Új Ifjúság, 1979. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1979-11-06 / 45. szám

Jirí Schelineer Ami a magyar fiataloknak Révés2 Sanyi, az a cseh tizenéveseknek (ifi Schelltager. Kamaszosan rakoncátlan, dacos rosszfiú, a csltri lányok szí­vének megdobogtatója. A különbség csak annyi, hogy míg Révészt észbontóan magas és éles hang­jáért szapullák. liri Schelingernél a sokkal ala­csonyabb. de annál rekedtebb hang a céltábla. Ez az érdes hang már akkor Is sok vitát váltott ki, amikor gazdája 1972 ben hivatásos éneklésre adta a fejét a Faraon együttes oldalán. Ebből a vitából, ügy látszik, a kezdő énekes került ki győztesen, hiszen neve nem sokára megjelent a slágerlistákon. A műfaj, amelyben első sikerdalai születtek (Holubí dűra, Dráty pletaci, Slapací kó­ló), a beat legsilányabb, legértéktelenebb ága, a „rágógumizene“ volt. A primitiv dallam, banális szövege és a lehető legegyszerűbb ritmus csak a legfiatalabb hallgatók érzelmeire tud hatni. Érté­kesebb, keményebb zenét akart játszani, ezért szegődött Frantlgek Ringó Cech együttesébe. A ve­zető jellegzetes figurája a prágai popéletnek, aki dobos, énekes, szövegíró és komikus egy személy­ben. Sajátosan frappáns humorát sok fiatal ked­veli. Bár mindketten a hard rock-ra esküdtek, kez­detben mégsem ment a dolog zökkenőmentesen. Rá kellett jönniük, hogy a Deep Purple és a Black Sabbath számainak cseh szövegű változatai nem viszik révbe az együttest. Frantlgek Ringó Cech így emlékezik erre az időre: „Olyan kritikus álla­potba kerültünk, hogy azt mondtam Schelingernek, vagy nekilát saját rock dalokat írni, vagy felad­juk az egészet. A Hrr na né című albumunk min­den dalát már 6 szerezte az én szövegeimre, s a továbbiakban is csak saját zenét akarunk játsza­ni. Az említett album az év meglepetése volt, het­venezer példány fogyott el belőle. Még javában tartott a nagylemez számainak népszerűsége, a zenekar már a Nám se líbí című űj készülő albu­muk zenei anyagát játszotta a koncertokon. E lemez témája az előzőéhez képest sokkal ko­molyabb, zenéje Is rockosabb. a keményebb alap­hanghoz áttekinthetőbb dallamvilág járul. Jiff Schellnger már az ország határain túl is bemutatkozott. Zenekara az első számú csehszlo­vák hard rock együttes logán a szovjet Goszkon- cert meghívásának eleget téve. fellépett Moszkvá­ban. Harkovban. Togliattiban. Ullanovszkban és más városokban, jő visszhangot váltott ki a ma­gyar klubokban tett zenés látogatásuk is. Legna­gyobb sikerűknek azt a tavalyi lengyelországi koncertkörutat tartja, amelyen a Smokie együttes­sel közösen szerepeltek. A két együttes taglal kö­zött szoros barátság szövődött fkülönössen Sche- linger és Chris Norman között), s felvillant egy esetleges angliai körút lehetősége ts. Ojságlrók- nak arra a kérdésére felelve, hogy milyen a „ci­vil“ Smokie, elmondta: „Végtelenül szerény, köz­vetlen srácok, s éppúgy Imádják a Beatles és a Rolling muzsikáját mint mi. Chris Norman hang­jára vigyázva — éppúgy rumos teát és nyers to­lást Iszik, mint én és a menedzsere szintén ko­rán ágyba kergeti, akárcsak engem FrantlSek Ringó Cech. Ami a zenélésüket illeti, precízen, kultúráltan és nagyon hangosan muzsikálnak. So­kat tanultunk tőlük.“ Strieíenec Sándor KISLEMEZUJDONSAGOK A hanglemezboltokban még nem kezdődött el az Igazi hajrá, a karácsony előtti tolongásnak még nyoma sincs. Sok évi tapasztalat szerint az ősz utolsó és a tél első hónapja az, amikor a legtöbb hanglemez napvlláqot lát. A Magyar Hanglemez­gyártó Vállalat is még sok albumot tart talonban, hogy majd az ünnepi násárra kirukkoljon velük. Nemrég egy sereg kislemez került a boltokba, ér­demes róluk szólni. Mesterien elkészített albumuk után új kisle­mezzel jelentkezett a Neoton Família. A KI szól és a Majd cimO dalok közül az előbbi a fülbemá­szóbb. sláqerqyanúsabb. Szigeti Ferenc a Corvina szétesése után űj ban­dát toborzott s hogy nem akármilyet dokumen tállá az első SP két dala. a Csak egy szót akarok és A fények, a hangok, az árnyak. Főleg basszus gitárosuk, LosÓ László éneke meglepetés, de hang szerelésük Is izgalmas. Régi dicsőségéből sokat vesztett az Illés zene­kar de a kommersz zenét még ma Is színvonala san műveli. Legújabb felvételeinek címe Egy régi jó barát vagyak és Visz az út hazafelé. Egy darabot a szívemből — ez Máté Péter leg­frissebb slágere. A népszerű dalt biztosan sokan megvásárolják majd, s így hozzájutnak a lemez másik oldalát kitöltő Nálad meddig tart a sze­relem című számhoz is. Ogyszlntén sikerre számíthat Korda György két dala. a lírai Csak egyetlen egyszer tudsz élni és a pergő diszkóritmusú Lady „N*. Belépés nemcsak tornacipőbenI — e sportmoz- qalmi műsor felhívására készült a két következő dal: a Fonográf együttes country stílusú, ironikus hangú Amatőr sportolók dala mellett a tehetsé­ges Panto Rhet csoport Sok az önbizalom című szerzeménye hallható a felvételen. Egy rock and roll ízű szám és egy igényesebb hangszerelésü dal IMa este, Ébredj) található a Rádió S-as stúdiójában fellátszott Express-klsle- mezen. A sort Kovács Kati legújabb kínálata zárja: Ogy szeretném meghálálni és isten hozzád ked­ves városomI —gyökér— OLVASTAM KÖNYVET Itóka: Ady Párizsban A Téka sorozatban jelentette meg a bukaresti Krlterton Könyvkiadó ezt a kts könyvecskét. írója különös, keleties, fapános hangzású neve ellenére magyar, erdélyi származású, a század eleién elsőkként lelentkezett női írók egyike. Eredeti neve Marcht- stu Otília. 1904 ben Párizsban megis­merkedett, s mély barátságot kötött Ady Endrével, s neki köszönheti kü­lönös hangzású nevét Is. Ady ugyanis tudvalevő, hogy kedves ismerőseit, szívesen becézgette, s látta el „ma­ga gyártotta“ nevekkel. Az Ottnak nevezett fiatalasszony nevét megfor­dította, s mivel az kicsiny, sovány, vékony volt, még ktcstnyítőképzővel Is ellátta a nevét, s így lett Itóka. Az írónő neve nem Ismeretlen az olvasók körében, hiszen az Ady-élet- rajzok jelentős szereplője, a költő Párizst évelnek figyelője, s Ónálló irodalmi munkásságáért az Irodalom­történetben Is előkelő helyet foglal el. A bevezetőben Robotos Imre ismer­tet meg bennünket a könyv írójával, végigvezet érdekes, sokszínű világán, életén. A sokfelé megfordult írónő korának egyik legnagyobb művelt­séggel, nemes ítélőképességgel, tisz­ta látásmóddal rendelkező asszonya volt. Munkatársa a Világ folyóiratnak, tevékeny részt vett a Femlna nőmoz­galomban, a német megszállás évei­ben kapcsolatot tartott az ellenállási mozgalommal. A könyv több részre tagolödik. Cím adója az írónő naplöjegyzetelt tartat mázzá, mint a cím ts mutatta a költő Párizst tartózkodásáról. Sokat-' é'- nagyon őszintén ír Adyról, nem lep lezl annak Önpusztító életmódié rendszertelen életvitelét, javíthatatlan makacsságát. De ugyanilyen őszln tén leírja a költő egy-egy nagy ver sének születését, kíméletlenségéi minden szerinte sikerületlen kézlra fával szemben. „Ady a verseit nem mindig könnyen Irta. Mélyreszántott véres verítékkel, keserves kínnal. Szinte éreztem, hogy burrog. forog, hogy qyötrődik. tusakodik benne a matéria a teremtéskor. Hogy feszül, sustorog kínok kínjával, kéjek kéjé­vel felkorbácsolt vérének mámora. Es robbanó erővel kltépödlk tüzes lá­vaként a mondanivaló" — írja. Itóka sok-sok személyes élményén keresztül mutatja be Ady párizsi hét­köznapfair és legszebb ünnepnapjait, amit Léda közelében a Rue de Lévis utcai lakásban töltött. Hiteles a nap­lójegyzet minden sora, hiszen Itóka és férje, Bölöni György Ady legked­vesebb barátai, titkainak és titokza­tosságainak leghűbb őrzői, legszemé­lyesebb gondjaiban osztozöi voltak. E megírt emlékekkel még kerekebb, teljesebb lett az Ady-életrajz. „Szenvedések könyve“ címet vise­li a kővetkező fejezet. A fehérterror idején Bécsből budapesti lakására lá­togató Itókát letartóztatják, hivatkoz­va férjére, Bölöni Györgyre, a Káro­lyi-forradalommal rokonszenvező íróra. Hetekig börtönben sínylődik fogolytársaival együtt, akiket ko­holt vádak alapján fogva tartanak a Horthy-rendszer pribékjei. A „Szen­vedések könyve“ a testi-lelki szenve­dés könyve egyaránt, a saját sorsán túl sok ezer becsületes magyar sor­sa miatt ts gyötrődő asszony fájdal­mas kínlódásának megörökítése. A sok mindent megélt írónő pári­zsi évei idején, 1909-töl 1913-ig a nagy francia író, Anatole France titkára volt. Elmélyült barátság alakult ki közöttük. Az író szívesen társalgóit a művészetekben, a képzőművészet­ben, zenében, irodalomban jártas asszonnyal, természetesen Itóka is rengeteg kedves élményben részesült a nagy író mellett. Közös olaszorszá­gi útjuk termékenyítöleg hatott iro­dalmi munkásságára, az olvasó pedig emberközelből ismerheti meg a fran­cia írót, érzékletes és hiteles leírá­sa alapján, amely az „Anatole France barangolásai“ címet viseli. A modern plasztika úttörő egyéni­sége Auguste Rodin francia szobrász. Itóka vele való találkozását írja le az „Elszállt évek zenéje“ című írásá­ban. Rendkívül érzékletesen szól a mester anyagáról, a kőről és arról a hosszas folyamatról, amíg a hideg kőtömbből a művész vésője alatt mindenkit gyönyörködtető szobor lesz. Rodin tanítványának, Bourdellé- nek a portréja szerves részét alkot­ta annak a könyvének, amelyet a szobrászról írt, s amelyik műve el­nyerte a Francia Akadémia Le Blanc- dtját. Ezzel az írással zárul Itőka könyve. A gyűjteményes kiadás egy gazdag életmű keresztme'szele. Elolvasása után naggyá nőtt bennem az írónő, a kicsiny asszony, Itóka, s kisalakú könyve, az „Ady Párizsban“. BENYÁK MÁRIA Túth Katalin, Egyházfa (Kóstálná pri Dnnaji) Két év elteltével ismét találkoztak hazánk legjobb magyar ajkú táncdalénekesel a bratlslavai Kultúra és Pihenés Parkjá­ban A fesztivál lebonyolítása után ismét felmerültek azok a nehézségek, amelyekről lényegében már évek óta beszélünk. Mi is volt a táncdalfeszttvál célja? Legfőképpen az. hogy a magyar ajkú fiatalok között fölfedezze a legtehetségesebbeket és lehetőséget adjon a további fetlődésükre. Sajnos, ez teljes egészében nem valósult meg, hiszen az országos döntő éne keseive] a legjobb eselben Is csak két év múlva találkozunk Szerintem különösebb nehézségek nélkül megoldható hogy já rásl vagy helyi rendezvényeken szerepeljenek az énekesek Gyakran szóba kerül a zenei kíséret kérdése A fesztivál já rási döniőin tapasztaltam, hogy hazánkban a műkedvelő együt­tesek általában színvonalas muzsikái produkálnak, és vállal hatnák az énekesek kíséretét is A döntő első három helye zett|e Brailslavát képviselte Ez a tény is lényegében azt bl zonyítja, hogy Szlovákia fővárosában az énekeseknek sokkal nagyobb lehetősége van a szakmai felkészülésre, mint a vl dékt versenyzőknek. A nagyvárosi énekesek előadása Is jobb hiszen a versenyzők, kihasználva a lehetőséget, gyakrabban találkozhatnak szakemberekkel Éppen itt látom fontosságát annak hogy különféle járási Illetve országos szintű tanfolya mokkái, szemináriumokkal Is segítsük énekeseink továbbkép­zését. De szükséges a2 ts, hogy az énekesek saját magukat is képezzék nem csak kampányszerűen egy-egy fesztivál előtt hanem rendszeres tanulással. Ebben bizonyos segítséget nyújt­hatnak a népi művészeti iskolák is (Eudová skola umenia). Minden esetben fontos, hogy az énekesek elsajátítsák a zene alapjait és előadásaikban Is felhasználják. Az országos elődöntő valamint a döntő után általában töb­ben vádolják a bíráld bizottságot. Versenyről lévén sző, le­AHOGYAN A (SORI LÁTTA gyen az akár műkedvelő, akár hivatásos rendezvény, nagyon ritkán fordul csak elő, hogy a közönség és a szereplők véle ménye megegyezik a zsűri döntésével. Minden versenyző fel teszi a kérdést, miért volt az egyik énekes jobb, mint a má sik. A közönség a táncdaléneklés követelményei közűi több tényezőt egyáltalán nem ismer. Az idén Is előfordult, hogy egy énekes kiváló mozgásával, sajátos előadásmódjával el nyerte a közönség tetszését, de a bíráló bizottság bizonyos ki vánnlvalót érzett az előadó tntonálásában, rttmusérzékében Ehhez hasonló hibák sokasága fordult elő a Melődia 79-en Is Ahhoz, hogy egy előadás tökéletes legyen, a versenyzőnek nagy figyelmet kell fordítania a kultúrált éneklésre, 8 ritmus érzékre, a intonációra (hangok tisztaságára), a szövegmondás­ra — a legtöbb esetben ez okozta a nehézségeket — a sajátos előadásmódra, a zenekarral való összhangra és még sok min­den másra. A bíráló bizottság értékeli az énekes hanganyagál és többek között dalválasztását ts. Énekeseink igyekeznek be­vált slágereket előadni ( a közönség az ilyen dalokat termé­szetesen tapssal fogadja) még akkor ts, ha az a bizonyos sláger nem felel meg az előadő egyéniségének, hangterjedel­mének. Szívesen fogadtuk az Idei fesztiválon a ritkaságszámba menő saját szerzeményeket. A fesztivál fejlődésének érdeké­ben a jövőben az Ilyen saját szerzemények tolmácsolására nagyobb gondot kell fordítani, mivel az ismert dalok közis­mert előadói bizonyos mértékben befolyásolják műkedvelő énekeseink előadását. Arra kell törekedni, hogy a következő fesztivál valóban országos szemle legyen. Itt főleg azokra a járásokra gondolok ahol Idén az állítólagos érdeklődés hiánya miatt a járás! döntőt nerr rendezték meg. Sajnos, sokan vannak, aktk helytelenül mérik fel a versenyt és a bíráló bizottság döntését. A járást döntőn már a bíráló bizottság húsz versenyzőnek adta meg a lehetőséget az orszá­gos elődöntőbe valő szereplésre. Az elődöntőn tizenhatan je­lentek meg, s közülük tízen jutottak az országos döntőbe. A hattagú, szakemberekből álló bíráló bizottság egyhangúlag szavazta meg azt a tíz versenyzőt, akiket érdemesnek tartott a döntőben valő szereplésre. Helytelenítem Botos jenőnek. a szimfonikus tánczenekar karmesterének azt a nyilatkozatát, hogy kétségbe vonja a zsűri tárgyilagosságát, ö mint a ver­seny egyik szereplője, nem mérheti fel helyesen az egyes ver­senyzők tel|esftményét Meggondolatlan hozzáállásával kelle­metlen hangulatot idézett elő, s veszélyeztette a rendezvény zökkenőmentes lebonyolítását. Bizonyította ezt a versenyen kívül szereplők előadása is. Ezeket az énekeseket a zsürt nem javasolta a versenybe, de a karmester javaslatára a rendező­ség mégis beleegyezett, hogy fellépjenek, s mindkét verseny­zőnek megmutatkoztak a hiányosságai. Bízunk abban, hogy a nehézségek orvoslásra találnak, és a Melődia 79 elnevezésű magyar műkedvelő táncdalvérseny mostani szereplőivel nem utoljára találkozunk, és viszontlát­juk még őket hasonló rendezvényeken. Papp Sándor, a zsűri elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom