Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-01 / 27. szám

SMWUMÉ ifíMmeví umx i p iMitiuti BRATISLAVA! AUTÓGYÁR n. v. (BAZ) RUZOVÄ DOLINA ö. 8. 899 24 BRATISLAVA Előnyös állást kínál a Devin- ská Navá Ves-i üzemében — tervező — technológus — mester beosztásban. Dolgozóinknak a következő lőnyöket nyújtjuk: — hazai és külföldi üdülést, — nőtleneknek és hajado- noknak munkásszállót, — házasoknak két éven be­lül stabilizációs szövet­kezeti lakást, — étkezési lehetőséget kor­szerű üzemi étkezdénk­ben. Az érdeklődők személye- s.en vagy telefonon jelent­kezhetnek az üzem személy­zeti osztályán Devfnská Nő­vé Vesben az alábbi tele­fonszámokon: 899 93, 999 60 vagy a felvételi osztályon, Bratislava, Ru2ová dolina 8, telefon: 673 851—55; 69, 75- ös mellék. A jelentkezőket a követke­ző járásokból várjuk: Nyugat-szlovákiai kerület: Bratislava, Bratislava-vldék, Dunajská Streda, Komárno, Nitra, Nővé Zámky, Senica. Topofőany. \ Közép-szlovákiai kerület: Cadca, PovaZská Bystrica. Kelet-szlovákiai kerület: Bardejov, Poprad, Koäice. K—13 FIATALOK, FIGYELEM! BRATISLAVAI AUTÖGYÄR n. v. (BAZ) RUZOVÄ DOLINA ö. 8. 899 24 BRATISLAVA Az 1980-81-es tanévben az alábbi szakmákra felvesz szakmunkástanulónak olyan fiatalokat, akik elvégezték az alapiskola. 8. és 9. osztá­lyát: — szerszámlakatos — fémmegmunkáló — karbantartó üzemlakatos (géplakatos). Az elméleti és szakmai kép­zés a Bratislava! Gépészeti Középfokú Szaktanintézet- ben folyik. A tanulóknak kulturális és sportolási le­hetőségeket biztosítunk. A kiemelt szakmákban az I. és II. évfolyam tanulóinak a szállás és az étkezés ingye­nes. A tanulóknak az üzem sítanfolyamot, tanulmányi kirándulásokat és társasuta­zásokat, bel- és külföldi ü- düléseket szervez. Az iskola elvégzése után a fiatalok közép- és főiskolá­ra jelentkezhetnek. TAjEKOZTATAST A KÖVET­KEZŐ ClMEN KAPHATNAK: Náborové odd. n. p. BAZ Bratislava, RuZová dolina ő. 8. Telefon: 673 851; 69-, 75-ös mellékállomás. AZ ÉRDEKLŐDŐK A KŐVET­KEZŐ (ARASOKBÚL JELENT­KEZHETNEK: Nyugat-szlovákiai kerület: Bratislava, Bratislava-vidék, Senica, Dunajská Streda, Galanta, Trnava, Trenőfn, Nitra, Topoíőany, Nővé Zám­ky. Közép-szlovákiai kerület: Prievidza, Dolny Kubín, Cad­ca, Zilina. Kelet-szlovákiai kerület: Poprad, Spiáská Nová Vés, Stará Eubovfía, Hunienné, Koélce-város. K—14 áz éve, 1880. június \*jr 9-én született Komá- romban Komáromi Kacz Endre festőművész. Is­koláit szülővárosában kezd­te, majd Budapesten érett­ségizett. Utána a mintarajz- iskolában (1899—1903) Bal­ló Ede irányításával folytat­ta tanulmányait. 1904-ben már Hollósy Simon tanítvá­nyaként a Müncheni Képző­művészeti Akadémián ké­pezte magát tovább Tagja lett a Benczúr-mesteriskolá- nak. Hosszabb tanulmány­úton járt Hollandiában, a- honnan többször ellátoga­tott Párizsba, Berlinbe, Lon­donba, de Belgiumot és Dá­niát is felkereste. Szerette Komáromot, ra­gaszkodott szülővárosához és az itteni baráti köréhez, feleségével, az arkdl szárma­zású Kiss Sarolta festőmű­vésznővel 1910-ben mégis Budapestre költözött. Két- műtermes lakásuk a Kelen- hegyi úton volt. Itt festette meg a „Feketekalapos hölgy“ című díjnyertes képét fele­ségéről. Ez az alkotása a Duna menti Múzeum tulaj­dona. Ebben az Időben fő­leg a Műcsarnoknak dolgoz­tak. Kacz Endre zsánerké­peket, szobabelsőket és táj­képeket, felesége, a kitűnő akvarellista kizárólag virág­csendéleteket festett. Európa több központjában volt önálló kiállítása Komá­romi Kacz Endrének (Buda­pesten 1918-, 1924-, 1939- ben), s már ez is Igazolja, hogy ő Is szerepet játszott a századelejl hazai festészet kialakításában. Képei leginkább a poszt- impresszionizmust képvise­lik. Portréi, többalakos kom­pozícióinak ritmusos cso^ portfűzése és átgondolt tö­megbeosztása lírai eleme­ket hangsúlyoz. Szqjmbel- sőinek, csendéleteinek stílu­sát a dekorativitás jellemzi. Tájképeit pedig „a tömören csillogó vagy hűvösen ham­vas színeinek dús hangsze­relése“, rajzának finom vo­nalvezetése teszi egyénivé, művészileg érdekessé. Mint a Nemzeti Zenede egykori növéndéke, szeretett hegedülni, hangversenyeken fellépni. Ez a zeneiség adta meg festészetének alapak­kordját, és végigkísérte al­kotó éveinek minden szaka­szát. Bár azt vallotta, hogy „a tegnap és a ma közötti űr számára szinte áthidal­hatatlan“, mégis kereste a megoldásokat. Minden ható­eszközét felhasználta arra, hogy ő is alkotó részese le­hessen a modernül értelme­zett „klasszikus összhang­nak". Szerette a művészetet, jártás volt az Irodalomban, de a csillagászattal Is beha­tóan foglalkozott. Gyakran felkereste Konkoly-Thege Miklóst az ógvallal csillag­dában. Mivel budai lakását se kí­mélte meg a háború, és szinte mindenük odaveszett, a felszabadulás után Bala­tonalmádiba költöztek. Itt halt meg tizenegy évvel e- zelött, életének 90. évében. Szépen gondozott családi sírja is az ottani temetőben van. A sors véletlen közjátéka, hogy a Kapitány utcai szülő­házát Komáromban éppen most, születésének centená­riumán bontják le. Helyére modern épületet terveztek. Itt lenne hát az ideje, hogy domborművet helyezzünk el emlékére az egykori Kultúr­palota falára, mert Kacz Endre valóban aktív része­se volt Komárom társadalmi és művészeti élete felvirá­goztatásának, és kitartó szervezője-résztvevője iro­dalmi szintű kulturális mű­sorainak. SZUCHY M. EMIL Komáromi Kacz Endre A művész önarcképe Részeg eső Egy persely az élet: kis­malac. Meg egy rövid lére eresztett — „persze“. Aztán, pedig ami a „kismalac“ meg a „persze“ között van. Valaki hozzá ad az élet­hez, valaki elvesz belőle. Ki többet, ki kevesebbet. Min­dig egyenlőtlen arányban. Fukarul és csalárdul. A töb­bet az marja el, akinek ke­vesebb is elég lenne; akinek sok kell, az még a kevéshez sem jut. A filmrendező há­zassága, élete — valami i- lyesmi. Öntépés, -kínzás és hitetlenkedés. Szánalmas benne mindkét fél. Es a szá­nalom még inkább kiszolgál­tatottá teszi őket. Most már nem csak önmaguk előtt kell állniuk pucéron, hanem a világ előtt is. Hogy melytk az elviselhetetlenebb?! A tü­kör, amelybe nincs mersze- -ereje egyiknek se belenéz­ni. Be nem csak nekik nincs merszük! Keveseknek van. Aki mégis eléáll, annak már — akkor — mindegy. Az már előbb számot vetett ön­magával. Ö volt Bállá Géza. Élt 44 évet. Halálának oka: öngyilkosság. Olyan öngyil­kosság, mint Jözsef Attiláé, latinovits Zoltáné vagy épp Pernye Andrásé volt. Nem tudom, miért, de Bal­ia Géza mellé, aki élt 44 é- vet, mégsem tudok azonnal odaállni. Azonnal! Mint a- hogy azonnal nem tudott mellé állni senkt. Azonnal — vagyis életében — senki sem vállalta őt, senki sem állt mellé, „ragadta kézen'u Csak egy kétes hírű szere­tő, az is, ki tudja, miért? De Bállá Gézának akkor már nem kétes hírű szerető kel­lett, hanem egy pár ló. Pon­tosabban csak annyi: vala­kitől ne vegyék el a lova­kat. Ezen múlott minden. Ez volt a lényeg lényege. A végkifejlet. A fenti asszociáció óhatat­lanul „rárohan“ a papírra, miközben „A magyar dráma 30 éve' sorozat legújabb a- dásában látott Darvas József írta tévéfilmre gondolok. Es bármennyire sután is hang­zik, úgy akartam kezdeni ezt az írást: Hát ez a Dar­vas, ez tudott írntl Az első thlet elszállt, a megmaradt lényeg azonban ugyanaz: hosszú idő után egy Igen­csak élvezettel, örömmel vé­gignézhető tévéfilm, de ír­hatnám akár azt is: tévémű­sor. Mert most szinkronban volt“ minden: író, színész, rendező. Meg az időpont és a drámából készült film. A néző elég izgalmat és pezsgést találhatott a tévé- filmben. Az Ontépő sorsok­ban, emberekben. Akik val- latóra fogják önmagukat és egymást, kutatva, ki a fele­lős barátjuk, Bállá Géza ha­láláért. Kutatnak, és mind­egyikük mást vádol. A szí­nészek játszanak és szinte mindegyik túllátssza a má­sikat: körbe-körbe. Belefe­ledkeznek a játékba, mert van mibe belefeledkezni. Hi­szen az a kor, amelyről a darab szól, még hagyott ma­ga után kérdőjeleket. Akár­csak hagyott maga után hő­söket és vádlottakat. Meg ta­lán illúziókat is. Es néhány fényképet. Fekete-fehér fo­tográfiákat, amelyek mind­egyike egy-egy történet, egy- -egy rész történelem. Es ez a tévéfilm — Hajdú- fy Miklós pazar rendezésé­ben — azt hiszem, ugyanígy egy nagy-nagy fotográfia lesz: elevenen ható fotográ­fia. Z. J. BLITZ - AZ ÜJ PUNK? A legfrissebb londoni dlvatkultusz követői blitz-kölyöknek nevezik magukat és a lehető legdivatosabban öltöznek. Két­szer egy héten fiatal londoniak százai keresik fel éjszaka a művésznegyedben, a Convent Gardenben levő Blitz bárt, amely a divatőrület nevét és helyét adja. A bár nem valami különös kívülről, de belülről bizarr: a blltz-fiúk 30 centimé­ter magas kakastaréjszerű hajat viselnek, a lányok apácá­nak vagy Marilyn Monroe-nak öltöznek. Az elektronikus ze­ne fültépő decibelekkel harsog, és speciális tánc Is van, amely a pantomim és a robot elemeit vegyíti. Steve Strange (magyarul Fura i.lstl) 20 éves énekes ezt mondja: „A magunk módján akarunk öltözni és szórakozni, a punkot már elfogadták, minket nem.“ Sem színházi személyeket, sem „normális“ embereket nem eresztenek be. A blitz-kölykök sokat fantáziáinak. Többnyire ügy néznek ki, mintha álarcosbálból szöktek volna. Mindezt szórakoztatásnak és megdöbbentésnek szánták. A legtöbb blitz-gyerek közönséges ember, sok a diák, telefonos, tit­kárnő, banktisztviselő köztük. Pénzt adnak a fura kosztü­mökért, hogy bebizonyítsák, nem átlagemberek. Francesca Thyssen 21 éves lány tollakat és fekete-fehér leplet visel. Andrew Logan 24 éves fiú alpinista ruhában járkál a bárban. Thyssen kisasszony Így nyilatkozik: „Amikor lőtt a punk, én is láncokat és rövid hajat viseltem. De aztán kiábrándul­tunk a punk-szcénáböl, és rájöttünk, hogy a tömegtájékoz­tatás fújta fel az egészet.“ De vigyázzatok, blitz-kölykök, mert felfedezték már ezt a divatot Is. A Strange-féle elektronikus zeneegyüttest a Vtsage-t meghívták amerikai körútra, s lemezeket készítenek vele. A Blitz bár saját kabarészlnháza, a Chocolate Cake (Csoki torta) hamarosan csatlakozik a londoni színházak­hoz. Wille Brand ruhatervező készíti az új ruhákat és ré­gebbi vevői kíváncsian nézik a Blitz bár körül, mit csinálnak a fiatalok. Persze ezeknek a mi szemünkkel nézve elferdült hfibor- toknak megvan a maguk gazdaságpolitikai háterük. Ez U egy mód arra, hogy elvonja a fiatalok figyelmét a növékv# gazdasági válságtól és a fiatalok egyre nagyobb munkanél­küliségétől. v Y'Y J..A.VV M ai számunkban folytat­juk az idén érettségi­zett diákok tablóinak a közlését. A verseny felté­teleit már az előző száma­inkban ismertettük. Mivel számos olvasónk érdeklődik még a verseny iránt, a fel- teleket megismételjük. Az Oj Ifjúság következő számaiban két-két tablóké­pet éz a tablóhoz tartozó számozott szelvényt közlünk. A győztes tablóról az olva­só dönt. Az a felvétel nyeri el a legjobb tabló cimet, a- meiyre a legtöbb szelvényt küldik be. A győztesnek a dija sem mindennapi. La­punk szerkesztősége lesz az egyik szervezője a győztes osztály öt év múlva sorra kerülő érettségi találkozó­jának, ami azt is jelenti, hogy a szerkesztőség a talál­kozó kiadásainak bizonyos részét is magára vállalja (je­les művészek felléptetése, zenekar biztosítása, tombo­la a találkozókor stb.). A táblához mellékelt szel­vényt a lap megjelenése n- tán egy héten belül kell beküldeni címünkre: Oj Ifjúság szerkesztősége, 89714 Bratislava, PraZská 11 A szelvényt lehetőleg le­velezőlapra ragasszák. He valaki borítékban küldi, a borítékra Írja rá: Tablóver­seny. Továbbra is várjuk a tab­lókról készített, lehetőleg 18x24 cm-es fényképet, hogy a nyár folyamán lapunkban közölhessük, és olvasóink szavazhassanak rá. Kérjük a tablók beküldőit, írják meg pontos címüket, mert a felvételeket a közlés után a feladó címére vissza­küldjük. A SZERKESZTŐSÉG TABLÓ­VERSENY SZELVÉNY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom