Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-15 / 3. szám

i I I N fl Most már valóban csak napok választanak el bennün­ket a téli olimpia megnyitásától, a világverseny színhe­lyén, Lake Placid-ben azonban csöppet sem enyhültek a gondok. Teljesen nyilvánvaló, hogy elhamarkodott döntés volt erre a parányi városra bízni a rendezést. A mintegy 3000 lakosú településen hiányzanak az o- limpiáról elmaradhatatlan turisták elhelyezésének leg­alapvetőbb feltételei. A jelek szerint az olimpiai játé­kok történetében először fordul elő, hogy kénytelenek lesznek korlátozni a látogatók számát, mert a város­ban és környékén legfeljebb ötvenezer embert helyez­hetnek el. Néhány szálloda nem készült el időre, és ez is;nehezítt a rendezők helyzetét. Gondot jelenthet majd az időjárás, mert ha viharos lesz, akkor az érkező, il­letve távozó gépkocsik elakadhatnak a hófúvásban. A város ugyanis csak gépkocsin közelíthető meg. A helyi lakosság továbbra sem lelkesedik az olim­piáért. Félnek a következményektől, attól tartanak, hogy a végső elszámolásnál nekik kell majd a zse­bükbe nyúlniuk. Az olimpiai előkészületek költségveté­se máris elérte a 200 millió dollárt. Ez éppen hatszo­rosa annak az összegnek; amelyet terveztek. ■ _ ooo 'Az olimpiai pályák körül stncs minden a legnagyobb rendben. A bobpályán például már annyi életveszélyes baleset történt az átadás óta eltelt rövid idő alatt, mint a . világ összes bobpályáin egy évig. Eddig már hét bob legénysége fárt rosszul Kanadából, Svédországból, ja­pánból és az Egyesült Államokból. Valamennyien a pá­lya kétharmad részén található ún. zig-zag szakaszon. Ez a szakasz egy éles balkanyarból áll, amely mind­járt ■ ugyanolyan éles jobbkanyarba megy át. A legtöbb bob legénysége képtelen veszély nélkül áthaladni a rosszul megépített szakaszon. Legutóbb az amerikai vá­logatott négyes bob legénysége repült ki a pályáról, közülük hárman könnyebben megsérültek, sőt a 32 é- ms Tracyt súlyos bokatöréssel szállították kórházba. E szerencsétlenségek után most azt mérlegelik, hogy átépítik a veszélyes pályaszakaszt. Csakhogy az idő sürget, és az elhamarkodott munkából rendszerint nincs sok köszönet. ooo Hiába, ahol nyereséghajhászó vállalkozók irányítják a sportversenyeket, ott lépten-nyomon hasonló problé­mákkal találkozunk. Legújabban az alpesi sízők, pon­tosabban a Világ Kupa résztvevőt is fellázadtak az em­bertelen viszonyok ellen. Az Impulzust a Schladming- ban rendezett világbajnokt futam adta hozzá. A schladmtngi pályán a beszámolók szerint valósá­gos horrornak lehettek tanúi a nézők. A legjobb ver­senyzők is sorozatos bukfencekkel ereszkedtek le a rosszul kiszemelt életveszélyes pályán. A rendezők a- zonban csak akkor szakították félbe a versenyt, miu­tán 28 síző már kisebb-nagyobb szerencsével túlélte a borzalmakat. A sízők a schladmtngi példán okulva elhatározták, hogy a Forma 1 autóversenyzők mintájára ők ts nem­zetközi szindikátust alakítanak, amely vigyázna a biz­tonsági intézkedések betartására, és szembeszállna a könyörtelen vállalkozókkal. A napokban gyűlnek össze Pra-Loupban, hogy véglegesítsék a követeléseiket. Legfőbb ideje. ooo A Forma 1 autóversenyzők ugyan már évekkel eze­lőtt nemzetközi szövetséget alakították, hogy ezen ke­resztül védjék érdekeiket, de még nem mindig sikerül érvényt szerezni jogaiknak. Tegnapelőtt indult Argen­tína nagydíjával a világbajnokság tdet évfolyama [lap­zárta után — a szerző megj.j, bár nem biztos, hogy a versenyre sok kerül. A Forma 1 pilótái ugyanis az­zal a követeléssel léptek fel, hogy módosítsák Argentí­na és Brazília nagydíjának pályáját, mert ellenkező e- sétben nem állnak rajthoz. Karácsonyi számunkban írtuk, hogy a Forma 1 ve­zetői végre a sarkukra álltak, és szembeszálltak a ha- szonhajhásző pénzemberekkel. Ügy látszik, hogy az i- dén sem akarják olcsón adni a bőrüket. ooo Bár javában tart a tél, labdarúgó berkekben már erő­teljesen készülnek az új idényre, ezért váltsunk talán át e kimondottan „nyári" sportra. A tavalyi sikerek után (bekerültünk az EB olaszor­szági döntőjébe) a jelek szerint emelkedett labdarúgá­sunk és labdarúgóink árfolyama. A nyugati sajtóban ezzel kapcsolatban érdekes hírek láttak napvilágot. A Manchester City ezek szerint szeretné megszerezni Ma­rtán Masntjt, a válogatott és a Slovan Bratislava csatá­rát, akit a Przeglad Sportowy című lengyel sportláp besorolt Európa legjobb tizenegyébe. Az év legjobb lab­darúgója, Zdenék Nehoda iránt pedig a nyugatnémet FC Köln érdeklődik. Jólesik hallani, hogy a világ élvonalában is ilyen nagy a becsületünk, de egyelőre még itthon ts szükség van rájuk. ooo Srdekes, kimutatás látott napvilágot az európai lab­darúgók „termékenységéről“. Eszerint Olaszországban, az NDK-ban és Törökországban esik a legkevesebb göl. Nézzük a labdarúgás savát-borsát jelentő gólok sta­tisztikáját: Az NSZK-ban 24 percenként esik gól, Magyarorszá­gon 25 percenként kerül a hálóba a labda, ugyanígy Spanyolországban is. Ausztriában átlagban fél órát kell várni egy gólra, Olaszországban 90, Törökországban 103, az NDK-ban pedig 105 percet. Hogy közben mit csinálnak a pályán az aranylábú fiúk, arról nem szól a statisztika ... {palágyi) bécsi Városháza üléstér* mében 1974. október 23- árt 9 óra 37 perckor Loird Ktllanin, a NOB elnöke a mikrofonhoz lépett és bejelen­tette az ülésszak szavazásának eredményét: „Az 1980-as XXII. nyári olimpiai játékok főváro­sául Moszkvát választották.“ Az olimpiád mozgalom törté­netében Moszkva á 17. város, amelyet ez a megtisztelés ért. És az első szocialista ország, amely megrendezheti a sport e világraszóló ünnepségét. Már a szavazás után sokan tették fel a kérdést: milyen o- limpiát rendez Moszkva; egy­általán képes lesz-e a feladat magas szintű megvalósítására? Természetesen, akik Ismerik a szovjet fővárost, reálisan érté­kelik a szovjet sportmozgal­mat, tudják, bármily nagy fel­adat is a játékok lebonyolítá­sa, Moszkva számára mégsem megoldhatatlan. KEZDŐDÖTT 1975. MÁRCIUS ... • 25«*El© •! Most, fél évvél a játékok kezdete előtt, a moszkvai 0- limpial, Szervező Bizottság el­nökségének tagjától arra kér­tünk választ, hol tartanak a felkészüléssel, milyen gondok, problémák jelentkeztek az o- limpia szervezésében, mire szá­míthatnak a sportolók, vala­mint a Moszkvába utazó turis­ták és a játékokat a televízió­kamerák szemével figyelő kül­földiek. — Az olimpia előkészületei­ről nem cikkeket, hanem köny­vet lehetne már írni. így hát nagyon nehéz röviden össze­foglalni, ml mindent kellett megvalósítanunk az elmúlt é- vekben. Hadd bocsássam előre, hogy a szervező bizottság már 1975. március 25-én megkezd­te a rtlunkáját, és 1976 végé­re az apparátusban több mint kétszázan dolgoztak. 1976 má­jusában pedig a NOB 76. ülés­szakán már beterjesztettük az első jelentésünkét az előkészü­letekről, s ezt a. NOB tagjai el­fogadták. .Ezt csak azért mon­dom, hogy érthető legyen, mi­lyen korán és milyen nagy e­\í^'' '6' M-1’.) rővel kezdtünk hozzá a játé­kok előkészítéséhez. + Hallhatnánk valamit ar­ról, kinek a feladata az elő­készületek munkáinak lebonyo­lítása? FÉNYŰ IRKUTSZKBÖL , — Az olimpiai bizottság fel­adatát 50 minisztrális szerve­zet segíti, beleértve a szak- szervezeteket és a Komszomolt is. A feladatok elsősorban: sportlétesítmények építése, fel­újítása, szállodák üzembe he­lyezése, korszerűsítése, továbbá AZ OLIMPIA ÍVÉBE \ LÉPTÜNK a hírközlés, a televíziólánc to­vábbfejlesztése, éttermek, utak létesítése. + A moszkvai sportlétesít­ményekről már sokat hallot­tunk. Tudjuk, hogy felújították a Lenin-stadióht, és elkészült korszerű világítása is. A spar- takiádon Is kipróbáltak már néhány nagyszerű stadiont, Így például az uszodát, a kerék­páros pályát,, Krilatckojébán az evezős- és akajak-kenu pályát stb. Hallhatnánk valamit ezek­ről az építkezésekről? — Hadd érzékeltessem, mi­lyen feladatokkal jár egy o- limpiai létesítmény megvalósí­tása. Itt van például a kerék­párstadion, amelynek megoldá­sa is szép, de a fapadlója legalább annyi gondot okoz ne­künk, szervezőknek és a kivi­telezőknek, mint amennyit az építészeknek az egész boltozat megépítése. (Kabanov az író­asztalából egy 5 centiméter vastag parkettához hasonló fa­darabot vesz elő és az asztal­ra helyezi.) —. Itt van például ez a fa. Ez alkotja majd a kerékpár­pálya talaját. Különleges szi­bériai fenyőből készült. Ir- kutszk környékén minden ti­zedik fa volt erre alkalmas és a 10Ö köbméternyi feldolgozott anyagból legfeljebb 10 köbmé­ternyit tudtunk a padlóhoz fel­használni. A válogatott fa­anyagból készült padló a vi­lág leggyorsabb kerékpárospá­lyáját borítja ma-jd. A mérnö­kök számításai szerint 42 fo­kos lesz a lejtő, és a kanya­rokban 40 kilométernél alacso­nyabb sebességgel nem is ma­radhat meg e. kerékpár. A ter­vek szerint 80—100 kilométe­res óránkénti sebességgel szá­guldanak majd a kerékpárok. TURIS ÉRDEK ár Hallhatnánk valamit ar­ról, mire számíthatnak az o- limpiára látogató sportkedve­lők, a turisták? — A Moszkvába, látogatók magas szintű vendéglátása ér­dekében ugyanolyan régen el­kezdtük az előkészületeket, mint a versenyeket illetően. Az épülő olimpiai fedettuszoda a Mir sugárúton Mihajlov festőművész rajzán. Minden nemzeti olimpiai bízott« ság figyelmét felhívtuk arra« hogy jelöljék ki azokat az uta* zási irodákat, amelyekkel fel* vehetjük a kapcsolatot. A leg­több szervezet ennek eleget is tett, ahol pedig nem volt 1- gény, nem könyörögtünk, ha­nem a kontingenseket átadtuk más utazási irodáknak. Az e- lőzetes tervek szerint naponta 200 ezer látogatója lesz az o- limpiának. És a belföldi turis­tákkal együtt naponta félmil­lió embert kell ellátnia Moszk­vának. HOL LESZNEK ELSZÁLLÁSOL­. y&t — Bővítjük a szállodákat, és a. belföldi turisták részére fel­szabadítjuk a kollégiumokat,- diákotthonokat, • és rendelkezé­sükre állnak a kempingek, is. Az Inturiszt olyan utakat szer­vezett, amelyek első turnusa az olimpia előtt egy héttel kezdődik vidéki körutazással,- és az olimpia feléig tart. Atná- sodik turnus az olimpia köze­pétől a játékok befejezése utá­ni egy hétig tart, Itt is vidéki körutazás zárja a programot. ♦ Az olimpiai játékokon kí­vül tehát a Szovjetunió megis­mertetését is célul tűzték? — Természetesen, hiszen sze­retnénk, ha a játékok is szol­gálnák a békét, a barátságot, és azok a körutazások is, a- melyekkel a külföldiek megis­merkedhetnek a szovjet embe­rek életével, eredményeivel. MIBE KERÜL AZ OLIMPIA? ár Végezetül egy kérdést: mennyibe kerül a- moszkvai o- .limpia? — Lehet, hogy ezt már va­laki kiszámolta, de én azt hi­szem, az majd csak a végén derül ki. A fentebb említette­ken kívül hadd mondjak csak néhány példát arra, milyen fantasztikus összegekbe kerül r játékok megrendezése. Moszk­vából kiindulva három kétszer kétsávos aűtósztrádát építet­tünk. Az egyik Breszt felé, a másik Csap, a harmadik pedig Bukarest irányába. Jövő év márciusában már mindhárom úton száguldhatnak a gépko­csik. Az olimpiának példáulícü- lön számítógéprendszere van, az eredmények közlését szol­gálja majd. A televízióadást pe­dig két műhold segíti. Az olimpiai vendéglátás költ­séges, d-e a moszkvaiak any- nylra magukének érzik a játé­kok ügyét, hogy a legtöbb sportcsarnok, szálloda és e- gyéb létesítmény építésénél százezrével jelentkeztek a tár­sadalmi munkások. Lapátot, csákányt fogtak, vagy éppen szakmájuknak megfelelő mun­kával vették ki részüket az.é- pitésből. Egy nemzet készül a vendégfogadásra. L. Üy. MI VÄR RÄNK JANUÁRBAN? V Készülünk az 1980. évi csehszlovák spartakiádra. A SZISZ-alapszeryeze- tekben január az évzáró taggyűlések hónapja, amikor a tagság kritikusan és igényességgel értékeli azt, mit vál­tott valóra a SZISZ és Pionírszerve­zete 1979. évi munkatervéből, hogyan gazdálkodtak a közös vagyonnal, mi­lyen revíziós-ellenőrző munkát végez­tek, jóvá hagyják az előttük álló év munkatervét, számvetését és azt, ho­gyan veszi ki részét az alapszervezet a SZISZ ez évi irányelveinek teljesí­téséből. Az csak természetes, hogy a mérlegvonás és a célkitűzés során sok szó esik majd a sportról és a honvédelmi munkáról Is. Az előző év a legnagyobb sport- ünnepély, az 1980. évi a csehszlovák spartakiád jegyében telt el. A SZISZ- -alapszervezetek és pionírcsapatok spartakiád előtti tevékenysége figye­lemreméltó. Igyekezetük eredményei nemcsak a spartakiád honvédelmi és sportversenyeiben mutatkoztak meg, hanem azoknak a tömeggyakorlatok- nák a betanulásában is, amelyek fö­lött a SZISZ és Pionírszervezete véd­nökséget vállalt. Lesz mivel tehát dicsekednünk,, de azért nem árt feltárni a tartalékokat is, hiszen a felkészülés utolsó szaka­szához értünk. Pár hónap választ el bennünket attól az országos sereg­szemlétől, amellyel testnevelő moz­galmunk hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját ünnepli majd. A Csehszlovák Testnevelési Szövet­ség SZKB, a SZISZ SZKB, a Honvé­delmi Szövetség SZKB, a Szlovák Szakszervezeti Tanács, az SZSZK Is­kolaügyi Minisztériuma közösen kiad­ta a tömegsportversenyek naptárát. Ez a naptár tartalmazza mindazokat a sport-, honvédelmi és turistaversenye­ket, amelyeket 1979-80-ban a cseh­szlovák spartakiád szerves részeként meg kellett és kell rendezni. A legnagyobb figyelmet természe­tesen a tömeges fellépéseknek szen­teljük majd, de nem feledkezhetünk meg a spartakiád sport- és turista­versenyeiről sem. E versenyek Idő­pontját: úgy határozták meg, hogy ne essen egybe a spartakiádgyakorlatok betanulásának és a járási bemutatók­nak az Időpontjával, hanem e ren­dezvények szervesen kiegészítsék egy­mást. Éppen ezért a legtöbb versenyt járási szinten rendezik meg. A csehszlovák spartakiád sportver­senyei keretében januárban sor kerül a téli sportok spartakiádnapjára, amelynek középpontjában a sífotó- számok állnak majd. A téli sportver­senyek a szlovákiai döntőben tető- ződnek — így a pionírok sportligája a pionírok téli sportjátékaiban, a fia­talok versenyei. pedig a téli ifjúsági olimpiában. Az illetékes reszortok idén., is megrendezik a szakmunkás- tanulók téli olimpiáját. Ml vár még ránk januárban? Azok az alapiskolások, akik a téli sportok­nak hódolnak, a pionírok téli sport­játékai keretében az alap-, a járási és kerületi fordulókból győztesein ki­kerülve részt vehetnek a szlovákiai találkozón, amelyet február 29. — március 2-án rendeznek meg Ru2om- . berokban. Az alapfordulók sífutásban a Ka­marát, lesiklásban a LastovlCka, sí­ugrásban a Textilák díjáért, valamint a jégkorongbajnokság alapfordulói­nak határideje január 27-e. Ugyanez az időpont vonatkozik a pionírok asz­talitenisz-versenyeire is. A további fordulók már a következő hónap mun­katervében szerepelnek. A spartakiád sportnaptára a lehető­ségek gazdag választékát nyújtja a SZISZ-tagoknak is. A sílesiklás alap­fordulóit január végéig rendezzük meg. A sportgimnasztikai versenyek alapfordulólnak részvevői január 20-ig, asztaliteniszben január 13-ig, kosár­labdában 27-ig megmérkőznek a to­vábbjutásért; és január 20-lg a sakk­versenyek alapfordulói győzteseinek névsora Is ismert lesz már. Nem kisebb figyelmet kell szentel­ni a sokolovi honvédelmi rátérmett- ségi versenyeknek is — január 25-ig kerítsünk sort az alapfordulőkra, s röviddel utána, 27-ig a járási találko­zón is túl keil lenni. A közelgő társadalmi-politikai ese­mények és a spartakiád tömegsport­versenyeiben eddig elért eredmények további munkára ösztönzik a SZISZ ’ alapszervezeteit és pionfrcsapataft. PhDr JOZEF KOKOSKA, a SZISZ SZKB testnevelési és honvédelmi osztályának veze­tője t i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom