Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-10-28 / 44. szám
A hímzés részben varrásból, »észben a szövésből ered. Különösen alkalmas a szöt- iesminta kivarrására a kereszt* szemes hímzés, mert — technikai okokból — megtartotta a szőttes merevebb vonalait. U- gyanakkor a legbonyolultabb szőttesmintát Is ki lehat hímezni az alapanyagra, mert a hímzés technikája sokkal szabadabb, mint a szövött mintázás. A keresztszemes hímzések alapvető tulajdonsága, hogy díszítményeik alakítását az alapanyag szálai határozzak meg. Kivarráskor az anyag szálközeibe öltögetünk úgv, hogy két egvforma nagyságú laposöltés keresztezi egymást Ennélfogva a díszítmények mértani felépítésűek, akárcsak a szóttesdl- szítmények. A közölt sormlnták ötletes elrendezésével sokféle változatot kapunk. A középső, végigfutó, szélesebb mintát „nagy plpásnak“ nevezték a Bodrogközben Ezt a folyamatosan haladó sorrnín- tát az abroszközépre vagy hosz- seabb terítő két szélére segély- díszül Javasoljuk. A szinte modernül megkomponált futó mintasort feltétlenül zárjuk le mindkét szélén a közöltekből tetszés szerint kiválasztott, egy-egy állő Jellegű, geometrikus mlntasorral. Ha szélesebb csíkot varrunk ki, az állt sorokban túlra mindkét oldalon választhatjuk a virágos levelek, hullámvonalas csíkok bármelyikét, hiszen ezek is bodrogközi kendőkről származnak. Igen szép párnalap, faliszőnyeg díszét alakíthatjuk ki úgv, hogy a „nagy ptpás“ mintát többször megismételjük egymás fölött, közé hímezve egy- -egy geometrikus sort. Mozgalmasabbá tehetjük a kompozíciót, ha egyik sorát jobbra, a másikat balra haladóan futtatjuk. Jól leszámolható fehér alapanyagra vörös, esetleg fekete vagy sötétkék fonalat javaslunk. Olyan vastag fonalat használjunk, hogy a minták tömött hatásúak legyenek, egy-egy kis kereszt szinte plasztikusan fedje az anyagot. I. Gy BODROGKÖZI SORMINTÁK A z őszi divat karcső, elegáns ruhákat, érdekes a- nyagokat, ötletes kombinációkat és élénk színeket Ígér. Jellemző a váll szélesítése hajtásokkal, plékkel és válltömés- sel. Ez a teltebb nőknek Is előnyős, mert a derék karcsúbbnak hat. 0] kosztüm-, rnha- és szek- nyahnsss Jelent meg. A kosztümnél divatss a derékig érő a derekat takard, a cafpőig érő. a háromnegyedes és a hét- nyolcadon hossz. A szoknyák és a ruhák a térdet fedik. A réteges Öltözködés és az egymással való kambinálás továbbra Is dominál, hiszen teret nyit az enyéni, merész öltözködésnek. Tehát Jól variálható a mellény, a szoknya, a nadrág, a kuli, a blúz, a kosztüm. A rnhákra Jellemző a rakott, a redőzés, a féloldalas étmenet, a keskeny sálgallér. A' szoknyák szőkék, merész hasítékkal. Divatos a kék, a zöld sok árnyalata, a bíbor, a püspöklila, a burgundivörös, az orgonalila, a halvány rózsaszín és a sáfrány színei. emélyiségünk fontos Összetevőt, mozgatórugót az i , / érzelmek. A bennünket körülvevő személyekkel, Illetve környezetünk történéseivel kapcsolatos reakcióinkat mindig meghatározott érzelmek kísérik, amelyek • további viselkedésünket is befolyásolták. Az, hogy valaki mitől fél, minek örül, mit szeret, illetve mitől lesz dühös, meghatározza egész magatartását, hi- szén igyekszik elkerülni a benne félelmet keltő dolgokat. és azt kérést amiben örömét leli. Vajon alakíthatók, ‘ változtathatók-e az érzelmek, vagy az öröklés előre eldönt mindent, és hiábavaló bármilyen nevelői igyeke zet? Mint a legtöbb lelki jelenségben az érzelmek kialakulásában is az öröklés, a spontán érés és a tanulás szoros együtthatása érvényesül. Az újszülött egyáltalán nem rendelkezik olyan érzelmekkel, amelyeket mi, felnőttek nap nap után átélünk. Számára csupán az élettani alap van meg, az általános jó közérzet f jóllakottság, tisztaság, stb.) és az a fokozott izgalmi állapot, amikor a jó közérzetet valami megzavarja. Erre épülnek rá fokozató san — részben a spontán érés következtében, részben a környezet hatására az alapvető érzelmek. . . A kutatók emberszabású majmokkal végzett kísérletei során és az anya nélkül csecsemőotthonban nevelkedő gyermekekről szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy először a szeretet, majd a félelem, végül az agresszió jelentkezik, mégpedig a környezet hatásaitól függetlenül. érés következtében. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a környezet, a család nem játszik szerepet az érzelmi fejlődésben. A majmokkal végzett kísérletek eredménye szerint ugyanis a magányosan, társaiktól elszigetelten' nevelkedő állatok reakciót indokolatlanul minden erősebb társuk megpillantásakor félelemről tanúskodtak, ugyanakkor válogatás nélkül minden náluk gyengébb egyeddel szemben rendkívül agresszíven léptek fel. Nem alakult ki náluk a legfontosabb: a kora csecsemőkori pozitív érzelmi kapocs, a szeretet, amely később megakadályozná vagy fékezné a félelem és az agresszió korlátlan elhatalmasodását. Sok szó esett már a szeretet fontosságáról, a korai anya-gyermek kapcsolat jelentőségéről, hiszen ez az az érzelmi kötődés, amely alapja a további érzelmi fejlő désnek és a későbbi szociális-érzelmi kapcsolatnak. Nemcsak a szeret etet, hanem a haragot, a félelmet, a szórón qást, féltékenységet — az érzelmek széles skáláját tanulja meg a gyermek először az anyával, majd a csa ládtagokkal való kapcsolatban. Ebben a biztonságos kö zegben próbálja ki először érzelmi reakcióit és ezek hatását. Ezért nem mindegy, hogy a szülök hogyan fogadják e megnyilvánulásokat. Tudnunk kell ugyanis, hogy magatartásukkal sokszor egész életre szóló min tát nyújtanak a gyermekeknek érzelmi feldolgozásra. Legtöbb problémát éppen a sokszor Irracionálisnak tűnő qyermeki félelmek okozzák — szülőknek és gyerekek nek egyaránt. Gyakori szülői panasz a gyermek agresszivitása Is Az pedig tény, hogy egy-egy rosszul feloldott félelem például tartós szorongás forrásává válhat, vagy az agresszív megnyilvánulások helytelen kiküszöbölése antiszociális viselkedéshez vezethet. A szülőknek érdemes megismerniük a gyermek érzelmi fejlődésének folyamatát, hogy a felmerülő problémák ne érjék váratlanul. Éppen e problémák könnyebb felfedezése és áttekintése végett célszerűbb az egymással szorosan összefüggő gyermeki érzelmeket külön választant és megvizsgálni a félelem, a szorongás, a harag kialakulását, és a családi nevelés szerepét. A GYERMEK ÉRZELEMVILAGA ■■■■■■■Hi A Szocialista Ifffiségi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságénak lap|a • Kiadta a Smena Kiadóvállalat • Szerkesztőség és adminisztráció B97 14 Bratislava Praiské 11. Telefon 488 19 • Főszerkesztő dr Strasser György * A főszerkesztő helyettese Cslkmák Imre * Nyomta a Západo- slovenské tlaölarne 897 20 Bratislava Dnklianska 99 • Előfizetési dl! egv évre 9?.— Kés fél évre 28,— Kés • Terfeszti a Posta Hlrlapszolgálata. Előfizethető mii den postahivatalnál vagv kézbesítőnél • Kéziratukat nem érzünk mey és nem küldünk vissza • A lap külföldre a PNS Ostredná erpedfcla a dovoz tlaöfl 884 19 Bratislava. Gottwaldovo oám. é. 48 álfán rendelhető meg * Engedélyezve: SÜTI 13/L fndeí: 49 882
