Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-09-09 / 37. szám

2 Vl2|$A NliWy í A szocialista tervgazdálkodás konkrét formái Ä tervgazdálkodás konkrét formá­ján azt értjük, ahogyan egy adott or­szágban meghatározott időben a terv­gazdálkodás általános funkciói érvé­nyesülnek és alapvető összetevő ele­mei egymáshoz kapcsolódnak. Az alapelemek összekapcsolásának mód­ja és ettől függő működése nagyon sokféle lehet. A konkrét formák gaz­dag változatosságán belül fellelhetők olyan azonosságok, hasonlóságok., amelyek tartósan jellemzőek és e for­mák egyes csoportjait megküiönböz< tetik más konkrét formától. A szo­cialista tervgazdálkodás különböző konkrét formái között érvényesülő azonosságok és eltérések végső so­ron azon alapulnak, hogy az állam köztulajdonosi funkcióját miként gya­korolja, mennyit tart fenn magának abból és azt milyen módon érvénye­síti, illetve hogy mit enged át és ml módon a gazdálkodó egységek {válla­latok) számára. Ez behatárolja a köz­ponti gazdaságirányító szervek és a vállalatok szerepét a gazdálkodásban. Ezen múlik, hogy a szocialista ter­melési viszonyokon belül milyen ak­tivitással érvényesülnek az áruviszo- nyok, azok törvényei és a felszíni ka­tegóriák közül milyen kapcsolatba kerül egymással a terv és a piac. Ettől függ, hogy a. szocialista terv- gazdálkodás adott konkrét formája mint egész rendszer milyen jellegű. E tekintetben különösen fontos, hogy a tervezés és a gazdasági szabályo­zás kölcsönhatását milyen elvek sze­rint valósítják meg, hogy a népgaz­dasági tervet milyen módon közve­títik a vállalatokhoz. Ennek alapján — a tervgazdálkodás eddigi tapasztalatait figyelembe véve — a szocialista tervgazdálkodás a- vagy a központi gazdaságirányítás két fő típusát különböztetjük meg: a közvetlen (centralizált) és a köz­vetett (decentralizált) szocialista tervgazdálkodási típust. A szocialista tervgazdálkodás kon­krét formájának fő típusát történel­mileg mindenekelőtt a termelőerők és a termelési viszonyok jellege, a- zok helyzete, az abból következő időszerű fő gazdaságfejlesztési felada­tok, belső és nemzetközi politikai kö­rülmények stb. együtt határozzák meg. Ez természetesen nem jelent] azt, hogy a tervgazdálkodás adott tí­pusának nincs viszonylagos önállósá­ga a társadalmi-gazdasági élet íoly8- matain beiül. Ellenkezőleg, ebből a viszonylagos Önállóságból követke­zik, hogy a gazdálkodási forma ak­tívan visszahat a társadalmi-gazda­sági élet többi fő mozzanatára és az újratermelés folyamataira. A szocialista tervgazdálkodás tör­ténetében először általában a cen­tralizált irányítású típus alakult ki, és a legtöbb szocialista országban él-1 tálában ez érvényesült különböző konkrét formákban egészen ez 1960-; as évek közepéig. Történelmi szere­pét az akkori körülmények között be­töltötte. Működésének nyomán a szó ciaiista országok népgazdasága, és az egész szocialista világrendszer ha­talmas fejlődésen ment kereszti!1 Sip­pen e változás révén s gazdasági tár­sadalmi adottságok, az emberek élet- j viszonyai és a fejlődés feltételei, feia- j datai Is lényegesen megváltoztak, j Nem utolsósorban a társadalmi meg j ismerés is óriás! léptekkel haladt és I halad előre. Mindez szükségessé tette a szocialista tervgazdálkodás először! kialakult típusának új típusú rend- j szerre! való felváltásét Ez a folya- • mat számos szocialista országban kü­lönböző fokozatossággal és eltérő formákban, do elég intenzíven álta­lában az 1980-as években kezdődött el és jelenleg bontakozik ki Noha ez a folyamat különböző formákban Is- > lentkezik, és kibontakozásának üteme az egyes szocialista országokban Igen i eltérő, a tervgazdálkodás fejleszté­sének az iránya alapjában véve egy­séges: a közvetett (decentralizált) tí­pusú tervgazdálkodás kibontakozása felé tart. Hazánkban a gazdaságirányítás át­fogó reformja — mint ahogy azt so­rozatunkban már nem egyszer emlí­tettük — a CSKP Központi Bizottságá­nak ez év januárjában hozott határo­zata alapján 1981. január 1-én lép érvénybe és a hetedik ötéves terv­időszak alatt fog kibontakozni. A fej­lesztés középpontjában mint cél az áll, hogy növeljük a tervgazdálkodás hatékonyságát, tervszerűbbé tegyük a népgazdaság fejlesztését és ezáltal is a szocialista termelési viszonyokat szilárdítsuk. S HARNA ISTVÁN mérnök, j a közgazdasági tudományok I kandidátusa | (A cikk első részét lapunk előző számában közéltük.) AZ IJTQLSÖ FELVONÁS A japán hadvezetésben voltak bi­zonyos körök, amelyek még a re­ménytelen körülmények között is folytatni akarták a harcot. Hirosima és Nagaszakt fölött felrobbant az atombomba, a Kwantung-hadsereg ve reséget szenvedett, de ők nem akar­ták megérteni a reális helyzetet. Leg­jobban ellenezte a kapitulációt Koe- rika Anami tábornok, hadügyminisz­ter. Onisi admirális 20 millió japán katona feláldozásával meg akarta fordítani a háború alakulását. Míg a politikusok meddő vitákat folytattak a megadás feltételeiről, fiatal tisztek egy csoportja államfor- duiatot készített elő. A csoportot a vezérkar eszelősen fanatikus őrnagya, Kondzi Hatanaka vezette. Ugyanab­ban az időben, amikor a császár a megadásról szóló beszédét fogalmaz­ta, a fiatal tisztek a hadügyminiszté­riumban lázasan tanácskoztak. Augusztus 15-én hajnalban kami- kadzék egy 35 tagú csoportja gyors léptekkel elindult a minisztereinök székhelye feié. A katonákkal közöl­ték, hogy a császárért és a királyért mennek halálba, valójában azonban fordulatot kellett elérniük, hogy Ja­pán továbbra is hadiáliapotban ma­radhasson. Mindenekelőtt meg kellett gyiikolniok a miniszterelnököt. A ka- mikadzék berontottak a miniszterel­nök rezidenciájába, s miután meg­győződtek, hogy az. nem tartózkodik ott, az épületet felgyújtották, és min­denkit halomra lőttek, aki a tűzvész helyére sietett. Hatanaka őrnagy a császárt test- őrség parancsnokának meggyilkolása árán behatolt a császári palotába. Csoportjával lefegyverezte a testőr­séget és a palotarendőrséget, a csá­szár gyakorlatilag a foglyukká vált. Nem találták meg azonban a kapitu­láció bejelentését őrző magnetofon­szalagot, ezért a rádió épületébe siettek. A személyzetet fegyverrel kényszerítette, bogy a nemzethez in­tézett felhívását sugározzák. Az adás előkészítésével azonban sok időt ve­szített, és időközben telefonon hívták a keleti hadsereg vezérkarából. Kö­zölték vele, hogy azonnal jelenjen meg a vezérkarban, mert a játszmá­nak vége. Fél tizenegyet mutatott az óra, a­roikor Hatanaka őrnagy golyót rőpi tett a fejébe. Koeríka Anami hadügy­miniszter előző este sógora, Takeslta ezredes jelenlétében követett el ön- gyilkosságot. Pontosan déli tizenkettőkor a ia pán rádióban felhangzott a nemzeti himnusz, majd egy perc szünet után közölték, hogy a következő pillana­tokban fontos közleményt sugároznak.. Felhangzott a császár hangja, kő zölte répével és a világgal azt, amit a szövetségesekkel már eiőbb kö­zölt: elfogadja a postdami nyilatko­zatot, Japán feltétel nélkül leteszi a fegyvert. Maga a kapituláció forma szerint csak szeptember 2-án történt meg, amikor a tokiói öbölben lehorgony­zóit Missouri amerikai csatahajó fe­délzetén a japán vezérkar képvise­lői Mac Arthur amerikai tábornagy, Nimitz amerikai tengernagy. Bruce Fraser angol tengernagy, Csang Kaj- -sek kínai marsali és Gyerevjanko szovjet vezérezredes előtt aláírták a feltétel nélküli fegyverletétel! ok­mányt. ONODA ALHADNAGY MAGÄNHÄBORÜJA 1974-ben egy különös, tragikomikus eset története járta be a világot. A Fülöp-szigetek hozzáférhetetlen dzsungeljében rábukkantak egy bi­zonyos Hiroo Onodára, a japán csá szári hadsereg hadnagyára, aki szen­tül meg volt győződve arről, bogv még mindig tart a világháború. Onoda alhadnagyot 1944 novembe­rében küldték a Fülöp-szigetekre, a- hol akkor már amerikai csapatok harcoltak a japán megszállók ellen. Határozott, kemény parancsot kapott ő is, akárcsak a többi akkor érkező tiszt, altiszt, katona, hogy utolsó le­heletükig harcolni kell a császár lobogója alatt. 1974 márciusában ötvenegy éves volt, három évtizedet vett el életéből a Tenno, a japán császár háborúja. Huszonkilenc évvel és hét hónappal a japán fegyverletétel után csak úgy volt hajlandó előjönni a dzsungelból és beszüntetni „magánháborúját (a- melynek során 1945. szeptember 2-a óta tizenkét Fülöp-szigetek állampol­gárt ölt meg), ha egykori zászlóalj­parancsnoka írásban ad parancsot, mégpedig Hirohlto császár nevében a harc befejezésére.“ Onoda alhadnagy a japán minta­rista szellem hűséges követője volt. Tanítómesterei világuralomra vágy­tak, és véres, Iszonyú háborúban pró­bálták meg idegen népek otthonát, országát elrabolni. Esete kikarikíroz- za az elvakultságot, ám egyúttal arra is figyelmeztet, milyen szörnyűségek­ké fajulhat a hódító szellem. ÜJ KAMIKADZÉK? Szomorú, hogy Japánban nem min­denki okult a történelmi példából. Az uralkodó körök az alkotmányos tilalmak és a nemzetközi egyezmé­nyekkel szabott korlátok ellenére — egyre nyíltabban foglalnak állást az ország katonai potenciáljának foko­zása mellett, amely már így is szá­mottevő. A kormányon levő Liberális Demokrata Párt militarista irányvo­nalának újabb jeleként a tokiói ka­binet a közelmúltban jóváhagyta a „védelmi kérdésekkel“ foglalkozó úgynevezett Fehér Könyvet, amely nem más, mint japán lázas felfegy­verzésének programja. A japán nemzetvédelmi hivatal (hadügyminisztérium) által készített okmány vezőrmotlvuma „az önvédel­mi erő" további erősítése, minőségi tökéletesítése, új íegyverfajták és harci technika bevezetése. A Fehér Könyv a washingtoni és pekingi pro­paganda szóhasználatával élve azt állítja, hogy a Távol-Keleten „foko­zódik a szovjet katonai jelenlét“, és ez mindinkább fenyegeti Japánt. Olcsó kis hazugság, átlátszó ürügyl Az igazság inkább az, hogy Japán egy­re inkább elfogadja Washington ka­tonai doktrínáját. Támogatja többek között az amerikai haderő jelenlétét az Indiai-óceán térségében és az ame­rikai kormányzat elképzeléseit, hogy ..szükség esetén“ különleges alaku­latokat vet be a Közel- és Közép-Ke­leten, esetleg a világ más részén. Mindennek tetejében az amerikai ha­diflotta szabadon használja a japán kikötőket. A Fehér Könyvben megfogalmazott programnak megfelelően a tokiöl ka­binet már döntést hozott a következő pénzügyi év rekordmagasságú kato­nai költségvetéséről. Eszerint mint­egy 2,5 billió jent, azaz az ideinél 9,7 százalékkal nagyobb összeget fordí­tanak katonai célokra. Készen áll már az „önvédelmi erő“ fokozásának hosz- szú távú programja is, egyebek kö­zött a fegyveres erők fejlesztésének új ötéves terve, amely japán sajtóvé­lemények szerint 13,2 billió jenbe ke­rül majd. Japán tehát minden jel szerint el­indult egy úton, amelyen könnyen a kamlkadzék sorsára Juthat. Erre int a mostani évforduló is. f. L. IFJÚSÁGI MOZGALMUNK 60 ÉVE SORAKOZOTT FEL A MARXIZMUS-LENINIZMUS ZÁSZLÓJA ALÄ Büszkén emlékezünk Hatvan évvel ezelőtt. 1920. szeptember 5-án tartotta meg első kongresszusát a Szlovákiai Szocialista Ifjúmunkások Szövetsége, amelyre mint elődre joggal büszke lehet a Szocialista ifjúsági Szövetség. A Nagy Oktúberi Szocialista Forradalom, mint egész Európában, a hazánkban álő nem­zetek munkásságát is forradalmi lendületre serkentette. De az akkor még nemzetiségek sze­rint szervezett munkásosztály megalkuvó szoc- dem pártvezérei a burzsoáziával megegyezve mindent megtettek egy burzsoá demokratikus állam megteremtéséért, a burzsoázia érdekei­nek megmentéséért. belépés 21 pontban összefoglalt feltételalt. Ez­zel is hangsúlyozta azt, hogy a kongresszcs milyen szellemben kíván dolgozni. Az 1920. szeptember 5-én Bratislavában meg­tartott kongresszuson 3200 tagot számláié 31 alapszervezet tagságának küldöttei vettek részt. A kongresszuson jelen volt a Kommunista In- ternacionálé titkárhelyettese, valamint a cseh, a német és a magyar forradalmi Ifjúsági szer­vezetek küldöttsége is. A kongresszus az ifjú­sági mozgalom fejlődésére és irányítására vo­natkozólag egész sor alapkérdést tárgyalt ás oldott meg. Lefolyása egyértelműen forradalmi és internacionalista hangulatú volt. Megalku­vás nélküli harcot követelt a kapitalizmus el­távolítására. Befejezésül a legközelebbi feladatokra a kö­vetkező határozatot hozta: 1. ) A szlovákiai Szocialista Ifjúmunkás Szö­vetség nevet Szlovákia Kommunista Ifjűmunkás Szövetsége névre változtatja; 2. ) Szlovákia Kommunista Ifjúmunkás Szö­vetsége szorosan együtt fog működni a cseh országrész ifjúmunkás-szervezeteivel. Tagja kí­ván lenni a majd megalakuló Csehszlovák Kom­munista Ifjűmnnkás Szövetségnek. Amikor köztudottá vált, hogy a cseh-szlovák nemzeti demokratikus forradalom nem válik szocialista forradalommá, amint azt a munkás­osztály az 191B. évi május elsejei demonstrá­cióin és más utcai tüntetéseken követelte, a párt balszárnya a szovjet Komszemol mintájára megkezdte a forradalmi ifjúmunkás-szerveze­tek megalakítását. E szervező munkát Szlová­kiában 1919-ben jelentősen fellendítették a magyar vörös hadsereg soraiban küzdött, for­radalmi szellemmel átitatott és harcokban meg­edződött szlovák és magyar fiatalok, akik a Szlovák és Magyar Tanácsköztársaság bukása után a fehérterror bosszújától űzve jöttek Szlo­vákiába. A szlovákiai Kommunista Ifjúmunkás Szövet­ség csatlakozik a Kommunista Internacionálé- hoz. Felhívja a szocdem párt tagságát, távolít­sa el soraiból a burzsoáziát kiszolgáló opportu­nista, kompromittált vezetőket. Vessék el a beszennyezett szocdem nevet! Alapítsanak áj tömegpártot, Csehszlovákia Kommunista Párt­iát. E kongresszusnak a csehszlovák munkásmoz­galom fejlődése szempontjából főleg Szlovákiá­ban nagy jelentősége volt. Hiszen az ifjúmun­kások ezen a kongresszuson megtették azt, amit addig a munkáspártnak nem sikerült. 1. Nemzetiségi hovatartozás nélkül egységes A forradalmi ifjúság nem értett egyet a szoc­dem vezérek megalkuvó, árulő politikájával. Követelte a tőkések és kizsákmányolők hatal­mának elsöprését, s helyébe a szocialista társa­dalmi rend kivívását. Annak mielőbbi megva­lósítása végett mellőzte azokat a pártvezére­ket, akik a forradalom továbbfejlesztésében gátolták tevékenységét. A szlovákiai munkásszövotség központi lap­ja, a Mladá garda 1920 augusztusában közölte, hogy szeptember 5-re összehívják a szlovákiai ifjúmunkások kongresszusát. A lap egyben kö­zölte a III. Kommunista Internacionáléba való szervezetbe hívni Szlovákia ifjűmunkásságát. 2. Véglegesen kiválni az ámlők vezette szoc­dem pártból. A határozat értelmében a Kom­munista Ifjúmunkás Szövetség aktív tevékeny­sége Szlovákia proletariátusának minden har­cos akciőjában és rendezvényeiben meggyor­sította Szlovákia proletarlátnsának átmeneti folyamatát a Kommunista Internacionáléba. SZÁRAZ JÓZSEF MINDIG az első vonalban Bratislava második város- kerületében aligha van ü- zem vagy intézmény, amely­ben ne ismernék Jozef Hanzelt. A városkerületí szakszervezeti tanács politi­kai dolgozója, beosztásából kifolyólag a dolgozókról va­ló gondoskodás és a kezde­ményezés, a szocialista munkaverseny kérdéseivel foglalkozik, s így naponta kapcsolatba kerül különfé­le emberekkel. Fáradhatat­lanságával, segítőkészségé­vel, elvszerü magatartásával mindenfelé tiszteletet és megbecsülést vívott ki ma­gának. Kevesen tudják azonban, hogy ez a nyílt, barátsá­gos tekintetű, fiatalos kül­sejű, ötvenkilenc éves fér­fi a legnehezebb időkben, a fasizmus sötét korszaká­ban is hősiesen helytállt. Veleszületett szerénysége visszatartja attól, hogy kér­dezés nélkül beszéljen a- zokról az időkről, amikor fegyverrel a kezében har­colt a fasiszta betolakodók és hazai kiszolgálóik ellen. Pedig nevét könyv őrzi, a- lakját fllmszalagon is meg­örökítették. Leonyid Obuhov szovjet szerző saját nevén említi a legendáshírű Vpred parti­zánegység működéséről szé­ló, Rakéta hadművelet című regényében. Azt mondja, azt tette, amit tennie kellett, másképp nem Is cseleked­hetett. Törvényszerűen Ide vezetett a szegény, Kanadá­ba kivándorolt paraszt gyer­mekének útja. Nem volt könnyű gyer­mekkora. Krásna Lúka a Lőcseí-hegység tövében a múltban csupán a gondta­lan alkalmi utazónak volt olyan szép és barátságos vidék, amire a neve utal. Aki azonban ott született, és élt, annak inkább a si­vár, barátságtalan arcát mu­tatta. A meredek lejtőkön meglapulő köves, sziklás földeken a legszükségeseb­bek sem teremtek meg. Leg­többször az emberek húzták az ekét, a trágyát kosárban, hátukon hordták fel a föl­dekre. — Alig voltam nyolcéves, amikor édesapám kivándo­rolt Kanadába munka után — kutat az emlékeiben. — Harminc év múlva tért ha­za. Édesanyámra szakadt a család, a három gyermek nevelésének gondja. A hú­gom tulajdonképpen még meg sem született, amikor édesapám itthagyott ben­nünket. Máig is talány szá­momra, hogy szegény jó a- nyám hogyan bírta idegek­kel, energiával. Igaz, hogy nekünk is, főleg nekem, a legidősebbnek korán meg 35 évvel ezelőtt ért véget a másodig világháború Pear! fiarlortói a Missouri ledéizetéiq v

Next

/
Oldalképek
Tartalom