Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-04-29 / 18. szám

. Az egész józan ttélőképes- . ség6 és sportszerető világ továbbra ts változatlanul el­ítélt a moszkvai olimpia boj­kottját, amelyet Carter el­nök' kíméletlen eszközökkel kényszerűen kt az USA nemzeti olimpiai bizottsá­gán. A döntéssel azonban az ügy még egyáltalán nem zárult le. Az Egyesült Államok spor­tolói, akiket legsúlyosabban érint a döntés, síkraszálltak elvitathatatlan fogaikért. Többen keresetet nyújtottak <be a bíróságokon, vagy más módon igyekeznek elkerül- , ni a bojkottot. A tiltakozás , valóban egyedi módját vá­lasztotta az ABAUSA, az t EqyesüU Államok amatör r ’ kosárlabda-szövetsége. ' Mint tsmeretes, a női ko­sárlabdában hátravan egy • olimpiai selejtező, amely­ben az Egyesült Államok ts érdekelt. Május 5—10. kö­tött Várnában dől el, hogy .. a rendező Szovjetunión kívül ■ melytk további öt csapat ve­het részt a nők olimpiai ko­sárlabda-tornáján. William ■' Wall, az ABAUSA általános igazgatója közölte a Nem­• rétközt Kosárlabda Szövet- séggel (FIBA), hogy részt vesznek az olimpiai selejte­,z6 tornán. Tájékoztatták a szövetséget, btznak abban, hogy Carter elnök jobb be­látásra tér, s az amerikai ‘ sportolók erőfeszítései nem • lesznek hiábavalók. Reméljük. 0 0 .,\ Az eset kapcsán azonban bonyodalmak is származhat­nak. Mi lesz akkor, ha az i Egyesült Államok csapata — amely esélyesnek számit ■ T- mégsem mehet el az olím- , piára? Ki tarthat igényt a ‘ .helyére? ; A FIBA erre a lehetőség­re ts gondolt, és elrendelte, hogy a várnát tornán nem- csak az első hat helyért küzdjenek, hanem a ilzen- : kettedik helyig döntsék el ±a sorrendet. Igaz, hogy még így ts hátrányos helyzetbe ...kerülhetnek azok a csapa­tok, amelyek mindjárt a csoportküzdelmek során : szembekerülnek az amerikai ' - nőkkel, mini például a ma- " gyarok, de így is csak 0­■ rülni tudunk annak, hogy s ax amerikai csapat részt . vesz a selejtezőkön. Ezzel (s bizonyítják, hogy nem »adták fel a küzdelmet. oo : Az amerikai női röplabda- válogatott tagjai is közöl- lék, hogy rajtolnak az olim­pián. Az egyik New York-t : bojkott ellenes bizottsághoz ' 'intézett levelükben bejelen- ' tették, hogy eltökélt szán­■ dékuk Moszkvába menni, és ettől nem riasztja vissza ö- ket senki és semmi. Az egytk amerikai ügyvé­di szervezet, az American Civtl. Union máris bejelen­tette, . hogy elvállalja min­den amerikai sportoló védel­mét, akt jogot formál arra, hogy Moszkvába utazzék. Az amerikai sportolók körében természetesen nagy az elke­seredés. Marvis Frazier, az 1964-b?n Tokióban olimpiai aranyérmet nyert, és későb­bi világbajnok, Joe Frazier tehetséges 19 éves fia pél­dául így nyilatkozott: — A jelek szerint szerte­foszlik álmom, nem kapok lehetőséget arra, hogy apám példáját követve olim­piai bajnok legyek. Véleménye a többség ál­láspontját tükrözi. — Szívesen, örömmel u- taztam volna Moszkvába, hogy otthonukban próbáljam legyőzni a kiváló szovjet gyorsúszókat — mondotta Rowdy Gaines, a 200 méte­res gyorsúszás újdonsült nt- lágcsúcstartója. — Nics szomorúbb, mint az, hogy egy sportolót eltil­tanak az olimpiai részvétel­től — nyilatkozott Tracy Caulkins, a többszörös világ- csúcstartó és vtlágbajnoknö. — Ezek után rendkívüli módon aggódnunk kell az olimpiai játékok jövőjéért, de az amerikai sport hely­zetét és fejlődését tekintve legalább ennyire nyugtala­nok lehetünk — állapította meg Jimmy Carnes, az ame­rikai atlétikai szövetség el­nöke. o o Az elnök fején találta a szöget, men világszerte erő­södik az a vélemény, hogy alkalmazzanak megtorló in­tézkedéseket a bojkottban résztvevő országokkal szem­ben. — Az idei olimpiai játéko­kat a tervezett Időben Moszkvában kell megrendez­ni — jelentette ki Thomas Keller, a Nemzetközi Sport- szövetségek (AGFlj svájci elnöke. — Moszkva a lehe­tő legjobban felkészült az olimpia lebonyolítására, s az AGFl — teljes egyetér­tésben a Nemzetközi Olim­piát Bizottság vezetőivel — ellenzi alternatív játékok vagy más, az olimpiát „he­lyettesítő“ versenyek meg­rendezését. Még tovább ment a mexi­kói nemzett olimpiai bizott­ság és a Nemzeti Olimpiát Bizottságok Szövetségének elnöke, Mario Vasquez Ra- na. Véleménye szerint az e- gytk lehetséges következ­mény az lehetne, hogy az az ország, amelyik most boj­kottálja az olimpiai játéko­kat, a jövőben nem lehetne az olimpiát játékok házigaz­dája. A döntés érzékenyen érintené az Egyesült Álla­mokat, hiszen az 1984-es nyárt játékok rendezést jo­gát, mint tsmeretes, Los An­geles kapta meg. — A bojkott valöságos csapás a sportoló amerikai fiatalok számára — mondta a 144 nemzett olimpiai bi­zottságot tömörítő szövet­ség elnöke. — A NOB nem engedheti meg, hogy bün­tetlenül végződjék az ame­rikaiak által Indított boj- kottmozgalom. A Nemzett Olimpiai Bizottságok Szövet­sége támogatja a NOB min­den megtorló Intézkedését a bojkottban résztvevők ellen. Mert hát a bojkott kétélű fegyver... o o A világ túlnyomó része a- zonban változatlanul készül a nagy seregszemlére. Az o- lasz nemzeti olimpiai bizott­ság példásul egyhangúlag az olimpián való részvétel mel­lett döntött. Így az olasz színekben ott lesz Moszkvá­ban a világ jelenleg leggyor- sabb embere, a 200 méteres síkfutás vllágcsúcstartája, Pietro Mennea, akt érdekes történetet mesélt arról, ho­gyan tett szert Ilyen párat­lan gyorsaságra. — Olyan szegények vol­tunk, hogy édesapámnak még egy puskára sem tellett, így puska nélkül járt va­dászni, hogy valami élelmet szerezzen a családnak — mondotta a rokonszenves Pietro. — A puska szerepét én játszottam. Versenyt fu­tottam a nyulakkal, és fut­tában kaptam el őket. Édes­apám azonban Igen dühös lett, ha vézna, girhes jószá­got jogtam. Ezért sokáig kellett a nyúl mellett fut­nom, hogy szemügyre ve­gyem, érdemes-e elkapni. (palágyi) : Hagy ennyi egymástól lényegesen eltérő togalnm került egy kalap alá, annak az a magyarázata, hogy a esallö- közcsütörtöki (átírtok na Ostrove) kultúrház klubhelyiségében Is ilyen vegyes tálalásban hangzottak el, illetve raj­tuk kívül még sek mát kérdés is felmerült azon a beszélgetésen, amelyen a SZISZ alapszervezet, a sportszervezet és na Hnb meghívására Szikéra Gyürgy volt válagatatt labdarúgó, Tomi Vince, az Dj Szó sportszerkesztője és lapunk munkatársa, Palágyi Lajos vettek részt. A záporozó kérdések túlnyomó része — a neves labdarúgó Jelenlétére va­ló tekintettel — természetesen a sparttal és azon belül is a labdarúgással függött össze. A válaszok esetenként elyan érdekesek voltak, hogy bizonyára olvasóinkat is érdeklik. Carter elnök eléri-e boj­kottjával palitikai célját? PALAGYI: „Carter elnök végzetes hibát követ el ak­kor, amikor bizonyos politi­kai célt a sportkapcsolatok korlátozásával óhajtja elér­ni. Politikai célokat polltkal eszközökkel kell elérni. Kö­vetkezésképp az olimpia bojkottjával semmit, de sem­mit nem ér el, legfeljebb azt, hogy hazájában Is nép­szerűtlenné válik, legalább­is a sportolók és azok köré­ben, akik szeretik a spor­tot.“ • SZIKORA: „Én sem tar­tom ezt a politikai kérdések megoldásának legmegfele­lőbb módjának. Sajnos, a sportolók fizetnek rá Car­ter elnök értelmetlen politi­kájára a legjobban. Nagyon is bele tudom magam élni az amerikai sportolók helyzeté­be, tudom, mit élhetnek ét. Ha történetesen én lennék a tagja egy csapatnak, amely bejutna az olimpiára, és ha­sonló okból nem vehetnék rajta részt, akkor olyan cif­rát mondanék, hogy az nem tűr nyomdafestéket.“ KI a legesélyesebb a lab­darúgó Euröpa-bajnokság megnyeréséra, és lgazsá- gos-e, hogy a rendező ar- szág selejtező nélkül bejut a döntőbe? SZIKORA: „Nem tartom a legigazságosabbnak, de jobb megoldást nem Isme­rek. Egy Ilyen tornán a gaz­dasági szempontokét Is fi­gyelembe kell venni, és a hazai csapat jelenléte min­den bizonnyal fokozza a kö­zönség érdeklődését. A cseh­szlovák csapatot nem- tar­tom esélyesnek. Sajnos, ez az együttes kissé már kiö­regedett. Nagy siker lesz, ha továbbjut a csoportból. NSZK — Anglia döntőt tip­pelek. Az angolok mellett szól, hogy több mint egy évtizedes nemzetközi siker­telenséget akarnak jóváten­ni.“ Egész Csallóköz szurkol a a dunaszardahelyi (Dunaj- ská Streda) DAC labdarúgó­inak. Faljut a Szlovák Nem­zeti Ligába? SZIKORA: „Fel. Minden esélyünk megvan rá, és rendkívül lelkiismeretesen edzünk. Túlzás nélkül állí­tom, hogy mostanában any- nylt edzek, mint mág soha. Az első ligában és a válo­gatottban sem edzettem eny- nytt. Ez ma már követel­mény. Aki nem tud ezzel lépést tartani, az elveszett.“ Felvehetné egy mai nem­zetközi színvonalú csapat a versenyt az egykori híres magyar aranycsapattal? SZIKORA: „Fel, és siker­rel. Jóllehet az aranycsapat tagjai mindent tudtak, amit tudniok kellett, de a mai felgyorsult világban ezzel már nem sokra mennének. Akkor még rengeteg Idejük volt arra, hogy a labdát le­kezeljék, és a lehetó leg­célszerűbben megjátsszák. Ma egy játékosnak a má­sodperc töredéke alatt kell döntenie arról, hogy mit kezdjen a felé szálló labdá­val. A mai labdarúgó állan­dó stresszhatásnak van ki­téve, villámgyorsan kell u- gyanazt elvégeznie, amit egykor lassan, szemet gyö- nyörködtetóen végeztek. E- zért tűnik úgy, hogy ma nem olyan szép a Játék, mint régebben.“ Mennyit keres egy élvo­nalbeli labdarúgó? SZIKORA: „Az élvonalbeli labdarúgó jövedelme egé­szen pontosan meg van szab­va. Egy nyert mérkőzésért legfeljebb 1200 koronát kap­hat, a vesztettért semmit. A válogatottban Is bizonyos jutalommal motiválják a já­tékosok teljesítményét, amit olyan kiugró sikerért, mint az Európa-bajnokság meg­nyerése vagy az olimpián való részvétel kivívása vé­leményem szerint teljes mér­tékben meg Is érdemelnek. Az én Időmben még nem volt Ilyen kedvező a hely­zet. A Szovjetunió elleni el­ső válogatott mérkózés után Popluhárral vonaton utaz­tunk haza Prágából egy fil­lér jutalom nélkül, és har­madnap már llgamérkőzést játszottunk. Amikor a híres Maracana stadionban 150 e- zer néző előtt l:l-re Játszot­tunk a Pelét, Garrlnchát, Djalma Santost felvonultató brazil válogatott ellen, há­romszáz koronát kaptunk, de ebből Is vissza kellett fi­zetnünk 49 koronát, a mez árát, amelyet elcseréltünk a brazil játékosokkal. Még szerecse, hogy nem kellett megfizetnem a kristályvá- zát. Amikor ugyanis kijöttem a játékoski járóból, és meg­láttam a hatalmas nézősere­get, úgy elkezdtem reszket­ni, hogy leejtettem az aján­déknak szánt cseh kristály- vázét. Nem voltam egyedül. Persze ezt nem Irigységből mondom, csupán a helyzet Illusztrálására. Sót, örülök annak, hogy ma már Ilyen nagyszerű körülményeket biztosíthatunk a labdarúgók­nak.“ Mi az NDK spertslkerel- nek titka? Nem azért he- lyaznek-a arra oly hang­súlyt, hogy a sport révén sikerült a demokratikus Né­metországnak kitörni a ka­pitalista országoktól sokáig erőltetett elszigeteltségből? SZIKORA: „Ebben Is vén valami Igazság, az NDK ma kétségkívül nagyhatalom a sportban, és a sport révén Is nagy tekintélyre tett szert. Az NDK sportsikereinek tit­kát én mégis Inkább abban látom, hogy nagy figyelmet szentelnek a fiatalok neve­lésének, a tehetségek felku­tatásának. A legjobb edzők, a legjobb körülmények kö­zött végzik ezt a munkát. Ml egy kicsit elhanyagoltuk a tehetségkutatást és az If­júsággal való munkát a lab­darúgásban Is.“ Ml az oka a szlovákiai labdarúgás visszaesésének? Az olimpiai részvételt kivivő és a magyarok ellen győztes csapatban például egyetlen szlovákiai labdarúgó sem volt. SZIKORA: „Elkéstük a gyorsvonatot. Elavultak az edzésmódszereink. Korábban a szlovákiai együttesek dik­tálták a csehszlovák foci színvonalát. Aztán az Idő­sebb edzők körében valami­féle konzervatív felfogás u- rálkodott el. Ma Is nem az edzések minőségére, hanem a mennyiségére fektetik a hangsúlyt. Ezzel szemben Csehországban egy fiatal ed­zőnemzedék jutott szóhoz, amely sikerre vitte a csa­patokat. Szlovákiában Is ed­zőváltásnak kell következ­nie, hogy az együttesek Is­mét a hírnevükhöz méltón szerepeljenek.“ Ml a receptje annak, hogy akármelyik faluban jó csa­pat jöjjön létre? SZIKORA: „Az összetartás, a Jó szervezés. Minden a szervezéssel kezdődik, akár­csak az élet más területein. A többi már jön magától, mert állítom, hogy vidéken most Is nagyotf sok tehet­séges fiától van. Am a mai foci eredményességében a jó szervezés és Irányítás már legalább olyan fontos sze­repet játszik, mint maga a játék.“ P. L. Már csak pár hónap választ el bennünket az orszá­gos spartakiádtól, amellyel testnevelő mazgalmunk egy­úttal hazánk felszabadulásának 35. évfordulóját ünnep­li. Számos iskolában, testnevelési egyesületben, üzem­ben tanulják a gyakorlatokat. A Nltral Tanárképző Főiskola 102 hallgatója készül a spartakiádra, mert a diáklányok gyakorlatával Prá­gában Is tel akarnak lépni. Erről beszélgetünk PhDr. Estem Sailarová tanárnővel, a testnevelési tanszék dolgozó jával. — Már októberben elkezdtük a gyakorlást a második évfolyam lányaival. Hetente kétszer jövünk össze. A ml számunkra a már jól Ismert szerzőpáros, Petrova és Ll- vinová állította össze, zenéjét Milan Dvófák komponál­ta. A lányok gyakorlata nagyon szép, tartalmazza a mű­vészi torna, a dzsesszglmnasztlka és a modern torna elemeit. Mindez pedig Igényes, csiszolt mozgást kövátál a tornásztól. — Mennyire tudják már a lányak a gyakorlatokat? — Kezdettől fogva zenére próbáljuk, ennek köszön­hető, hogy az első és második részt már a kívánt szín­vonalon tornázzuk. Ami azt Jelenti, hogy nemcsak hi­bátlanul, hanem kecses mozgással adják elő a lányok. Az egész spartakiád három fő részből tevődik össze. Ehhez kapcsolódik még a bevonulás és az elvonulás. —• Miből adódik a legnagyobb nehézség? — Mat napig Is nagy problémánk, hogy a fiúkkal va­ló közös részt még nem tudjuk tornázni, azt ugyanis a Mezőgazdasági Főiskola hallgatói tanulják be. Sze­rettük volna a gyakorlatot Iskolánk fiúival közösen be­tanulni, de sajnos nem kaptunk rá engedélyt, pedig je­lentkező lett volna elég. Jelenleg lányokkal kényszerü­lünk helyettesíteni a fiúkat, csak a közeljövőben kez­dünk a mezőgazdászokkal gyakorolni. — Hányszor lépnek fel a lányok? — Amíg Prágába eljutunk, több bemutatón veszünk Tészt. Így T-rnavában, a járási bemutatón, és június 8-án . Nitrán a nyugat-szlovákiai kerületi spartakiádon. Ter­mészetesen a végcél Prága. Előreláthatólag ötvenkét hallgatónk megy, de ha lehetséges, még többen szeret­nének eljutni hazánk' fővárosába az országos sereg­szemlére. Prágában június 27-én és 29-én láthatnak ben­nünket az érdeklődők. Dr. Éva Kopková kolléganőmmel ' örömmel ánondhat juk el, jő a lányokkal dolgozni. Bol­dogok vagyunk, hiszen látjuk, hogy diákjaink megértet­ték a tömegmozgalom szükségességét, örömmel járnak gyakorolni. Tudják és felfogták azt, hogy Iskolánkat kitűnő szereplésükkel képviselik majd a sok ezer fiatal között KANTOR MARIA Országszerte lázas készülődés folyik az első körzeti és járási spartakiád bemutatókra. Így van ez a nagykürtö­st (VeíkJ KrtfS) gimnáziumban is. ahol a felvétel ké­szült Nagy László felvétele Bojkottról, az olaszországi eseményekről, tehetségkutatásról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom