Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1980-06-17 / 25. szám
Mozer Erika még csak kezdő a szakmában Áz üzemi hangszóró teli torokból kürtöli; *— Ma délután kétórai kezdettel a SZISZ-alapszervezet politikai oktatásra hívja a tagságot! Hogy hol? A nagykürtösi (Vei. Krtíá) Piéta nemzeti vállalat portáján visszhangozta ezt a mondatot, amikor az ifjúsági szervezet elnökére,. Dana Ry- bárskára várakoztam. >— Hányán lesznek ott? kérdezem tőle már az irodájában. Negyven-ötven fiatalra számítunk. Megtudtam azt is, hogy a tagság nemigen töri magát a SZISZ-rendezvényekre. Ha a vezetőség valamilyen akciót készít, személyesen kell elmenni minden egyes tag után, akár többször is, de az eredmény még az agltálás után is csak felemás. A kővetkező adat is magáért beszél: a négyszázötven női alkalmazott közül háromszáz 30 évnél fiatalabb, és közülük mindössze nyolcvanegyen tagjai az ifjúsági szervezetnek.-—i Mi ennek az oka? ►— kérdezem az elnököt. — Igyekszem őszinte lenni, még akkor is, ha ezzel néhány ember munkáját nagyon is bírálom, de... Tavaly októberig ez a szervezet a járás legrosszabbjai közé tartozott, még elnöke sem volt. Itt az idősebb tagók szinte már elfelejtették, hogy ifjúsági szervezet is létezik, és az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a tagságnak, néhány kivételével, nem is nagyon hiányzott a szervezeti munka. Tavaly októbertől, amikor új vezetőség vette át a munkát, engem pedig megválasztottak elnöknek, sok minden megváltozott. De hogy a magam munkájáról Is véleményt mondjak: csodákra ez alatt az idő alatt én sem voltam képes. Nincs is szándékodban? v- A szándék kevés. Először is azzal kellett kezdenem a munkát, hogy a törzstagokhoz új fiatalokét toboroztam, és megértettem velük, hogy az ifjúsági szervezet életében új 1- dőszak következik, s nemcsak papíron, formálisan, hanem a valóságban is szeretnénk „létezni“. Olyan rendezvényekkel kezdtük meg a munkát, és o- lyan rendezvényekre készülünk a közeljövőben is, amely elsősorban szórakoztat, kikapcsolódás a tagok számára. Most baráti estre készülünk a UAZ üzem SZISZ-alapszervezetének tagságával. Ott főleg férfiak vannak, itt pedig kizárólag nők. Szeretnénk, ha mindenki jól érezné magát. Akárcsak azt is, hogy az ilyen alkalmakkor a tagság összeszokjon, megismerje egymást, szívesen dolgozzon a közösségért. A kulturális munkába bekapcsolódó lányoknak ez már sikerült, mert ezen a téren vagyunk a legeredményesebbek. Dana fölvázol még számos hátráltató tényezőt; ilyen például a két műszak miatt rosz- szul összehangolható szabad idő, az, hogy a dolgozók többsége vidéki, munka után rohannak haza. De a legnyomósabb ok s— szerintük — a meglehetősen nagy érdektelenség. Ahány ember, annyi felé húz, mondja. Meg aztán akadnak jó páran olyanok is, akik lakóhelyükön, szülőfalujukban ténykednek, rájuk itt már nem lehet számítani. *■* De én hiszek abban —* mondja §—, hogy ha jövőre eljössz, már a járás legjobbjai közé fogunk tartozni. A hosszas beszélgetés után indulunk a munkacsarnokokba. Amerre csak ellát a szem: csi- nosabbnál csinosabb lányok, asszonyok. A varróműhelybe már kiszabott darabok kerülnek, Banská Stiavnicából kapják. Időnként megtörténik, hogy az anyag késve érkezik, ilyenkor bizony zúgolódik igazgató, mester és varrónő egyaránt, ha kevesebbet dolgoznak, kevesebb a pénz is w ú- szik a terv. A helyi munkaszervezéssel szerencsére niricssnek különösebb bajok. Ha a munkaanyag helyben van, akkor az mindig mindenkinek időben az asztalára Is kerül. Nehézségeket csak a kis raktártér okoz, de ezek a gondok is megszűnnek, ha befejezik az új épületet, amelynek falai már állnak. Akkor bizonyára a munkások arra sem fognak panaszkodni, hogy a parányi öltözőbe egyszerre csak egy ember fér be. Az is gond, hogy a kis büfében csak hideg kosz- tot kapni, és mint mondják „szalámit nem ehet örökké az ember.“ Ott van ugyan a szomszédban a nemzeti bizottság étkezdéje, de oda csak a műszak végeztével, kettő után mehetnek. Ilyenkor pedig már mindenki rohan a buszra, vagy ha az Indulásig van egy kis ideje, elintézi a bevásárlást. Valaki azt mondhatná, apró gond ez mindegyik, de hát sok kicsi sokra megy. Mindezekről meg az örömmel, lelkesedéssel végzett munkáról beszélgetünk. A nők arca csak akkor komo- rodik el, amikor a közlekedés kerül szóba. Egyikük azzal kezdi, hogy támogatja az általános takarékosságot, de azért az autóbuszközlekedési vállalat illetékesei vegyék azt is figyelembe, hogy sokan közülük családos anyák. Délben eljönnek otthonról — ha délutáno- sak —, munkakezdésig sokszor félórányi idejük is van, és amikor tízkor végeznek, némelyiknek csak háromnegyed tizenegykor, vagy csak tizenegy után tíz perccel indul hazafelé a busza. Jó, ha éjfélre hazavergődnek. így tizenkét ó- rát vannak távol a családtól, az otthontól. Azt mondja a szóvivő, hogy Bállá Viola mindennap Kérbfil (Kiarov) buszozik Zdena Duricnvá a munkagépe mellett „Nemcsak papíron, a valóságban is szeretnénk létezni készült szvetterek, gyermekru- hák, pulóverek legnagyobb része a Szovjetunióba, Francia- országba, Norvégiába, Kuwait- ba és az NSZK-ba kerül, ez meghatározza a minőséget. A hazai piacot is hasonló jó mi nőségü áruval kell ellátni. A gyári minőségi ellenőrök keze szeme nem tesz kivételt. A legkisebb hibát is észreveszik és az ilyen darabot kőnyörte lenül visszaküldik a munka gépre. Mielőtt búcsúznék, még utá nam szólnak: nehogy úgy tűn jék, ''Ők csak panaszkodnak Mert mindezek ellenére jól ér zik itt magukat, ha ráhajtanak keresni is lehet, az üzemheí való ragaszkodásukat pedig fé nyesen bizonyltja az, hogy sokan az indulástól itt dolgoznak, és eszükbe sincs odébbállni. Nemcsak azért nem, meri nincs sok munkalehetőség a környéken, hanem azért sem, mert bíznak abban, hogy a ki- sebb-nagyobb problémák az új munkacsarnokok átadásával megoldódnak. Egy másik munkacsarnokbar fiatal SZISZ-tagokkal beszélget tem szervezetük munkájáról Néhányuk szerint kevés a rendezvényi és ha van is valami nem mindig az, anji érdekelni őket. Mások meg azt mondták, őket nem érdekli sem a díszkő, sem a tanfolyamok, a tagdíjat megfizetik, és hagyják őket békén. Tudom, e vélemények hangoztató! vannak kevesebben, de hát, ha kicsit belelendülnek a közösségi munkába, az is a tevékenyebb tagok dolga lehetne, hogy meggyőzzék passzívabb társaikat nézetük helytelenségéről. Nem akarom soká föltartani a lányokat, asszonyokat, hiszen áz itt „végigtraccsolt“ fél óra, negyed óra már-már behozhatatlan kieséssel jár aznap. Hosszan elnézem még 6- ket, tarka világukat, amint vékony köpenyükben egészen közel simulnak a varrógéphez kötőgéphez, szemük fürkészően figyeli az öltéseket, kezük villámgyorsan mozog. Az egyik oldalukon tornyosuló félkész áruból műszak végére a másik oldalon az asztalon már kész áru halmozódik, napi 6300 darab. Zolczer János A szerző felv. X | j I lakótelepünk piciny parlagon hagyott terére kivonult négy férfi. Ketten mértek, ketten mészporszerü valamivel vonalakat húztak. A kilencedik emeletről nézve egy épület köz- és főfalainak alaprajza bontakozott ki. Két hét múlva kivonult egy kotrógép és két kísérő munkás. Két nap alatt elkészültek az alapoknak a gödrök. Üjabb két hét telt el, míg jött egy betonszállító teherautó és négy munkás. Dolgozgattak. Hetente egyszer- -kétszer látom őket. Néha egy-két órára, néha egész napra kivonulnak. Kb. öt- venszer tíz méteres lehet az épület körvonala, pillanatnyilag a háromnegyedénél tartanak. \ . • ; , . ( Most már vagy egy hónapja a megkezdett építkezés .felé. nem jön senkid Tábla nem jelzi, melyik vállalat végzi a munkálatokat, azt sem tudni, ml készül itt. Sőt, már abban se vagyok biztos, jönnek-e még újra. Bs ha igen, mikor? Holnap, fél év múlva, jövőre...? A következő ötéves terv melyik időszakában ...?! Pedig a lakótelepen mindenki, azt rebesgeti: bizonyára ' az új bölcsőde alapjait rakták le. Bs hátha őszre kész leszl Hátha... \ K/r indennek ez a fránya huzat az oka. Arról van szó, hogy új toronyházunk liftje amikor neki tetszik, fogja magát, és két emelet között megáll. Aztán nyomhatja az ember amelyik gombot csak akarja, se le, se föl. Várni kell, míg megérkeznek a szerelők. Egy órát, két órát, fél napot. Attól függ. S amikor ! megjönnek, átkozzák a huzatot, merthogy mindennek az az oka. Szerintük — és ők a szakemberekI — a huzat ereje tartja ég és föld között fönn a liftet. Bs amikor a huzaton már kitöltöt- ' ték mérgüket, minket szidnak, a lakókat, mert, mlcso- j da felelőtlen emberek, kinyitják az ablakokat, ahelyett hogy lakatot tennének rájuk és a kulcsot bedobnák a kukába... Még képesek — véletlenül, vagy éppenséggel készákarvaf?) — kinyitni a háztömb bejárán ajtaját is és (mondjuk) a tizedik emelett loggia ajtaját. Bs a huzat természetesen mindig résen van, megtalálja magának az utat. Szidalmaikból kifogyva kiszabadítják a bennrekedt lakót, majd bezárják a felvonót. Nehogy valaki újra használja és alkalmat adjon a huzatnak az tncselkedésre. A liftszerelőkkel lehetetlen szót érteni. Már látom, hogy a huzattal kell beszélnem. Mert nem valószínű, hogy a ház tervezője ilyen kicsiséget, mint a huzat, figyelembe venne és következő terveinél számolna vele. Majd őkegyeimét a HUZAT uraságot kérem meg: kerülje el azokat a házakat, amelyeket HUZATOTFIGYELEM- SENEMVEVÖ mérnök kartárs tervezett. Csak megérti, hogy miről •>an szóI-ezer i Lakótelepi I ... , ■ !j r ! |képek TARKA VILÁG ö eddig a tervét még mindig száz százalékon fölül teljesítette, selejt a keze alól már Jó ideje nem került ki, becsületesen dolgozik, ha kell túlórázik, hát épp ezért jogosan elvárja, hogy az ő igényét is méltányolják az illetékesek. Hosszasan beszélgetünk arról is, hogy a Jó munkaszervezésnek köszönhetik az átlag 1800 koronás fizetést. Teljesítménybérben dolgoznak, napi hatvanöt korona értékű munka az alapnormájuk, és ha több értéket hoznak létre, akkor ők is, a vállalat is Jól jár. Ezzel tisztában vannak. Az itt
