Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-07-15 / 29. szám
IM ^ MENNYIRE ÉS MIÉRT RENDKÍVÜLI AZ IDŐJÁRÁS? A robbanás előtt ,.. alatt i.. után Mint már annyiszor az utóbbi évek során, az elmúlt hónapokban is vissza-visszatérö beszédtéma volt a szeszélyes időjárás. Ezúttal a két tavaszi hónap: április és május szokatlanul tartós hideg időjárása okozott meglepetést. A legelső kérdés, ami ilyenkor felmerül: Valóban rendkívüli jelenség-e ez az Időjárásban? Igazi rekordhideget mértek május 4-én, amikor például nálunk a nappali legmagasabb hőmérséklet nem haladta meg a +5 fokot,' a napi középhőmérséklet pedig mindössze 4,4 fok volt. Ez a sok évi átlagnál 10 fokkal alacsonyabb érték. De vajon ha határainkon túlra tekintünk, akkor is elmondhatjuk-e azt, hogy szokatlanul hideg volt a május az idén? Könnyen elterjednek az olyan nézetek, hogy a Föld éghajlatában fokozatos lehűlés kezdődött, s az új jégkorszak küszöbén állunk. Nos, azon a napon, amikor a rekordhideget mérték, Moszkvától észak-keletre az Ural-hegységben 15—20 fokos enyheség uralkodott. Ugyanúgy május elején, amikor Közép-Európát hideg sarki levegő árasztotta el, még Izlandon is valamivel melegebb volt, mint nálunk. Pedig izland jóval északabbra van, ezenkívül az Atlanti- -óceán tavasszal sokkal később kezd melegedni, mint a szárazföld. Ugyanilyen furcsaság volt, hogy június 9-én, amikor nálunk 22 fok körüli hőmérsékletet mértek, a balti államokban 28—30 fokra emelkedett a hőmérő higanyszála. A helyi időjárást nemcsak a közvetlen környezet időjárási tényezői határozzák meg, hanem az egész féltekét (sőt hosz- szabb távon az egész Földet) körüljáró globális légáramlások rendszere is erősen befolyásolja. A földi légkör úgy működik, mint egy gigantikus hőerőgép, amelybe a napsugárzás állandóan 52 billió kilowatt energiát táplál be (ez pedig az emberiség jelenlegi energiatermelésének kb. a százezerszerese), ennek egy része az egyenlőtlen fölmelegedés következtében mozgássá alakul. Kiszámították, hogy a napsugárzásnak mintegy négy ezreléke, azaz kb. 210 milliárd kilowatt alakul át a légáramlások mozgási energiájává. Ez más szóval azt jelenti, hogy a légkör olyan hőerőgép, amely körülbelül 4 ezrelék hatásfokkal „termel“ szélenergiát. A szél hatalmas légtömegeket mozgat. Akkora területen, mint Európa, 100 billió tonna levegőtömeg helyezkedik el. (Ha ezt a tömeget tehervonatra akarnánk rakni, 200 milliárd tehervonatra lenne szükségünk!) Márpedig a szél kisebb-nagyobb sebességgel ekkora légtömegeket szállít, de nem egészen összevissza, hanem bizonyos „rendezési elvet“ követve: a trópusok melegtöbbletét a pólusok felé, a sarki hideg levegőt az egyenlítő felé igyekszik eljuttatni. Ezt az észak-déli, illetve dél-északi irányú légmozgást a földforgás eltéríti, így alakul ki — főként a magasban — az u- ralkodó nyugat-keleti áramlás. Ha a földfelszín tökéletesen egyforma lenne, aránylag „menetrendszerű“ légáramlások alakulnának ki: egy ideig erősödne a nyugat-keleti áramlás, amelyben csak kisebb kilengésű hullámok végeznék a csekélyke hőcserét az alacsonyabb és magasabb földA Föld egyes körzeteinek időjárást befolyásoló felhőmozgások részletesebb képe gyorsan tovasodródnak. Ahol a hullámok fölerősödnek, ott a hullám egyik oldalán tartósan nagy mennyiségű hideg, a másik oldalon pedig meleg légtömegek mozognak északról délre, illetve délről északra. Így alakul ki egyik helyen tartós hideg, pár ezer kilométerrel odébb viszont tartós meleg időjárás. Május 18-án és az azt követő napokban az Egyesült Államok északnyugati részén váratlanul igen erős vulkánkitörés történt (Szent Ilona-vulkán, Washington államban). Ennek nyomán 20 kilométeres magasságban hatalmas mennyiségű vulkáni hamu került a légkörbe. Ha előzetes becsléseink elég megbízhatóak, és a légkör magasabb rétegeibe fellövelt hamu mennyisége elérte vagy meghaladta a 10 köbkilométert, akkor számítani lehet arra, hogy a nyár második felétől kezdődően a szokásosnál hűvösebb és borultabb időjárás lesz jellemző az északi félteke legnagyobb részén. A rendkívüli heves vulkánkitörések után u- gyanis hosszú hónapokon át, esetleg 1—2 évig is érezhetően megváltozik az időjárás a Föld legnagyobb részén. A vulkáni hamu kétféleképpen is hűtő hatást fejt ki az alsóbb légrétegekre: lassan aláhullva, a 10 kilométernél alacsonyabb rétegekben elősegíti a felhőképződést, mivel kondenzációs magokat szolgáltat a vízgőz kicsapódásához, másrészt finom fátyolként szétterülve a napsugárzás egy részét visszaveri a világűrbe. Mindkét hatás következménye a csökkenő melegedés, ami a nyári időszakban mutatkozik meg elsősorban. Az Indonéziához tartozó Bali-szigeten 1962-ben kitört Agung-vulkán az egyenlítőtől délre található, ezért a nyarat érintő hűtő hatása kerülő utakon, csak késve, x964 nyarának végén, illetve 1965 nyarán érte el hazánkat. Szerencsére a túl erős vulkánkitörések ritkák. Dr. K. Gy. A helynek már előtte is megvolt a jellegzetes neve: Jornada de Muerto, vagyis Halálmenet. Ott a sivatagban, nem messze az Oscuro nevű falutól (és ez is mintha csak egy rémregényből lenne, az oscuro sötétet jelent), az Űj-Mexikó déli részén fekvő Alamogordo városka közelében elkezdődött bolygónk sötét lelkiismeretének, időszámítása. Harmincöt évvel ezelőtt, 1945. július 16-án az emberek itt vitték véghez az első atomrobbantást. A körülmények ismeretesek. Félelemből,. azoknak a szórványos és kusza híreknek az alapján, hogy a náci Németországban lázasan dolgoznak az atombomba elkészítésén, 1942-ben az Egyesült Államokban elindították a Manhattan fedőnevet viselő kutatási akciót. A cél: előbb birtokában lenni a pusztító fegyvernek, mint a németek. Ennek a feladatnak a teljesítésén a Los Alamos-! „atomvárosban“ a világ tudósainak színe-java dolgozik: j. Oppenheimer kvantumfizikus, Enrico Fermi, aki elsőnek épített atomreaktort a világon, Ernest O. Lawrence, a ciklotron feltalálója, Edward Teller, a hidrogénbomba jövendő „atyja“ és még sokan mások. A Manhattan-terv kétszázezer embert összpontosít maga köré, Nobel-díjas tudósoktól kezdve egészen a segédmunkásokig. Soha előtte, sem utána ekkora embersereg nem dolgozott kutatási cél felderítésén. Az atomtudósok a XX. században a fizikát gyönyörű kalanddá változtatták, de foglalkozásukat ugyanakkor a bűn szimbólu- -mává tették. Valamennyien hozzájárultak a tragédiához, akarva vagy akaratlanul. Nagy keserűséggel döbbent rá erre később éppen Albert Einstein, a nagy humanista, aki a kiváló magyar fizikussal, Szilárd Leóval Roosewelt elnökhöz intézett levelével tulajdonképpen a Manhattan-terv kezdeményezője volt. Még az európai háború befejezése előtt, amikor már világos volt, hogy a németek nem lesznek képesek megszerkeszteni az atombombát, néhány tudós követeli a kutatómunkák leállítását. A híres Niels Bohr személyesen figyelmezteti Roosewelt elnököt a terv folytatásának veszélyeire. Einstein és Szilárd újabb, de most ellenkező értelmű levelet írnak az elnöknek. Hét másik világhírű tudós, élükön James Franckkal fordul az amerikai hadügyminisztériumhoz hasonló kéréssel. Ekkor már késő. Egy hónap múlva minden készen van, hogy végrehajtsák a Trinity fedőnevű kísérletet: az első atomrobbantást. A kísérletnek igazolnia kell a hatalmas embertömeg néhány évi munkájának eredményét. A tudósok szakfunkciőjuk bűvkörébe menekülnek. Az atombomba előállítását tudományos presztízsük tárgykörévé teszik. Mint naiv gyermekek, megfeledkeznek „játékuknak“ az emberiségre kiható következményeiről. Házi fogadási irodát szerveznek, ahol az egyes tudósok tippelnek, milyen ereje lesz a robbanásnak. Legtöbben jóval kisebbre becsülték a robbanáskor felszabaduló e- nergiát. Az alamogordol atomtöltet ereje kb. 20 ezer tonna dinamittal volt azonos. Közben a sivatagi lőtéren már az atombombát egy acéltorony tetejére rögzítették. 1945. július 16. A BŰN IDŐSZÁMÍTÁSA: LfiV 02.00 óra ... A tudósok elfoglalják helyüket / a robbanás színhelyétől tizenöt és fél kilométerre felállított emelvényen. Sötét szemüvegeket osztanak ki, arcukat napkrémmel kenik be. A hangszórókból andalító zene szól. 04.00 óra... Erre az időre volt tervezve a robbantás, de ;a kedvezőtlen időjárás miatt másfél órával elhalasztják. 0510 óra... Saul K. Allison fizikus elindítja a robbantást előidéző időszignálokat. A tudósok „nézőserege“ utasítást kap, hogy tegyék fel a szemüveget, feküdjenek hasra, és arcukat fordítsák el a robbanás irányából. Még néhány perc... Hirtelen hatalmas fény világítja be a vidéket, a földtől apokaliptikus, óriási tűzgolyó emelkedik az égbolt felé. Enrico Fermi egy különleges, kísérlettel van elfoglalva. Papírszeletkáhet hullajt a földre. Harminc másodperc múlva az emelvényt eléri a légnyomás hulláma és az óriási, eddig sosem észlelt dübörgés. A légnyomás tovább sodorja Fermi papírdarabkáit. A tudós léptekkel leméri a távolságot, és kiszámítja a robbanás erejét. Elfoglaltságában állítólag nem hallotta a dübörgést. Lelkiismerete szavát sem. A tudósok egy speciálisan preparált Sher-. man páncélosba ülnek be. A páncélost kívülről vastag őlomlemezek borítják, amelyek megvédik a bent ülőket a sugárzástól. Húsz perc múlva a robbanás színhelyén vannak. Az acéltorony helyén egy háromszáz méter átmérőjű kráter tátong. Felületét zöldes, üvegszerű anyag borítja — az óriási hőtől megolvadt homok. Siker! Vagy a Föld nevű bolygó végének kezdete? Truman elnököt a potsdami tárgyaláson éri a rejtjelezett távirat a robbantásról: „A ma reggeli művelet sikerült. A diagnózis még nem végleges, de az eredmények kiválóak, és minden várakozást felülmúltak. Szükséges lenne valamit közölni a helyi sajtóval, mert nagyon felkeltettük az érdeklődést.“ Valóban, a hatalmas fényt kétszáz kilométeres körzetben észlelték, a felvillanás olyan erős volt, hogy egy vak lány is regisztrálta. A sajtó a következő nap ezt a hírt közölte: „Sokan kéréssel fordultak hozzánk a múlt éjszaka észlelt robbanásról az alamogordői repülőtámaszponton. Egy lőszerraktár robbant fel, amelyben lőszerek és világítórakéták voltak. A robbanás nem követelt emberáldozatot. Az anyagi kár elenyésző“. ,, Néhány hét múlva persze többet tudtak meg az emberek a titokzatos robbanásról. A robbanás eredménye is más volt, mint egy kráter a sivatagban ... Mert Alamogordo csak főpróba volt. A „bemutatót“ 1945. augusztus 6-án rendezték meg — Hirosimában. Fordította -hr.rajzi szélességek között. Mivel Így egyre fokozódna a pólus és az egyenlítő közötti hőmérsékleti ellentét, ez az állapot nem maradhatna fenn sokáig. A hullámok elkezdenének erősödni, egyre nagyobb kilengéseket végeznének, a hullámhegyek egyre közelebb szállítanák a trópusi meleg levegőt a pólushoz, a hullámvölgyek pedig egyre több sarki hideget hordanának az egyenlítő felé. Egy idő után a pólus-egyenlítő közötti hőkülönbség minimumra csökkenne, a mozgások lassulnának, majd kezdődne az e- gész folyamat élőiről. Csakhogy a földfelszín egyáltalán nem egyforma: tengerek és szárazföldek, hegyláncok és alföldek, erdők és sivatagok váltakoznak rajta. Mindehhez járul még az is, hogy helyenként fél kontinensnyi területeket sűrű felhőtakarő borít, amely akadályozza a napsugárzás melegítő hatását, máshol felhőtlen az ég, s így a napsugárzás óriási területeket akadálytalanul melegíthet. Ezért a nyugat-keleti áramlásban föllépő hullámok erősen torzulnak, aszimmetrikusan fejlődnek: egyik helyen összetorlódnak, és egymásra halmozódva megerősödnek, másutt gyengén fejlődnek, és
