Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-10-21 / 43. szám

kiterjedésű üdülőközponttal gazdagodik. A természet védél mind' erre csak lngatjők a fejű' két: Jé, Jó, de milyen áron jön mindez létre?. A Duna mente növény* és állatvilá­gának megbolygatása árán,« Itt van előttem egy 400 oldalas tanulmány, amelyet szerzői biotervnek nevez* nak. Magába foglalja a Du­na vidékének növény* és állatvilágát Tanulmány, a* mely következtet az építés okozta változásokra, és va* lamennyit elfogadhatónak tartja a természetvédők szempontjából is. Mint meg­tudtam, a tanulmány szerzői a vízlépcsőrendszer tervezé­si-előkészületi Időszaka a* latt (amely csaknem 20 é- vig tartptt) együttműködtek a tervezőkkel, az építész­mérnökökkel, és közös meg­egyezéssel a Jellegzetes ál­latvilág szempontjából Is a legmegfelelőbb tervváltoza­tot fogadták el. T íz év műlva másod­percenként 4500 köb­méter vfz zúdul majd a turbinákra. Most még min­den csendes. A tavalyi hely­színi képnél csak kissé más az idei. Persze a meglátás a látószögön is múlik, meg aztán az idegen kétkedve fngadja, amit a munkások mondanak: „Alattunk a be­tonerdő.“ De nekem elhihe- tik. Saját szememmel lát­tam, amint a föld elnyelt két teherautónyi betonkeve­réket ... ZACSEK ERZSÉBET A Váhostav 8-as számú üzemének dolgozói, Ján Valőuha, Anton JaroS és Jaroslav Buday ALATTUNK A BETONERDŐ Már harmadik napja szinte szünet nélkül szemerkél az eső. A munkások a gaböfko- vo—nagymarosi vízlépcsőrendszer bősi részlegén egymást váltják a fúrószerkezetnél. Kelten szárítják átázott bakancsukat, négyen a gépezet működésére ügyelnek. Ilyen esős időben csak kétszeres erőkitejtés árán érhető el a napos idők teljesítménye. Próbálom összehasonlítani az egy évvel ezelőtti képet a mostanival. Mi változott az építkezésen? A vízlépcsőrendszer épí­tése közvetve vagy közvetlenül 100 ezer hektárnyi földterületet é- rínt. Intenzív földmunkák természetesen csak közvet­lenül a Duna mentén foly­nak, Jelenleg még ott sem mindenütt. Hatalmas teher­autókkal szállítják el a ter­mőföldet, idén be kell fe­jezni az elhordást, ami azt Jelenti, hogy kilencmillió köbméter Jó minőségű szán­tóföld továbbra is teremni fog. Nem Itt, Bős környé­kén, hanem valahol másutt a Csallóközben. Az elszállított föld hiánya az első változás. A Duna mellett elsősorban földméré­si munkáit folynak, a köz­ség felé haladva azonban már sokkal inkább változik az építkezésről tavaly ilyen­kor beidegződött képem. A község határában és köz­pontjában felépült sok olyan létesítmény, amelyek nélkül az erőmű nem gyarapodhat­na, és amelyeket általában felvonulási épületeknek ne­vezünk: munkásszállók, Ja­vítóműhelyek, raktárak. Az építkezés munkásszállóiban Jelenleg kb. háromezer a férőhely, ugyanennyi személy A föld felszínén főleg mérések folynak teljes ellátásáról is gondos­kodnak. Legintenzívebben azonban a föld alatt folyik a mun­ka, ennek arányairól pedig a Hydrostav igazgatósági é- pületében elhelyezett tér­képről győződhettem meg. Fél dombnyi — 545 ezer köbméter — betont használ­tak fel a talajinjekciózás- hoz. A gépezet, amely ezt végzi, hasonlít a fúrótor­nyokhoz, és néhány perc le­forgása alatt 60 méter mély­ségbe fecskendez fél teher­autónyi különleges betonke­veréket. E réteg fölé épül a vízlépcső teknője — be­tonból 42 méter mélység­ben. A Hydrostav dolgozói a föld alatt év végéig 172 ezer négyzetméter területen végzik el a betonozást. A gabőíkovo — nagyma­rosi vízlépcsőrendszerről műszaki körökben általában csak mint hidrotechnikai műről beszélnek. Tény, hogy a vízi erőmű évente 3,8 mil­liárd kWő villamos energiát termel majd, de jelentősége ennél sokkalta nagyobb. Megoldódik pl. a Duna men­te árvízvédelme, öntözése, lehetővé válik a vízi közle­kedés a Rajnán és az Ode­rán, ezenkívül a főváros, Bratislava egy komplex nagy t m KÖNYV £S FAKANÁL (OJ IFJÚSÁG, 41. SZÁM) Két iskoláskorú gyermekem van, akik körül bi­zony nagyon sok a tennivaló. Férjem műszaki be­állítottságú, szeret bütykölni a ház körül, mindent megjavít, legutóbb egy teljes szekrénysort készí­tett a dolgozószobánkba. Már a házasságunk első évében rájöttem, hogy a háztartást teendők rám várnak. Teljes mérték­ben és valamennyi. Férjemet az ilyesmi sohasem érdekelte, de ha megkértem, elment bevásárolni, közben az 'üzletben összetört egy üveg bort, és mi­re hazajött, a táskájában latyak lett a tejből és lisztből, a mustárból meg a kenyérből. Amikor lát­I tam, hogy milyen balkezes, a kis dolgokra, a fő­zésre, a vasalásra nem is próbáltam rászedni. így viszont az történt, hogy míg ö fúr-farag a műhe­lyében, én nyakig Ülök a házimunkákban, és nem futja időmből a Kati áltál kultúrának nevezett kedvtelésre. Nem vagyok a házunk rabja, válóban csak a legszükségesebb munkát végzem el, viszont sok időmet elveszik a gyerekek. Elveszik? Inkább úgy mondhatnám, hogy ezt az időt eljátszadozom a gyerekekkel. De nem sajnálom, úgy érzem, a gyerekekkel megéri foglalkozni, sőt kell is. Csak esténként, lefekvés előtt szoktam néha felsóhajta­ni: csak gyűlik, gyűlik a könyvkupac az ágyam mellett, és hol vagyok én még a nyugdíjkorhatár- tóll N. Erzsi Kedvtelésemről, a kézímunkázásról férjhezme- nés után sem mondtam le, csak kissé kevesebb t- dőm jut rá. Csak akkor hímezhetek, ha a férjem­mel együtt valamennyi házimunkát elvégeztük. Nagy baj lenne, ha napközben üldögélnék, mert a hiányzó inggombok, poros szekrény polcok, sőt a gyerekek ötösének is az én üldögélésem lenne az oka. Számos veszekedés, perpatvar után beletörőd­tem ebbe a helyzetbe. K. Valéria Kati bizonyára boldog asszony és trigylésre- méltó. Mert az az igazság, hogy az asszonyok 99 százaléka képes naphosszat szaladgálni a portörlő­ronggyal, zavarva a család nyugalmát, tévénézé­sét. Sőt a legtöbbjük olyan messzire merészkedik takarítási szenvedélyében, hogy az már az egész család idegeire megy, feszélyezi valamennyiünket, mert sohasem lehet tudni, mit szabad, nilt nem. Egyszer nem szabad a szőnyegre lépni, mert fris­sen van tisztítva, máskor meg nem szabad a fotel­ba ülni, mert tönkremegy. Tudom, kímélni kell, de hát nem azért vettük, hogy csak kíméljük. 'Ami en­gem a legjobban zavar, az a feleségem vasárnapi mosogatása. Általában délután három órakor még a konyhában szöszmötöl, és ebben az időben a té­vében már javában tart a sportdélután, ő ilyenkor súrolja a fazekakat, és ez olyan kellemetlen hang­gal jár, hogy szinte kibírhatatlan. A fiammal már megegyeztünk, hogy egy hét múlva vasárnap el- dugjuk valamennyi fazekát. A keresés mégiscsak kisebb zajjal jár. Fér] 80 Szerintem a család legfontosabb feladata, hon" a gyerekeket fiúkat, lányokat egyaránt — há­zimunkára nevelje. Ezért csodálkozom „Kati nénin", hogy rosszallja Bea igyekezetét, és mégkérdőjelezi Bea szüleinek nevelési módszerét. Nem kedvelem túlságosan az ilyen nagyon modern Kati néniket... H. Miklósné «JKicU WniHBH A stressz fogalmát a ko­máromi születésű Se- lye János orvospro­fesszor határozta meg. Éle­tünk és a stressz című köny­vében hétköznapi nyelven a következőképpen próbálja érzékeltetni a fogalom Je­lentését: „A katona, aki se­bet kapott a harcban, a ka­tonafiáért aggódó anya, a játékos, aki a lóverseny fu­tamára mered, sőt a ló és a zsoké is, mind a stressz ál­lapotában vannak. A koldus, akit éhség gyötör, s a nagy- bélű, aki pukkadásig Jólla­kott, a szüntelenül csődtől rettegő kisboltos s a pén­zes kalmár, aki új millió­kat hajszol: őket is a stressz hatja át. A családa­nya, mikor kicsinyei lépteit vigyázza, a gyermek, aki le­forrázza magát — s főként azok a bőrsejtek, melyekre ■ a forró kávé löttyent , mind, mind stressz-hatásban vannak.“ Ugyanabban a könyvben leírja, milyen dilemmában volt, amikor felfedezett egy nem fajlagos állapotot, a- mely egész életünkön végig­kísér bennünket, és különö­sen a betegségekben nyilvá­nul meg, mert nem tudta, hogy nevezze el. Végül is a stressznél döntött, ami an­golul a megfeszített gumi­szalag vagy az összepréselt acélrugó változásait Jelenti. Átvitt értelemben pedig használják az Idegfeszült­ség, ziláltság, szellemi és testi megterhelés Jelölésére. sen, ha huzamosabb ideig tart. Az előző az eustressz (eu — görögül: Jő), az u- tóbbi a dlstressz. Általában nem az objek­tív ingerektől függ, hogy va­lamely személy számára eu­4. Tanácsos, hogy minden­ki ésszerűen dolgozzék. 5. Otthon ne gondoljon a munkahelyi problémákra. 6. Rendszeresen ellenőriz­ze testsúlyát, vigyázzon az alakjára. 8. Nehezen határozza el magát valamire? 9. Gyakran fél? 10. Féltékény? 11. Nélkülözhetetlennek tartja magát a munkahe­lyén? önuralommal a STRESSZ ellen A stressz tulajdonképpen nem más, mint külső beha­tás az élő szervezetre, a- mely viszont valamilyen mó­don alkalmazkodik a beha­táshoz. Ha erre képtelen, akkor a stressz károsan hat. Ezért tartják nagyszámú be­tegség okozójának. Első he­lyen a szívinfarktus áll. Ezt követi a gyomorbántalom (fekély), a fejfájás, a kime­rültség és az- álmatlanság, ami szintén a stressz követ­kezménye. Selye professzor az élő szervezet alkalmaz­kodó képességét generális adaptációs szindrómának ne­vezi. Kétféle stressztől beszél: kedvezőről, ami életkedvet teremt (csók, lottónyere­mény, sikerélmény stb.J, és kedvezőtlenről, ami ártal­mas a szervezetre, különö­vagy dlstressz hatásúak az események, hanem többnyi­re a személyiségvonásoktól, és az adott helyzetben kife­jezésre Jutó érzelmektől. Se­lye professzor szerint a stressz nélküli életmód u- gyanolyan megbetegedése­ket okozhat, mint a foko­zott stresszhatás. Éppen e- zért leszögezi, hogy a stressz nem egyértelműen káros ha­tás, helyesebb inkább az é- let sójának nevezni. Nyolc szabály a nemkívá­natos stressz ellen: 1. Ajánlatos naponta leg­alább két kilométer gyalog­lás vagy séta. 2. Hetenként kétszer spor­tolás vagy gyalogtúra. 3. Hetenként egyszer nyugtató, gyógynövényes fürdő. 7. Fogyasszon sok gyümöl­csöt, zöldséget, tejet. 8. Szerezzen magának 1- dőnként valamilyen kis örö­möt. Hajlamos-e a stresszre? Az alábbi tesztből megtud­hatja, hogy mennyire hajla­mos a nemkívánatos stressz­re. Az Igenlő válasz két pontot, a határozatlan egy pontot, a nemleges pedig nulla pontot ér. 1. Könnyen felingerelhe­tő? 2. Túl érzékeny? 3. Mindenhez túlságosan ragaszkodik? 4. Elégedetlen a Jelenlegi helyzetével? 5. Szeretne az életben többet elérni? 6. Gyakran irigykedik? 7. Hamar kifogy a türe­lemből? n •* 12. Nem bízik a Jelenlegi felettesében? 13. Kisebbségi érzései vannak? 14. Gyakran szenved idő­hiányban? 15. Mindent gondosan el­végez? 16. Nem tud kis dolgok­nak örülni? 17. Gyanakvó? 18. Keveset dohányzik (5 —10 cigaretta napdnta)? 19. Sokat dohányzik (több mint 20 cigaretta naponta)? 20. Alvászavarai vannak? 21. Nehezen ébred reggel? 22. Érzékeny az időjárás- -változásra? 23. Nyugalmi helyzetben is gyors az érverése? (Több mint 80 percenként.) 24. A testsúlya több mint tíz százalékkal több a kel­leténél? 25. Az az érzése, hogy nem mozog eleget? 26. Gyakori szívbántalmai vannak? 27. Gyakran gyötrik fejfá­jások? 28. Állandó gyomorbán- talmai vannak? 29. Érzékeny a zajokra? 30. Izgatott állapotban iz­zad a keze? • ÉRTÉKELÉS: 0—5 pont: Ne hagyja ma­gát a stressztől befolyásol­ni. Szervezete Igen szívós. 6—11 pont: Gyakran ke­rül stresszhelyzetbe. Igye­kezzék tudatosítani gyenge helyzeteit. 12—17 pont: A stressz min­den téren befolyásolja. Csak nagy önfegyelemmel győzhe­ti le. 18—25 pont: Ki van téve a stressz veszélyének. Min­den bizonnyal megkísérli ennek az okait kideríteni (ha másként nem, orvosi se­gítséggel). Sokoldalú test­edzésre van szüksége. 26 vagy több pont: A Jj stressz az egészségét vészé lyezteti. Komolyan el kell gondolkodnia életviteléről, és következetes változásra kell rászánnia magát. Orvo­si felügyeletre van szüksé ge- (pil A i

Next

/
Oldalképek
Tartalom