Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-15 / 3. szám

Héhány végzés középiskolással találkoztam január első napjaiban Hosszasan elbeszélgettünk. Többek között — és főleg — arról: hogyan és hova tovább. Mert közülük jó páran még nem döntöttek. Ponto sabban, a szülőkkel viaskodnak, hogy kinek az akarata jusson ér­vényre. Laci, akit elsős kora óta is­merek már többször ts panaszko­dott, ha hébe-hóba találkoztunk: — Amióta csak az eszemet tu­dom, azzal tömik a fejemet, hogy „te doktor úr leszel, bizonyt“ és éttől a szándékuktól nem és nem akarnak tágítani a szüleim, meg a nagyanyám. ígértek és ígérnek fÜt-fái. Előbb farmerral, magnóval, kerékpárral kezdték és most már feljebb adják. Kocsit, lakást vesz­nek meg miegymást csak legyek orvos. Hiába papolok nekik nap­hosszat, hiába mondtam el százszor és ezerszer: nekem nincs vonzal­mam az orvost pályához, az idevá­gó tantárgyakból nem is állok fé­nyesen, nem érdekelnek. De ők hajthatatlanok. Csak fújják a ma­gukétI Tudniillik, a szomszéd fiú, aki két évvel öregebb nálam, már orvost egyetemre jár és a szüleim szerint és sem adhatom alább. Azt mondják, szégyen lenne ha lema­radnék, és ők ts képesek arra, hogy orvost csináljanak belőlem. Csak épp azt nem veszik figyelem­be, hogy a szomszéd srácot a gyó­gyításon, az orvostudományon kí­vül már elemista'korában sem ér­dekelte semmi egyéb. Es engem pedig a műszaki pályák vonzanak. Szívem szerint az építészmér­nöki főiskolába jelentkeznék, csakhogy...?! Másik beszélgetőpartnerem, Ka­ti szintén hasonló cipőben jár. A helyzet nála csupán annyiban más, hagy újságíró szeretne lenni, de a szülei mindenáron pedagógust akarnak belőle faragni. Nekt ts beígértek minden „túlvtlágit", csak hallgasson az apai, anyai szóra, df 0 sem tágít, Péter, Ismerve saját képességeit, akaraterejét nem akarja főiskolán folytatni tanulmányait. Tudja, nem lenne képes elvégezni a kereske­delmi iskolát — amit, ha már min­denképpen muszáj lenne, választa­na — és megelégszik a még két év továbbképzővel. Csakhogy a szülei belőle is orvost akarnak csi­nálni; minden áron. Péter azt mondja, lesz ami lesz, de most nem haflik a szülői szóra, Egy­részt azért, mert nem akarja sa ját jövőjét tönkre tenni; másrészt azért, mert nem akarja egy gyó­gyításra született társa elől elfog­lalni a helyet; harmadrészt pedig azért, és most már Idézem őt: — Csak még inkább megkese­ríteném a betegeket, minthogy jől gyógyítanám őket! Én azt hiszem, minden szem­pontot figyelembe véve is, ez a leglényegesebb. Ha szülei — akik azzal biztatják, hogy bejuttatnák őt az orvost egyetemre — akara­tának tenne elegei, kínkeservek árán diplomát ts szerezne csak ,,félmüvelt orvos lenne" — ahogy ő mondta — akinek nincs vonzal­ma a gyógyításhoz, a betegekhez. Akárcsak Katiból is olyan pedagó­gus lenne, akinek az óráin a gye­rekek lükön ülnének, megutálnák a tanulást, a tananyagot. Ha szüleik szavára hajlanának, szerintük és szerintem sem válna belőlük fő szakember a maguk területén. Pon­tosan emiatt a felismerés, ellenke­zés, harc miau tisztelem őket. Mert bizonyára az olvasónak is vannak hasonló tapasztalatai. Bl zonyára ismer olyan orvost, peda gógust, mérnököt — hogy tovább ne ts soroljam —, aki Inkább haj­lott az ígéretekre, elfogadta a be­ígért kis és nagy ajándék-vagyo- nokat és lett belőle „félművelt“ rossz, Önmaga és környezete jövő­jét tönkre tett „szakember“. Aki keményen nem állt ki elhatározása melletti Es így nem véletlen, hogy sokszor szidjuk az orvost, mert pénzéhes, szívtelen, goromba a betegekkel szemben; szidjuk a pe­dagógust, aki ellögja az órákat, bünteti a gyerekeket ha kell, ha nem; szidjuk az építészt, akt elfu­serálta lakásunkat, munkahelyi épületünket, ezt, azt... A gyöke rek pedig valahol a pályaválasz tás körül keresendők. Ott: vajon a gyermek, a felnőtt azt, olyan munkát végez-e. amihez haflama adottsága van, amit szeret, ami iránt vonzalmat érez; amivel vi láqmeaváltá terveket tud kovácsol nt és valóra váltani. Amiben őn maqát tudja adni. Laci, Kati. Péter és a többiek: sok kitartást' Z. J. PÄLYAVÄLASZTÄSI OLDAL Levelekre Képtelen vagyok dönteni további sorsomról és a legszívesebben rábíz­nám magam a véletlenre. Az idén érettségizem és otthon már két hó­napja csak azon veszekszünk, mi lesz velem. Anya karácsonyra „koncert­ruhát“ vett, szeretné, ha zenét tanul­nék. Nyolc éve zongorázom, nem ját­szom á legrosszabbul, de azt hiszem, ha valaki a zenének akarja szentelni egész életét, abban kell, hogy igazi tehetség lappangjon, vagy legalább­is elkötelezettje legyen a zenének. Én semmi ilyet nem érzek. Barátnőm most végez az idegenforgalmi tovább­képzőn, szeretnék én is odamenni, de a szüleim erről hallani sem akar­nak. Mit tegyek? K. ERZSI, Stúrovo Egyértelmű választ kérsz, annak el­lenére, hogy számtalanszor hangsú­lyoztuk, Ilyesmire képtelenek va­gyunk. Válaszaink tájékoztató, leg­feljebb tanácsadó jellegűek. A dön­tést, bárhogy Is szeretnéd másra át­ruházni, egyedül kell meghoznod. E- zért kérünk, hogy az alábbi sorokban is elsősorban az Információt keresd és ne használd fel fegyverként szü­leid ellen. A régi igazságot módosítva: min­denképpen jobb egy talpraesett Ide­genvezető, mint egy rossz, tehetség­telen „zongoraművész“. Reális és he­lyes a felfogásod, a zenei tanulmá­nyok Igényességét Illetően. Ahhoz, hogy valaki sikeresnek érezze magát a művészvilágban, valóban tehetség­re van szükség. Más hivatásokban elég a hivatásérzet, a lelkesedés, a szeretet. Ha azonban mégis a zenei tanulmányok mellett döntesz, akkor az alábbi iskolák között választhatsz: szépművészeti főiskola — zenei kar. Ennek 21 szaka van: zongora, hege­dű, gitár,... tehát valamennyi hang­szer, ezenkívül éneket is tanítanak, külön operaszakot és hangverseny­szakot, továbbá zeneszerzést, zene­elméletet, zenekrittkát. A felvételi vizsgán konzervatórium! tudásszintet követelnek minden jelentkezőtől, te­áét a gimnáziumban érettségizettek­től Is. A másik iskola a Komensk? Egye­tem Bölcsészettudományi Karának ze­nei tanszéke. Itt háromévenként vesz­nek fel jelentkezőket. A geológia már régebben önálló tadűtnányág, mégis azt hiszem, hegy jelentősége nincs összhangban azzal, amit mi érettségizők tudunk róla. Vá­rosunkból például négy érettségiző osztályból csupán egyedül jelentkez­tem erre a szakra. Két éve foglalko­zom íöldkutatással és ezért szeret­ném, ha bővebben Is foglalkoznának ezzel a valóban nagy jövő előtt álló tudományággal. Milyen szakai van­nak, milyenek a végzett növendékek érvényesülési lehetőségei? M. ERNŐ, Safárikovo Geológiát a Komensk? Egyetem Ter­mészettudományi Karán oktatnak, mégpedig három tanulmányi ágazat­ban: geokémia, ásványkutatás és fel­tárás, valamint a földmérnöki szak, amelynek egyik alágazata a hidroló­gia (viztan). A GEOKÉMIA a főid felépítésével, a vegyi elemek és Izotópjaik földi elöfordulóságával foglalkozó tudo­mányág. Vizsgálja az egyes elemek ke­letkezését a kozmoszban, azok moz­gását és mai helyzetét a Földön. Né­hány szaktantárgy: krlstályvegytan, fizika, matematika, statisztika és szá­mítógép-programozás. A hallgatók a négyéves tanulmányi Idő alatt meg­ismerkednek a víz-levegő földfelület- -föid-növény ember körforgási rend­szerének törvényszerűségeivel és az egyes elemek egymásra gyakorolt ha­tásával. A laboratóriumi kísérletek jellege gyakran az orvostudomány ha­tárait súrolja. Péjdául a toxikus blo- gén elemek leválasztása az ásványok­ból, a talajvízből, ezek hatása a nö­vényzetre stb. E szak végzettjei a földkutatatással foglalkozó munkahelyeken kívül ér­vényesülhetnek még a fűtőanyag és energiagazdálkodásban, a mezőgaz­daságban és az erdészetben, sőt az egészségügyben, a kohó- és a vegy­iparban is. ÄSVÄNYKOTATÄS ES FELTÁRÁS: ezen a szakon a hallgatók az új lelő­helyek feltárásának módszereivel foglalkoznak. Néhány szaktantárgy: általános földtan, paleontológia (ős­lénytan), mineralógia (ásványtan), petrográfla (kőzettan), rétegtan, struktúrálls földtan. A gyakorlati tan­tárgyak között szerepe! például a bá- nyatérkápezés technikája, ásványle- lőhely-fáltárS3 és — kiaknázás, azok néreíeínek kiszámítása stb. A szak­ágazat végzettjei elsősorban a bánya- és az érclparbsr, érvényesülnek. A FÖLDMÉRNŰKI SZAK. A föld fel­színén levő és a föld felszíne alatti alakzatok méreteinek és helyének meghatározásával, ábrázolásával, a tervezett felszíni létesítmények előre megállapított helyének kitűzésével és ezek egymásra való későbbi hatásával foglalkozik. Egyik ágazata a geo- hidrológia, amelynek hallgatói a fel­szín alatti vizek mozgási törvénysze­rűségeivel foglalkoznak. Az itt vég­zett mérnökök feladata, hogy bizto­sítsák hazánk lakossága számára az Ivóvizet, az ásványvizet, a termálvizet, a termelés vízszükségletét stb. A két szak egy ágazatot képez, a hallgatók a harmadik évfolyamban választanak. FELVÉTELI. Az első két szakon matematikából és kémiából, a harma­dikon matematikából és fizikából szükséges felvételi vizsgát tenni. A harmadik szak tanulmányi Ideje: öt év. Milyen tantárgyak vannak a gyógy­szerészeti karon? P. ÉVA, Filakavo Mint bizonyára tudod, a gyógysze­részeti karnak három szakágazata van: általános gyógyszerészet (váeo- becná farmácia), kórházi gyógyszeré­szet (kllnická farmácia), gyógyszer­gyártás (technologlcká farmácia). Mi­vel nem tudjuk, melyik Irányzatot választottad, Itt csak azokat a tan­tárgyakat tüntetjük fel, amelyeket mindhárom Irányzaton oktatnak: ma­tematika, számítógép-programozás, fi­zika, és egy sor vegyi, biológiai és az orvostudománnyal összefüggő tan­tárgy, továbbá latin, orosz és egy sza­badon választható Idegen nyelv. Szüleim már nem étnek, nyolc éve a nagyanyám navel. Tőle tanultam a gyógynövények Ismeretét és mivel az idén érettségizem, ágy gondoltam, az lenne a leghelyesebb, ha erre a kedvtelésemre építenék és azt tanul­nám tovább, ami eddig is nagyon ér­dekelt: a gyógynövények ismeretét. Kérdésem: a terészettudományi kar melyik tanszéke áll legközelebb a gyógynövények tudományához. N. KÁLMÁN, Demandice 'Aniít tanulni szeretnél, nem a ter­mészettudományi, hanem a gyógy­szerészeti karon oktatják. A tanszék neve: Farmakognózia, gyógynövény és drogísmeret tudománya. A gyógy­szerészeti fakultáson három tantárgy­ból szükséges felvételt vizsgát tenni: fizikából és kémiából szóbeli és írás­beli vizsgát, biológiából csupán szó­belit. Erre a karra évente általában 30 százalékos a túljelentkezés. Kibernetikát szeretnék tanulni. Te- rebesen (Trebignv) lakom a szüleim­nél, az idén érettségizem. Kérdésem, van-e a kassai (KoSico) Műszaki Fő­iskolának is kibernetikai szaka? P. SÁNDOR, TrebiSov Igen, az elektrotechnikai kar egyik tanszékének pontos neve: Műszaki ki­bernetika (technická kibernetika). Térképrajzolást, térképszerkesztést szeretnék tanulni. Kérem közöljék ve­lem, van-e a bratislavai Műszaki Főis­kolának ilyen szaka? NY. ILDIKÓ, Zlatná na Ostrove A bratislavai Műszaki Főiskola épí­tészeti karának van térképészeti tan­széke. A tanszék pontos neve: Geodé­zia a kartográfia. Műkedvelő ejtőernyős vagyok, a HSZ járási bizottságán azt a tanácsot kaptam, hogy jelentkezzek katonai főiskolára. Előbb azonban szeretném tudni, hogy valamelyik polgári főisko­lán nem oktatnak-e repülőtschnikát vagy légiköziekedést. H. ATTILA, Nővé Zámky A Zilinal Közlekedési Főiskola köz­lekedés ökonómiájával foglalkozó ka­ra (Ekonomtka dopravy) néhány tan­székén többek között a légiközleke­déssel is foglalkoznak. Recept - pálya­választóknak Megtörténik, hogy a diákot a pálya- választásban nemcsak szülei, tanárai, ha­nem valamennyi nénlkéja, bácslkája, la igyekszik jótanácsokkal ellátni. De az sem ritka, hogy a diákot senki sem se­gíti a döntésben. Mit tanácsolunk ilyen­kor a hozzánk fordalé középiskolások­nak? Pontokba foglalva a kővetkezőket: 1. összefoglalni egy önmegfigyelési to* iyamat (Introspekcló) ismereteit. (Mire vagyunk képesek, blzonyítottuk-e már te­hetségünket, milyen a Jellemünk stb.) 2. Ezt követi a cél pontos kifejezése, ami általában legalább két lehetőségből áll. Körülbelül így: közgazdász — épí­tészmérnök. Fogtechnikus — fogorvos. 3. A két lehetőség összehasonlítása, azok valamennyi plusszának és mínuszá­nak mérlegelése következik. Ezután vés* séfek össze a megoldást lehetőségeket, esélyeket saját lehetőségeitekkel, az In- trospekciővaí. 4. Most hasonlítsátok össze a két al* ternatíva végkövetkeztetéseit, közben gondolatok arra Is, hogy ml lesz vele* tek öt év múlva, ha végeztek mint mond­juk közgazdász. Hol fogtok dolgozni, ha- zavárnak-e Idős születtek, ne feledkez­zetek meg a negatív kihatásokról sem: lakásprobléma, beilleszkedés stb. 5. Ha mindezen túltettétek magatokat, akkor a döntés már gyerekjáték lesz. Mindenesetre gondoljátok át célkitűzés­iek megvalósításának módját, osszátok fel Időszakokra és céltudatosan álljatok ki mellette. IVAN RAPOS, pszicho lógna Csak fiúknak Cint és Blblana jeligéjű olvasóinknak üzenjük: a katonai gimnáziumokban ás szakközépiskolákba csak fiúk jelentkez­hetnek. S. István, Zs. Róbert, K. Zsolt és H. András is a katonai gimnáziumok és szakközépiskolák lránt érdeklődik. S. István kérdésére: A katonai szakközépiskoláknak nincs továbbképző ágazata. Zs. Róbert kérdésére: A katonai gim­náziumok és szakközépiskolák között az a különbség, hogy míg a gimnáziumok általában a katonai főiskolára, tehát to­vábbtanulásra készítenek elő, addig a szakközépiskolák végzettjei az iskola specializáclójától függően (elektrotech­nika, repülőgéptechntka stb.) szakkép­zettséget nyernek az Illető ágazatban. Jelentős különbség az Is, hogy a szak­középiskolák diákjai a 3. és 4. osztály­ban már katonai szolgálatot teljesítenek, míg a gimnáziumban nem. K. Zsolt kérdésére: A katonai iskolák minden téren egyenrangúak a polgári Iskolákkal, az ott kapott érettségi bizo­nyítvány egyenértékű a polgári iskolá­kéval. A katonai Iskolákban a diákok nem ösztöndíjat, hanem zsebpénzt kap­nak, ezenkívül Igyenes ellátásban része­sülnek, Ingyen kapják az Iskolai segéd­eszközöket, az egyenruhát stb. A szü­lők a gimnáziumok esetében mindvégig, a szakközépiskoláknál csak az első két évben kapják a családi pótlékot. Mint már említettük, a középiskoláknál a har­madikosok és negyedikesek már katonai szolgálatot teljesítenek és a rangjuknak megfelelő szolgálati pénzjutalomban ré­szesülnek. Soron kívül A felvételi vizsga minden főiskolán szinte kivétel nélkül szóbeli (teszt) ős írásbeli részből áll, (A művészeti főisko­lákon ezeket tebetségvlzsga előzi meg.) Vannak azonban kivételes esetek, amikor a gimnáziumi, Illetve szakközépiskolai érettségivel rendelkező diák soron kí­vül, tehát felvételi vizsga nélkül lesz főiskolai hallgatö. Ez a következő két esetben lehetséges: 1. Ha a jelentkező jő tanulmányi ered­ményein kívül a továbbtanulásra kivá­lasztott tantárgyban olimplász-győztes, vagy legalább Is annak sikeres résztve­vője. 2. Ha a gimnáziumban. Illetve a kö­zépiskolában kapott valamennyi bizo­nyítványt osztályzata jeles (beleértve a félévi Jegyeket is). Kérjük azon olvasóink elnézését, akik már hetek óta várnak válaszra pályaválasztási kérdésben. Minden kérdést megválaszolunk, de a főisko­lai jelentkezési határidő szorossága miatt, a válaszadásnál előnyben ré­szesítettük az érettségiző olvasóinkat, tehát azokat, akiknek máris dönte­niük kellett. Az ű nevükben is köszönjük a má­sodikos és harmadikos olvasóink meg­értését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom