Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-06-03 / 23. szám

Éljünk az alkalommal, hogy üzleteink tele vannak aránylag olcsó, mégis jó mi­nőségű, divatos nyári anya­gokkal, és legalább gyerme­keinknek házilag is elkészít­hetjük a tavaszi-nyári ruhái­kat. Erre a célra a batiszt, a puplin és a krepp a leg­megfelelőbb. Rajzunkon sza­bású kislányruhákat muta­tunk be — kevés díszítés­sel, hogy minél könnyebb legyen elkészíteni. A SZIKLAKÉRT ÉPÍTÉSÉNEK ALAPSZABÁLYAI. A természetben fellelhető legkülönbö­zőbb kőzetekből készíthetünk alpinumot. Fontos tudnivaló, hogy csak egyfajta kőzetet használjunk. A legegyszerűbb o- lyan sziklákat, köveket felhasználni, a- melyek a környékbeli hegyekben találha­tók; a szállítás szempontjából ez a leg­olcsóbb. Az Időjárás által lekoptatott, mohákkal és zuzmókkal benőtt köveket gyűjtsük, mert ezek természetesen hat­nak a sziklakertben. Nagyon szépek a sziklakertben a halványvöröses márvány és egyéb mészkőfajták, a különféle grá­nitok és más vulkáni eredetű kőzetek. Ne válasszunk túlságosan puha és mor­zsolódó kőzeteket, (pl. homokkő, palák). A kövek, sziklák azonos kőzetből szár­mazzanak, de nagyságuk és alakjuk le­gyen eltérő. A sziklakerti növények szeretik a nap­fényt, a levegőt és a megfelelő talaj- nedvességet. Ezért a sziklakertet a sza­badban, árnyékmentes helyen építsük. Legjobb a keleti vagy az északi lejtő. A nyugati és a déli fekvés (főleg a délvi­déken) nem megfelelő, mert a nyári tű­ző napon a talaj hamar kiszárad. A ter­mészetben a keleti és az északi lejtők növényzete szebb, erőteljesebb növésű. Az árnyékvetés miatt ne ültessünk a sziklakertbe nagy növésű cserjéket és fá­kat. A keleti (orientális), vagy déli (bal­káni) eredetű növényeket száraz, déli fekvésű alpinumokba is ültethetjük, mert ezek kibírják a nagyon meleg és szá­raz környezetet. Ne ültessünk olyan nö­vényeket sem, amelyek a magas hegyek hóhatárán nőnek. Ezek ugyan nagyon sok fényt kívánnak, de nem szeretik a túlzott meleget, eredeti életkörülményei­ket nálunk nem tudjuk biztosítani. Hát­térként ültessünk tűlevelű fafajokat. A fenyők sötétzöld színe kihangsúlyozza a sziklakért világos foltját a kertben. Ar­ra ügyeljünk, hogy ez az együttes ne zavarja a ház és a kert harmonikus egységét. Nagyon fontos a sziklakért építése e- lőtt a terep rendezése. Természetesen jobb domboldalba, egyenetlen terepre é pftenl a sziklakertet, mert egyenes, sík helyen sokkal többe kerül a földmun­ka. A sík területet -előbb mesterségesen egyenetlenné kell tennünk (mesterséges lejtőt kell készíteni). De túlságosan nagy '□«fi! i---. TTMESTERSÉG dombot ne emeljünk. A sziklakért ne legyen szabályos alakú. A legmélyebb pontján esetleg kis tavacskát készíthe­tünk. Azt a területet, ahová a növénye­ket tervezzük, úgy alakítsuk ki, hogy a legnagyobb felületű legyen és északi vagy keleti irányba lejtsen. Ha a kertünkben természetes lejtő ta­lálható, akkor ide ne gyümölcsfát ül­tessünk, hanem sokkal kisebb munká­val (mintha elegyengetnénk a talajt, vagy teraszokat készítenénk) szép szik­lakertet készíthetünk. A házépítés során megmaradt törme­léket és a kikotort földet is felhasznál­hatjuk a sziklakért építésére. Ebben az esetben terasz formájában alakíthatjuk ki a területet és a rézsűket sziklakert- -szerűen növényekkel ültetjük be. Sok­szor ez a megoldás sokkal olcsóbb, mintha a törmeléket és a felesleges föl­det el kellene fuvarozni. Ha túl sok. az .1 alap ásása után megmaradt föld, a te­repet úgy rendezhetjük, hogy további te­raszokat készíthetünk (lejtős terepen), ezeket támfalakkal szilárdítjuk meg és sziklakerti növényekkel telepítjük be. A rézsűket és támfalakat kőből, szárazon rakjuk, tehát nem használunk kötőanya­got (malter, beton, stb.). A kövek kö­zötti fugákban levő föld elegendő a szík- lakertl növényeknek, ezek gyökereikkel összetartják a talajt, a föld nem hullik ki a falakból. A víz eróziós munkáját is nagymértékben meggátolják. Ha tereprendezés nélkül építünk szik­lakertet (ha a fekvése Ideális), akkor először gondosan távolítsuk el a mélyen gyökerező gyomokat és a füvet a terü­letről, mert a gyomos, benőtt sziklakért csúnya látvány. Különösen veszélyes gyomnövény a közönséges tarackbúza („perje“, Agropyron repens), amely rö­vid időn belül benőheti a sziklakertet, ha nem távolítjük el teljesen. Kellemet­len gyomnövények a zsúrló (Equisetum) és néhány további fűfaj. Az egyéves gyomoktól ne féljünk, mert ezek klpu- colása csak egészséges testedzés, amely a ma emberére nagyon ráfér. Vigyázzunk arra, hogy ne ültessünk olyan sziklakerti növényeket, amelyek maguk Is gyomként szaporodnak és a többi növény rovására nőnek. Ilyenek pl. a madárhúr (Cerastium Biebersteinli) vagy a kaukázusi varjúháj (Sedum spu­rium). Ha mégis ültetni akarjuk őket, lehetőleg a legrosszabb talajba kerülje­nek, ahol a növekedésük nem lesz any- nyira Intenzív. Ha a sziklakertünk talaja könnyű, a vizet jól átereszti, nincs szükségünk a- lyogtalajok esetében fontos a felesleges lagcsövezésre (drenázsra). A kötött vá- víz, csapadék elvezetése. Szarnák Mihály „ROBIRA“ Nagyon felelőtlenül flörtölsz mindkét esetben. Hiba j I volna, ha ebben a korban ilyen ismeretségeket kötnél. Nem lepődhetnél meg, ha valamelyik feleség (vagy ba rátnő) jól a körmödre kopplntana. Ajánlom, minél előbb j avasd be a mamádat ebbe a kellemetlen helyzetbe, hogy a felnőttek között tisztázni lehessen a dolgokat. I Neked az „olyan“ megjegyzéseket meghallgatni nem szabadna, nem pedig reagálni rá. Ebben nyilvánul meg a felelőtlenséged. Minél jobban hagyod, hogy beléd kös- . senek, annál merészebbek lesznek. Másfelé nem járhat- ? nál az Iskolába? „MIÉRT NEM SZOLT?“ I Erre egyedül a fiú válaszolhatott volna, én csak kö­vetkeztethetek az okokra. Az egyik Ilyen ok az, hogy nem volt elég ereje igazat mondani, így Inkább elment szó nélkül. Másik a te helytelen viselkedésedből adó­dik. Miért csak akkor szólsz a fiúhoz, ha ő megszólít? Nem helyeslem, hiszen barátok vagytok. Más lenne a kezdeményezésnél, habár Ilyenkor is sokszor a lányok az aktívabbak, merészebbek. Az ilyen viselkedéssel csak kiszolgáltatod magadat a helyzetnek, és őrlődsz azon, hogy mi is az igazi ok. Sokkal jellemesebb lenne tőle megkérdezni, mint üzengetni a baráttal. A dolgok tisz- ■ tázása csakis rátok tartozik, akkor miért akarod beavat­I ni a barátodat? Én ezt inkább konokségnak tartom. Az, hogy beszélsz vele, nem megalázkodás. Különben , ez az Ismeretség nem hagyhatott nyomot benned, ha már azon spekulálsz, hogy járhatsz-e másik fiúval. Miért ne, ha ügy érzed? I „MERRE JÁRSZ, MERRE JÄRSZ ., “ | Leveledet idézettel kezded a „Szexualitásról, a fogam- I ' zástól a felnőtté válásig“ című könyvből. Nagyon kivo­natosan a következő gondolatokat ragadtad ki: „De nemcsak a gyorsan válogatott partnerek jelentenek ko­moly bajt a személyiség fejlődésében, hanem az is, ha a serdülőnek egyáltalán nincs kapcsolata...“ A part- nerkérdésnél nyugodtan beszélhetünk a kiválasztott és nem kiválasztott serdülőkről. Az előző kategóriába tar­tozik mindenki, akinek kapcsolata van. A másik cso­portban azokat a serdülőket találjuk, akiknek még so­ha nem volt partnerük, és meg-megújuló reménnyel várják, hogy átkerüljenek a kiválasztottak közé...“ Ha így folyamatosan olvasod ezeket a sorokat, ak­I kor nagyon szomorúnak találod helyzeted, mert az u- tóbbl csoportba sorolod magad. Azonban szükséges el­gondolkodnod, hogy miért. A korodbeliekkel összeha­sonlítva sokkal érettebb, határozottabb egyéniség vagy: Te már nem keresed önmagad, mert már rátaláltál sa­ját énedre, akit fokozatosan felnőtté csiszolsz. Elítéled a veled egyidőseket és szigorúan megvonod a korha- tárokat. Miért lepődsz meg annyira azon, hogy nálad 1—2 évvel idősebb fiúk érdeklődnek Irántad? Épp eb­ből a kiforrottabb Jellemből, érdeklődési szférából adó­dik. Nem szabad pesszimistának lenned. Ha a diszkó­ban az elnyűtt farmer dívik, még nem zárja ki a le­hetőségét annak, hogy Itt-ott feltűnjék egy ízléseseb­ben öltözött fiú, akinek éppen a nem farmerba öltő zött lány tetszik meg. Ha van más lehetőséged, akkor iratkozz be valamilyen társastánc klubba, vagy jelent­kezz tánciskolába — így foglalkozhatsz a klasszikus táncokkal. Azt hiszem, az adott helyzetben nagyon 1- gényes vagy, ha nem akarod magad egyedül érezni, ak­kor nemtetsző dolgokat Is részben el kell fogadni, de nem hasonulni hozzájuk. Vigyáznod kell, hogy az igé­nyeid ne lépjék túl a lehetőségeket, mert ha így len­ne, örökös hiányérzetben szenvednél. Te most teljes „bedobással“ önmagadra összpontosítottál, sőt olvasmá- J nyaídat Is eszerint választottad meg. Ajánlanám, tereld el egy kissé figyelmedet, válassz romantikusabb olvas­nivalót, és legyen nagyobb merszed az ismerkedéshez. Az az érzésem, hogy ha választanod kellene valami­lyen ismerkedési lehetőség és az otthon ajánlott prog­ram között, inkább hazaszaladnál. VERONIKA ■■■ A Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának lapja »Kiadja a Srnena Kiadóvállalat • Szerkesztőség és adminisztráció 897 14 Bratislava Praíská 11. Telefon 46819 • Főszerkesztő dr Strasser György • A főszerkesztő helyettese: Csikmák Imre • Nyomja a Západo- slovenské tlaölarne. 897 20 Bratislava Onklianska 39 • Előfizetési díj egy évre 52,- Kés. fél évre 28,- Kés • Terjeszti a Posta Hirlapszolgálata Előfizethető minden postahivatalnál vagy kézbesítőnél • Kéziratokat nem íírziink meg és nem küldünk vissza • A lap külföldre a PNS Üstredná expedícia a dovoz tlaée 884 19 Bratislava. Gottwaldovo nám. ő. 48 útján rendelhető meg • Engedélyezve: SÜTI 13/1 Index: 49 802

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom