Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-04-29 / 18. szám

2 Új ország Afrika térképén ZIMBABWE EREDETE Április 17-én pontosan éjfélkor Hararéban (Így hívják ezentúl a fővárost), a Rufaro (Öröm)-stadionban a zászlórúdrél bevonták a, brit lobogót és felhúzták Zim­babwe tarka zászlaját. Végérvényesen a niúlttá vált Rhodesia, a maroknyi fehér kisebbség uralma, és jelké­pesen megszűnt a brit gyarmati fennhatóság. Zimbabwe néven új, független állam született Afrika déli felén. Aligha választhattak volna alkalmasabb or­szágnevet, hiszen Zimbabwe egyszerre jelképezi a tisz­teletet parancsoló ősi múltat, a helyi afrikai lakosság önbecsülését és a nemzetté válás lehetőségét. Maga a Zimbabwe sző valószínűleg a dzimba wojeből ered, ami shonául annyit jelent „tekintélyes házak“ vagy nagy kőházak. A hazánknál háromszor nagyobb ország­ban, amely mindössze hét és fél millió lakost számlál az afrikaiak háromnegyed része (több mint ötmillióan) a shona nyelvű néphez tartozik. E népek a XV. század közepétől kezdve észak felől vándoroltak a Zambezi és Limpopo folyók közötti, a mozambiki síkságtól a Kala- hári-sivatagig nyúló magasföldre, amelyet kellemesen hűvös éghajlata, jó termőföldje és kiváló legelői miatt kedveltek meg. Ezt a hatalmas vidéket, amely a mai ország gerincének mondható, akkor már másfél ezer éve lakták, különböző bantu nyelvű törzsek, kézműves- és pásztornépek egya­ránt. A shona népek sokat tanultak az ott talált vaskori civilizációból, és ők fejlesztették tovább azokat a Zim­babwéknek elnevezett településeket, amelyeket kisebb- -nagyobb kőfalak vettek körül. Az enrópaiak behatolása A skót Robert Muffat 1861-ben Lobengula neves ma- tabele király engedélyével hozott létre egy hittérítő missziót Bulawayóban, és ezzel megkezdődött az euró­paiak módszeres behatolása. A távoli Európából és a szomszédos Dél-Afrikából jöttékét elsősorban az arany vonzotta ide, de sokakat a magasföld kitűnő talaja, a pompás éghajlat és a táj gyönyörűsége kötötte végleg ehhez az országhoz. A terület bekebelezésének gondolata csak a múlt szá­zad végén, a gyarmatosítás! láz tetőpontján fogant meg. Cecil Rhodes, a britek afrikai gyarmatbirodalmának egyik fő vállalkozója, ügyes politikai kalandor megál­modta, hogy brit lobogó lebeg a Fokvárostól Kairóig. 1888-ban sikerült kicsikarnia Lobengula királytól két csalárd szerződést. Ennek alapján Fokváros angol kor­mányzója jogot nyert arra, hogy beleavatkozzék a ma­tabelék diplomáciai ügyeibe. Ami még fontosabb: Rho­des üzleti vállalkozása, a Dél-afrikai Brit Társaság rá­tette a kezét a hatalmas vidék ásványkincseire. Ez az ország gyarmatosításának kezdetét jelentette. 1895-ben Cecil Rhodes abban a ritka kiváltságban részesült, hogy még életében róla nevezték el-az általa megkaparintott gazdag országot. Ahogy nevezték, Dél- -Rhodesla magába foglalta a matabelék és a shonák földjét. A mai Zambia területét nevezték el Észak-Rho- desiának. : Az afrikaiak nem nyugodtak bele a gyarmatosításba, A század végén először a matabelék lázadtak fel, má­sodszor már a shonákkaj együtt Indultak akkor még kilátástalan harcba a hódítók ellen. Az utóbbiak minden alkalommal vad kegyetlenséggel büntették meg a felke­lőket. ( ■ A fehér bevándorlók —■ köztük sokan a nagy világ­válság elől menekültek Ide — a két világháború közötti Időszakban sorra fosztották meg földjeiktől az afri­kaiakat. A Dél-afrikai Brit Társaság politikai hatalmát később felváltotta a telepesek kormányzata, 1922-ben a pár ezer fehér szavazó elvetette a Dél-afrikai Unió­hoz való csatlakozást, 1923-ban alkotmányba foglalták, hogy Rhodesia brit koronagyarmat. Azonban az or­szág ural a telepesek maradtak, akik semmibe véve az afrikai lakosságot, teljesen a saját érdekeik szolgála­tába állították Rhodesiát. Április 17-én éjszaka Mugabe miniszterelnök vette át a hatalmat a brit átmeneti gyarmati közigazgatás fejé­től Lord Soames főkormányzótól. Zimbabwénak fejlett ipara, mezőgazdasága és ásványklncsgazdasága révén fényes jövője lehet. A többség reményeinek beteljesü­lése azonban nagymértékben attól függ, hogy a prag­matikus politikai lépésekkel kezdő új vezetés mennyire lesz képes megváltoztatni a legutóbbi évtizedek torz társadalmát, amelyre különösen jellemző: a földek igaz­ságtalan elosztása, a fehérek és a feketék életszínvona­la közötti szakadék és az ország gazdaságából való egyenlőtlen részesedés. KURUCZ JÁNOS I ' ­VZ I M BAB W Ej . JOwe Owe ' Umtali S * V — . Fort Victoria já| f. Zimbabwe/*' k vfe; O > Ő' \ Bulawayo m ^ v \ \ r v ; '-S„ T.,l| V\ ^ ‘ őy-—■Fontosabb vjp;it ' Beilbridge' / ~ t. Romváros V/ VJ __£ 100 Z.-O FT. ' ^ __ DEL-AFRIKA A z esztendő legszebb évszaka a tavasz w vallották régen is a költők, az írók. S most be­köszöntött újra; új tervek megvalósítására ösztönöz bennünket, lendületet ad a munkához, hétköznapjaink, ünnepeink hasznos eltölté­séhez. Az idei tavasz azonban egy kicsit rendhagyó, mert hazánk felszabadítása 35. évfordulójának méltó meg­ünneplésére készül az or­szág népe. Tudjuk, hogy a békét csak úgy lehet meg­becsülni, ha emlékezünk a- zokra a hősökre, akik azért élétüket áldozták, s minda­zokra az eseményekre, ame­lyek által hazánk, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság szabad lett. A lévai ' (Levice) járás 1945 januárjában szabadult fel. Az évfordulót értékes kötelezettségek, többletmun­kák vállalásával ünnepelte a járás dolgozó népe. Nem kevésbé jelentős felajánlá­sokat tettek május 9-ére, a győzelem napjára A tömegszervezetek tagjai nagy gondot fordítanak a falufejlesztésre, -szépítésre. E célból 857 237 munkaóra ledolgozására vállalkoztak, ami az előzetes számítások szerint 10 millió 847 ezer korona haszonnal jár. Említésre méltó a Nőszö­vetség alsőpéli (Dolny Piai) helyi szervezetének igyeke­ALKOTÓ MÓDON zete. E kislétszámú szerve­zet asszonyai, lányai 800 óra ledolgozását vállalták. A többletmunka vállalásá­ban nem maradnak le a V. 1. Lenin Gyapotüzem lévai részlegének fiataljai sem. Az Ifjúsági Fényszóró az el­következő hetekben még e- rősebben világít majd, az if­jú újítók még inkább azt kutatják, hol mi tökéletesít­hető. A községi szervezetek tagjai elsősorban arra köte­lezték magukat, hogy feltár­ják a tartalékokat: elősegí­tik a mezőgazdasági gépek, földterületek jobb, éssze­rűbb kihasználását. A falvak lakosai részt vál­laltak a Z-akcióban épülő létesítmények mielőbbi be­fejezéséből. összesen 75 é- pítkezésen folyik majd a munka, s 324 344 órát dol­goznák le az öntudatos la­kosok. A művészeti csopor­tok 1030 alkalommal lépnek a közönség elé, a sportszer­vezetek tagjai pedig a járá­si spartakiád sikerét szava­tolják. Az Antifasiszta Har­cosok Szövetségének tagjai ellátogatnak a fiatalok, a pionírok és a SZISZ-tagok közé, hogy személyes élmé­nyeik felelevenítésével be­széljenek a háborúról. Zselíz (Zeliezovce) lako­sai 1845 egyéni vállalást tettek, és 88 kollektíva ha­tározott úgy, hogy túlszár­nyalja eddigi munkahelyi teljesítményét, s így 9 mil­lió 168 ezer koronával já­rul hozzá társadalmunk gyarapodásához. A számok önmagukért be­szélnek, de mindezek a többletértékek a járás javát szolgálják majd. Benyék Mária „Felelősséget érzek a szervezetért” A SZISZ tpolynyéki (Vinl- ca) alapszervezete a nagy­kürtöst (Vei. KrtíS) járás e- gyik legaktívabb ifjúsági szervezete, a tagság rend­szeres munkát végez. Jakab Gábor elnök, az 1- polynyékl Béke Efsz rak­tárkönyvelője következete­sen végzi a funkcióval járó munkát. Pedig kétgyerme­kes családapa, akinek Iga­zán nem okozna különösebb gondot, hogyan töltse a sza­bad idejét. Mégis vállalta a szervezet Irányítását. Miért? — Tavaly vettem át az el­nöki tisztet. Azelőtt márkit évig vezetőségi tagként se­gítettem. Azért vállaltam az elnökséget, mert felelőssé-. get érzek a szervezeté**, össze akarom tartani falunk fiataljait, hogy kultúrált kö­rülmények között szórakoz­zanak, Igényesen éljen«kTés nem utolsósorban pártfela­datom Is a fiatalokkal való munka. A közelmúltban a SZISZ nagykürtösi járási bizottsá­ga elismerő oklevéllel tün­tette ki az lpolynyékl ifjú­sági szervezetet, az elnök pedig kerületi kitüntetést kapott. >— Az elmúlt Időszakban rendszeres munkát végez­tünk. A tervszerű politikai oktatáson kellő figyelmet szenteltünk a tagság esz­mei-politikai nevelésének. Tagságunk létszáma negy­ven, és közülük tízen párt­tagok. Igyekeztünk eredmé­nyes kulturális munkát vé­gezni. Tíztagú irodalmi kis- színpariunk Jakab Tiborné Krasznlca ,stv*n Jakab Gábor vezetésével sok szép műsor­ról adhat számot. Bekapcso­lódtunk a társadalmi mun­kába Is, főleg a mezőgaz­dasági csúcsmunkák alatt és a választási program fel­adatainak teljesítésébe. Ta­valy a strandfürdő gyermek- medencéjének építése fölött vállaltunk védnökséget, If­júsági építkezéssé nyilvání­tottuk. Az ifjúsági szervezet mun­kájának szerves része a klubtevékenység. Az Ifjúsá­gi klub vezetője Krasznlca István, aki a belyl efsz kar­bantartója, » Szervezetünkben már hagyománya van a klub­munkának, A helyi művelő­dési otthonban rendeztük be klubunkat, ahol gyakran szervezünk előadásokat, be­szélgetéseket és különféle vetélkedőket. Kellemes, kul­túrált körülmények között szórakozunk. A klub felsze­relésével elégedettek va­gyunk, csak ha egy kicsit nagyobb lenne a helyiség. Talán a jövőben lehetőség nyílik a klub bővítésére. t-i Ml a jő klubmunka re­ceptje? «—i Terv szerint dolgozunk, ennek megtartásában látom az eredményes munka tit­kát. Persze a tagság hozzá­állásán, lelkesedésén is sok múlik. Bodzsár Gyula Ä szerző felvétele LEVÉL ALGÉRIÁBA Kedves Kader, Abdel, Bettaka, Brahim és Musztafal Kiterítem magam elé az Íróasztalomra a világ térképét, és megkeresem rajta Algé­riát, majd előveszem lazt a fényképet, a- melyet a búcsú perceiben készítettem ró­latok és gondolkodom. Arra az októberi napra emlékezek vissza, amikor kezet ráz­tunk, és ti visszatértetek hazátokba. Vajon mit érezhettetek, amikor felemel­kedett veletek a magasba a fémmadár? Mi­re, kire gondolhattatok, amikor talpatok alól kifutott a föld, és tudtátok, hogy pár óra múlva már igazi otthonotok, szülőha­zátok földjét, homokját érinti lábatok? És amikor a gép ablakán letekintve meglát­tátok Algéria partjait: a kétévi rozsnyói távoliét után a megérkezés, az idegenből való visszatérés öröme bizonyára gondola­tot, emléket háttérbe szorított. Jól emlékszem arra a napra Is, amikor Bélával, aki autóval ment értetek az előző állomáshelyetekre, megérkeztetek az üze­münkbe a több hónapos tanulmányi időtök színhelyére. Nagyon kíváncsi voltam rátok, milyenek is vagytok, hogyan vélekedtek ró­lunk és a világról, társadalmunkról és a szocializmusról. Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztattak akkor. Aztán hamar megbarátkoztunk, szlová­kul beszélgettünk. A városban is rövid idő alatt számos barátot szereztetek. De vajon megkaptatok-e mindent, amiért hozzánk küldtek benneteket? Sokat beszélgettünk. Megismerkedtünk hazátok történelmével, gazdasági és társadalmi életével. Az ottani emberek számunkra furcsa indítékú szoká­saival, hagyományaival és viselkedéskultú­rájával. Atéreztük az algériai nép mérhe­tetlen szenvedését, a függetlenségi harc milliónyi áldozatának tragédiáját. S végül megismertünk titeket, életvidám, akarate­rős, nyílt szívű fiatalokat, akik hozzánk jöttek tapasztalatokért, hogy aztán azokat kamatoztathassák független hazájuk fej­lesztésében. Mi sok mindent elmondtunk nektek. Szak­mai taudnivalókat és országunkról, ma­gunkról, a fiatalokról, érzéseinkről, szoká­sainkról. Bátran állíthatjuk, nincs lénye­ges különbség köztünk, akik Közép-Eurőpa szívében, és közietek, akik Afrikában él­tek. A politikailag képzett Béla barátom éjszakába nyúlva beszélt nektek a mar­xizmusról. Addig és azóta sem hallottam ilyen beszélgetéseket. Ti rengeteget kér­deztetek, ő meg kötetlenül válaszolt, ma­gyarázott. Ott Afrikában gondoltok-e még a gömö- rl hegyek hüs bükkerdőlre, kristálytiszta vizű forrásaira? És felldéződlk-e néha ál­maitokban Gömörország cseppkőbarlangjai­nak fénye, csillogása. Akik ismertek, sokat emlegetnek, és mi, barátaitok is. A városhoz tartoztatok, em­lékeznek rátok barátok, ismerősök egy­aránt. Érdeklődnek, hogyan éltek, mit csi­náltok? Fogjatok hét tollat, és Írjatok ma­gatokról. A barátsággal lerövidülnek a távolságok; a barátság építette hídon hamarább talál­kozhatnak és közelebb kerülhetnek egymás­hoz az emberek. A régi barátsággal üdvözöl titeket Béla és Laci Tolvajnak néznek A teremtés koronája an­nak Idején lemászott újáról, és hogy könnyebben elfo­gyaszthassa a táplálékát, mert már akkor is lusta volt, jeltalálta az evőeszkö­zöket. Lehet, egykoron még nevetségesnek találták, ha valaki késsel és villával e- vett, de ma már ezen senki sem rőkönyödik meg, és ez a találmány fontos szerepet játszott a majom emberré válásában. Ámbár, ha valaki ki akar­ja élni atavisztikus ösztö­neit, ml sem könnyebb an­nál. Elég, ha betér valame- lyik bratislavai falatozóba, és márts Őseink bőrében é- rezheti magát. Mert, kést, azt hasztalan keres az evő­eszközök között. Két lehe­tőség között választhat. Vagy puszta körmeivel és fo­gaival tépi szét a húst, és kiteszi magát annak a ve­szélynek, hogy neveletlen ősembernek nézik vagy öt korona letétbe helyezése el­lenében kést bérel, mert va­lamilyen pihent agyú ötlet­barkácsoló művész utasítá­sára csak az Juthat ma egy talponállóban a civilizáció eme csodálatos vívmányá­hoz, akt legombol öt koro­nát. Értesüléseim szerint azért van ez, mert az emberek lopnak, mint a szarkák. Tu­catszámra tűntek el a ké­sek, míg nem jött ez a be­teges, de annál célraveze­tőbb ötlet. Legegyszerűbb megoldás, hogy mindenkit tolvajnak véljenek, és kö­nyörtelenül bevasalják rajta az öt koronát. Lehetségesnek tartom, hogy valaki időről-időre el­emei egy filléres értékű kést, és ezt valamiképp meg kell akadályozni, de kö­nyörgöm, nem lehet ezt va­lahogy kevésbé megalázó módon tenni? Mert nem a legfelemelőbb érzés, hogy minden ok nélkül tolvajnak néznek. Palágyi Lajos Az ifjúság részt vállal A Koélce-vldékl járás dolgo­zói az idén 110 millió 889 275 korona értékű felajánlást tet­tek, amit 3,3 millió órányi tár­sadalmi munkából teremtenek elő. Ebből nagy részt vállalt az Ifjúság. Tavaly 0,7 millió órát dolgozott le társadalmi mun­kában, lényegesen kivette ré­szét a 77,9 millió korona érték megteremtésében. Az Idén a fiatalok segítséget akarnak nyújtani a takarmány kaszálá­sában és begyűjtésében, hogy minél jobban kihasználhassák a helyi tartalékokat, és csök­kentsék a drága takarmányok behozatalát. Kecerovce község­ben tizenhét hektáron vállalták a takarmány betakarítását. De a fiatalok ott szorgoskod­nak a díszfák, cserjék, virágok ültetésénél Is. Kecerovén 740, Tornaváralján 5044, Csécsen 6375, DruZstevná prl Horni- dómban 10195, Trstená prl Hornádomban 5080, fát, bok­rot, virágot ültettek ki. Popro- fion a „Z“ akcióban ezer tár­sadalmi munkaórát dolgoznak le, Tornaváralján 10 280, Csé­csen 15 200, Druástevná prl Hor­nádomban 17 000 órát dolgoz­nak le a faluszépítésl akció­ban. A fiatalok hozzájárulásá­val épül Druzstevná prl Hor­nádomban a modern sportpá­lya; Trstená prl Hornádomban az ő munkájukat dicséri majd az Iskola melletti játszótér, de kiveszik részüket az óvoda és a bölcsődé építéséből Is. IVAN SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom