Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-06-17 / 25. szám

fffey;- T-. ív;.; Az.. jX- jKv7 V r-U^aL’ . ’ -j “ír ' • ■ - *'it . Ir“ , A külön hálószoba valamikor elengedhetetlen része volt a lakásnak, s a helyet a ket­tős ágy mellett az éjjeliszekré­nyek foglalták el. Aztán megszűnt a hálószoba, az ágyak helyére a kihúzhatós reka- mié és a kombinált szekrény ke­rült, később pedig a heverők jöt­tek a divatba. Az utóbbi időben újabb változásnak lehetünk tanúi. Kialakult az új hálószobatípus, a- mely az éjszakai nyugalmat biz­tosítja, de más funkciókra is al­kalmas. Az ilyen jellegű berende­zés elsősorban a családiházak tu­lajdonosait érdekli, és az egészen modern bérházi egy-két és félszo­bás lakásban élőket, akik egyik fél szobát hálónak használják. Az új hálószobának is az ágy a legfontosabb darabja, megjele­nési formája azonban alaposan megváltozott. Leggyakrabban az úgynevezett franciaággyal találko­zunk, amely állhat egy vagy két egymás mellé fektetett darabból. Nincs magas ágyfej és ágyláb, te- lekárpit foglalta el a fa helyét kétoldalt is. A derékalj kétségte­lenül egészségessé vált, amikor a süppédős matracok helyét a desz­kalapra helyezett rugóra fektetett habkárpitozás foglalta el. Mai fel­fogás szerint a kétszemélyes fek­vőhelynek legalább 160 cm szé­lesnek és 190 cm hosszúnak kell lennie. Ez az egyenes ágy nyújt­ja a legteljesebb kényelmet, sehol sincs a fekvő test alatt törésvo­nal. Ez az ágy abban is különbö­zik elődjétől, hogy ágyneműtartó is van benne, amelynek a mérete lehetővé teszi, hogy a nagy- és kispárna, meg a paplan ott elfér­jen. Az éjjeliszekrények rendszerint valamilyen módon összefüggnek vagy az ágykerettel, vagy ha ön­állóak, akkor is többféle célra használhatók, miután hosszában simulnak a falhoz vagy felül az ágy felett fogja össze őket . egy- -két polcsor. Ide lámpák, könyvek, apróbb tárgyak stb. kerülhetnek. A modern hálószoba-berendezés­nek épp olyan tartozéka a. szek­rény, mint a réginek volt, csak­hogy ennek is megváltozott a'for­mája. Legtöbbször mennyezetig'é- rően sorakoznak a fal mentén, gyakran az ágyakat teljesen kö­rülveszik. A beépített szekrény ak­kor valóban célszerű, ha a pol­cos és akasztós részeket — a szükségleteknek megfelelő sor­rendben és mennyiségben — ele­mekből lehet kialakítani. Nagyobb szobában, ahol a szülők együtt al­szanak a kisgyerekkel, térelvá­lasztóként is beállíthatók. VÁLTOZÓ HÁLÓSZOBA Tükör mindenképpen szükséges az önözéshez, ezért a nagy, egész alakot' mutató darabot,' valame­lyik szekrényszárny belső felében helyezik el, míg a falra csak egy kisebb kerül, amely alá polcos -fiókos .öltözőasztalkát terveztek, Ez egyúttal íróasztalnak is meg felel. M ég mielőtt behatóbban foglalkoznánk a házassággal, annak jó és rossz oldalaival, érdemes kitérni némely szakember véleményére, kutatásainak eredményeire. A kutatók megfigyeléseik során abból a tapasztalatból indul­tak ki, hogy a házastársak mennyire nem Ismerik saját problémáikat, e problémák valódi természetét, okait, maga­tartásuk indítékait. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fiatal csak felületesen ismeri önmagát, még Inkább partne­rét. A tudatosság csak fokozatosan alakul ki bennük. A há­zasságképes fiatalok nem tudatosítják lelki életüket. Ezért a házasság Indítékai is jobbára nem tudatos motívumok. Így pl. a szülői befolyás, amikor a lány saját apjához hasonló társat keres, vagy a fiúnál az anyjához való viszonyulása a mérvadó. A házasság mint két egyéniség tudatos kapcso­lata ritkán vagy úgyszólván sohasem alakul simán, válságok nélkül. Az átalakulás általában az élet második felének be­álltéval kezdődik. Az ember ilyenkor kezdi komolyabban felmérni az addig megtett utat, mérleget készít arról, amit elért, kutatja kudarcainak okát. Az önmagával való diszhar­mónia elégedetlenséget szül, és mivel az ember nincs egé­szen tisztában saját állapotával, az okokat rendszerint há­zastársára hárítja (projekció). Ebből konfliktusok és viták keletkeznek, de ezek során az okokat tudatosítják és meg­oldást Is találnak. Némely szakember a házastársi harmónia szempontjából Igen fontosnak tartja a partnerek 'egyénisé­gét. Mert az egyszerűbb egyéniség a bonyolultabbat, gazda­gabbat nem érti, nem tud hozzá felemelkedni. A bonyolult természet viszont az egyszerűbb mellett hiányérzettel küsz­ködik. A házassággal foglalkozó szakirodalomban találko­zunk az ún. klegészülési elmélettel is. Eszerint mindenki­ben erős és ellenállhatatlan kielégülést vágy él. Így pl. az extravertált (kifelé forduló) típusú ember éppen az tntro- vertált [befelé forduló) típusú ember másfajta, őt kiegészítő lényéi keresi — és viszont. Minél kifejezettebben tartozik valaki az egyik típushoz, annál biztosabb, hogy a másik típust választja partnerül. De a párválasztásban és a házas­ságban nemcsak a két alaptípusnak van szerepe, hanem a négy funkciós típusnak is. Ezek a gondolkodó, az érző, az érzékelő és az intuitiv típusok. Ok abban különböznek egy­mástól, hogy a világot más-más eszközzel [funkcióval) pró­bálják megismerni, illetve reagálni jelenségeire. A gondol­kodó típus aszerint ftéü meg a dolgokat, hogy helyesek vagy tévesek. Kiegészítő ellenpárja az érző típus, akinek a jó vagy a rossz, a rokonszenves vagy az ellenszenves a mér­céje. A másik típűspár az érzékelő és intuitív (megérzó). Az utóbbi belső, míg az előző főleg a külső jegyei alapján érzékeli maga körűi a jelenségeket. Más variációban pl. az extravertált gondolkodó típusnak az lntrovertált érző típus az ellentéte stb. Ha tehát megállapítjuk valakiről, hogy me­lyik típusba tartozik, akkor már azt is tudjuk, milyen típusú partner egészítené ki őt a legjobban. Az ellentétes típusokba tartozás azonban még nem jelenti feltétlenül azt, hogy a partnerek, meg is értik egymást. A napjainkban kibontakozó házasságkutatást főleg pszi­chológusok és szociológusok végzik. Természetesen a rokon szakmák ismereteit Is felhasználják (pszichiátria, szexuológla stb.). Az elméleti munka gyakorlati felhasználását és ered­ményeinek alkalmazását a házasság előtti és házassági ta­nácsadók végzik, melyek minden járási székhelyen működ­nek. * PÁRKAPCSOLATOK ISKOLÁJA Szakemberek a házasságról A sziklakerti növények szaporítása A sziklakerti növényeket legegysze­rűbben és legbiztosabban úgy szapo­ríthatjuk, hogy a nagyobb töveket szétosztjuk (tőosztás). Tőosztással főként azokat a növényeket szaporít­hatjuk, amelyeknek gyöktörzsük van, vagy a tövek nagyon sok gyökeret fejlesztenek. A növényeket vagy a vegetációs Idő féléjén (március, áp- április), vagy a virágzás után sza­porítjuk. A későn virágzó fajokat (ő- sztrózsa-Aster, cickafark-Achtllea) inkább koratavasssal szaporítsuk, hogy őszig jól meggyökeresedjenek és virágozzanak is. A természetben található, főleg a magas hegyek növényeit ne telepít­sük a sziklakertbe, mert nehezen é- lednek meg. Ezenkívül többnyire szi­gorúan védik e növények nagy ré­szét. A kertészeti vállalatok nagyrészt magvetéssel vagy dugványozással sza­porítják a sziklakerti növényeket A tőosztás itt nagyon lassú, üzleti cé­lokra nem alkalmas módszer. Magvetéssel ne szaporítsuk azokat a sziklakerti növényfajokat, amelyek­nek sok rokonfaját vagy fajtáját ter­mesztjük a szíklakertben. Kereszte­ződhetnek egymással (az Idegenter- mékenyülő fajok) és az utódok nem lesznek egyformák. Ilyen fajok a kő- törőfü (Saxifraga), a lángvirág (Phlox), a cickafark (Achillea),stb. Ezeket ivartalan (vegetatív) úton szaporítsuk. A természetben összegyűjtött ma­gokat elvethetjük, biztosan jő ered­ményre számíthatunk. A vásárolt vagy a botanikus kertekből szárma­zó magok nem mindig megbízhatóak. Az évelő alpesi növények magvait alacsony faládába, kerámia vagy kő­edénybe, kisebb mennyiségben csere­pekbe vessük. Az edények aljára ösz- szetört cserépből 2—3 cm vastagsá­gú drenázst készítsünk, hogy a feles­leges víz elfolyhasson. Erre annyi földet szórunk, hogy a láda vagy edény felső peremétől 2 cm-re le­gyen a földfelszín, amelyre a mago­kat vetjük. A kivetett magokat tisz­ta folyami homokkal finoman beta­karjuk. ősszel vessünk, mert sok nö­vény magja hamar elveszti csírázó­képességét, A magvetést hidegágyban teleltetjük ét, s jő, ha télen a hőré­teg takarja. A magok csírázása több­nyire hosszú ideig tart, így ne kese­redjünk el, ha mindjárt nem kelnek ki növényeink. Tavasszal a kis magoncokat más ládákba vagy cserepekbe tűzdeljük (plklrozzuk). A nagyon apró magvú fajok magját vetés előtt finom homokkal keverjük össze, és ezt a keveréket vessük el. A magvetést ebben az esetben ne öntözzük felülről, hanem állítsuk vízbe, amíg nem lesz eléggé nedves. Néhány faj magiát élő, alacsony mo­ha közé szokták tenni, ugyanis ott csírázik a legjobban — pl. az egyes - tárnicsfajok (Gentiana nivalis, G. te- nella), az egyes kőtörőfűfajok (Sa­xifraga alzoides, S. stellarls, S. hie- racilfolia) stb. Ha a magvetés nem kelt ki tavasz- szal, ne dobjuk ki, a hosszú ideig csírázó magoknál megtörténhet, hogy csak egy év múlva csíráznak ki. A dugványozás gyorsabb és kényel­mesebb módszer, de az igy szaporított növények gyakorta nem olyan szé­pek, mint a magoncok. Főleg azokat a növényeket dugványozzuk, amelyek a mi éghajlati viszonyaink között nem érlelnek magot. A sziklakerti nö­vények nagy részét dugványozhatjuk. A dugványozással szaporított növé­nyek gyakran hamarabb virítanak. A dugványozást július közepétől augusztus végéig végezzük. Csak e- gészséges növényekről szedjünk dug­ványt. A nagy leveleket vágjuk le, vagy legalább a levélfelületet csök­kentsük a 2/3-ára, hogy a gyökér nélküli dugvány ne veszítsen sok vi­zet. A dugványozáshoz a földet ha­sonlóképpen készítsük el, mint a magvetéshez, a tetejére 2-3 cm vas­tagságú homokréteget terítsünk, fi­gyeljünk arra, hogy a dugványon mindig legyen alvó szem, ugyanis ebből fejlődnek ki majd a gyökerek. A rosszul gyökeresedő dugványokat takarjuk le üveggel, vagy fóliával. A dugványokat rendszeresen permetez­zük, ne hagyjuk soha kiszáradni. Szarnák Mihály ¥ V „BOCSÁSS MEG, KEZDJÜK ÜjRA“ A tanácskérők között, ha nem Is fehér holló, de lényegesen kevesebb a fiú. És ha fiú kér segítséget, akkor nagyon lényegbevágó problé­mában tanácstalan. Ez Is alátámasztja azt a véleményt, hogy a fiúk a mindennapi ügyeik­kel hamarabb megbirkóznak, mint a lányok. Hát Így van ez veled is. Szűkre szabom a választ, csakis a lényegre szorítkozom. Leveledben megpróbálod nagyon leegyszerűsíteni a történteket, kicsit elfogult Is vagy és főleg egyoldalú (lehet, hogy ezt az események váltották ki belőled, most nagyon Is sok a vesztenivalód). Abban, hogy szigorú vagy, enyhe volt a büntetés, nem találok okot a mentségre. Te is tudatosíthatod, hogy az erkölcsi veszteség a legfontosabb, ezt nem le­het csak úgy leülni. Igen, te lejárattad magad, saját magad becsületét ástad alá. Az, hogy okod volt rá, nem mentség. Próbálsz mentege­tőzni, alibiket keresel, de ez csak teneked klbúvő. A felelősségtől sem menekülsz. Elhi­szem, hogy nagyon rossz bőrben vagy, és iga­zából össze kell szedned magadat, hogy ne uralkodhasson el rajtad teljesen a levertség, a pesszimizmus. Azt azért elárulom: a hibák okozójának nemcsak tégedet tekintelek. Ter­mészetes, hogy jobbára te vagy a felelős, de bizonyos mértékben a lány viselkedése is ki­váltotta. A felelősségre vonáskor, ha a bíróság nem Is, neked kellett volna fellépned vele szemben. Ezt elmulasztottad, így ő kibújt aló­la, és teljesen közömbös lett a történtek Iránt. Próbáljuk meg együtt elemezni tetted Indíté­kait: ha nem Is tudatosítod teljesen, viselke­désedet befolyásolja a kisebbségi érzés (nem csupán a külsőd, hanem sok minden, így a jellembeli hiányosságok miatt Is). Te arra a szerepre vállalkoztál, hogy megjátszod ma­gadat. A lánynak ez tetszett és belement a já­tékba. A kapcsolatotokban Igazi érzelmek vol­tak jelen, amelyek velejárója az őszinteség Is (főleg akkor, ha már a házasságot Is tervez­tétek). Te képtelen voltál az őszinteségre. Miért nem merted bevallani, hogy nincs pénzed? Ez nem bűn, főleg katonánál nem. Különben erre a lány Is gondolhatott volna. Ha már eltökélt szándékod volt valami komolyabbat venni, a pénzszerzésnek nagyon sok más formája Is van. Például kérhettél volna kölcsön. Mlért volt szükséged arra, hogy nagyobb ajándékkal jobban lekötelezd a lányt? Az őszinte szere­lemből ajándékozott három szál virágnak néha nagyobb az értéke, mint bármilyen más drága ajándéknak. Miért fogadta el a lány? Gondol­nia kellett volna arra Is, hogy honnét szerez­hetted. A történtek után miért nem adta vlsz- sza? Ezekre a kérdésekre csak a lány tudna válaszolni. A leveledben leírtak azonban arra utalnak, hogy ha volt köztetek szerelem, na­gyon sok dolgot mint Jegyeseknek régen tisz­táznotok kellett volna. Kapcsolatotokat megszépítette a katonaság, a távolság. Erre utal az Is, hogy a lány fordí­tott hátat elsőként, nem volt képes előlegezni a bizalmát. Igen, hibáztál, de lehetőséged van jóvá ten­ni. Csakis saját magadra számíthatsz lelki fel­épülésedben. Neked kell megtalálni a legmeg­felelőbb eszközöket, lehetőségeket erre. Nehéz lesz, mert nagyon sokat ronthat az előítélet, a bizalmatlanság. Most nem mártiromságra gondolok, hanem férfias helytállásra, hogy el­sősorban megleld a nyugalmadat. Leveledből Ítélve feltételeid megvannak hozzá. Utoljára hagytam a legfájóbb pontot, arra válaszolni, hogyan viselkedj a lánnyal szem­ben, aki elárult. Azt nem Írom, hogy minél előbb felejtsd el. De megkérdőjelezem, van-e, lenne-e értelme újrakezdeni. Ahhoz nagyon erősnek kellene lenned, hogy felújítsd ezt a kapcsolatot, szemernyi eshetősége sem legyen annak, hogy adott helyzetben a lány felrója a történteket. Mit gondolsz, képes lenne erre az a lány, aki nemhogy kiállt volna melletted, hanem még felelni sem volt hajlandó mint bűnrészes. Megérné ezért a kapcsolatért har­colni, megalázni magád? Hibát követtél el, de most már vállalnod kell a múltadat. Nem meg­oldás a „szemlesütő“ politika. Es a múltad nem­csak erkölcsi, hanem mély érzelmi kudarccal is járt. Most megismerted, milyen mélyre sűly- lyedhet egy ember. Próbálj meg minél előbb „újraszületni“. Ha nagyon magányosnak érzed magád a problémáddal, keresd fel valamelyik körzeti há­zasság előtti tanácsadót, ahol majd részlete­sebben Is foglalkoznak veled, problémáddal. VERONIKA A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja •Kiadja a Smena Kiadóvállalat • Szerkesztőség és adminisztráció 897 14 Bratislava. Prafiská 11. Telefon 46819 • Főszerkesztő dr Strasser György • A főszerkesztő helyettese: Csikmék Imre • Nyomja a Západo- slovenské tlafiiarne 897 20 Bratislava Oekllanska 39 • Előfizetési dí| egy évre 52.— Kis fél évre 28,— Kős • Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. Előfizetteté minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél • Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza • A lap külföldre a PNS Ostredná expedlcla a dovos tlafie 884 18 Bratislava, Gottwaldovo nám. fi. 48 útján rendelbetfi meg • Engedélyezve; SÜTI 13/1. Indel: 4$.802

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom