Új Ifjúság, 1980 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-08 / 2. szám

7 dik oldal - hetedik oldal - hetedik oldal - hét >®p*p©Gl^fc>aZ(i)p l BUDDY HOLLY Ha a mindmáig hódító rock and roll hőskorát emle­getik, nem maradhat ki Buddy Holly neve sem a név­sorból. Rövid pályafutása alatt többet tett ezért a ze­néért, mint más évtizedek során. Számait műsorára tűzte a Beatles, a Rolling Stones és Bob Dylan mellett sok más híresség is. Első olyan egyéniség volt a könnyű müjajban, aki értett a zeneszerzéshez, a szövegíráshoz, az énekléshez, és emellett kitűnően gitározott. Alig múlt húszéves, amikor együttese, a Crickets és az ő neve elő­ször .feltűnt a slágerlistákon, két év múlva, 1959-ben pedig már csak a holttestét találták meg egy négysze­mélyes repülőgép roncsai között. Hanglemezen ránk maradt öröksége, a mintegy hat­van dal a szakemberek véleménye szerint annak idején úttörő jelentőségű volt a maga nemében. Ötleteiből, stí­lust teremtő megoldásaiból bőven meríthettek az utána következő zenésznemzedékek, kezdve a Beatlestől, egé­szen naplóink rockzenészeiig. Halálának 20-ik évfordulóján Angliában a múlt és szep­temberében Buddy Holly-héttel adóztak emlékének. A rendezvénysorozaton nem kevesebb, mint kétezer előadó lépett fel, újraelevenítve a korán elhunyt énekes szá­mait. Ekkor már vetítették a londoni mozik Steve Rash rendezésében a The Buddy Holly Story (Buddy Holly története) című filmet; Gary Busey játszotta a főszere­pet. Sokak szerint a rock-zene egészen más iránybe tere­lődött volna, ha nincs Buddy Holly. Ezt felismerve, ér­tékelve emlékezik a zenei közvélemény — Don McLean- nek egy régebbi, a tiszteletére írt slágerét idézve — „a napra, mikor meghalt a zene“. -ec­Gary Busey Buddy Holly szerepében KATI ÉS A KEREK PEREC Ha egy fiatal együttes elkészíti első nagylemezét, arra érdemes odafigyelni. Sok évi kitartó munka gyümölcse­ként a KKP is kirukkolt első albumával. A nagylemez dalai végig az úgynevezeti könnyű fajsúlyúákhoz tartoz­nak: dallamos, könnyen megjegyezhető kedves számok. Elkészítésükben oroszlánrésze van a csoport énekesnő jének és billentyűsének, Nagy Katalinnak és vezető basszusgitárosának. Kiss Ernőnek. Jobbára ők szerezték a számokat, amelyek stílusukban korábbi felvételeikre — mint amilyen a Jókedvű nap vagy a Csillagszórós éjszakák — hasonlítanak. A szerzőpáros több száma slágervárományos, legnagyobb eséllyel a közönség ke­gyeiért a lendületes- Csak egy képregény, Tizenöt nyár, a humoros Villamos szerelem és a lírai Üvegszív indul. Jól sikerült gitárosuknak, Végvári Adómnak (időköz­ben átigazolt a Neotonba) a bemutatkozása. Érdekes szerkezeti megoldása van a Titanic című számának. A csodahajó történetét meséli el benne diszkó ritmusban. Fátyoltánc a címe annak az instrumentális számnak, amelyben elsősorban szerzője. Bardóczi Gyula virtuóz dobolása a legfigyelemreméltóbb. Ha a számok tetszést aratnak a közönség körében, abban nagy része lesz a fülbemászó dallamok és a játékos szövegek mellett a fantáziadús. mindig a dalok hangulatához igazodó hang- szerelésnek is.-ce­Az ötvenöt esztendős Magyar Testnevelési Főiskola patinás pülettömbje mellett földszintes pavilon áll, amely a TF Tudomá­nyos Kutató Intézetének ad otthont. Az Itt dolgozók az alábbi, a’ kár ars poeticájának is tekinthető meghatározás szerint végzik munkájukat: „A kutató dolga, hogy mérje a mérhetőt, s tegye mérhetővé a mérhetetlent.“ Dr. Nádori Lászlóval, a Magyar Testnevelési Főiskola rektorhe- lyettesével, a kutatóintézet igazgatójával beszélgetünk Interjúala­nyunk hajdan több sportágat is űzött, országos középiskolai gej relyhajító bajnok volt, ugyanebben a sportágban 1934—44-ben a főiskolai bajnokságon a második helyen végzett. — Milyen szempontok határozzák meg a kutatást? — Az emberi teljesítmény négy komponensre bontható. A motorikus összetevő analizálása során a moz­gást, az idegek, Izmok kapcsolatát vizsgáljuk. Az élettani komponens a mozgást létrehozó energetikai funk­cionális bázist jelenti. A harmadik összetevő a pszichológiai, a személyi­ség, a környezet és az egyén kölcsön­hatásai tartoznak ide. Végül az alkati kutatások a testalkat és a teljesít mény összefüggéseit vizsgálják. — Az elmondottaknak megfelelően különülnek el a különböző osztályok is? — Inkább úgy mondanám, hogy en nek alapján dolgoznak osztályaink mivel elkülönülésről szó sem lehet Nálunk csapatmunka folyik, kutatóink egymás eredményeire vannak utalva kiegészítik azokat, s kölcsönösen fel használják a további vizsgálatok so rán. Egyébként osztályaink nevéber is benne van tevékenységünk lénye ge, sokrétű feladatuk felsorolására . aligha volna itt lehetőség, inkább csak egy-egy kiragadott példára. Edzéselméieti osztályunk . foglalkozik a motorikus komponens gyakorlati alkalmazásával, s hozzájuk tartoznak az aikatl kutatások is. Az élettani osztály vizsgálja többek között a lég­zésfunkciókat, az izomban lejátszódó mikrobiológiai folyamatokat, például az enzimkutatást. Á pszichológiai osz­tály széles kutatási skálájáról néhány tsrúieí: pszíchobiológia: távoiságbecs- lés, irarnérzékelés, a sportolók és a sportág, illetve az egyén és a csa­pat kölcsönhatása. A felsoroltakon kí­vül van még egy biofizikai laborató­riumunk, ahol az ízommechanikai el­vek érvényesülését kutatjuk a sport­mozgásban. A műszerfeltételekkel na­gyon elégedettek lehetünk, saját mű­szertervező és -gyártórészlegünk van, ennek köszönhető, hogy műszereink hatvan százaléka saját készítmény. Számítástechnikai csoportunk végzi az adatfeldolgozást, mégpedig egy Hewlot-Packard számítógéppel. Végül, de nem utolsósorban nem esett még szó az iskolai testnevelési osztályról, amely 1974-ben belső erőforrásból jött létre, s az iskola testi fejlődésé­nek sajátosságait vizsgálja. TÉVHITEK AZ ÄLLÖ- KÉPESSÉGRÖB — Hallhatnánk ez utóbbival kap­csolatban néhány példát? — A fizikai képességek, különösen az állóképesség fejlesztési lehetősé­gei a gyermekkorban sokkal jobbak, mint ahogyan az a köztudatban rög­ződött. A hét-nyolc éves gyerekek sa­ját iramukban könnyedén megteszik a hat-hét kilométert, a tíz-tizenegy évesek a tiz-tizenegy kilométert, s az évek és a kilométerek száma tizen- három-tizennégy éves korig párhuza­mosan halad, majd innen csökkenő tendenciát mutat. Ebből adódik, hogy az állóképesség fejleszthetőségénél perdöntő, hogy már minél fiatalabb korban megkapják a gyerekek a kellő terhelést, mert később ez már nem pótolható. Itt kell azt is megemlíteni, hogy tizenkét éves korig nem kell különbséget tenni a terhelés adago­lásakor a fiúk és lányok között. Négy- -öt éves kortól pedig vizuális minták után mindent meg tudnak tanulni a gyerekek. — Egyik neves labdarúgóedzőnk a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy a mi játékosaink is tudnak úgy ját­szani, mint a nyugati profik, de álló- képesség terén soha nem fogják elér­ni az ő szintjüket. E sommás megál­lapítást elfogadhatja e a tudományos kutató (antropológiai vagy egyéb okok miatt J, avagy szembeszáll vele? — A mai első osztályú játékosok valóban nem ér hetik el a hivatásosak nagyon magasra állított állóképessé- gi mércéjét A hiba azonban nem az alkati kérdésekben keresendő, hanem az imént említett' területen: a gyer­mekkorban elmaradt terhelést nem lehet bepótolni. — A szocialista országok tudomá­nyos együttműködésének keretében a sportpszíchológiai programot ön ko­ordinálja. Beszélgetésünk végén azt szeretném megkérdezni, hol tart ma a magyar sportkutatás, milyenek a nemzetközi kapcsolataink s hírünk a világban? — A magyar sportkutatás mindig is előkelő helyet foglalt el a világ élvo­nalában, s hogy e megítélés ne vál­tozzék, kutatási módszereinket rend­szeresen kicseréljük a szocialista or­szágok hasonló intézeteivel. De na­gyon jó kapcsolataink vannak pél­dául a francia testnevelési főiskolá­val és a grazi egyetemmel. S végül munkánkat fémjelzi akár egyetlen adat is: a legutóbbi várnai sportpszi- cholőgiai kongresszuson tizenegy munkatársunk adott elő. Aurél, az élsportoló Dr. Apor Péter, az orvostudományok kandidátusa, az intézet igazgatóhe­lyettese vezet végig az osztályokon, bemutatva az impozáns technikai ap­parátust, s közben egy-egy — még laikusnak is könnyen érthető — pél­dával illusztrálja az itt folyó kísérle­tek fontosságát. Például a magyar úszőválogatott keret tagjait nyolc éve vizsgálják rendszeresen. Hargitay, Sós, Rudolf, Verrasztő, Wladár és a többiek csúcsait, győzelmeit követően joggal érezhetik úgy, hogy a siker­ből egy kevéske rész őket illeti. An­nak ellenére, hogy egy jó úszóered­mény eléréséhez körülbelül hetvén- -száz tényező szükséges, a tudomány jelenlegi állásánál viszont csak ma­ximálisan húsz-huszonöt mérhető, a napi gyakorlatban pedig csupán tíz- -tizenöt. És még csak az sem biztos, hogy éppen a legfontosabbak. Ez a Az erőbefektetés és a futás gazdasä* gossának vizsgálata , . A teljesítőképesség mérése példa ’ tálán megvilágítja egy kicsit azt' is, hogy milyéri feladatok megol­dása vár még' a sporttudományra. S egyúttal magyarázatot ad arra, miért időztünk el oly hosszú ideig egy első hallásra nem túl különlegesnek tűnő kísérletnél a biofizikai laboratórium­ban. Kalauzunk itt már dr. Gáram- völgyi Miklós egyetemi tanár, a bio­lógiai tudományok doktora volt, aki immár negyed százada foglalkozik izomkutatással. Jelenlegi kísérleteinél asszisztense — s egyben felesége — dr. Garamvölgyi Miklósáé segédkezik. A tudományos kutatás alanyai ezúttal fehér patkányok, s feladatuk a kö­vetkező: egy állítható magasságú pa­lánkra kell helyből ugrariiuk, terhe­léssel — apró őlommelléhykéberi —, illetve anélkül, testükön ötgrammos rádióval. A csúcstartó, Aurél, az „él­sportoló“, a hatvanöt centiméteres magassággal is megbirkózik. Ugyan­akkor akadnak tehetségtelen patká-f nyok Is, ők a kontrollt szolgálják, vagyis, hogy a kísérletek végső stá­diumában elektronmikroszkópiküs és biokémiai vizsgálatokkal megállapít­sák az edzett és edzetlen izom közötti különbségeket. Ma már minden fizi­kai paramétert tudnak mérni: az e- rőt, a sebességet, a gyorsulást, az időt és a frekvenciát Is. A kísérlet felada­ta, hogy választ adjon egy sor-edzés- módszertani kérdésre, irányt' és ten­denciákat mutasson az izom edzése szempontjából. A végső cél pedig ezúttal sem más, mint amiről már elöl járóban szó esett: felderíteni a kiváló sportteljesítmé­nyek hátterét, s modellálni azokat. Kicsit leegyszerűsítve, vagy fogalmaz­zunk talán inkább így: a sportszere­tő közvélemény, a szurkolók szemé­vé! nézve ez nem jelent mást, mint újabb sportsíkerekét, csúcsokat, s ta­lán újabb olimpiai aranyérmeket. (Az ffjúkommunista nyomán rövidítve) m dik oldal - hetedik oldal - hetedik oldal ­ESS T SPORT ÉS TUDOMÁNY

Next

/
Oldalképek
Tartalom