Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-08-19 / 34. szám

2 VlZjGA Tervszerű gazdaság- fejlődés a szocializmus­ban A termelőeszközök társadal­mi tulajdonának viszonyai kö­zött a termelési folyamat fej­lődésének jellemző vonása társadalmi méretekben a terv­szerűség. A tervszerűség a szocializmus és a kommuniz­mus specifikus gazdasági tör­vénye, amely működése során átbatja a társadalmi-gazdasá­gi élet valamennyi területét. A termelőerők fejlődése, a termelés társadalmasításának fokozódása létrehozza a ter­melés társadalmi méretű ősz- szehangolásának szükségessé­gét. Gz a tendencia, mint tud­juk, már a kapitalizmusban érvényesült, hiszen a munka­megosztás fejlettsége miatt a társadalmi újratermelési fo­lyamat zavartalanságához Itt is szükséges a társadalmi mun­ka bizonyos arányokban tör­ténő megosztása a termelés egyes területei között. A tár­sadalmi összmunkamennyiség arányos elosztása azonban a kapitalizmusban a termelő­eszközök tőkés tulajdonából következően a tőkések profit­érdekeinek megfelelő tőke­áramlás útján, spontán módon, utólagosan valósul meg. A tőkés tulajdonviszonyok az Ismert formaváltozással (e- gyéni tőkéstnlajdon, kollektiv tőkéstulajdon, tőkésállam] tu- lejdan) bizonyos határok kö­zött a kapitalizmusba is köve­tik a termelőerők fejlődését, és ezen az alapon a kapitaliz­mus fejlődésével szélesedik a termelési folyamat tudatos irányításának lehetősége. A termelési folyamat irányítása a kapitalizmusban azonban csak a termelés egyes egysé­geire (vállalatokra, monopóliu­mokra), valamint egyes, a tő­késállam Irányítása alatt ál­ló szektorokra terjed ki, vagy­is nem fogja át a társadalmi termelési folyamat egészét. Az a körülmény, hogy a ka­pitalizmusban mindvégig meg­marad a magánelsajátítás, át- törbetetlen akadályt állít a társadalmi termelési folyamat átfogó szabályozása elé, amiatt a kapitalizmusban társadalmi szinten nem szüntethető meg a termelés anarchiája. így ott csak részleges tervszerűség­ről beszélhetünk. Következés­képpen a termelőerők és azok társadalmasításának magas fo­ka csak az anyagi alapját te­remti meg a tervszerűségnek. Ahhoz, hogy a tervszerűség általánossá váljék, vagyis az egész gazdasági életet átfogja, a kapitalizmushoz képest mély­reható társadalmi változások­nak kell bekövetkezniük. Eze­ket pedig csak a szocialista forradalom teremtheti meg, a- mely a termelőeszközök társa­dalmi tulajdonba vételével létrehozza a tervszerűség ob­jektív feltételét. A termelőeszközök társadal­mi tulajdonának viszonyai kö­zött szükségszerűvé válik a termelőtevékenységek, vagyis a társadalmi termelési folyamat tudatos összehangolása, mert a termékek társadalmi elsajá­tításából fakadó alapvető cél, a társadalmi szükségletek kie­légítése nem valósítható meg a társadalom rendelkezésére álló erőforrások ésszerű fel- használása nélkül. A tervsze­rűség lehetősége szintén a termelőeszközök társadalmi tu­lajdonából fakad. A társadal­mi tulajdon, a társadalmi el­sajátítás alapján megszűnik a termelők egymástól valő el­szigeteltsége, lehetővé válik, hogy a termelőtevékenysége­ket társadalmi méretekben kö­zös társadalmi cél érdekében szervezzék meg, és a társada­lom rendelkezésére álló össz­munkát a társadalmi szükség­letek szerint osszák el a ter­melés különböző területei kö­zött. A tervszerűség tehát a szo­ciálist termelési viszonyok­ból fakadó objektív szükség- szerűség. Amennyire elkerül­hetetlen az, hogy a tőkés gaz­daság működését társadalmi szinten a termelés anarchiája jellemezze, ugyanúgy elkerül­hetetlen szükségszerűség a szocializmusban a gazdaság tervszerű működése. HARNA ISTVÁN mérnök Országunk feljett szocialista társadalmat épít, népe a mű­szaki-tudományos haladás fel­tételei mellett él és dolgozik. E feltételek közepette pedig fokozatosan megszabadul azok­tól az illuzórikus képzetektől Is, amelyek ilyen vagy olyan formában még megvannak. A CSKP utolsó két kongresszusa hangsúlyozta annak Jelentősé­gét, hogy dolgozóink szakmai tudása alkosson egységet poli­tikai, erkölcsi és jellembeli tu­lajdonságaikkal, vagyis a tudo­mányos ismeretek birtokában meg kell teremteni a képzett­ség és a haladó világnézet egy­ségét. A’ tudományos világnézet ab­ban külünbözik az idealizmus összes formáitól, hogy az em­beriség társadalmi létének lé­nyegét ugyanúgy, mint a társa­dalom fejlődését tudományos- -materlalista módon értelmezi. Ez a világnézet pedig a kom­munista és a munkásmozga­lom forradalmi hagyományain alapszik. Magunkévá téve nem­csak a világnézeti egység szi­lárdul meg bennünk, hanem megszilárdul általa a társada­lom erkölcsi-politikai és akció­egysége is. Napjainkban ez a törekvés az eddiginél is na­gyobb jelentőségű, mert a je­lenlegi éles, megbékíthetetlen Ideológiai és világnézeti harc­ban áttolódott a szocialista és kapitalista erők közötti harc súlypontjába. A világ antlkom- munista erői azon mesterked­nek, hogy megbontsák a szocia­lista tábor egységét. Az antikommunista erők fel­legváraiban különös figyelmet fordítanak a vallás és az ate­izmus közötti viszony kérdései­nek, ami föltehetően abból e- red, hogy a vallásos idealista világnézet a legtömegesebb olyan ideológia, amely a tőkés országokban kedvező talajt te­remt a szociális különbségek létezéséhez. Az idealista világ­nézetet pedig az említett köz­A világnézeti nevelés jelentősége és időszerű feladatai pontok arra használják föl, hogy a szocialista országokban befolyásolják a vallásos embe­rek cselekedeteit, politikai ma­gatartását. Mivel a tudományos világné­zet elméleti alapja a dialekti­kus és történelmi materializ­mus, szöges ellentétben áll a vallásos-idealista világnézet bármely formájával. A marxis­ta-leninista tudományos világ­nézetet tehát nem tehetjük magunkévá a tudományos ate­izmus elsajátítása nélkül. A CSKP XIV. és XV. kon­gresszusán támasztott követel­ményeknek csak akkor tehe­tünk eleget, ha a vilégnézetl nevelés szerves részeként az ateista nevelést is hatékonyab­bá tesszük. Ezeket a követel­ményeket tartalmazza a CSKP KB 1974. évi novemberi plená­ris üléséről szóló jelentésnek az a része, amely egyebek között leszögezi: „A tudományos vi­lágnézet terjesztése nem harc a hívő polgárok ellen, akik többsége a szocializmusért van, aktív részt vesz építésében. Ar­ra törekszünk, hogy következe­tesen és tapintattal felszámol' juk az emberek tudatából a vallási csökevényeket.“ A tudományos ateista nevelés mint a kommunista nevelés ré­sze, hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók mind aktívabban és öntudatosaidban vegyenek részt a szocializmus építésében. Ed­digi építő munkánk tapaszta­latai szerteoszlatták azt az il­lúziót, hogy a vallásosság ál- talános visszavonulásával, a szocialista viszonyok közepet­te az egyház hatásának csök­kenésével a vallás is mseszű- njk létezni. Jóllehet a vallásosság nem tartozik társadalmunk objekti­ven fontos jelenségeihez, mert az anyagi és szellemi vívmá­nyok értelemmel töltik meg az ember életét, az eddiginél is jobban az egyetemes társadal­mi érdekek maradéktalan kie­légítésére kell törekedni. E feladatot pedig csak úgy telje­síthetjük sikerrel, ha egyesít­jük politikai és társadalmi szer­veink ténykedését az ateista gondolkodású, szocializmushoz hű egyének nevelésében. A világnézeti nevelés fő kül­detése az, hogy a szocialista társadalom tagjai elsajátítsák a tudományos világnézetet. Ar­ra törekszünk, hogy az eszmék anyagi erővé változzanak. A világnézeti nevelés küldetése: leküzdeni az idealizmus és a vallás különböző formáit. Első­számú teendője a világnézeti ateistf ívelésnek, hogy a hí­vőket megnyerje a szocializmus politikai, gazdasági, szociális és kulturális céljainak, hogy e- zek az egyének maguk is az említett célokért munkálkod­janak. E munkánk során abból a tényből Induljunk ki, hogy a vallás semmilyen alapot nem nyújt a haladó gondolkodáshoz és állásfoglaláshoz. Az ateiz­mus különösen a fiatalokra gyakorolt hatásával tölt be po­zitív szerepet. Mindenekelőtt őket kell mentesíteni a múlt Ideológiájának nyűgétől, még­pedig úgy, hogy tudatosítsák: senki se fosztja meg őket sem­mitől, hanem ellenkezőleg, a tudományos világnézeti, még inkább a tudományos ateista neveléssel értékes ismeretekre tesznek szert, amelyek segítik érvényesülésükben, elégedetté teszik őket. A CSKP XV. kongresszusán elhangzott és jóváhagyott „Je­lentés a párt munkájáról és a társadalom fejlődéséről a CSKP XIV. kongresszusától eltelt Idő­szak óta, és a párt további fel­adatai“ című dokumentum jog­gal fordít nagy figyelmet az erkölcsi és az erkölcsi-nevelési kérdéseknek. Ezt az tette szük­ségessé, hogy a vallás nélküli élet napjainkban gyakran abból a téves föltevésből indul ki, hogy lehetetlen ezeket a kérdé­seket materialista alapokon megoldani. Sok az olyan fiatal, aki tudományos vívmányaink hatására szakított a vallással, de mindmáig azt hiszik, hogy az erkölcs, különösen a fiata­lok erkölcsi nevelése szempont­jából pótolhatatlan. Az a tény, hogy fejlett szo­cialista társadalom építésének útjára léptünk, a társadalmi é- tet többi területének fejleszté­sében is gyorsítani kell az ü- temet. Nevelő-oktató munkán­kat e jelentős feladat szolgá­latába kell állítanunk. Szoro­san összefügg ezzel a tevékeny­séggel tudományos világnézet hatékonyabb terjesztése az if­jú nemzedék körében. A termé­szet- és a társadalomtudomá­nyos ismeretekből a legtöbbet nyújtsunk nekik, segítsük 'egye­temessé tenni műveltségüket. Ifjúsági szövetségünk hatalmas szellemi-kulturális fejlődésen ment keresztül, de még mindig nem lehetünk elégedettek a je­lenlegi állapottal. Nem minden­hol vannak kedvező feltételek a fiatalok kulturális és másfé­le igényeinek kielégítésére. Szociológiai fölmérések tanúsít­ják, hogy a fiatalok tetemes hányada többé-kevésbe a val­lásos ideológia hatása alatt van. A vallás legerősebben az érzelmi-szertartásos és erkölcsi oldalával hat. A vallási szer­tartásokkal az egyház az em­berek elméjére és érzelmeire hat, egyúttal nem egyházi tár­sadalmi-esztétikai szerepet is betölt velük. Az egyház éltető talajt talál a vallási Ideológia terjesztésére ott, ahol szocia­lista intézményünk és szerve­zeteink nem fordítanak kellő gondot a nevelő-oktató és kul­turális-szórakoztató feladatok­ra, vagy teljesen elhanyagol­ják ezt. Hogy az emberek egy része a vallásos világnézettől mindmáig nem szabadult meg, a hagyomány, a szokások, a té­ves felfogások erejét, a hit lé­nyegének eszmei-elméleti za­varosságát bizonyítja. Az ifjú nemzedék szocialista öntudatának kialakítására, a szocializmusban még mindig létező idegen és káros csökevé- nyek felszámolására a leghaté­konyabb módszer az, ha é fia­talokat társadalmi aktivitásra serkentjük, ha sokoldalúan fej­lesztjük alkotó készségükéi. SAMUÉI UHUIN Ifjúságunk a népgazdasági feladatok teljesítéséért A Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájának fő tényezője az eszmei-politikai nevelés. Ennek szerves része a társadalmi feladatok teljesítésére való mozgósítás is. Részben ezt a célt szolgálják a nyári építőtáborok, ahol a munkára való nevelés mellett a fiatalok közelebbről megismerhetik dolgozóink min­dennapi életét. Továbbá az ifjúság részt vehet a CSKP KB-nak az elmúlt év végén megtartott XIV. plenáris ülésén hozott határozatok végrehajtásában. Ezeket tartja szem előtt a SZISZ losonci (Luéenec) járási bizottsága is. Az idén sokkal körültekintőbben szervezték meg a nyári ifjúsági építőtáborokat. A szervezést a közép­iskolákban már a tavasz elején megkezdték. Az irányelveket szem előtt tartva az iskolákban legkevesebb 15 tagú kollek­tívákat hoztak létre. A jelentkezők közül a megfelelő létszámú brigádokat az iskolai alapszervezetek vezetősége válogatta ki, így szavatolva azt, hogy a losonci járás fiataljai pedagógusaik felügyeletével lelkiismeretes munkát végeznek. Újdonságnak számít az is, hogy a nyári építőtáborokban először vesznek részt az ipari tanulók, a mezőgazdaságnak és az építőiparnak segítenek. Elsősorban azokba a földműves­szövetkezetekbe, állami gazdaságokba mentek dolgozni, ame­lyek gondoskodtak a megfelelő elszállásolásukról, étkezteté­sükről. Idén járásunkban 1050 középiskolás diák, illetve ipari tanuló tölti a nyarat hasznosan. Közvetlen járásunkban hét- százan, a bruntáli járásban pedig ISO diák serénykedik, a szomszédos rimaszombati (Rim. Sobota) járásbeli Blhovcei állami Gazdaságban 50 diák, Magyarországon pedig 30 diák veszi ki részét a mezőgazdasági munkákból. Szécsénybe a Losonci Mezőgazdasági Szakközépiskola diákjai mentek egy hónapra, onnan szintén egy hónapra jöttek a diákok az isko­la tangazdaságába. CSAK ISTVÁN LukaCik Pállal, az érsekújvár! (Nővé Zátn: ky) járási szakszervezeti tanács elnökévei a gyermekek nyári üdültetéséről beszélget­tem. Elmondotta, hogy a nyári szünet alatt három turnusban a járásból 2000 gyermek üdül. A gyermekek üdültetését Róth Tamás, a járási szakszervezeti tanács politikai dol­gozója irányítja, a gyermekek üdültetését irányító bizottság közreműködésével. A gyermekek az idén is hazánk több szép tájával ismerkedhetnek meg. Sokan közülük Magyarországon, Lengyelországban és az NDK-ban töltik a szünidő egy részét. A járási vezetőség ügyes szervezésének köszönhető, hogy júniusban mintegy 200 magyarországi gyermek üdült nálunk. E csereakció alapján július 8-án 100 gyermek a Balatonhoz, Káptaianfüredre ment nyaral­Üdülnek a gyerekek ni, további 100 pedig e hónap közepén Me­zöberénybe. A szakszervezeti tanács vezetősége nagy gondot fordít az ideológiai nevelésre. Ezért júniusban a gyermeküdültetés vezető! és helyetteseik számára rövid tanfolyamot szervezett. Minden pionírtábor parancsno­ka és helyettese lehetőleg pedagógus. A cso­portvezetők pedig főiskolák és középisko­lák diákjai. Dr, HOFER LAJOS Segít a tanulóifjúság HETED Tíz évvei ezelőtt — 1970. au­gusztus 12-én írták alá Moszk­vában a Szovjetunió és az NSZK közötti szerződést. Az elmúlt tíz év bebizonyította az 1970. augusztus 12-1 szerződésen ala­puló szovjet-nyugatnémet kap­csolatok fejlődésének hasznos­ságát, és bebizonyította, hogy téves és ártalmas álláspontra helyezkedtek az NSZK-nak a- zok a körei, amelyek szívós harcot Vívtak e szerződés ra­tifikálása ellen. A moszkvai szerződés jelentős szerepet ját­szott az európai légkör meg­javításában, ezért most Is, épp­úgy, mint aláírásakor, joggal minősíthetjük jelentős hozzájá­rulásnak a béke megszilárdítá­sához és a nemzetközi feszült­ség enyhítéséhez. Csaknem háromhetes viták után az iráni parlament Mo­hammad Ali Radzsait nevezte ki az iráni kormány elnökévé. Radzsai, aki a monarchista re­zsim idején az ellenzékhez tar­tozott, és a forradalom után iskolaügyi miniszter volt, a 196 szavazat közül 153-at kapott. Ahol Hasszán Baniszadr irá­ni elnök három héttel ezelőtt Musztafa Mír Szalim belügy­miniszter-helyettest, a teheránl rendőrség vezetőjét Javasolta a miniszterelnöki tisztségre. A parlamentben többségben levő Iráni Iszlám Köztársaság Párt azonban a javaslatot nem fo­gadta el. A miniszterelnök megalakítja az új kormányt, amelynek tag­jait előbb a parlament hagyja Jóvá. Az új miniszterelnök hi­vatalba lépésekor kijelentette: feladatát „vallási kötelesség­nek“ tartja. Hangsúlyozta, hogy nem támogatja koalíciós kor­mány létrehozását. Az elmúlt napokban az afgán biztonsági erők és a pártakti­A koSicei középiskolák tanu­lói nemcsak pihenéssel és édes semmittevéssel töltik a vaká­ciót. A város 16 középiskolájá­ból összesen 3150 tanuló dol­gozik az iparban, a szolgálta­tásokban és a mezőgazdaság­ban. Legtöbben, négyszázan, a Srobár utcai gimnáziumból je­lentkeztek munkára. A Közle­kedési Szakipari Középiskolá­ból kétszázötvenen, a Smeral utcai gimnáziumból kétszázan dolgoznak. Jól bevált már az első évek­ben, hogy a SZISZ-szervek és az Iskolák hosszú lejáratú szer­ződésekkel biztosítják a tanulók munkáltatását. A Bohumíni Vas- és Huzalgyár például már má­sodízben írt alá öt évre szóló szerződést a KoSicei Kohóipart Szakközépiskolával. ■ Mindkét fél dicséri az együttműködést. A középiskola tanulói jól dol­goznak, a gyárban ideális fel­tételeket teremtenek nekik. Be­vált az együttműködés a Kováé utcai gimnázium és a Bratisla- vai közszolgáltatási Vállalat között. Júliusban a gimnázium 50 diákja dolgozott, és nem u­tolsásorban Ismerkedett Szlová­kia fővárosával. Hagyományosan jó az együtt­működés a szakközépiskolát *> az üzemek között, amelyeknek a munkakörei megfelelnek a szakközépiskola irányzatának. A Közlekedési Szakipari Közép­iskola tanulói például minden évben a városi közforgalmi vál­lalatban dolgoznak. Az építő­ipart szakközépiskola tanulói a Kohóipari Epttővállalatban, a kereskedelmi középiskola tanu­lói pedig a Kecerovcei Bfsz- ben dolgoznak, és a gyakorlat­ban alkalmazva ellenőrzik el­méleti ismereteiket. (ki) A kezdeményezés gyümölcse Hazánk felszabadításának 35. évfordulója tiszteletére a kelet-szlovákiai kerület ifjúsága Is egész sor értékes felajánlást tett. A felajánlások értékét növeli az, hogy túlnyomó részben a tudományos-műszaki haladást szol­gálják. Többek között 3200 újítási javaslatot nyújtottak be az Idén. Megvalósításuk 30 millió korona megtakarí­tást hozhat a népgazdaságnak. Nagy figyelmet szentelnek az energiával és a nyers­anyaggal valő takarékoskodásnak. Eddig 32 millió ko róna értékű nyersanyagot és 21 millió korona értékű energiát és fűtőanyagot takarítottak meg. Legnagyobb érdemük van ebben a szocialista munkabrigádoknak és a különböző ifjúsági munkacsoportoknak. A sviti Che mosvit 24 ifjúsági munkacsoportja például több mim négymillió koronával csökkentette a termelési kölisé geket. valamint két és fél millió korona értékű vilianv energiát takarított meg. A strálskéi Chemko fiataljai 42 újítási javaslatot nyújtottak be Harmincölöt mpg !s va lósítottak, amelyek gazdasági baszna 2 millió 400 ezer korona. visták egységei egy sor sike rés akciót hajtottak végre el lenforradalmi osztagok ellet — Jelentette a Bakhtar afgát hírügynökség. Herat nyugat-afganisztáni vá rosban elfogtak 35 ellenforra dalmárt, kik a helyi lakosot ellen tevékenykedtek. A bands tagjaitól propagandaanyagot röplapokat, pénzt és fegyvere két koboztak el. Aibaq városában (Samangar tartomány) ártalmatlanná tét tek egy másik csoportot. A: összecsapás során három ellen forradalmár életét vesztette egy sebesülten fogságba esett A biztonsági erők egy kína gyártmányú géppuskát és ame­rikai kézigránátokat zsákmá nyoltak tőlük. Hazrat Sultanban ugyancsal megsemmisítettek egy bandát öt tagját fegyverrel a kezéber fogtak el. Khulm városában ár­talmatlanná tettek egy közép iskolát gyújtogató csoportot, a- mely, megölt három, embert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom