Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-17 / 29. szám

Tarka sportvilág ' Az elmúlt napokban jót derültünk a jugoszlávtat bunda-botrányon. Mint ismeretes az ohrídi járási labdarúgó bajnokság utolsó fordulójában furcsa eredmények születtek. Két csapat ver­sengett az elsőségért, Debartca és lUnden. Debarica az utolsó .forduló­ban 87:0 arányban győzött, nagy ve- télytársa llinden pedig egyenesen csil­lagászati arányban, 139:Ö-ra. Nyilvánvaló, bogy kilógott a lóláb, és a Macedón labdarúgó Szövetség mind a négy bunddzó csapatot és tel­jes vezetőségét örökre kizárta a baj­nokságból és feloszlatta. Akkor azt hittük, hogy nálunk ilyesmi nem for- ; dúlhat elő, de az élet ennek pont az ! ellenkezőjéről győzött meg bennün­! két. A vranovt járás harmadosztályú baj- j nokságában is hasonló eredménnyel zárult a bajnoki címért versengő két csapat mérkőzése. A zamutovtak 29:1- re verték az utolsó fordulóban az egyik vranovt csapatot, ugyanakkor Cabov is magasan, 24:1 arányban győ­zött a Roma Vranov csapata felett. Normális körülmények között az ember egy egész bajnoki évadban nem lát ennyi gólt, és bizonyára nagy show lehetett a nézőknek, a testnevelési szövetség járást bizottsága nem vi­seltetett megértéssel 02 tlyenfafta show-k tránt, és mind a négy csapa­tot a legalacsonyabb osztályba he­lyezte. ooo Merőben más helyzet állt elő a fran­cia bajnokságban. Az FC Guegnon, egy kis tízezer lakosú város csapata vívta ki a legfelsőbb bajnokságban va­ló szereplés fogát, ahonnan nem kt- sebb csapat esett ki, mint az PC Pa­rts. Ügy tűnik azonban, hogy a kis városka csapata sohasem játszhat a legfelsőbb bajnokságban, mert a Fran­cia labdarúgó Szövetség szabályai szerint a legfelsőbb osztályban csak hivatásos labdarúgók játszhatnak és az FC Guegnon színtiszta amatőrök­ből áll. Igencsak találóan kommen­tálta a furcsa szabályokat az egyesü­let ■elnöke, mondván: „Azért büntet­nek bennünket, mert nem akarunk nyákig eladósodni.“ 0 0 0 Gyakran vagyunk tanúi, hogy a Dél- afrikai Köztársaság sportolóit nem engedik a sportversenyekre, tiltako­zásul a kormány fajgyűlölő politikája ellen. A legtöbb nemzetközi szövetség kt is zárta az országot soraiból. A faj­gyűlölő rendszer természetesen min­den lehető módon igyekszik bizonyí­tani, hogy fajgyűlölet nem létezik. Egyik eszköze Sydney Maree, az Egyesült Államokban tanuló színes- bőrű atléta, akt 5000 méteren 13:20.6: percet fut egy. mérföldön pedig a- világ idei legjobb eredményét érte el 3:55.7 perccel. Fényképe gyakran sze­repel a dél-afrikai lapok oldalain, színesbörű társai azonban mélysége­sen megvetik. Azt a bizonyos időt égy mérföldön hazájában, Stellenbosch- ban futotta, de a négereknek fenn­tartott helyeken egyetlen néző sem volt. Ki tudja, mikor ébred rá a kiváló futó, hogy valójában csak dróton rán­gatott atléta. 0 0 0 Az épülő dale tizei vízierőmű körül rendezik meg évről évre a NámeSt- Üuőice távolsági menetgyakorlatot, a- mely nagy népszerűségnek örvend. Az idén a mintegy 2200 induló között rajthoz állt bizonyos Anna Surianová is, akit a rendezőség és az orvost bi­zottság először semmi szín alatt nem akart rajthoz engedni. Nem is csoda, az asszony keresztlevele 1898-as kel- *ezésű, és ebben a korban az emberek rendszerint már. nem távolsági me­netgyakorlatokkal töltik az idejüket. Anna néni azonban addig eröskö- dött és méltatlankodott, hogy végül is saját felelősségére elindulhatott a tíz kilométeres távon. Azt mondják, hogy fiatalokat meghazudtoló idő­eredménnyel és teljesen frissen ér­kezett a célba. ooo Támadások középpontjába került Belgiumban az egykori kedvenc, utol­érhetetlen csodakerékpáros, Eddy Merckx. A Tour de France immár visz- szavonult többszőrős győztese — nyil­vánvalóan jó pénzért — az egyik ci­garettagyár szolgálatába szegődött. A Belgiumban mind szélesebben ki­bontakozó nikottnellenes kampány hí­vet érthetően rossz néven vették a ke­rékpáros vállalkozását. „£ppen elég pénze van ahhoz, hogy visszautasítson egy ilyen kétes értékű reklámot* — írták a lapok. Eddy Merckx igyekezeti .magát tisz­tára mosni, kijelentvén: — Mindenki tudja, hogy bolondság az egész, sohasem dohányoztam éle­temben ... Dehát akkor miért akar -másokat rábírni a káros szenvedélyre ...? (palágyi) A Szovjetunió Népei VII. Nyári Sparta- diádja néhány versenyszámban tulajdon­képpen már meg is kezdődött. A hét vé­gén kerül sor az ünnepélyes megnyitóra és az atlétikai Illetve egyéb versenyekre. A spartakiád a jövő évi olimpia főpróbája, amelyen 86 ország mintegy 2500 legjobb sportolója áll rajthoz. Ezért ebből az al­kalomból közöljük Nyikolaj 0 z o 11 n professzor érdemes sportmester, a Szovjet­unió érdemes edzője cikkét. A Szovjetunióban minden negyedik évben meg­rendezik a spartakiádot, hagyományosan az olim­piát megelőző évben. Én mindig türelmetlenül várom ezt az eseményt. A stadionok fölött ilyen­kor zászlókat lenget a szél. A napbarnította ar- r.ü, kisportolt fiatalok, fiúk és lányok tízezrei vo­nulnak föl díszoszlopokban. Mindig elgyönyörkö- rlöm bennük. A spartakiádok tömegesek, mindenki számára hozzáférhetőek, színvonaluk állandóan emelkedik , A sportköri, egyesületi, járási, városi, megyei és köztársasági versenyek meggyőzően bizonyítják a testnevelési mozgalom népi jellegét. E versenyek azt is jelzik, hogy a szovjet emberek korlátlanul élhetnek a szovjet alkotmánvhan a testneveléshez és a sportoláshoz biztosított jogukkal... A Szovjetunióban 80 millióan sportolnak rend szeresen. Az állam évente több mint 12 .milliárd rubelt költ egészségvédelemre és a testnevelésre Ezenkívül a szakszervezetek is 500 millió ruhel! folyósítanak sportcélokra. Az utóbbi öt év folya­mán több mint 100 millió 10 és 60 év közötti szovjet állampolgár szerezte meg a GTOTMunká- ra, honvédelemre készj-jelvényt. összesen 8 milliárd rubel értékben épültek sportlétesítmények. A 3282 nagy méretű stadion­ba összesen 11,5 millió néző fér be. Az ország területén 66 356 sporttermet, 1435 uszodát, több mint 600 000 különböző sportpályát tartanak nyil­ván. A sportolókkal 55 800 szakképzett edző 125 500 általános tskolai testnevelő tanár és 38 900 szakiskolai testnevelő foglalkozik. A szovjet test- nevelési mozgalomnak nagy erőssége a több mint 6 millió társadalmi edző és sportoktató. Ezekből a számokból a jövőre is következtethetünk. Milliók jelentkeztek a VII. országos spartakiád versenyeire. Számos sportoló ezeken a versenye­ken tűnt fel és jutott el *z olimpiai dobogóig. A spartakiád döntői a sok nemzetiségű, demokrati­kus. és az olimpiai eszméket ápoló szovjet sport- mozgalom seregszemléi. A versenyek nemzetközi jellegét az is kiemeli, hogy a VII. spartakiád döntőire most első ízbén 103 örsiéiből tSBb ihtnt 2000 sportolót hívtak meg. 1928-ban a moszkvai sparíakáádra 612 külföldi versenyző érkezett 12 országból. A versenyen összesen többen vettek részt, mint az ugyanabban az évben megrendezett amszterdami olimpián. A spartakiád megnyitóján, mely valóságos nemzet­közi ünnep volt, 25 000 sportoló vonult fel a Vö­rös téren. Az a spartakiád különösen emlékezetes számom, ra, mert akkor kapcsolódtam be a versenysport­ba. Az oklevél, melyet a rúdugrásban szerzett győzelemért kaptam, ma is a legkedvesebb „tró­feáim“ közé tartozik. A 3 méter 60 centiméteres eredmény mai szemmel igencsak szerény. Ezt mavara is nemegyszer megjavítottam, és eljutot­tam a 4 méter 30 centiméterig. Tizenkétszer vol­tam szovjet bajnok, tízszer javítottam országos és háromszor Európa-csúcsot. Ami nekem nem si­került, azt a tanítványaim elérték. Nagy öröm volt számomra, hogy az 1956-os spartakiádon hár­man közülük aranyérmet szereztek. A spartakiádon több versenyszám szerepel, mint az olimpián. Az olimpiai sportágakon kívül olya­nokat is találunk közöttük, amelyek Igen népsze­rűek a Szovjetunióban. Ilyen például a szambo nevű birkózás, a sakk, a tenisz és a Szovjetunió­ban művészi torna néven ismert ritmikus sport­gimnasztika. Nem véletlen, hogy a spartakiádot négyévenként rendezik, olyan rendszerben, hogy a döntőket az olimpia előtti évben bonyolítják le. Ez segítség az olimpiai keret összeállításában. Így lesz ez a VII. országos spartakiádon Is. 2000 külföldi sportoló áll rajthoz 10 000 szov­jet sportolóval együtt, akik a szövetségi köztár­saságok, valamint a két legnagyobb szovjet város. Moszkva és Leningrad válogatottjaiból kerülnek ki. Nemcsak a szocialista országok és a fiatal afrikai, ázsiai, latin-amerikai országok sportolói jelentették be, hogy részt szeretnének venni a spartakiádon, hanem a fejlett kapitalista orszá­gok — az Egyesült Államok, az NSZK, Anglia, Ja. pán, Franciaország és más államok — nagy sport­szervezetet is. Több mint 500 külföldi újságíró jön majd Mosz­kvába a spartakiád idejére. A televízió képernyője mellett milliók szurkolhatják végig a spartakiád versenyeit. Bizonyára új csúcsoknak, kiemelkedő eredményeknek leszünk tanúi. A spartakiád kül­földi résztvevői szabad idejükben megismerked­hetnek a szovjet nép kulturális eredményeivel, meglátogathatják a színházakat, múzeumokat, hangversenytermeket, találkozhatnak az Irodalom és művészet kiválóságaival. Valerij Borzov, a vágtázó számok egyik nagy esé­lyese. Amikor t< csehszlovákiai ma« gyár újságíró — budapesti szí­nészválogatott labdarúgómér- kőzés alkalmából legutóbb Tornaiján (Safárikovo) jártam, nem akartam hinni a szemem­nek. A korábbi salakos pálya helyén pompás gyep zöldellt, a rozoga, düledező öltöző mel­lett egy frissen meszelt karcsú épület fogadta a találkozó résztvevőit. <— Ekkora változás pár hó­nap alatt? — csúszott ki aka­ratiamul is a számon, és az e- gyesület vezetőségének tagjai csak mosolyogtak őszinte cso­dálkozásomon. Ä mérkőzést követően aztán felfedték az örvendetes válto­zás okát. Először azonban tud­ni kell azt Is, hogy két-három évvel ezelőtt mély válságban volt a város sportélete. Torn­aiján akkor négy egyesület működött, ami a város lélek- számát tekintve égbekiáltó fényűzés volt. A csapatok — mert lényegében csak labdarú- gőcsapatokra szorítkozott az e- gyesiületl munka — konkurrál- tak egymással, elhalászták egymás elől a játékosokat, és így a sok bába között elve­szett a gyerek. Egyik csapat sem nyújtott különösebben jő teljesítményt, a pályák slral« más állapotban voltak. Nem Is csoda, a kevés a- nyagi eszköz le százfelé for­gácsolódéit szét. Egy ízben végighallgattam az egyik egye­sületi vezetőség siránkozását; és jómagam is megpróbáltam valamit tenni a bajok orvoslá­sáért. Miután hasztalan Inter­veniáltam több heiyen, magam is beletörődtem a megváltoz- tathatatlanba. Éppen ezért lepett meg oly- snnyira, hogy időközben min­den Jóra fordult. A négy szer« vezet egyesült és létrejött a Spojené závody (Egyesült Üze­mek) sportegyesület, amelynek öt „gazdája“ van: a Piesoki Gépgyár, a trenőíni ruhagyár, az Ipolymenti Téglagyár, az Állami Gazdaság és a nevelő^ intézet, Aki pedig legtöbbet tett a nagy változásért, az Cefo Jura] mérnök, a gépgyár igaz­gatója, egyúttal az egyesület elnöke, öt évvel ezelőtt érke zett a városba a gépgyár élé­re, azelőtt a divízióban rügte a bőrt, és nem sokáig tűrhet te, hogy a tornaijai labdarú­gók olyan rosszul szerepelje« nek, ahogy szerepeltek. Két év­vel ezelőtt került az egyesület élére, és azóta felfelé ível a labdarúgás színvonala. A fiúk egyre több örömet szereznek a szurkolóknak, de erről hadd beszéljen ő maga: — A Javuló eredményeket mindenekelőtt annak tulajdo­nítom, hogy egyesítettük a széthúzó erőket — mondja ÖSSZEFOGÁSSAL és sikerűit a vezetőségben ősz- szehozni 10—15 lelkes embert, akik'áldozatokra ts képesek* város sportéletéért. Anyagi-mű­szaki szempontból is javultak a feltételek. A pályát Z-akció- ban füvesítettük be, addig Sa-- jószárnyán (Stárfta) játszottuk á mérkőzéseket. Beszélgetésünknek tanúja volt Pc-vol Bystríanaky, a test nevelési szövetség Járási bizott­ságának titkára is, aki igazat adott az egyesületi elnöknek. Annak idején éppen vele kon­zultáltam, hogyán lehetne se gíteni Tornaija sportéletén. I- dóközben a probléma megol­dódott, . — Tornaije sportéletének gazdag hagyománya van, saj­nos, az utóbbi időszakban „sü­ket* esztendők következtek — véli a járási bizottság titkára. — Most ismét reneszánszát éli a sport. Ez az egyesítésnek,' az összefogásnak köszönhető. 'Az új vezetőség hosszúlejáratú, perspektív tervet dolgozott ki, ami nagyon helyeselhető, mert korábban Inkább ösztönösen folyt minden. Elsősorban az If­júságra, saját nevelésükre a- karnak támaszkodni, és ez na­gyon helyes. A csapat máris jő helyezési ért el. A közép-szlovákiai ke rület I. B osztályában játszik, és legutóbb 61:42 kiváló góla- ránnyal és 32 ponttal a tabella harmadik helyén végzett. A jövőben azonban magasabb cé­lokra akarnak törni. Erről be­szélt Pa-lmont István edző: — Mindössze egy éve Irányi tom a csapat edzéseit, és egye­lőre az volt a célunk, hogy a középmezőnyben maradjunk. Jövőre azonban szeretnénk be­jutni az I. A osztályba. Máso­dik garnitúránk a járási III. osztályban, az .-ifjúsági első csa­pat a kerületi I. B, a második csapat a járási, bajnokságban szerepel. A tanulók a kerületi bajnokságban játszanak. A jö­vőben éppen az Ifjúságiak ne­velését akarjuk előtérbe he lyezni. Tőlük várjuk Tornaija labdarúgásának még erőtelje­sabb feltörését. Az első csapat­nál is intenzívebbé tesszük az edzéseket, szerencsére most már saját pályánkon, zavarta­lanul készülhetünk az üj baj­noki tdényre. Kiderült azonban az Is, hogy a legközelebbi években tovább javulnak az anyagi-műszaki fel­tételek. A gömöri réteken a járási nemzeti bizottság válasz­tási programjával összhangban megkezdték egy nagy stadion építését o futballpályán kívül tornateremmel, teniszpályákkal, edzőpályákkal és egyéb felsze­reléssel. — Nem akarjuk városunk sportéletét egyoldalúan a lab­darúgásra összpontosítani — folytatja a szót az egyesület elnöke. — Jól dolgozik az ala­pozó testnevelés szakosztálya, amelyben 88 nő sportol. Közü lük hatvanan a spartakiádra készülnek. Különben jövőre mi rendezzük nyolc gyakorlatban a körzeti spartakiádot és sze­retnénk feladatunkat- jól ellát­ni. De hogy folytassam a sort: kulturistáink is ténykednek. .Az utóbbi időben a kerületi bajnokságban egy első és két második helyet, Szlovákia baj­nokságában egy harmadik és egy negyedik helyet szereztek. Szükségük lenne azonban szak­szerű vezetésre. A tekézők va­lamikor- a -divízióban rajtoltak. Sajnos, ez a sport teljesen visszaesett, meri a tekepálya nagyon rossz állapotban van, s egyelőre nincs pénzünk a felújításra. Ugyancsak nem te­remtettük még elő a pénzt te­niszpályák építéséhez, bár a tervra jzok már elkészültek. Vé­gül létre akarunk hozni egy turista szakosztályt, amelybe főleg a fiatalokat akarjuk be­vonni, mert úgy véljük, hogy ez nagyon hasznos sportág a honvédelmi felkészülés szem­pontjából is. Az egyesület elnöke végül még elégedetlenségét fejezte ki a nézőkkel kapcsolatban. El­mondta, hogy bár elég szép számban kijárnak a mérkőzés­re, meglehetősen passzívan vi« selkednek. Pedig szeretnének soraikból kiválasztani további lelkes szervezőket, vezetőségi tagokat, hogy ne csak néhány ember viselje a sportélet irá­nyításának terhét. A pályaávató csehszlovákiai magyar újságíró — budapesti színészválogatott mérkőzésen (amely, mint már a napilapok­ból is tudják, a toliforgatók 4:3 arányú győzelmével ért vé­get) is elég szép számban megje­lentek, és buzdították is a szí­nészek csapatát. Bizonyos va­gyok benne, hogy a hazai csa­pat mérkőzésein is megjön a hangjuk, ha továbbra is olyan jól fog szerepelni, mint a leg« utóbbi bajnoki idényben. Palá; yi Lajoi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom