Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-13 / 46. szám

UM 5 November 17 Negyven 6vvel ezelőtt, 1939. no­vember 17-én zárták be a fasiszta megszállók a cseh egyetemeket és főiskolákat. Diákokat végeztek ki és hurcoltak koncentrációs táborokba. Céljuk világos volt, halálos csapást mérni a cseh értelmiségre. Az ese­mények megismeréséhez tudnunk kell a történelmi előzményeket is. 1939. március lS-e után a német megszállók ferrorhullámot indítottak a cseh nép ellen. Ahogy közeledett október 28-a, a Csehszlovák Köztár­saság megalakulásának évfordulója, úgy fokozódott a náci megszállókkal szembeni ellenállás is. A kommunista párt, tekintet nélkül a kegyetlen büntetésekkel való fe­nyegetésre, arra szólította fel a la­kosságot, hogy október 28-án ne dol­gozzon, hanem az emlékhelyeken tün­tessen a fasiszta megszállók, az im­perialista háború ellen, a békéért és a szabadságért, az új Csehszlbvá kiáért, a cseh, a szlovák, a német és az osztrák nép vállvetett harcá­ért, a Szovjetunió iránti barátságért, az új október 28-ért. A kommunista párt és a nem kom­munista ellenállás október 28-ra ki­tűzött harci jelszavai — túlmenően a- zokon a felhívásokon, hogy harcol­janak az imperialista háború ellen, a cseh, a szlovák, a német és az osztrák nép a Szovjetunióval való vállvetett küzdelméért és az összes dolgozó egységéért — gyakorlatilag azonosak voltak: a megszállás, a be­börtönzések, a germanizálás, az éh­ség és a . drágaság, az ország kifosz­tása ellen, a szabadságért szálltak síkra. Nagy különbségek vannak a- zonban a gyakorlati eljárás felfogá­sában. Míg a CSKP hangsúlyt helye­zett a sztrájkokra, vagyis arra, hogy az emberek a munka.beszüntetésével és a nemzeti, valamint állami szem­pontból jelentős hagyományos helye­ken megrendezett tiltakozó nagygyű­lésekkel manifesztáljanak, addig az ellenállási szervezetek általában el­utasították a sztrájkot mint a meg­szállókkal szembeni harc nem meg­felelő formáját, s túlnyomórészt csak arra akartak, szorítkozni, hogy jín?, népi öltözékben passzív emlékakciót szervezzenek. Az 1939. október 28-i tüntetések minden várakozást felülmúltak: a len­gyel nép fegyveres ellenállása ulán az akkori Európa legnagyobb Hitler- -ellenes akciója volt. Prágában pél­dául korabeli becslés szerint több mint 100 . ezer ember tüntetett a fegy­veres megszálló hatalom ellen. A cseh nép farkasszemet nézve a ná­cikkal, először szorította őket falhoz. Elözönlölte a főváros utcáit: kitűzte az állami és a munkászászlókat, és tüntetőleg kifejezésre juttatta el­szántságát harcolni a Csehszlovák köztársaságért. Széleskörűen kibon­takozott a sztrájkmozgalom is, .főleg az „ölbe tett kezek“ mozgalma. A cseh nép harcos fellépésének jelen­tőségét még fokozta a tüntetések spontán és egységes jellege. Ez ki­fejeződött egyrészt a résztvevők po­litikai álláspontját tükröző jelszavak­ban („Szabadságot akarunk!“, „Le a megszállókkal!“), másrészt a nemze­ti és a forradalmi dalok közös ének­lésében. Itt valóban a cseh nép fel­gyülemlett gyűlölete robbant, ami a tüntetőket a nemzeti és az antifa­siszta szolidaritás egységébe ková­csolta össze. A protektorátusi kormány a cseh nyilvánosság, de elsősorban a meg­szállók előtt igyekezett csökkenteni a nép e harcos fellépésének jelen­tőségét. Erről tanúskodik a Cseh Sajtóiroda közleménye: „Október 28- án Prágában felbujtatott fiatalkorúak azzal kísérelték meg a rendet és nyugalmat megbontani, hogy gyüle­kezésre ösztönöztek A cseh rend­őrség ezt mindenütt békésen, erőszak alkalmazása nélkül elfojtotta. A fe letétien elemek lázftó vezetőit őrizet be vették. A kormány ezzel kapcsolatban in­tézkedéseket foganatosított, amelyek a cseh lakosságnak a legszigorúbban tiltják bármiféle jelvények — elte­kintve a Nemzeti Közösség jelvényé tői — kitűzését, továbbá a közismert egységes sapkák és más feltűnő fej- kendők viselését. 1939. október 28-ának epilógusát képezik J. Opletal, az október 28-án halálosan megsebesült orvostanhall­gató november 15-i temetését követő diáktüntetések. A megszállók bosszút akartak állni az október 28-i tünte­tésekért, ezúttal rendkívül brutálisan léptek fel. A diákokat azzal vádol­ták, hogy kapcsolatban állnak kül­földi emigránskörökkel. 1939. novem­ber 17-én kilencet közülük kivégez­tek, több százat koncentrációs tábo­rokba hurcoltak, és bezárták a cseh főiskolákat. De a hitlerista megszállók brutá­lis cselekedetükkel pont az ellenke­zőjét érték el, mint amit szerettek volna, A cseh nép, beleértve az ér­telmiséget is, osak fokozta ellenállá­sát, az egész világ pedig megismer­kedhetett a nácik embertelenségével és igazi céljaival. Már 1941-ben Lon­donban előkészítő bizottság jött lét­re a háború után megalakítandó Nemzetközi Diákszövetség létrehozá­sára. Az NDSZ 1946-ban alakult, székhelye Prága. Az alapokmány n szövetség céljait Is meghatározza. E- zek a vitágbéke, a népek barátságá­nak szolgálata, a tudomány és a kul­túra eredményeinek alkalmazása és felhasználása az emberiség javára} a gyarmati, félgyarmati, függő orszá­gok diákjai támogatása, a gyarmato­sítás, az imperializmus elleni harc­ban. November 17-e pedig a világ baladú szellemű diákságának együt­tes ünnepe. Elsőrendű érdekünk, hogy a helsinki dokumentum aláírói­nak jövőre Madridban megtar­tandó találkozója gyakorlati módon hozzájáruljon ahhoz, hogy előrehaladás következzék be kontinensünkön a bizton­ság és az együttműködés kér­déseiben és főként elősegítse a haladást a katonai enyhülés és a leszerelés területén. Fon­tos előfeltételnek tartjuk a ta­lálkozó olyan előkészítését, hogy megvitatásra a legidősze­rűbb és mindenki számára el­fogadható javaslatokat válasz szák ki. Ezért a nyugati part­nereinkkel folytatott párbe­szédek során minden szinten síkra széliünk azért, hogy a madridi találkozó alkotó és konstruktív légkörben, folyjon le, minden résztvevőjét az az érdek vezesse, hogy konkrét és pozitív eredményeket érjenek el. Arra törekszünk, hogy elő­segítse a helsinki Záróokmány még konkrétabb megvalósítá­sát, beleértve a katonai enyhü­lést célzó határozott intézke­déseket, valamint az egyenjo­gú és kölcsönösen előnyős e- gyüttműködés kibővítését. Egy­szóval: hogy valamennyi részt­vevő az európai enyhülés való­ban döntő szempontjait tartsa szem előtt, és ne vezesse őket semmilyen mellékes korláto­zott érdek. Ma is, erről a helyről is fii­ból nagyra értékeljük:- tényt, hogy még sénki sem ad­ta olyan pozitív bizonyítékait, nem tett olyan konkrét lépé­seket az enyhülési folyamat el­mélyítése, a leszereléshez és a háborúk kiiktatásához veze­tő utak bátor kitűzése érdeké­ben, mint a Szovjetunió. Ezért újból hangsúlyozzuk, hogy mennyire nagyra értékeljük az SZKP, a szovjet állam követ­kezetes békepolitikáját, és kü­lönösen milyen nagyra becsül­jük Leonyid Brezsnyev elvtárs­nak személyes hozzájárulását ehhez a harchoz. Bízunk ab­Bohuslav Chnoupek: Külpolitikánk az enyhülést szolgálja ban, hogy az Ü] javaslatok elő­segítik azoknak az eszméknek és terveknek a megvalósítását is, amelyekét a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Tes­tületé moszkvai ülésének és a külügyminiszteri bizottság bu­dapesti ülésének nyilatkozata tartalmaz. Kifejezzük derülátó meggyőződésünket: a békesze­rető erők Leonyid Brezsnyev fellépésétől, illetve minden e- rejüket latba vetik azért, hogy az új javaslatok hatékony , esz­közévé váljanak a kitűzött táv­latokhoz vezető úton. E célok eléréséhez való al­kotó hozzájárulásunkat kife­jeztük a leszerelési célok elé­réséért folytatott nemzetközi együttműködésről szóló nyilat közat javaslatában, amelyet az ENSZ-közgyölés 14 ülésszaka ■ elé terjesztettünk . • Ennek alapgondolata, ame­lyet Gustáv Husák elvtárs ez évi május elseje! beszédében fejtett ,ki, a leszerelési tár­gyalásokon sok éven át szer­zett .gyakorlati tapasztalatok mélyreható és objektív mérle­gelésén alapul Ebből fakad az a törekvésünk, hogy elősegít­sük olyan légkör kialakulását, amely megkönnyíti a leszere­lési tárgyalásokat, és meggyor­sítja e tárgyalásokon születő megállapodások valóra váltá­sát. Egyértelmű célunk amel­lett az, hogy érdemleges és - tjatározntt intézkedésekét “el'-5 érjük az általános és teljés le­szerelést. Elérjük azt az egyez­ményt, amelyre népünk évszá­zadok óta vágyik. Javaslatunkat úgy fogalmaz­tuk meg, hogy lehetővé tegye az összes eddigi szabályok egybehangolását, egységes rendszerbe való egyesítését, a- melyeí egyetemes módon fel lehet használni minden lesze­relési fórumon, minden politi­kai szinten. /Részlet külügyminiszte­rünk parlamenti beszédé­ből.) HÁNY NYELVET ISMER A VILÁG? Néhány évtizeddel ezelőtt még senki sem tudott volna válaszolni arra a kérdésre, hány nyelv létezik. S ha még­is megválaszolták, ez csak becslésen alapult, amely több­nyire téves volt. Amikor Ázsia, Afrika és Óceánia népeit fel­szabadították a gyarmat! ura­lom alól, és számos új nem­zeti állam alakult meg, napi­rendre került a nyelvek kérdé­se és a nyelvi politika is. A kutatás legújabb állása szerint jelenleg 5651-féle nyel­vet ismerünk. Korábbi szerzők becslései, amelyekben a nyel­vek számát 2000—3000-re tet­ték, túlságosan alacsonynak bi­zonyultak. Az 5651 nyelv közül azon­ban több mint 1400 vagy nem bizonyult még egyértelműen önálló nyelvnek, vagy olyan nyelv, amely már kihalófélben van. Ezek közé tartozik köze) 250 ausztrál nyelv, amelyet már alig több mint 40 000-en beszélnek. Az ausztráliai ősla­kosokat rákényszerltették az angolra. Az Egyesült Államokban is gyors ütemben halnak ki nyel­vek. A 170-féle észak-amerikai indián nyelv közül számosat már csak néhány 60 évesnél idősebb ember ismer. Gyerme­keiknek és unokáiknak meg kellett tanulniuk az „ameri­kai“ angol nyelvet. A ma elterjedt nyelvek kö­zül néhányat más nyelvi kö­zösségek is használnak máso­dik nyelvként vagy kommnni- kációs nyelvként. tlyenféle nyelvek fokozatosan kialakul­nak Afrikában is. Ezek közé tartozik többek között a szua­héli, a hausza, a szango, a jó­mba, amelyek fokozatosan ki­szorítják az egykor) gyarmato­sítók nyelvét. Egy nyelvi közösség nagysá­gát a történelem határozza meg. Nem tételezhető fel, hogy az őstörténet idején nagyon nagy különbségek lettek volna a gyakran egymástól távol élő törzsek létszámát tekintve. A rabszolgatartó társadalmak ki­alakulásával létrejöttek az ál­lami nyelvek, s nyelvi fúziók­ra, valamint államok fölötti kapcsolatteremtő nyelvek kia­lakítására került sor. tlyen a sumer, amely hosszú ideig a babiloni asszirnk írott nyelve volt, vagy az arameus a Kö zel-Keleten, a latin a földkö­zi-tengeri térségben és a ró­mai gyarmatokon. Egyes nyelvi közösségeket viszont a háborúk erősen, meg­tizedeltek vagy arra kényszer rítették, hogy hegységekbe, ős­erdőkbe meneküljenek, ahol vi­szonylag szűk területen sok nép települt le. Ma egyes nyel­vi koncentrációk tükrözik az ilyen háborús vagy katasztrá- fakövetkezményeket — több­nyire kis nyelvi közösségek­ben. Indokína erdős hegyeinek viszonylag kis területén példá­ul 180, a Himalájában körülbe­lül 160, a Niger, a Benuef- -fennsík és az Adamayva- -hegyvidék közötti területen körülbelül 280 nyelv összpon­tosul. A legnagyobb koncentrá­ció Pápua, Üj-Guineában és Nyugat-Iriánban van, ahol 1010 nyelv él együtt. Az Andoktól keletre és az Amazonas felső folyásánál levő területeken is többszörös visszavonulási hul­lámok következményeit láthat­juk. A 4200 önállónak elismert nyelv közül csak körülbelül 500-at derítettek fel jól, körül­belül 1500-at pedig egyáltalán nem. Változatlanul nagy csapás a világon az írástudatlan­ság: nyolcszázmillió ember, azaz tiz felnőttből három nem tud frni-olvasni. Ha az írástudatlanok aránya csökkenne is, abszolút számuk növekvőben van — ‘írja a Le Monde című francia lap. Ez a helyzet úrra kény­szeríti Amadon Mahtar M’Bowot, az UNESCO' Vezér­igazgatóját, hogy minden évben sajnálatát fejezze ki, amiért a fejlett tőkés országok oly kevéssé támogat ják az írástudatlanság felszámolására szolgáló kampá­nyokat. Összehasonlítást tesz, főként a katonai kiadá­sokkal, melyekre háromszorta, négyszerié nagyobb ősz­Tíz felnőttből három írástudatlan szeget fordítanak, mint a fejlesztést szolgáló segélyre. M’Bow az idén azt ajánlotta, hogy az ENSZ által ok­tóber 22-e és 30-a között meghirdetett leszerelési hél a fegyverkezési verseny csökkentésének az Írástudat­lanság felszámolásához nyújtott hozzájárulása jegyében folyjon le. A nemzetközi gyermekév alkalmából az UNESCO ve­zérigazgatója a fejlődő országok 2 milliárdnyi lakos­ságából 80Ö milliót képviselő 15 éven aluli gyermekek betűvetésre való tanítására helyezte a fö hangsúlyt. Hozzátette, hogyhq.a jelenlegi állapotok fennmaradnak, 1985-ben a hat és tizenegy év közötti gyerekeknek csak kétharmada fog iskolába járni. Az UNESCO-tanulmá- nyok ezzel kapcsolatban megállapítják, hogy egy isko­la, melyet, külföldről -helyeznek át, vagy amely nem veszi figyelembe a nemzeti szükségletek és feltételek változatosságát, nem mutathat fel jó eredményeket és nem járulhat hozzá — mint ahogy elvárják tőle — az Írástudatlanság csökkentéséhez. TÁRGYALÁSOKAT kell KEZDENI .. „Berlinben ismertetett Ja­vaslatunknak az a célja, \.hogy előre5'vigyük a kato­nai enyhüléssel az európai kontinensen levő fegyverzet korlátozásával összefüggő problémák^ megoldását. A ja­vaslat .élsjíK-Visszhangja azt mutatja,. hogy Indítványun­kat helyesen értelmezték mindazok, ekik szívükön vi­selik az európai béke és biztonság sjorsát. Ami a gya­korlati megoldást illeti, en­nek egyetlen útja van: a tárgyalások megkezdése. Mi készek vagyunk erre. A do­log a nyugati országok vá­laszán múlik“ — nyilatkoz­ta többek között Leonyid Brezsnyev elvtárs t moszk­vai Pravda tudósítójának. Interjújában megemlítetta azt is,. hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés más tagállamai, javaslatot . tettek az európai , biztonsági érte­kezleten részt. vevő álla­moknak, hogy mondjanak le mind nukleáris, .mind ha­gyományos fegyverek első­ként való bevetéséről egy­más ellen. A kezdeményező államok azonban még erre a javaslatukra sem kaptak választ. IRAN,. A DIÁKOK ES AZ , jOLAJ . ; : Az amerikai kormány I- gen bonyolult helyzetbe hoz­ta' teheráni nagykövetsé­gének a megszállása Wa­shington súlyosabb követ­kezményektől tartva . rend­kívül tartózkodóan viselke­dik. Teheránban szélsőséges diákok egy csoportja meg­támadta az amerikai követ­séget és annak tagjait túsz­ként őrzi. Az egyetemisták Reza. Pahlavl kiadatását követelik az Egyesült Álla­mok kormányától. Irán el­sősorban az, olaja miatt fontos az Egyesült Államok­nak, de a gazdasági meg- t gondolások mellett politikai i szám pont höl Js szeretnék el- - kerülni' a- két' ország kap- ■ csolatatnak további rosszab­bodását. ■■ SZOLIDARITÁSI: V4LÄG- - > ÉRTEKEZLET Portugáliában ülésezett az arab szolidaritási- vílágérte- kezlet. Ebből az alkalomból a PFSZ elnöke, jasszer A- rafat-nyilatkozott az O Dia- rio dmő lisszaboni, lapnak. Nyilatkozatában kifejtette, hogy a PFSZ nagyszabású diplomáciai offenzfvájának már megmutatkoztak az el­ső eredményei. Egyre több nyugati kormány -ismeri el valamilyen : formában a szervezetet. Szerinte a szo­lidaritási értekezlet újabb lehetőséget adott arra, hogy a nyugat-európai köz­vélemény helyesbítse a kö­zel-keleti válságról . kiala­kult elképzeléseit. -Az Egye­sült Államok ENSZ-nagykö­vete, akinek az elődje a pa­lesztin , képviselőkkel; való találkozása miatt volt kény­telen, • lemondani lisztségé- rőt. a -következőket mond­ta:'- a Közel Keleten - csakis a palesztinok' törvényes jo- gai na kf:f lgy e 1 em be ; v'éte lév e 1 lehet iártós békéi ' elérni v* DÉL-AMERIKA Ellentmondásos hírek ér­keznek'Bolíviából Busch ez­redes, a- nemrég végrehaj­tott államcsíny: vezetője ki­hirdette m rendkívüli álla­potot . azt kővetően, • hogy a hadsereg egyes alakulatai megtámadták a belvárost. Számos, jelentés5-szerint sz ezredes ff .'lemondását fontol* ugatja, ennek viszont ellent­mond az 'a ‘ bír, -hogy La Pazban az ellene tüntető­ket a légierővel Verette szét. * • !:j...........? ■ A VOLT ENSZ-NAGYKÖVET r .'„NEM“ JE' " ' Andrew Young vötl ame­rikai ENSZ5 nagykövet kije­lentette, hogy nem szolgál­ja Washington érdekelt, ha ia közeled© elnökválasztási kampány alatt htdeghábo- rés-: szónoklatokat tartanak ra kubai "szovjét kiképzők körül, és ha az Egyesült Államok továbbra Is fegy­verszállításokkal támogatja a marokkői uralkodót. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom