. Számot­tevőek a nemzetközi tapasz­talatai is. Az elmúlt évek­ben többször helyettesítette Alekszej Koszigin elvtársat, akinek egészségi állapota oly mértékben romlott meg, hogy kérte felmentését a nagy felelősséggel és meg­terheléssel járó tisztségének ellátása alól. Koszigin elv­társ érdemeit Leonyid Brezs- nyev meleg szavakkal mél­tatta. Tisztségét 1964 óta töltötte be, amelyben min­denekelőtt óriási gazdasági tervező és szervező képessé­ge érvényesült és nem kis szerepet vállalt nemzetközi problémák megoldásából, az enyhülésért vívott harcból is. Már csak egy hét választ el a madridi tanácskozás megkezdésétől, amely a hel­sinki biztonsági és együtt­működési konferencián részt- vett államok találkozója lesz. Az előkészítő bizottság egyelőre még az ügyrendi kérdések tisztázása körül dolgozik. A szocialista or­szágok kormányai abból in­dulnak ki, hogy az előkészí­tő bizottságban észlelhető nyugati taktikázás és ob- strukció miatt nem szenved­het halasztást maga a ta­nácskozás, amelynek no­vember 11-én kell kezdőd­nie. Ezen országok külügy­miniszterei, mint ismeretes, Varsóban egyeztették Mad- * rldban követendő politiká­jukat és fontos javaslatok előterjesztésében állapodtak meg. A szocialista országok külügyminiszterei javasol­ják, hogy a madridi tanács­kozás használja fel lehetősé­geit az európai helyzet fő irányzatának, az enyhülési politika alátámasztására. Továbbá, hogy hozzon dön­tést egy konferencia össze­hívásáról az európai bizton­ság katonai kérdéseinek, fő­leg a leszerelésnek a meg­vitatására. A szocialista or­szágok külügyminiszterei egybehangzóan támogatják a Szovjetunió javaslatát az eu­rópai középható távolságú nukleáris fegyverekkel s egyidejűleg azokkal szerves kapcsolatban az előretolt bázisú amerikai nukleáris eszközökkel foglalkozó tár­gyalásokra. Sajnos nincs kilátás (leg­alábbis lapzártánk idő­pontjában) arra, hogy belát­ható időn belül fegyver­nyugváshoz vezetnek a tár­gyalásos megoldásra tett kí­sérletek az iráni-iraki kon­fliktusban. Ezt a fegyveres konfliktust az Egyesült Álla­mok közép-keleti katonai po­zícióinak kiépítésére, fegy­veres jelenlétének állandó­sítására kívánja kihasznál­ni. Ez tűnik ki Carter el­nök néhány választás előtti beszédéből is. A thaiföldi hatóságok to­vábbra is durván megsértik a Kambodzsai Népköztársa­ság szuverenitását. Az el­múlt héten három nap le­forgása alatt thaiföldi re­pülőgépek tízszer hatoltak be Kambodzsa légiterébe, a tüzérség pedig 59 alkalom­mal lőtte az ország határ­menti területeit. A görög parlament három­napos vita után jóváhagyta a kormány javaslatát, hogy Görögország ismét csatla­kozzék a NATO katonai szer­vezetéhez. Harilaosz Flora- kisz, a Görög Kommunista Párt főtitkára parlamenti felszólalásában rámutatott, hogy ez a lépés sérti Gö­rögország szuverenitását. A parlament vitája idején tün­tetések voltak a NATO el­len, Athénban, Szlonikiben, Lariszában, Kréta-szigetén és az ország más részein.

Next

/
Oldalképek
Tartalom